Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-01 / 51. szám
2001. Március 1., csütörtök 7. OLDAL ________Röviden________ JÓL SZÓRAKOZTAK. Tisza őrsön immáron tartalmasán szép hagyomány, hogy a település legrangosabb farsangi mulatságát rendezi meg február végén a nőklub, amely mindig is igyekezett tevékenyen ápolni a falu közösségi értékeit. Műsoruk szombaton este is jól ötvözte a humoros jelenetek, paródiák, valamint a zenés-táncos színpadi darabok közönségcsalogató értékeit. Olyannyira, hogy még a környező településekről is sokan voltak kíváncsiak a nőklub szórakoztató műsorára. A farsangoló telt ház jókedve egyébként hajnalig kitartott a műsort követő báli mulatságon. SZÉPEN GYARAPODNAK. Köszönhetően a lakossági adó 1 százalékoknak és a sikeres pályázatoknak is, szépen gyarapodnak a tiszaigari gyermekintézmények. Ennek eredményeként CD-lejátszóval, nagy teljesítményű számítógéppel, írásvetítővel, az informatika oktatást segítő kerámiatáblával, nyomtatóval és vetítővászonnal gazdagodott az iskola. További jó hír, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta azon modem beszerzését is, melynek segítségével a suli „internetes” lesz. A „MASZK” FÜREDEN. Már cius 5-én 14.30 órai kezdettel a Maszk Bábszínpad „Dióból lett várkastély” című előadását nézhetik meg a vonzáskörzetben élő gyerekek a Tiszafüredi Művelődési Központban. Katolikus rádió A közelmúltban azért kereste meg az Egri Érseki Hivatal a tiszafüredi önkormányzatot, hogy az lehetőségei szerint biztosítson a városban egy bérleményt az Egri Magyar Katolikus Rádió kihelyezett stúdiója működtetésére. Miután az önkormányzat nem zárkózott el a ké- jés teljesítésétől, a megfelelő épület kiválasztását követően hamarosan friss térségi híreket és műsorokat sugározhat a füre- • di stúdió. így, mint azt a 2000. október 20-a óta sugárzó első katolikus regionális rádió szellemes szlogenje hirdeti: A térségben élők nemcsak fizethetik, hanem hallgathatják is az egyházi adót, ami a 91,8 Mhz-es frekvencián fogható. Az oldalt írta, a fotókat készítette: Percze Miklós A bizalom hozadéka Az igari szövetkezet csendben, nyugodtan dolgozik, hitel- és fizetőképes, jut pénze a fejlesztésekre, és 98 családnak biztosítja illetve segíti a megélhetését. Ez pedig a honi agráriumban legalább olyan ritka, mint a fehér holló. Tiszaigar A szövetkezeti irodában maga az elnök, Szilágyi László fogad. Mosolyog a mások által adományozott, megtisztelő „megye egyik legjobb szövetkezete” tituluson. Errefelé a csend és a nyugodt munka a legnagyobb érték, a gazdaság legnagyobb gazdagsága pedig a kölcsönös bizalom. Közelebbről az, hogy a szövetkezet számíthat az aktív tagjain kívül a régiekre is, a falu pedig rájött, hogy számára is kifizetődő a jól dolgozó „közös”. Fejlesztéseik révén már-már teljesen saját lábán áll a gazdaság, az 1079 hektár szántó, 405 hektár gyep, 102 hektár erdő nemcsak a 26 fős aktív tagnak biztosít elfogadható megélhetést, hanem a 108 hektár, úgynevezett visszatartott földterület révén még 73 családnak, akik főleg héjnélküli tökkel, magról vetett hagymával és hibrid kukoricával pótolhatják ki a kenyérre valót. Az elnök úr nagyon szerényen elutasít minden hozsannázást, de a tények azért tények. A 2000. évet 17 millió forintos tiszta eredménnyel zárta ez a kis gazdaság. Az aktívak ezért 13. havi bért, a nyugdíjasok 12 000 forintot, az özvegyek pedig 8 ezret vihettek haza karácsony előtt. Közben be tudtak szerezni egy John Deere 7810-est, egy szántóföldi kultivátort, a gabonatároló szín szomszédságában felépült a tisztító- és szárítóbázis, kialakítottak egy takarmányraktárt, vettek egy Thomas rakodógépet, most pedig már elindították egy fűkasza, rendsodró, bálázó és kukoricavető-gép beszerzését. Pedig a tavalyi esztendőt aszály és belvíz is sújtotta. Az előbbit főleg a kukorica és a napraforgó, az utóbbit pedig 136 hektáron az őszi búza sínylette meg. Ennek ellenére nincs köztartozásuk, időben és megfelelő technológiával elvégezték az őszi munkát, felkészültek a tavaszra, s ami egyáltalán nem mellékes: idén is fejlesztenek, s hitel- felvétel nélkül tudják majd rendezni az érintettek (több mint 40 igari) szövetkezeti külsőüzletrész-járandósá- gát. Egyedül a szarvasmarha-állományuk miatt fő egy kicsit a fejük, hiszen a kergemarhakór- mizéria miatt most még kissé bizonytalan a szlovéniai és németországi vágómarhapiacuk, amely közel 10 millió forintot hozott eddig a konyhájukra. Ám az őszi vetések állapota most több mint biztató, ugyanúgy, mint az a nyugalom, amit Igaron tapasztalunk. És ez a mai magyar agrárviszonyok között kész csoda, hiszen itt az eredményekről nem beszélünk, hanem azok kézzel foghatóak. Mert közösen, egymásban bízva érik el. A takarmányraktárból a szarvasmarhatelepre szállítják a zsákokat Ők csak dolgozni szeretnének A szorgalmas fiatalok és a bonyolult hivatalosság Melanie és Thomas az egykori NDK-ból érkeztek Magyarországra. Már a nagy Németország szabad állampolgáraként vásároltak egy kis paasztházat. A nekik is szemrevaló kis Tisza menü falucskában hamar megismerték és megkedvelték őket. A fiatalok nagy kedvvel kezdtek neki fészekrakásukhoz. Előbb a házat tették rendbe, majd építettek egy kis istállót, honfitársaikhoz hasonlóan megteremtve maguknak egy kis pusztai romantikát. Aztán úgy gondolták, hogy egy kis pénzt is csinálnak hobbijukból. Igen ám, de ehhez engedély kellett. Előtt bt.-t alapítottak, amiről azonban kiderült, hogy az az övékéhez hasonló csekély árbevétellel bizony nem gazdaságos. Legyetek őstermelők, tanácsolták nekik az ismerősök. A bt.-t megszüntetve lettek is, mert minden magyar hatóság pecsétet nyomott az engedélyükre. Talán ők voltak az első őstermelők külföldről ebben az országban. Mint kiderült, ez volt a hiba! Mert amikor ideiglenes tartózkodási engedélyüket akarták „huzamosítani”, kiderült, hogy ahhoz bizony jövedelem- szerző vízum kell. Irány Németország, de az ottani külképviseleten semmilyen jegyzékben nem szerepelt, hogy őstermelőként is megszerezhető. így jött az újabb megpróbáltatás, hiszen vissza kellett térni a bt.-hez, amihez szerezni kellett egy alkalmazottat. Kissé naivan úgy gondolták, hogy erre jó lesz Melanie, aki egyébként szakirányú iskolát végzett. Lefordították a diplomát, beszerezték neki a jövedelemszerző vízumot Németországban, de hazatérve újabb meglepetés érte őket. Kiderült, hogy Melanie vízumának kereskedelmi tevékenységet is engedélyezni kellene. Itt úgy nézett ki, feladták, hogy közösen dolgozhassanak. Most felvesznek egy magyar alkalmazottat, ha tudják, rentábilis méretűvé bővítik a gazdaságot, Melanie pedig marad a faluban, mint turista. Igen ám, de közben eltelt jó másfél esztendő, ügyvédestől, adótanácsadóstól, orvosi vizsgálatok özönével, igazolások, pecsétek, okmánybélyegek garmadájával, extra, oda-vis- sza utakkal együtt. Ami több mint másfél millió forintjukba került. „Pedig mi csak dolgozni szeretnénk a portánkon. Ugyanúgy, mint magyar szomszédaink!” - mondták búcsúzóul, és bizony eléggé elkeseredetten. Azért maradnak itt, nálunk. A falusiak szeretik őket, s hozzáfűzik: ritka az üyen szorgalmas fiatal mint ők... Foltvarrók szülinapja Tiszafüred Éppen három esztendeje annak, hogy 1998. február 24-én megalakult a városi „Vízfolt Kör”. Ekkor talán még a leglelkesebb tagok sem gondolták, hogy az elkövetkező három év a gondok, problémák ellenére igazi sikertörténet lesz. Pedig így történt, ami azt is jelentette, hogy a február 26-ai, születésnapi rendezvényen volt mire emlékeznie a füredi patchworko- soknak, azaz a foltmunkásoknak, hiszen ők a szlogenjükhöz híven már ösz- szevarrták szinte az egész világot. családi költségvetést, de a stresszt és a túlhajszoltság nyavalyáit is. Ami nemcsak az alkotót, hanem a foltok viselőit, használóit és nézőit is gyógyítja! Mert a füredi lányok-asszo- nyok munkáin van mit nézni. A számtalan térségi kiállításon túl azok eljutottak még a strasbourgi világkiállításra is, s kis túlzással nem csak hazánkat, de lassan már glóbuszunkat is bebarangolták. Összevarrva magyarországi és külföldi barátságokat, amelyek azóta is közös munkával, új ötletekkel kopogtatnak be egymáshoz. És ezeken a hétköznapi értékeken illik is föl (y) ton csemegézni. Különösen a hároméves szüli- nap kapcsán. Szavakból összeMár az első esztendőben részt vettek a nagyatádi országos foltvarró-talál- kozón, kiállítást rendeztek a honi foltvarrás „szülőanyja”, Dolányi Anna munkáiból, a művésznő közreműködésével, kívánták a város címerét, amely eljutott az amerikai Houstonba, s foltról foltra növekvő szaktudásuk és szorgalmuk révén megbecsült résztvevői lehettek a „Rongyűző” fedőnévre hallgató alkotótáboroknak. Számtalanszor leírták már az egyik legkreatívabb hobbi előnyeit és értékeit, melyeket mai világunkban, ahol nagyon sok család csak a legspó- rolósabban tud boldogul- Ugye, hogy foltokból is szép a páva? ni, nem lehet elégszer hangsúlyozni. A kidobásra ítélt vanni egy olyan folttalanul szív- kacatok és rongyok ugyanis a béli „Happy Birthday”-t, amely- patchworkok révén válhatnak a hez már tapsolhatnak a gyerekAz aranykezű szülinapos törzsgárda család ruhatárává, a lakás díszévé, használhatóan újjá. Egyfajta funkcionális műremekké, melyeket az „én” képzelőerőm, ügyességem tesz hasznossá másnak is. Igaz az is, hogy a foltok eközben úgy lesznek egésszé, hogy a sikerélményt adó alkotómunka örömével orvosolja nemcsak a csoport tagjai is: a Virágné Emiké vezette felnőtt csapatnak ugyanis az utánpótlás-nevelésre is jutott még ideje. Foltról foltra és foly- ton-folyvást bizonyítva, hogy kifizetődő őket támogatni, és érdemes rájuk odafigyelni. Nem csak a szülinapokon... Megnyugtató csinnadratta Tiszaigar Azt kell mondani, hogy maga a falu fizette meg azt a csinnadrattát és zenebonát, ami azonban senkit sem idegesít. Sőt! Inkább örömmel tölti el azt, aki manapság ellátogat az óvodába. Az igariak ugyanis nem csak a gyermekekért - stílszerűen - összetrombitált jótékonysági estet támogatták, hanem adóbevételük 1 százalékát is az „utánpótlás nevelésére” szánták. Ennek egy részéből hangszerelte fel a falu az óvodai zenei oktatást. Hiszen jutott abból fadobokra, kis gyerekkongákra, xilofonokra, cintányérokra, köcsögdudákra, s számtalan hang- varázsló ketyerére is, melyeket a gyerekek kedvünkért meg is szólaltattak az ovi udvarán. Bár még Tiszabura A helyi általános iskolában és óvodában egyaránt 86 százalék a cigány származású gyerekek aránya. Ez az adat megkülönböztetett odafigyelést követel a pedagógustól. A jómúltkorában az óvoda kapcsán elemeztük a roma kisdedek esély- egyenlőségét, megállapítva, hogy az intézmény, összefogva és megértetve annak jelentőségét a szülőkkel, minden lehetséges módszert felhasznál arra, hogy az érintett ovisok kötődve a kultúrájukhoz, lépést tudjanak tartani társaikkal. Legutóbb a helyi iskolában voltunk kíváncsiak ugyanerre. Az iskola nemcsak készségesen segítette „roma esélyleső” vizsgálódásunkat, hanem tényekkel megalapozottan prezentálta, hogy ők valóban igyekeznek felkarolni a cigány származású taRoma esélyleső KIMUTATÁS A VÉGZŐS TANULÓKRÓL 1990-2000 nulókat. Nemcsak azzal, hogy évek óta legalább heti négy órában tanítják a cigányság múltját és történetét, ápolják az értékkel bíró tradíciókat és szokásokat, hanem azzal is, hogy az Oktatási Minisztérium Comenius 2000 közoktatási minőségfej - 1 e s z t é s i programjába bekapcsolódva valóban építenek arra a bázisra, amit a 86 százalékos arány jelent. A felzárkóztatástól kezdve a szakköri foglalkozásokon keresztül egészen a tehetséggondozásig. Az érintett szülőkkel meggyőző párbeszédet folytatva működőképessé kezd válni az ösztöndíjrendszer, és javul az együttműködésük a kisebbségi önkormányzattal is. Egy mondattal: nincs már egymásról nem tudó jobb és bal kéz, csak felkarolni kívánó két közös! Ez persze nem jelent azonnali csodát, így az alapgondok és 1990 1995 2000 Végzős tanulók száma 26 29 33 Ebből roma tanuló 8 22 23 Tanulmányi átlaguk 3,4 2.9 3,5 Roma tanulók átlaga 2,5 2,8 3,3 Továbbtanulók száma 23 23 33 Roma továbbtanulók 5 17 23 Érettségit adó középisk. 9 5 10 Ebből roma tanuló3 5 problémák gyors orvosolhatósá- gát sem, de ezzel együtt az iskola elmúlt 10 esztendőt felölelő táblázata azt hiszem, önmagáért beszél, amihez talán csak annyi magyarázatot illik hozzáfűzni: csak így (javuljon) tovább! _________■ ne m találták fel a hangot is rögzítő fotóapparátot, mindenki elhiheti: ez volt az a virágos jókedvű zenebona, csinnadratta, amely hiába zajos, megnyugtatja az iga- riakat: jó helyre került, amit adtak ... _____________■ Az igari óvoda egyesített zenekara teszteli az új hangszereket.
