Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-01 / 51. szám

2001. Március 1., csütörtök MEGY E I KÖRKÉP 3. OLDAL Levél az elnöknek (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Ala­pítvány vezetője háromfős kríziskezelő csoport­tal érkezett a településre a helyi cigány kisebb­ségi önkormányzat kérésére. A jogvédő a ki­sebbségi demonstrálókkal közösen tartott sajtó- tájékoztatóján bejelentette: kudarcot vallott pró­bálkozásuk a közvetítésre. Mint mondta, a pol­gármester eltökélt szándéka a magániskola létre­hozása, de Dankó István nem tudott semmilyen garanciát vállalni, hogy a cigány gyermekeket ennek létrehozását követően is magas szintű ok­tatásban részesítik. Mint mondta, a polgármes­ter cáfolta, illetve nem tudott határozott választ adni a kisebbségi önkormányzat által petícióban megfogalmazottakra. Szerinte a kisebbségi ön- kormányzat az egész településért állt ki tiltako­zó akciójával. Hozzátette, Dankó István elutasította, hogy tárgyaló- asztalhoz üljön a kisebbsé­gi önkormányzattal. Mind­ezek után, végső elkesere­désükben Kállai Lászlóval közösen nyílt levelet fogal­maztak meg Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. A levélben egyebek mel­lett felpanaszolják, hogy a településen épített új iskola- épületet egy magánalapít­vány kezébe szeretnék ad­ni, kirekesztve onnan a sze­gény, hátrányos helyzetű roma gyermekeket. Ez ügy­ben pedig nem hajlandó tárgyalni a kisebbség képvi­selőivel az önkormányzat. Panaszként írják le a ren­dezési terv kidolgozásáig elrendelt építési tilal­mat, megakadályozva ezzel az állami segítséggel épülő új otthonok teremtését is. Szerintük jár­ványveszélynek lesz kitéve tavasztól a szemétte­lep mellett élő cigány lakosság, mert nem törőd­nek a szemétlerakóval. Felróják, hogy nem kap­hatják meg a létfenntartáshoz szükséges segélye­ket. A problémák megoldására kérik Mádl Ferenc köztársasági elnök segítségét. Kállai László mindezek után hozzátette, tes­tületük európai módon kívánt politizálni, de a polgármester ezt a lehetőséget nem hagyta meg számukra. Horváth Aladár Dankó István polgár- mester azon kijelentésére, hogy a jogvédő no­vember 22-i látogatása után radikalizálódott a kisebbségi önkormányzat, annyit mondott, hogy nem keresztényi magatartás a bűnbakkeresés. Inkább önvizsgálatot kellene tartania. A sajtótá­jékoztató után a nagyszámú hallgatósággal a templomba vonultak imádkozni a demonstrá- lók. Dankó István polgármester érdeklődésünkre elmondta, kedden délután a képviselő-testület előtt felolvasták ugyan az éhségsztrájkolók petí­cióját, de nem tárgyalták azt meg. Véleménye, hogy egy magániskolát az országban bárki, bár­mikor létrehozhat. A megvalósításnak semmi akadályát nem látja. „A települési önkormányzat minden intézkedését törvényesen hajtotta végre. A kisebbségi önkormányzatnak nincs más fegy­vere, csak a sajtó és a nyilvánosság. A nyilvános­ság, melyet a tiltakozók félretájékoztatnak — A demonstrációval a probléma nem oldódott meg FOTÓ: SJ mondta a polgármester.” Dankó István hozzátet­te, a kríziskezelő csoport vezetőjének, Horváth Aladárnak felajánlotta, hogy egy hónapig költöz­zön le Jászladányra - a község állja költségeit -, látogassa meg az intézményeket, az iskolát, is­merje meg a ladányi romák életét. Mindezeket követően tárják fel a problémákat. Ezt a roma jogvédő elutasította. Dankó István rámutatott, Horváth Aladárnak is megerősítette: hajlandó tárgyalni a magániskoláról vele, és a kisebbségi önkormányzattal egyaránt, ha a település képvi- selő-testülete a határozathozatalhoz érkezik ez ügyben. Hozzátette, erre lett volna szükség eddig is és nem az éhségsztrájkra. BANKA CSABA Megszűnt a tejipar A szolnoki tejüzem elmúlt tíz esztendeje ugyancsak hányatott volt. Legelőször az 1990-es évek elején merült fel, hogy vég­leg lakat kerül az üzem kapujára. Az akkori tulajdonos, a Szob noktej Fit. ugyanis gyakorlatilag fizetésképtelenné vált. A fel­számolás után a WÉS Fit. vette birtokba az megye legna­gyobb tejfeldolgozóját. Ám az új tulajdonossal sem sikerült a kilábalás. 1998 júliusában, amikor a WÉS Flt.-ben tulajdonos lett a hazánkban már több tejipari céget birtokló holland ér­dekeltségű Nutrícia, az üzem vesztesége megközelítette a há­romszázmillió forintot. Ám egy esztendő sem kellett, már nye­reséget könyvelhetett el a cég. Ismét lesz csata Szolnok A szerdai városházi sajtó- tájékoztatón két téma volt terítéken. Bállá György alpolgármester a költségvetésben szereplő beru­házások közül a forgalmi cso­mópontok átépítését emelte ki. A tervezett három körforgalmi csomópont közül a Szántó kör- út-Pozsonyi út kereszteződésé­ben lévő készül el először, előre­láthatólag április 30-ra. A Várko- nyi téren már közben elkezdő­dik a munka. Közlekedési ne­hézségek várhatók, a buszoknak egy időre elterelő útvonalon kell közlekedniük. Várhatóan ez év­ben ott is elkészülnek a körfor­galom kialakításával. A Mester úti lakások előreláthatólag szin­tén elkészülnek az év végéig. Udovecz György, a Szolnok Magyar Királyi Honvéd Hagyo­mányőrző Alapítványtól a „szol­noki csata” programját ismertet­te, amely szombaton 10 órakor istentisztelettel kezdődik. Dél­után 14 órakor koszorúzás lesz a Damjanich-szobornál, a Szabad­ság téren és a Lengyel légió utcá­ban. Ezután a Tiszaligetben díszmenettel folytatódik a prog­ram. A csata vasárnap lesz a Szandai réten; 11-kor kezdődik a hadijáték, amelyen 60 lovas, 100-150 gyalogos és 12 löveg vesz részt. ba Sorokban EMLÉKHELY. A Magyar- Kazak Baráti Társaság az önkor­mányzattól bérbe vett Karcag, Horváth Ferenc út 7. alatti épü­letben emlékhelyet fog kialakí­tani. Mint Kovács Sándortól, a társaság titkárától megtudtuk, ebben a helyiségben kívánják el­helyezni Mándoky Kqngur Ist- j ván karcagi születésű' turkoló- gus hagyatékát, valamint Torma József — volt kazahsztáni nagy­követ — hagyatékából származó tárgyakat, az Altaj-Duna expe­díció által augusztusban Karcag- | ra érkező kiállítási anyagokat. A CIÁNT IS LEGYŐZTÉK. Már cius elsejét 1992-ben nyilvánítot­ták Magyarországon a polgári védelem napjává. A szolnoki, | immár a megyei katasztrófavé­delmi igazgatóság kötelékébe tartozó szervezet tizedik ünnep­ségét tartotta tegnap. Mint azt a megyei katasztrófavédelmi igaz­gatóság igazgatóhelyettesétől, Csomós Mátyás alezredestől megtudtuk, szakembereinek munkáját elismerés illeti akár a tiszai cián-, és nehézfém­szennyezéssel vagy az ár-és bel­vízzel összefüggő tevékenységü­ket említjük. Csomós alezredes hangsúlyozta, a megelőzésnek, a felkészítésnek a jövőben még nagyobb szerepet szánnak. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Úgy ítélték meg, hogy a szolnoki tejüzemben hosszú távon fejlesz­tésekre, technológiai előrelépésre nincs lehetőség. A cég vezetői állítják, idézzük: „példaértékűen jártak el” az üzem bezárásakor. A munkavál­lalók járandóságát, a kollektív szerződésben foglalt emelt szintű felmondási időt és végkielégítést, egy hónapi átlagkeresettel toldot­ták meg. Sőt, az üzem megszüntetésé­nek bejelentésével egy időben munkába helyezést segítő progra­mot is elindítottak. Talán ennek is köszönhető, hogy bár a szolnoki üzemben csak tegnap állt le az utolsó gép­sor, és fejeződött be a termelés, a cég vezetőségének adatai szerint a dolgozók 40 százaléka már a felmondási idő kezdete előtt talált magának munkát. Egy tanácsadó cég ugyanis amellett, hogy álláskereső trénin­geket tartott a dolgozóknak, segít munkahelyet is találni. Összesen 200 főállású és 250 idény jellegű munkalehetőséget kutattak fel a szakemberek. így mindenkinek, aki tegnapig nem talált munkát, több álláslehetőséget is felkínál­tak. _____________________________________T.J. VÉLEMÉNY _____________________TI LE KI JÓZSEF_____________________ A h etedik napon Minden baj okozói az írástudók. A mai farize­usok ugyanis hiába olvasgatják az Ószövetsé­get, abból csak az derül ki, hogy az Úr „meg­áldotta és megszentelte a hetedik napot, mert j azon megpihent egész teremtő munkája után.” De melyik a hetedik nap? A vasárnap - állítják a kereskedelmi dolgozókat tömörítő szakszervezetek a Munka Törvénykönyvének tervezett módosí­tása kapcsán kibontakozó vitában. így a hét végén egy hithű bol­ti eladó egy gramm párizsit sem mér ki, ha a szokásoknak meg­felelően - a bérrel és szabadnappal - meg nem fizetik. Csak­hogy az ellenvélemény megfogalmazói is éppen a társadalmi szokásokra hivatkoznak, amikor a hét végi nyitva tartások mel­lett kardoskodnak, mondván, az ötnapos munkahétbe az is bele­fér, ha egyeseknek (például) szerdára esik a „vasárnap”. Ezért a hét utolsó napján is minden, a dol­gozóknak bizto­sított pluszjutta­tás nélkül nyitva tarthatnának a boltok. Tény, az elmúlt évtizedben, az éjjel-nappali boltok megjele­nésével, a bevásárlóközpontok térhódításával megváltoztak szokásaink. Mind többen érzik úgy, kényelmesebb a hét végén megvenni a családnak mindazt, amire szüksége van, mint mun­kaidő után naponta tolongani a sarki fűszeresnél. Csakhogy ez­úttal az igazi törésvonal nem a vásárló-eladó, és még nem is a munkavállaló és munkaadó között húzódik, hanem a várható profit mentén. Egy magánzó kiskereskedő ugyanis joggal fogalmazza meg: senld ne írja elő neki, mikor és mennyit dolgozhat, főleg, ha tisztes bevételre számíthat azok forintjaiból, akik a hét végére el­felejtették megvenni a tejet és kenyeret. De a hazánkban lábukat megvető multinacionális cégek (hét végi forgalmuk bevételét féltve) vállalkozási szabadságára hivatkozva szintén elutasítják a zárvatartási rendeletet. Márpedig a szakszervezetek szerint a több éves vitára az tehetne megnyugtatóan pontot, ha a ünnep­napokon és a munkaszüneti napokon, így vasárnapra is az üzle­tek ajtajait becsuknák. Ezzel még a kisebb üzletláncok, közepes boltok tulajdonosai is egyetértenek, azt remélve, hogy vissza- szerzik forgalmuk egy részét. (Munka után valószínűleg keve­sebben rohannak ki a városszéli diszkontokba, mint hét végén.) A döntés végső soron a parlamenti többség kezébe van. A magát polgárinak valló kormányzat azonban aligha hagyhatja figyelmen kívül, hogy az egyházak is helyeselnék, ha vasárnap és ünnepnapokon egyetlen hívüknek sem kellene munkahelyé­re sietnie. Az egykori érdek-képviseleti vezetőből kormányzati funkcionáriussá előlépett szakember állítja, nem a munkaidőre, hanem a jó kollektív szerződésekre kell helyezni hangsúlyt a dolgozók érdekében szót emelőknek. Talán ezért is kérdezte a minap a televízió nyilvánossága előtt egy riporter — megpróbál­va az egyik érdekképviselet vezetőjét sarokba szorítani -, mi­kor szokott bevásárolni. A szakszervezeti vezető persze szem­rebbenés nélkül válaszolta, ő bizony szombatonként tölti fel családja éléskamráját. A Kőolajkutató cáfol Szolnok—Budapest A Magyar Bányászati Hivatal má­sodfokú határozata lényeges pontokon változott, így például nem teszi felelőssé a pusztasző- lősi gázkitörésért az MB Kőolaj- kutató Rt.-t, csupán dolgozói sza- bályzatszegését állapítja meg - mondta el az MTI-nek Szécsi Fe­renc, a Kőolajkutató vezérigazga­tója. Szerinte a hivatal megállapí­tásának kulcsmondata: „A súlyos üzemzavart az okozta, hogy a kúton bekövetkezett gázkifúvás a kitörésgátló bezárásával nem volt megszüntethető”. Ezért - szerinte - a határozat nem is te­szi felelőssé a Kőolajkutatót, csak azt mondja ki, hogy a további zá­rási műveleteket a kialakult kö­rülmények lehetetlenné tették. A külső körülmények kialakulásá­ba ugyanakkor belejátszott az rí. dolgozóinak szabályzatszegése is. Szécsi Ferenc mindezt annak kapcsán szögezte le, hogy a Mól Rt. korábbi tájékoztatása szerint a súlyos üzemzavarért a Kőolaj- kutató a felelős. ■ Sokan voltak pótösszeíráson (Folytatás az 1. oldalról) A polgármesteri hivatal hatósági és ügy­félszolgálati osztályvezetője elmondta, hogy a megjelentek többféle indokot je­löltek meg arra, miért is nem írták eddig össze őket. Ilyen volt egyebek között a külföldi vagy vidéki tartózkodás, a kórházi keze­lés, vidéki-budapesti munkahely (ahova korán kellett indulni és későn értek csak haza), de volt, akit egyszerűen nem is keresett a kérdezőbiztos, mert még csak cédulát sem talált arról, hogy ott járt vol­na. Megjelentek olyanok is, akiknek a fő számlálási időszakban felszólítást küld­tek ki, de végül nem lehetett őket felke­resni, vagy nem működtek közre az ösz- szeírásnál, esetleg nem volt teljes körű az adatfelvétel náluk. Összesen február 1. és 21. között 166 helyre ment ki felszólítás Szolnokon, s ezen személyek 60-65 százaléka végül részt vett a pótösszeíráson. Mint megír­tuk korábban, az adatszolgáltatás köte­lező volt, amelynek a megtagadása 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújt­ható. Krizsán József hangsúlyozta, hogy nem szeretnének valójában bün­tetéssel élni, hiszen nem ez volt a célja az összeírásnak, de akiknél végül erre kényszerülnek, ott kénytelenek lesz­nek államigazgatási hatósági úton fel­venni a kapcsolatot, s amennyiben be­bizonyosodik az eljárás során, hogy az illető magatartása miatt hiúsult meg az összeírás, akkor ott sajnos „lépniük kell”. A hivatali dolgozóknak egyébként je­lentős pluszmunkát jelentett a pótösz- szeírás, hiszen egyéb más munkájuk mellett kellett bevonni ebbe őket, s bi­zony a vártnál többen jöttek: volt olyan nap, hogy 150-180 személy is megjelent az ügyfélszolgálatnál összeírásra. Még szombaton is tartottak soron kívüli ügyfélfogadást, s ekkor is 50-60 lakos jelent meg - mondta az osztályvezető. ______ _____________________________ BGY Ön gyilkos kisgazdák Háromesélyes a 2002-es választás Szolnok A kisgazdapárt saját magát ölte meg — állította a Lányi Zsolt egy­kori FKGP-s, jelenleg független or­szággyűlési képviselő. A honatya szerint Torgyán Józseffel esélye sincs a pártnak a parlamentbe ke­rülésre. Ám ha 1-2 hónapon belül megtörténik az országos és a me­gyei vezetésben is a tisztújítás, még visszaszerezheti szavazótábo­rát az FKGP. Egy koalícióban csapatmunkára van szükség. Az Antall-kormány azonban lesöpörte az FKGP reprivatizációs elkép­zeléseit, így a kisgazdáknak ki kellett lépni a kormányból - mondta a szolno­ki Hozam Klub vendégeként Lányi Zsolt. A képviselő szerint akkor az MDF - élén Antall Józseffel, aki megsértő­dött, mert bár „kisgazda emlőkön nevelkedett” mégsem lett az FKGP első embere — a kisgazdák megsemmisítésére töreke­dett. A pártnak, hogy elke­rülje a süllyesztőt, dikta­tórikus vezetésre volt szüksége. Torgyán József meg is mentette az eltű­néstől a kisgazdákat. Két éve azonban ismét koalíci­óba került az FKGP. így most már nem magányos harcosokra, hanem csa­patmunkásokra van szükség. Lányi Zsolt elismerte, az FKGP az eb múlt hónapokban sokat vesztett népsze­rűségéből. Állítása szerint ugyanis Tor­gyán József miniszterként „elszakadt a néptől”. Ám ha 1-2 hónapon belül a párt országos és a megyei vezetésben is meg­történik a tisztújítás, még visszaszerezheti szavazó­táborát. Ennek megfelelően a 2002-es választásokat há­romesélyesnek tartotta. Az egyik lehetőség, hogy fenn­marad a jelenlegi koalíció. Ha azonban a kisgazdapárt nem rendezi a sorait, akkor a szavazóik nagy része vagy nem megy el voksol­ni, vagy a MIÉP-et támogat­ja, amelynek kormányba kerülése Haider-effektussal járna. Ha az MSZP nyer, akkor azonban az is kérdéses, kivel lép koalícióra, több­séget ugyanis aligha szereznek. A harma­dik lehetőséget a Fidesz és a szocialisták összefogása kínálná, ám ezt jelenleg nem tartotta elképzelhetőnek a politikus. T.J. Lányi Zsolt: Torgyán miniszter­ként elszakadt a néptől Kényelmesebb a hét végén megvenni a családnak mindazt, amire szüksége van

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents