Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-12 / 86. szám

W H 2001. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK TÜKÖR 5. OLDAL MEG YE I Rövidem KEVÉS A PÉNZ. Tiszafüreden, miután az önkormányzati képvi­selő-testület is hozzájárult a pá­lyázati önerő biztosításához, március közepén elkezdődhetett a művelődési ház felújítása. Az azóta eltelt időben már elkészült a nagyterem, a kiállítóterem, va­lamint az előtér padlóburkolatá­nak cseréje. Jelenleg a nézőtéri székek javítása folyik. Az önkor­mányzati önerőből és a pályáza­ti pénzekből előreláthatólag még a legszükségesebb tatarozást és festési munkákra, valamint a vi­lágítás korszerűsítésére futja majd az intézménynek. Várható­an május közepére fogadhat is­mét vendégeket a művelődési központ. JÁTSZÓHÁZAK. A jászberényi Déryné Művelődési Központ Gyermekek Háza a napokban délelőttönként rendszeresen szervez játszóházakat. Egyrészt kellemes és tartalmas időtöltést jelent ez a gyerekeknek, más­részt a húsvéti ünnepekhez kap­csolódó dísz- és ajándéktárgyak elkészítésében is nagy segítséget nyújt. MARADNAK. Taszáron mind­addig maradnak amerikai kato­nák, ameddig az SFOR a Balká­non állomásozik. A NATO-bázis sorsáról természetesen nem Taszáron döntenek. A reptér vár­hatóan rövidesen polgári gépek fogadására is alkalmassá válik. Olajfolt Szolnok A pusztaszőlősi gázkitö­réshez hasonló katasztrófa térségünkben is bármikor megtörténhet — véli a Sza­bad Demokraták Szövetsé­gének megyéi ügyvivője. Fodor György szakemberek véleményére hivatkozva állíja, a 25-30 éves kutak többsége nincs megfelelő műszaki állapotban. Az SZDSZ nem tartja elfogadha­tónak azt a magyarázatot, hogy a Mol a pusztaszőlősi gázkitörés miatt nem ad munkát a MB Kő- olajkutató Rt.-nek. Fodor György szerint ugyanis ha meg­felelő figyelmet fordítanának a kőolaj- és gázkutakra, akkor a két fúróvállalatnak is lenne ele­gendő munka hazánkban. így a kormányt is felelőség terheli a Kőolajkutatónál várható elbo­csátások miatt. A politikus ér­deklődésünkre nem tudta meg­mondani, mit tehetett volna a város a Kőolajkutatóért. Ám két­ségeinek hangot adva kifejtette: nem érti, ha 1995-ben fontos volt a szolnoki székhelyű cég megmentése, akkor most mért nem az. t. j. EMLÉKEZTEK. A József Attila Baráti Kör a költészet napja alkalmából tegnap megemlékezést tartott Szolnokon József Attila szobránál. A megemlékezés virágait helyezték el azok, akik szeretik és tisztelik a költő munkásságát. _________________________________________________________fotó: cs.j. Új ünnep: a tetőzés napja Nem tudnak beavatkozni a Kőolajkutató létszámleépítésébe Szolnok A városházi sajtótájékozta­tón Szalay Ferenc polgár­mester többek között a köz­gyűlés legközelebbi ülésé­nek témáiról, egy új helyi ünnepről és városfejlesztési kérdésekről tájékoztatta az újságírókat. A szolnoki közgyűlés legközeleb­bi ülését április 19-én tartja. A na­pirendre kerülő témák közül a polgármester kiemelte a 2000. évi költségvetés teljesítéséről, a Városi Sportcentrum Kht. létreho­zásáról és a városi sportkoncepci­óról szóló előterjesztést. Külön foglalkozott a városi önkormány­zat, valamint a Dunaqua-Therm Rt. válamint az Ega-Nova Kft. kö­zött létrejött koncessziós szerző­dés vizsgálatáról, ami az Alfa-No- va Kft. tevékenységének vizsgála­tát is jelenti. Április 22-én vasár­nap a tetőzés napja néven meg­emlékezést tart a szolnoki önkor­mányzat abból az alkalomból, hogy egy éve 1041 centiméteres értékkel ezen a napon tetőzött a Tisza, minden korábbi vízállásre­kordot megdöntve. A megemlé­kezés során 1041 méteres futást rendeznek a tiszaligeti Touring Hoteltől a Kossuth térig, emlék­táblát avatnak a városháza falán, majd kulturális műsor zárja a megemlékezést. A közlekedésfejlesztési tervek megvalósításaként megkezdődött a munka a Várkonyi téri körfor­galom építésén, és május-június­ban valószínűleg elkezdődik a Szabadság téren is. A Művésztele­pen a parképítési munkák kez­dődtek, ennek során a faállo­mány mintegy negyedét kivágják, kiirtják a bozótot, és úgynevezett angolkertet alakítanak ki, füves tisztásokkal. Munkatársunk kérdésére vála­szolva Szalay Ferenc elmondta, hogy az önkormányzat nem tud közvetlenül beleavatkozni a Kő- olajkutató Rt. várható leépítésé­nek folyamatába. Fölvette viszont a kapcsolatot a munkaügyi köz­ponttal a mintegy 300, közöttük 150 szolnoki elbocsátandó elhe­lyezése érdekében. Az önkor­mányzat a későbbiekben a cég felszabaduló területeinek, üzem­csarnokainak értékesítésében, va­lamint a profilváltásában tud se­gítem. ___________________BA Lá m, a láma milyen kezes! (Folytatás az 1. oldalról) Á gyönyörű tollazatú örvös- (vagy más néven kis sándorpa- pagáj), a rozella- és kecskepapa­gájok érdekessége, hogy színük az emberi tenyésztés révén ala­kult ki, azaz ilyen színváltozat a szabad természetben nem talál­ható. A tervek szerint a kertben majd beszerzik az eredeti színű példányokat is, hogy össze le­hessen hasonlítani egymással az egyedeket. Ugyancsak elkobzás­ból származik az a három tigris- piton, amelyek a legújabb lakói az állatkertnek. Ezeket az óriás­kígyókat (amelyek szintén álla­mi tulajdonban vannak) olyan magánemberek tartották, akik nem rendelkeztek az ehhez szükséges papírokkal, így a tör­vény szerint elkobozták a hüllő­ket. A Poci és Budi névre hallga­tó rózsás gödények (más néven pelikánok) viszont már a Buda­pesti Állat- és Növénykertből ér­keztek csere útján Berénybe, március végén. A kertben újdon­ságnak számító állatok most szokják meg új otthonukat a nagy madártavon. Az állatsimogató mindig is a kert egyik kedvelt helye volt a gyerekek számára, most azon­ban talán még inkább az lesz, hi­szen a kis termetű kecskék mellé egy nagy lakó is érkezett kihelye­zéssel szintén a budapesti zoóból: egy teljesen szelíd, ke­zes lámakanca, „aki” ugyanúgy hagyja magát simogatni, mint „társbérlői”. A lámát egyébként naponta sétára is viszik a kert­ben. A tervek szerint tovább bő­vül majd az állatsimogató, mert hamarosan kialakítanak egy nyúlsimogatót is. Mint az igazgatóhelyettes el­mondta, húsvétkor nyílik a ma­dárházban az a kiállítás, amely a „Bozóthús” nevet viseli, és hat tablón tárja a látogatók elé meg­döbbentő képekkel az emberi pusztítást, öldöklést az őserdők­ben. Ezt az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége kampá­nya során (amelyhez csatlakozott a Magyar Állatkertek Szövetsége is) mutatják be párhuzamosan több hazai és számos külföldi ál­latkertben, tiltakozó aláírásgyűj­tési akcióval együtt. Amiről beszélünk BARANYI GYÖRGY Újra kell egy Védegylet? Az, hogy hazánkba a külföldi székhelyű, mul­tinacionális, tőkeerős cégek nem csak befek­tetni, az elavult technikát fejleszteni, az ipar fejlődését segíteni-ösztönözni, munkahelye­ket teremteni, a foglalkoztatást fellendíteni - és mindezzel a forgalmukat növelni - érkeznek, hanem csak és kizárólag pia­cot szerezni, már eddig is köztudott volt, ha nem is vallották be. Most viszont elhangzott az első olyan kijelentés, amikor egy külföldi cégcsoport ügyvezető igazgatója beismerte: ők nem gyárat vásároltak Magyarországon, hanem piacot. Ez a - ná­lunk főleg tejtermékeiről ismert - cég a Győri Keksz- és Ostya­gyárat vette meg, hogy bejelentésük alapján aztán idővel bezár­ják, a gyártást pedig át­Régi üzemek szűnnek meg, magyar termékek tűnnek el telepítsék Székesfehér­várra. Lett is ebből fel­hördülés, az interneten még olyan tiltakozó körlevelet is elküldték, amely emiatt egyenesen e cég termékeinek bojkottjára szólít fel. Időközben persze bejelentették, hogy egyetlen, jól ismert ter­mék gyártása sem szűnik meg, csak éppen Fehérváron készül majd a győri keksz. A munkások meg, ha akarják és tudják, kö­vethetik őket Székesfehérvárra... Nem új keletű persze mindez, hiszen hogy csak az élelmi­szeriparnál maradjunk, nem lehet nem észrevenni a piacszerzé­si lépéseket mondjuk a tejiparban, a növényolajgyártásban, a cukoriparban (de más területről említhetnénk most éppen a ce­mentipari is) már eddig is megvalósult gyárbezárások mögött. Régi üzemek szűnnek meg, magyar termékek tűnnek el a bol­tok polcairól, hogy teret engedjenek a külföldi, uniformizált, agyonreklámozott, bár egyáltalán nem biztos, hogy jobb árucik­keknek. „Köszönjük, hogy ezt a magyar terméket választotta” - áll egyes termékek csomagolásán, meri már hálásnak kell lenni azért is, ha a magyar vásárló magyar árut tesz a kosarába, amelynek talán nem annyira flancos a csomagolása, de minő­ségben azért felveheti a versenyt a külföldivel. Úgy tűnik, a magyar áruk, munkahelyek (és termelők) védel­me már szinte másodrangú kérdéssé válik. A „gyertek csak mi­nél többen külföldről” szemlélet nyer teret a jó értelemben vett protekcionista, a hazai piacot és az itt készült termékeket védő felfogással szemben. Nem kívánom, de lassan már-már ott tar­tunk, mint 1844-ben, amikor is megalakult a Védegylet (Kos­suth igazgatósága alatt), amelynek tagjai becsületszóra megfo­gadták, hogy csak hazai árut vásárolnak tíz éven át, még akkor is, ha az drágább vagy kevésbé jó minőségű, mint a külföldi árucikk. Csak az a kérdés, hogy napjainkhoz képest tíz év múl­va vajon mennyi magyar áru lenne... Vendégváró előkészületek ________Abádszalók________ A T isza-tó legkedveltebb üdülőközségében szerencsé­re az árvíz nem akadályozta az önkormányzatot, hogy el­végezze a partrendezési munkákat szabad strandja területén. Mindezek mellett azok a szezon-előkészítő munkák is jól haladnak, amelyek legfőbb biztosíté­kai lehetnek a nyári idegen- forgalmi csúcs sikerének. Az önkormányzat idegenforgalmi csoportjánál járva ugyanis azt tud­ta meg munkatársunk, hogy már sikerült elvégezni a körülbelül 900 méteres szabad strandi partsza­kasz — part és vízfelület egyaránt - teljes megtisztítását. Itt elkezdő­dött a föveny pótlása, valamint a füvesítés is. Jól halad az új, 24 fé­rőhelyes vizesblokk építése a sza­badtéri színpad szomszédságá­ban. A szezon sikere szempontjá­ból biztató lehet az is, hogy a hiva­tal már minden kereskedelmi egy­séggel megkötötte a bérleti szerző­déseket. A tervezettek szerint ha­lad a Füzes kempingi melegített vi­zű fürdő építése is, így elmondha­tó, hogy már csak a vendégek hiá­nyoznak. Remélhetőleg már nem sokáig, mert nagyon pozitívak az Utazás 2001 budapesti kiállítás ta­pasztalatai is, mivel az ottani kivá­ló propagandának is köszönhető, hogy megszaporodtak az előren­delések, aminek eredményeként az önkormányzati kezelésű keres­kedelmi szálláshelyek mintegy fe- le már (le) foglalt. __________r.m. HÚ SVÉTÍ/AJÁNLAT ( Vä SZOLNOK ES VIDÉKÉ ÁFÉSZ vS I /ílSZAVIDÉK ÁRUHÁZÁBÚL • Április 12-18-ig egyes müsorosaudlokazettákésCDdemezek engedménnyel] RUHÁZATIOSZTÁLYON: gyermek vászoncipők (22-30:ig) 2.900 férfi rövidnadrágos pizsama if350lFt RIDER ésBRUZIÚpápŰéf 5.400 Ft-ig női köntös 4.300 Ft-ért?ámlg a készlet tart... imw # fi SZUPERMARKETEN: húsvéti szezonáruk (sonkák, csokifigurák) széles választékával várjuk vásárlóinkat Szövetkezeti tagoknak további 3 % kedvezményt adunk. Afész P Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk vásárlóinknak. Pénznyomó gyerekek A lengyel rendőrség a bal­ti-tengeri Usztkában szer­dán kilenc 13 éves iskolás gyereket vett őrizetbe pénzhamisítás miatt. A házkutatások során a rend­őrök tíz-egynéhány hamis 10-20 zlotys bankjegyet találtak (1 zloty=74 forint). A gyerekek á legkorszerűbb számítógépes módszerekkel hamisították a pénzt, az elkészült bankjegye­ket pedig mosógépben „öregítet­ték”. A rendőrség egyelőre nem tudja, hány tizenéves foglalko­zott a pénzhamisítással, mennyi pénzt gyártottak, és forgalomba hozták-e a bankjegyeket. Úgyne­vezett családi bíróság elé kerül­nek, amely javító-nevelő inté­zetbe küldheti őket, vagy szigo­rúbb szülői felügyeletet írhat elő. Várja-e a locsolkodást? Körkérdés ___ Az ut óbbi években mintha halványulni látszanának a jeles napokhoz, alkalmak­hoz kötődő népszokások. Az emberek többsége ma­napság az ünnepeket in­kább a pihenésnek, a csalá­di programoknak szenteli. Lapunk arra volt kíváncsi, vajon a járókelők ápolják-e még a húsvéti locsolkodás hagyományát? B a k o n d i Ádám, 45 éves falu­gondnok:- Nálunk már csak szűk csa­ládi körben él ez a szokás. A hölgyrokona­im viszont természetesen nem maradhatnak ki belőle. Máshová viszont nem járok locsolkodni, ilyenkor általában inkább rokon­látogatóba megyek. Az idei ün­nep emellett valószínűleg az „unokázás” jegyében telik majd el. Stassné UllárHajnalka, 32 esz­tendős igazga­tási főelőadó:- Valami­kor valóban szép hagyo­mány, kedves szokás volt a húsvéti locsol­kodás, ám ma már eseten­ként kimondottan kellemetlenül hat, hiszen a pénzről szól az egész. Mifelénk is csoportosan járnak a fiúk, férfiak házról ház­ra, de ha valahol hímes tojást kapnak viszonzásul, azt semmire nem becsülik, szétdobálják az ut­cán. Persze azért ennek ellenére a mi ajtónk idén is minden locsoló előtt nyitva áll majd, ha másért nem, hát a kislányom kedvéért. Or. Németh Pál, 54 éves jegyző: — Mivel ki­nőttem már a gyerekkorból, a locsolkodást a család hölgy­tagjaira korlá­tozom. Aztán, ha jó idő lesz, arra a néhány napra kiköltözünk a hobbira, ahol még valódi „hús­véti” nyuszit is láthatunk. No és persze megünnepeljük a fiam szülinapját is, aki 1984 húsvét hétfőjén született. BUOÁHY

Next

/
Thumbnails
Contents