Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-21 / 67. szám

2001. Március 21., szerda HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL Státustörvény tavasszal Családtámogatás járna a külhoni magyaroknak is Budapest A kormány keddi ülésén jóváhagyta a szomszédos országokban élő magyarok­ról szóló törvényjavaslatot, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény tervezetét, il­letve elfogadta a gyógyszer­gyártókkal kötött három­éves megállapodást - jelen­tette be az ülést követően Borókai Gábor kormány- szóvivő. A szomszédos orszá­gokban élő magyarok­ról szóló törvényt min­den bizonnyal még ta­vasszal elfogadja az Or­szággyűlés, és 2002. ja­nuár 1-jén életbe is lép­het. A törvény nyomán a kormány várakozásai szerint az elkövetkező években mintegy 800 ezren fog­ják kiváltani a kedvezményekre jogosító, úgynevezett magyar igazolványt. Az igazolványt megkapó, ma­gyar jogalanynak minősülő hatá- rontúliak elsősorban azok lehet­nek, akik a párizsi békeszerző­dés után elvesztették magyar ál­lampolgárságukat, illetve az ő le­származottaik. A kormány évi legalább 20 ezer forintos család- támogatásban is részesíti majd azokat a legalább kétgyermekes, határon túli magyar családokat, amelyek magyar oktatási intéz­ménybe járatják gyermeküket. Ezek a diákok megkapják a ma­gyar diákigazolványt. A későb­biekben szabályozott keretek kö­zött jogosultak lennének egész­ségügyi ellátásra is. A kormány jóváhagyta a jegy­bankról szóló törvény módosítá­sát is. Ezek szerint a jövőben a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása és a mo­netáris politika meghatározása lesz. A jogszabály hatálybalépé­sével nem felügyelőbizottság, hanem az Állami Számvevőszék ellenőrizné a jegybank működését, a jegy­banktanács szerepét pedig a monetáris ta­nács váltaná fel. A kormány elfogadta a gyógyszergyártókkal kötött hároméves meg­állapodást is. A terme­lők július 1-jétől 6,3 százalékkal, 2002. júli­us 1-jétől 2,8 százalékkal, 2003. július 1-jétől pedig az aktuális költségvetési törvényben rögzí­tett inflációs ráta 70 százalékával emelhetik a társadalombiztosítá­si támogatásban részesülő ké­szítmények árát. A megállapo­dásnak köszönhetően a tb-támo- gatás kiterjed az új készítmé­nyekre is, így a jövőben 200 új gyógyszer jelenhet meg a magyar piacon. A megállapodás 6,95 mil­liárd forint többletkiadást ró a gyógyszerkasszára, ami kor­mányzati többletforrásokat is igényel majd. ___________________________ 1ST») Bud apest Borost visszahívják A miniszterelnök „tájékozódik” az ügyben- Mára a kisgazdapártra szava­zók 90 százaléka Torgyán József és klientúrája ellen van - állítja Lányi Zsolt független parlamenti képviselő. Lányi szerint nem a kisgazda- pártból kizárt kisgazda érzületű politikusoknak kell új pártot ala­pítaniuk, hanem Torgyánnak kell távoznia a történelmi párt éléről. Amennyiben az elnök egy-két hónapon belül nem mond le elnöki tiszté­ről, Lányi szerint a párt­nak nincs esélye arra, hogy a 2002-es válasz­tásokon bekerüljön a törvényhozásba. Éppen ezért a másként gon­dolkodó kisgazdák az elnököt minden vidéki útjára követik és meg­próbálják rákényszeríteni a le­mondásra.- Torgyán nélkül még lenne arra esély, hogy a kisgazdapárt­ból egy demokratizálódott, mo­dern agrár-néppárt jöjjön létre, amely méltón képviselné az FKGP hagyományait - nyilatkoz- ta lapunknak Lányi. ihorváthi Az FKGP országos elnöksé­ge visszahívja Boros Imrét a PHARE-miniszteri posztról. Egyúttal kizárták a képvise­lőcsoportból Bánk Attilát, Horváth Bélát és Várhelyi Andrást. Az országos elnökség döntéséről tájékoztatták a minisz­terelnököt, akinek joga miniszterek kinevezése és visszahívása. A koalí­ciós szerződés értelmé­ben azonban a kisgaz­dapárt jelöli a PHARE- minisztert, így Orbán Viktor jogköre ez eset­ben formális. Mint beje­lentették: a miniszter- elnök tájékozódik az ügyben, de a kisgazda belvitát nem szeretné beengedni a kormány berkeibe. Az elmúlt hét végén az ország több helyszínén is szócsatába ke­rültek egymással Torgyán József hívei a reformereknek tartott, pártból kizárt, vagy felfüggesztett kisgazdákkal. Bizottságok előtt a zamolyi ügy A hazai cigányságnak az oktatás fejlesztése lenne a legfontosabb A zámolyi cigányok me­nekültté nyilvánítása óta sok külföldiben felmerült a kérdés, hogy hazánk biztonságosnak tekinthe­tő-e emberi jogi szem­pontból. Az országunkról kialakuló kép a magyar válaszon múlik. A teen­dőkről azonban minden­ki máskép vélekedik, ami az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallás­ügyi bizottságának teg­napi ülésén is kiderült. Budapest- A kisebbségi ügyeket ki kell vonni a napi politikai csatáro­zások színhelyéről - mondta Báthory János, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hiva­tal vezetője a parlamenti Francia papírokkal Strasbourgban bizottság előtti tegnapi bemu­tatkozásán. - Egyfajta kisebbségbarát szemléle­tet kellene elérni a magyar politikai élet minden rétegében, de nagyon fontos, hogy a kisebbség­politikai problémákat ne nagyítsák föl és ne is kisebbítsék annak súlyát - jelentette ki a hiva­talvezető. Az elnök szerint nem célszerű elhitet­ni, hogy Magyarország példaadó más országok számára - önmaga egy elfogadható kisebbség­politikával is meg lenne elégedve. A magyarországi cigánysággal kapcsolatban az oktatást tartja a legfontosabbnak, valamint azt szeretné, ha az egészségügy, a lakásépítés egyszerűen csak diszkriminációmentesen mű­ködne. Báthory János szerint Magyarországnak arra is törekednie kell, hogy a külföldnek be tud­ja mutatni a hazai kisebbségpolitikát, mert mint mondta, rosszabb a hírünk, mint a valóság. A testület foglalkozott Fodor Gábor szabad- demokrata politikusnak az antidiszkriminációs törvényjavaslat országgyűlési tárgyalását szor­galmazó indítványával is, de a többség végül FOTÓ: EUROPRESS/EPA úgy döntött, hogy egyelőre nem szükséges a megkülönböztetés elleni fellépés külön törvényi szabályozása. Fodor Gábor lapunknak nyilat­kozva úgy vélte, hogy a kormánypártok strucc­politikát folytatnak, amikor halogatják a tör­vényjavaslat napirendre tűzését, mert a jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé a rasszizmus ha­tékony büntetését. A képviselő szerint az ország becsületéről van szó és kulcskérdés, hogy miként válaszolunk a nyugati figyelmeztetésre. Bragyova András, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének munka­társa tudósítónknak kifejtette, hogy a magyar- országi romák befogadása rendkívül kellemet­len hazánkra nézve, és sajnos egyedülálló eset­nek számít, de a jog szerint ez nem azt jelenti, hogy nálunk minden roma veszélynek lenne ki­téve. Azt már szomorúbbnak tartja a szakem­ber, hogy a kellemetlen helyzet kialakulásáért sokan csak a kivándorolt romákat hibáztatják. MAGYAR SAJTÓFOTÓ 2000. Tizenkilencedik alkalommal nyílik kiállítás magyar sajtófotókból, a 2000. évben készült felvételeket április 22-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatják be. Korniss Péter, a sajtófotó-pályázat zsűrijének elnöke elmondta, hogy az elmúlt évi felhívásra rekordmennyi­ségű munkát küldtek be a fotósok; 217 szerző 2919 képet juttatott el a pályázatra. A kiállítás egyik főszponzora, Pannon GSM jóvoltából a látogatók SMS-üzenetek útján maguk is szavazhatnak a fotókra. FOTÓ: EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE TILTAKOZÁS. A hat nagy szak- szervezeti konföderáció támb- gatja Magyarország csatlakozá­sát az EU-hoz, a Munka tör­vénykönyve emiatt tervezett módosítása ellen ugyanakkor határozottan tiltakozik - jelen­tette ki kedden Tatabányán a Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetségének alelnöke. Wittich Tamás hangsúlyozta: azért utasítják el a tervezett módosításokat, mert szerintük azokkal a kormány egyértelmű­en a nagytőke érdekeit szolgálja, a munkavállalókat pedig szinte teljesen kiszolgáltatottá teszi. SZOLIDARITÁS. Az MSZP szo­lidáris azokkal a szakszerveze­tekkel, amelyek szombatra meg­mozdulást terveznek a Munka törvénykönyve tervezett módo­sítása miatt. Erről Fiiló Pál és Benedek Mihály parlamenti kép­viselők beszéltek kedden Buda­pesten. Fiiló Pál szerint ha kike­rülnének a törvényjavaslatból a munkaidő megszervezésére vo­natkozó részek, amiről éles vita van a munkavállalók és a mun­káltatók között is, esély lenne az előterjesztés konszenzusos elfogadására. FALVAK HÁTRÁNYBAN. A szocialisták szerint a jelenlegi kormány önkormányzat-ellenes politikát folytat, mivel nem biz­tosít elég pénzt számukra az egyre bővülő feladataik ellátásá­hoz. Ezt Lamperth Mónika, a Baloldali Önkormányzati Közös­ség elnöke jelentette ki kedden Örkényben, az Önkormányzat­ok a falvakban elnevezésű szak­mai konferencia alkalmából. Is­mertette az MSZP álláspontját, amely szerint az adókból a költ­ségvetésben keletkező többlet- bevételeket vissza kellene juttat­ni az önkormányzatokhoz. ÖNÁLLÓ TÖRVÉNY. A jogi személy büntetőjogi felelősségre vonásához szükséges jogszabá­lyi feltételeket nem a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítá­sával, hanem önálló törvényben kívánja megteremteni az Igaz­ságügyi Minisztérium - közölte Soós László, a tárca illetékes főosztályvezetője kedden. El­mondta: a kormány korrupció- ellenes stratégiája egyes bünte­tőjogi rendelkezések felülvizsgá­latát írta elő, és ennek alapján a korrupcióval, például a veszte­getéssel kapcsolatos cselekmé­nyek büntetési tételét kell megszigorítani. TAVASZI ÜLÉS. Megkezdődött kedden a Magyar Katolikus Püs­pöki Konferencia (MKPK) há­romnapos tavaszi ülése - jelen­tette be Juhász Judit szóvivő. Közlése szerint a tanácskozás nyitónapján az aktuális ügyek mellett fő témaként szó lesz a papnevelés helyzetéről, amely­ről Bíró László és Beer Miklós püspök tart beszámolót. ______■ MÁ R CSAK ROMHALMAZ. Javában folyik a leégett Budapest Sportcsarnok külső körgyűrűinek bon­tása is. A tetőhéjazatot és a külső gyalogoshidakat már korábban eltávolították. A munkálatokhoz Európa legnagyobb, 107 tonnás anyagmozgató gépét használják. A romok június végére tűnnek el teljesen. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Mikor kezdődjön a tanítás? A szülők szabadsága alkalmazkodjon a tanévhez Az oktatási tárca augusztus 29-ét jelölte ki a 2001/2002-es tanév első tanítási napjának, de az önkormányzatok választhatják a szeptember 3-ai kezdést is. Budapest Bár még nem született meg a kö­vetkező tanév rendjét szabályozó rendelet, lapunk értesülése szerint az Oktatási Minisztérium (OM) a tanévkezdés dátumát augusztus 29-re tűzte ki. Ezúttal azonban - a tavalyi vitákat elkerülendő - a tár­ca meghagyta a lehetőségét an­nak, hogy ott, ahol erre igény van, az iskolafenntartók választhassák a szeptember 3-ai tanévkezdetet. Az ésszerűség azt diktálja, hogy egyazon önkormányzathoz tarto­zó intézmények azonos időpont­ban, vagyis vagy augusztus 29-én, vagy szeptember 3-án kezdjék el a munkát, de az önkormányzatok máshogyan is dönthetnek - tud­tuk meg a minisztériumban. Ahol augusztusban kezdődik a tanév, ott június 14-ig, ahol szeptember, 3-án csöngetnek be, ott június 19-ig kell iskolába járni. Nem mindenki örül az oktatá­si tárca engedékenységének. A MÁV és a Volán vállalatok egyez­tetést kértek a minisztériumtól, véleményük szerint káoszt okoz­hat, ha nem egy időben kezdődik el az országban a tanév. Azoknál a családoknál, ahol több iskolás­korú, más-más intézménybe járó gyermek van, szintén fennaka­dást jelenthet, ha egyikük számá­ra már augusztus végén befejező­dik a vakáció. A pedagógus érdekvédelmi szervezetek úgy látják, hogy nem elsősorban a tanévkezdés idő­pontjának kijelölése okoz gon­dot. A Pedagógusok Szakszerve­zete is a korábbi 180 napos isko­lai év visszaállítása mellett érvel és a közoktatási törvény módosí­tásában reménykedik. Nem lát okot ugyanakkor a ta­nítási év rövidítésére az oktatási miniszter. Pokomi Zoltán egy na­pokban megrendezett fórumon a 185 napos tanév mellett érvelt. A szünetek megszervezését pedig a Munka törvénykönyve módosí­tásával akarja megoldani a tárca, mégpedig úgy, hogy a gyermeket nevelő munkavállalók szabadsá­guk 75 százalékával szabadon rendelkezhessenek, tehát alkal­mazkodni tudjanak az iskolai szünetekhez. h. m. Borókai Gábor \ Lányi Zsolt |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents