Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-28 / 73. szám

Vissza a társadalomba * # * # Szemben az árral Az Újszászi Kastélyotthon jelenlegi funkciójában 1994 óta működik. A megyei ön- kormányzat azért hozta lét­re, hogy rehabilitálja a pszi­chiátriai és szenvedélybete­geket, és segítse visszail­leszkedésüket a társadalom­ba. Szalóki Miklós igazgató­val az intézmény munkájá­ról, annak eredményeiről beszélgettünk.- Az itt lakók számára a visszail­leszkedés a cél, különösen a 20 és 60 év közöttiek eseté­ben - kezdte az igazga­tó. - Náluk ez munkába állást, új családi kapcso­latok kialakítását jelenti. Létrejött a konstrukció, amely ezt a célt szolgál­ja. Ebben az évben léte­sült legkorszerűbb in­tézményrészünk, a re­habilitációs blokk és la­kóotthon a szenvedélybetegek ré­szére. Ez a megyében az első, de országosan is a legkorszerűbbek közé tartozik. Olyan környezetet biztosít, amely egyenértékű a jó minőségű szociális otthonokéval. A lakók kétágyas, fürdőszobás, konyhás lakrészekben élnek, főz­hetnek bent, de ha akarnak, kint is étkezhetnek. Általában nagy önállóságot kapnak, erre azért is szükség van, hogy később köny- nyebben be tudjanak illeszkedni a társadalomba. E cél érdekében támogatjuk külső kapcsolataik fenntartását és erősítését is. Akik pedig nem helyezhetők vissza, azokat hosszabb távon is ellátjuk.- Megvannak-e az eszközeik a pszichiátriai és a szenvedélybete­gek magas színvonalú rehabilitá­ciójához?- A megyei önkormányzat, mint fenntartó gondoskodott az igényelt munkának megfelelő szakmai struktúra kialakításáról. A költségvetésünk évi 180 millió forint, és talán furcsának tűnik manapság, amikor mindenki pénzhiányra panaszkodik, de ez elegendő számunkra. A takaré­kosság nálunk nem csupán kény­szer, hanem szinte a szakmai program része, hiszen az itt lakók általában szűkös körülmények közé kerülnek ki innen, nem sze­rencsés, ha túl nagy a különbség az itteni és az otthoni viszonyok között.- Milyen adatokkal lehetne ér­zékeltetni munkájuk eredménye­it?- Eddig több, mint 60 főt sike­rült visszahelyezni a magánszfé­rába, 20-30 százalékuk önfenn­tartó lett, azaz keresete, önálló életvitele van, és egészen ritka, talán egy-két esetben fordult elő, hogy visszakerült hozzánk vala­ki. Kollektívánk ars poe­ticája, hogy nem csupán a szabályzórendszer diktálja a hétköznapi munkát, saját emberi és szakmar önbecsülésünk inspirál minket tisztes­séges munkára. Ma­gunknak is normákat szabunk meg, amelye­ket csak az ellátottak életminőségének javulása igazol­hat vissza. Szakmailag, erkölcsileg, fizi­kailag is nyitott intézmény a mi­énk. Ezt el is ismerik, akik köze­Az intézetnek otthont adó kastély lebbről megismerkednek a mun­kánkkal. Nemrég például a Pszi­chiátriai Érdekvédelmi Fórum nevű civil szervezet képviselői jártak nálunk, akik a betegek közvetlen érdekképviseletét lát­ják el, és volt közöttük, aki már maga is volt ilyen intézmény la­kója. Jólesett a kedvező minősí­tésük.- Hogyan foglalkoztatják az itt lakókat? Milyen elfoglaltságot tudnak biztosítani a számukra?- Vannak műhelyeink, ahol például szőnyeget szőhetnek, lábtörlőt készíthetnek, kárpitos- és asztalosmunkát végezhetnek, de van kertészetünk, és állatokat is tartunk. Művészeti műhe­lyünkben is dolgozhat, akiben ez­iránt van érdeklődés, foglalkoz­hat képzőművészettel, irodalom­mal, drámával, zenével, tánccal, bekapcsolódhatnak intézményen kívüli programokba is. Lehet sportolni, pályázati pénzből most létesítünk kézilabda-, röplabda- és teniszpályát. Működik nálunk alkoholellenes klub és természet- védő klub. Mindenki megtalál­hatja a számára hasznos időtöl­tést.- Mindezt a sok munkát há­nyán végzik?- A 250 ellátottal 122-en foglal­koznak: szakorvosok, felsőfokú végzettségű mentálhigiénés mun­katársak, középfokú végzettségű szakemberek és a technikai dol­gozók. Van egy alapítvány, Visz- szaút Rehabilitációs Alapítvány a neve, amely a munkatársak kép­zését segíti.- Be tudják tölteni a szükséges létszámokat?- Korábban valóban nehezebb volt megfelelő munkatársak beál­lítása, most azonban már nincs gond a szakmai létszám biztosítá­sával. Másfél évtizede a hivatal élén Az egész országban mind­össze hat főjegyző akad, aki az önkormányzati rendszer bevezetése, 1990 óta felel egy megyei közgyűlés munkájá­nak törvényességéért. Ám mindössze csak egy, aki azt megelőzően, a tanácsi idők­ben is megyei hivatal élén állt. Ő dr. Bozsó Péter, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat főjegyzője.- Manapság ha valaki jogi pályá­ra készül, leginkább ügyvédnek, ügyésznek vagy bírának álmodja magát. Ön az egyetem elvégzése után mégis a közigazgatási pá­lyát választotta. Akkor ez volt a csábítóbb?- A középiskolában a humán tárgyak után érdeklődtem, ezért jelentkeztem jogi egyetemre. Szü­leim azonban nehéz körülmé­nyek között éltek, így egyetemis­taként megpályáztam és elnyer­tem a megyei tanács társadalmi ösztöndíját. Először 1966-ban, a tanulmányi szerződés megköté­sekor jártam Szolnokon és a me­gyeházán is. 1985-ben, 37 évesen a megyei tanács vb titkára lettem, 1991 óta vagyok az önkormány­zat főjegyzője.- Mi a dolga a megyei főjegyző­nek?- A megyei közgyűlés szerve­zeti és működési szabályzata tíz oldalon sorolja főjegyző feladatait és hatásköreit. A legfontosabbnak az önkormányzat működésével, a határozattervezetek, döntések törvényességének biztosításával összefüggő feladataimat tartom. Örömmel mondhatom, hogy tíz év alatt mindössze két esetben - még az első önkormányzati cik­lusban — kaptunk törvényességi észrevételt. Ám a későbbi tör­vénymódosítások a mi vélemé­nyünket igazolták. Törvényességi kérdésekben egyéb­ként szakmailag konstruktív a kapcso­latunk a megyei köz- igazgatási hivatallal. Teendőim közé tarto­zik - a megyei köz­gyűlés elnökének irá­nyítása mellett — a hivatal vezetése, a munkáltatói jogok, kötelezettségek gya­korlása. Jól képzett, közigazgatási tapasz­talattal rendelkező munkatársaim van­nak, akik elhivatott­ságból maradnak a köztisztviselői pá­lyán. Nem vagyok pénzügyi véná­val megáldott ember, de köteles­ségem figyelemmel kísérni a költ­ségvetési, pénzügyi folyamatokat. Mindezeken túl személyesen irá­nyítom az illeték kiszabásával kapcsolatos ügyintézést, de a köz- oktatásügyi igazgatásban is van­nak hatósági kötelezettségeim. A területi választási iroda vezetője­ként pedig biztosítanom kell a vá­lasztások megyei előkészítését, szervezését, törvényességét.- Milyen egy hivatali napja? — Fél nyolckor az újságok átla- pozásával kezdem a munkát. Az telefonok intézése után követke­zik az akták áttekintése, aláírása. Sok irattal dolgozom, a közgyűlés elnöke is igényli az előzetes szig­nálásomat az ő hatáskörébe tarto­zó ügyekben. Sok időt fordítok a napi egyeztetésekre az irodaveze­tőkkel, munkatársakkal. Ha nincs vendégem, akkor nyi­tott az ajtóm a munkatársa­im előtt. Erre azért is szük­ség van mert sok esetben — pályázatoknál, jogszabály- tervezetek véleményezésé­nél, egyes közgyűlési témák előkészítésénél — ugyan­csak szűkek a határidők. De elő­fordul, hogy települési önkor­mányzat jegyzője, polgármestere kéri a véleményemet szakmai kérdésben. Esetenként rendezvé­nyen kell helyettesítenem az el­nököt, vagy az alelnököket. Rendszeresen részt veszek szak­mai fórumokon, ahol főjegyző kollégákkal, miniszteriális vezető munkatársakkal találkozom. Mindezek után nemegyszer csak este, otthon jut időm az új jogsza- bályok tanulmányozására. ■ Névjegy Név: Dr. Bozsó Péter Született: Kunhegyesen 1948-ban Iskolai végzetség: Jogász, Janus Pannonius Tudományegyetem (Pécs), Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Munkahely: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat főjegyzője Úgy tartják, hogy a történelem a hadvezérek nevét feljegyzi, a közkatonákét nem. Ám megyénkben van tizenegy „tábornok”, aki­ket mégis ritkán emlegetnek,jfedig már nem egy csatát megnyertek. Ók — tizen­egyen —, akik az elmúlt két-három eszten­dőben küzdöttek hóval, árral és ciánnal, a megyei védelmi bizottság tagjai. „Békeidőben” negyedévente találkoznak, hogy megvitas­sák a különböző jogszabály­okból - honvédelmi, kataszt­rófavédelmi, önkormányzati törvényből - adódó feladata­ikat. Az átlagember megle­hetősen keveset tud e testü­letről. Az érintettek talán nem is bánják ezt. Nem azért, mintha valami féle ti­toktartás kötné őket. Sokkal inkább azért, mert ha a köz figyelme rájuk irányul, akkor valami katasztrófa fenyegeti a térséget. így volt ez néhány hete is, amikor a Felső-Tiszán falvakat elöntő árvíz ráijesztett me­gyénk lakóira is.- Az árvízi védekezésre való felkészülést szolgáló intézkedésekről kellett határozzunk. Olyan feladatokról, amelyeket az érintet szerve­zetek egyedül nem lettek volna képesek megol­dani - tudtuk meg a megyei közgyűlés elnöké­től, aki hivatalból vezeti a védelmi bizottságot. Búsi Lajos érdeklődésünkre elmondta, hogy a testület döntött például a települések kitelepítési terveinek pontosításáról, a gyorsabb információ- áramlás érdekében az internet-hozzáféréssel még nem rendelkező harminc megyei település bekapcsolásáról a világhálóba. A tavalyi árvíznél mindenért a védelmi bizottság elnöke felelt. Búsi .Lajos szerint ez természetes is, hiszen az úgyne­vezett minősített helyzetben le kell rövidítem a hivatali utakat, hogy semmi se hátráltassa egy- egy döntés megszületését. Az elnök azonban ál­lítja, ő tavaly sem tett mást, mint a különböző szakmai szervezetek által kidolgozott javaslatok közül választott. A megyei védelmi bizottság állandó tagjai: Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke (elnök); Fejér Andor, a megyei közgyűlés alelnöke (elnök- helyettes); dr. Bozsó Péter főjegyző (elnökhelyet­tes); dr. Tóta Áronná, a megyei közigazgatási hi­vatal vezetője; Szalay Ferenc, Szolnok polgár- mestere; Hoffmann Imre tűzoltó ezredes, a me­gyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója; dr. Házi István rendőr ezredes, megyei rendőrfő­kapitány; Kövesdi Albert ezredes, a megyei had­kiegészítő parancsnokság parancsnoka; dr. Ko­vács László, az ÁNTSZ megyei szervezetének igazgató főorvosa, dr. Nagy István, a Kötivizig igazgatója. A megye védelmi bizottság titkára Terecskei Tibor főtanácsos. Szakmai bejárás Tószegen. Dr. Nagy István ismertette Búsi Lajossal az addigi munkálatokat Összetartó erő a fejlődéshez A Térségfejlesztési Iroda a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Önkormányzati Hivatal nyolc szervezeti egységének egyike. Szerepe azonban túl­mutat az „ egy a sok közül” kategóriáján, hiszen egyik legfontosabb feladata, hogy a megye fejlődése érdekében összefogja és segítse a kis­térségek tevékenységét. Lakatos István mindezt úgy fo­galmazta meg, hogy a tizenegy fős munkatársi gárda alapvetően a megye térségeinek, települései­nek fejlesztését koordinálja, és a megyei önkormányzat beruházá­sainak műszaki és pénzügyi te­endőit végzi. Az irodavezető vé­leménye szerint ez a feladat vál­tozatos és nehéz is, hiszen az itt dolgozóknak egyszerre több te­rületre és ezek kölcsönhatásaira is figyelniük kell. A kistérségi társulások összefogása, tevékenységük össze­hangolása és segítése például stratégiai jelen­tőségű a - nemegyszer hátrányos helyzetű - kistelepülések felzárkó­zása, az ott lakók élet­minőségének javítása, hosszabb távon európa­ivá tétele szempontjá­ból. A helyi és kistérségi terveket éppúgy befolyásolják a készülő megyei területrendezési terv elő­írásai, mint az 1999-ben elfoga­dott környezetvédelmi program prioritásai, valamint a területfej­lesztési koncepció és stratégia, továbbá a turizmusfejlesztési koncepció alapelvei. A konkrét feladatok tehát csak ezek össze­hangolását követően valósulhatnak meg. így épülhettek és épülhet­nek a jövőben is a regi­onális hulladéklerakók, ezek alapján fejleszthe­tő a megyei úthálózat és a kistérségek gazda­ságának teljesítőképes­sége, így javulhat az ivóvíz minősége, bő­vülhet a szennyvíztisztító kapa­citás, vagy éppen ily módon old­hatók meg a jó néhány települést érintő tartályosgáz-ellátás körüli problémák. Fúvósaink a Tour de France-on A „magyar kultúra éve” Franciaországban A franciák idén bő ismerete­ket meríthetnek kultúránk­ból, mivel 2001-et a magyar kultúra évének szentelik — fejet hajtva ezáltal is a ma­gyar millennium előtt. Jász- Nagykun-Szolnok megye már a rendszerváltozást kö­vető években partneri kap­csolatot alakított ki számos franciaországi várossal, me­gyével és tartománnyal, mely kapcsolatok nem csu­pán papíron léteznek, ha­nem a dokumentált nemzet­közi együttműködések te­kintetében a legéletképe­sebb viszonyok között em­líthetők. Az elmúlt évben számos magas rangú francia küldöttség érkezett megyénk vezetőihez, s közeledő uniós tagságunk fényében jó né­hány gazdasági megállapodást is aláírtak. Az üzleti érdekek mö­gött persze a kultúra „dolgai” sem vesztek homályba, hiszen már tavaly megkezdődött az idei „francia magyar év” kulturális programjainak egyeztetése. Sza­bó József, a megyei közgyűlés kultúráért felelős alelnöke a ter­vezett programokról számolt be lapunk érdeklődésére.- Ez a rendezvénysorozat jó lehetőség hazánknak arra, hogy a francia emberek megismerkedje­nek Magyarországgal, hazánk tá­jaival, városaival, népével, törté­nelmével és hagyományaival. Igaz, sok-sok kilométerre egy­mástól, de a két nemzet évszá­zadok óta egy kontinensen léte­zik. Mégis, lenne még mit megérte­nünk egymás múltjából és jelené­ből, ha már a jövő szorosabb kö­zösségbe fog össze bennünket. A programokat úgy válogattuk, hogy megyénk képviselői több­nyire a francia társrégiókban mu­tatkoznak be. Például júliusban a Szolnoki Fúvósegyüttes Liszt Fe- rencre emlékező koncertkörútra indul Pas-de Calais, illetve Somme megye városaiba. Szol­nok megye francia nyelvet tanuló diákjai „Versek határok nélkül” címmel a magyar költészet fran­cia nyelvre fordított remekeit tol­mácsolják hasonló korú francia barátaiknak ez év októberében. Zenészeink kopjafát avatnak Liszt Ferenc édesapja, Liszt Ádám sírjánál, majd a későbbiek­ben a világ legrangosabb kerék­párosversenye, a Tour de France célvonalánál a boulogne-sur-mer- i zenekarral közösen hangver­sennyel fogadják a beérkező ke­rékpárosokat. Árras és Amiens városokban a Szolnoki Művésztelep szobrász- és festőművészei (Pogány Gábor Benő, Fazekas Magdolna, Megy- gyes László - a szerk.) állítják ki alkotásaikat, szeptemberben pe­dig megyénk karnagyainák ka­marakórusa turnézik odakint. Ugyanebben a hónapban a jász­apáti Mészáros Lőrinc Gimnázi­um és Szakközépiskola a Jászság bemutatására vállalkozik Ami- ens-ben, Bas-Rhin megyében pe­dig térségünk népművészeinek, népművelőinek a fellépéseit kí­sérheti érdeklődés. Az említett programokon kívül a magyar kul­túra évében számos zenei, képző- művészeti, irodalmi és sportkíná­lattal keltjük fel a francia embe­rek hazánk és megyénk iránti ér­deklődését — hangsúlyozta Szabó József. Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.

Next

/
Thumbnails
Contents