Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-14 / 62. szám
2001. Március 14., szerda IDUSÁN 7. OLDAL M Á R C I U S ____________________D. SZABÓ MIKLÓS____________________ Ez egy más nap Az ismerősöm sorolta érveit, hogy tulajdonképpen március 15-e is olyan nap, mint a többi. Hiszen a vonatok akkor is indulnak és érkeznek, a kórházakban nem csak operálnak, de születnek és halnak is meg, a rendőrök sem lazíthatnak, mert a bűnözők is „dolgoznak”, a jószágokat is etetni, ellátni kell, mint a fekete betűs hétköznapokon. Még hosszasan mondotta, mi minden történik, történhet ezen a napon. Rokonok látogatnak egymáshoz, ha meleg szelek csiklandozzák az ingnyakakat, benépesülnek a kiskertek és így tovább... Ez a felsorolás mind igaz, lehet igaz, mégis meghökkentett. Mert egy ünnep akkor feledhetetlen, ha szívében él az embernek. Márpedig én oda, abba a közösségbe tartozom, ahol túlnyomórészt magyarok élnek. És noha ereimben csörgedezhet kun, török, jász vér, magyarnak vallom magam. Mert nekünk, magyaroknak Vajon ők meg a többi ezer és ezer kezdődöth^- áldozat badságharc a nem érdemel meg egy főhajtást? ^jc^bágyság011, végleges eltörléséért, a szabad sajtóért stb. És ezekben az öldöklő csatákban részt vettek osztrák, szerb, lengyel tábornokok, katonák is, de a zöm, a többség a nép, a magyar nép fiaiból került ki. Rengetegen életüket áldozták a hazáért, a nemzetért. Kunhegyesen a katolikus temetőben például harmincegy '48-as honvéd alussza örök álmát: Szepes, Sáros, Gömör, Zala vármegyékből. A legfiatalabb tizennyolc múlt, a legidősebbik negyven. Csak a nevük maradt fenn a parókia anyakönyvében és egy egyszerű síremlék. Vajon ők meg a többi ezer és ezer áldozat nem érdemel meg egy néma főhajtást, ha már a szabadságunkért a legértékesebbet, az életüket áldozták? És azok sem, akiket felakasztottak, agyonlőttek, külföldre kényszerítettek vagy évekig tömlöcökbe vetettek? Feledjük el őket, az emléküket, azt amiért harcoltak? Éppen mi, magyarok, amikor ez a dátum a magyar polgári demokratikus forradalom kezdetének a napja 1848-ban? Igaz, a múló idő sodrában március 15-e is egy nap. Mégis szebb, fényesebb, szívet melengetőbb a többinél. Van, aki ünnepségre megy, más egy szál virágot tesz arra az emlékműre, amelyik a településen van. Más magában emlékezik. Arra, hogy több mint másfél évszázada Európa közepén egy kis nép megmutatta, elég volt a rabigából, szabadabban szeretne élni. És akadtak fiai tízezerszámra, akik ezért a célért harcoltak is. Mivel ez a csodálatos időszak 1848. március 15-én kezdődött, ezért ez dicsőbb a többinél. Nekem legalábbis az... Hozzuk emberi közelségbe hőseinket!- A történelemórákon a hétköznapokat kell közelebb hozni a gyerekekhez. Véleményem szerint könnyebben megértethetők az események, ha a nemzet nagyjait a beláthatatlan panteonról emberibb közelségbe hozzuk. Én például diákjaimnak el szoktam mesélni Széchenyi vívódását, akinek komoly lelkiismereti válságot okozott a forradalom szabadságharccá válása. Miközben Széchenyi szívét-lelkét adta a magyar ügyért, származásával, neveltetésével nehezen fért össze, hogy a Habsburg-ház ellen forduljon. A vívódó ember közelebb áll mindannyiunkhoz, mint egy távolról szemlélt történelmi figura.- Megkoptatta-e valamelyest a forradalom és szabadságharc képét az elmúlt másfél évszázad?- Amellett, hogy mindig ünnepet jelentett és jelent ma is a '48-as forradalom eseményeinek felelevenítése, korszakonként változik az évforduló tartalma és formája. Másként emlékeztünk 1848-49 példájára a rendszerváltás előtt, és másként ünnepelünk most. A kádári puha diktatúrában már a március 15-i emlékezés maga is tiltakozást jelentett az elnyomás ellen és kiállást a szabadság, a nemzeti függetlenség eszméje mellett. Ekkor a tanulók szinte az ellenállás fórumainak tekintették a megemlékezéseket. Mára, a megváltozott társadalmi viszonyok között az ünneplés már nem jelent ellenállást. Ma arra tanítjuk az ifjúságot, hogy példát vegyen a '48-as hősök életéből, tanuljon tőlük hazaszere- Borsos József Nemzetőrtiszt című festménye tetet, nemzeti öntudatot, bátorságot, önfeláldozást. Ennélfogva márci- 1 us 15- e élő ünnep, mert szellemisége, tanulsága máig tiszteletet parancsol. HORVÁTH MAGDOLNA Minden nemzet történelmében vannak olyan események, amelyeket a kollektív emlékezet évszázadokon át életben tart. A miénkben vitathatatlanul ilyen az 1848-49-es forradalom és szabadság- harc. Az emberek túlnyomó többsége az 1848- 49-es forradalmat és szabadságharcot nemzetformáló, nemzeti egységet kovácsoló történelmi eseménynek tekinti. Ez valóban így is van, mert 1848-49- ben egyszerre többféle érték kapott nagyobb hangsúlyt, a függetlenség eszméje mellett fontos célkitűzés volt a polgári szabadságjogok érvényesítése is - nyilatkozta lapunknak a Történelem- tanárok Egyletének elnöke. Miklósi Lászlótól többek között azt is megkérdeztük, vajon a több mint másfél száz évvel ezelőtt történtek szellemiségét mennyire értik és értékelik a mai fiatalok? — Az adott iskolától, annak igazgatójától, illetve történelemtanáraitól függ, miként tudják felkelteni, megőrizni a fiatalokban a '48-as eszmék, az akkori hősök iránti érdeklődést. Mert az teljesen nyilvánvaló, hogy a forradalom és szabadságharc történetének ismertetése, értékelése a történelemtanítás egyik legszebb, egyben legfelelősségteljesebb feladata.- Ön gyakorló történelemtanár egy fővárosi általános iskolában. Miként éri el, hogy a kisdiákok ne egy kötelezően meg- ünneplendő napot lássanak március 15- ben? Ünnepelni várják a polgárokat Kossuth Lajos nyomdája Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére március 15-én megyénk csaknem valamennyi településén ünnepségeket rendeznek. Az alábbiakban ízelítőt adunk a rendezvényekből. Szolnokon már ma kezdetét veszi a megemlékezés. Délelőtt tíz órakor katonai tiszteletadással egybekötött koszorúzást tartanak a Körösi úti temetőben az 1848/49-es hősök emlékművénél. Március 15-én délelőtt fél tíztől szintén koszorúzásokra kerül sor a Petőfi út 1. szám alatt, a városházánál, valamint a Technika Házánál. Tíz órától „A költő, ha visszatér” címmel ünnepi műsor kezdődik a Kossuth téren, amelyet tizenegy órától megemlékezés és koszorúzás követ a Damja- nich-szobornál. Itt Szalay Ferenc polgármester mond ünnepi beszédet. Déltől istentiszteletet tartanak a Vártemplomban, délután négy órakor pedig „A szalmabábuk lázadása” című magyar film ősbemutatójára kerül sor a Tisza moziban, ahol az érdeklődők találkozhatnak Palásthy György rendezővel, Seregi László operatőrrel, valamint két gyermekszereplővel. Este hatkor a szabadság- harcban elesett katonák emlékére közös gyertyagyújtásra várják a város lakóit a Damjanich-szobor- hoz. Törökszentmiklóson is már ma elkezdődnek a programok. Délelőtt tizenegy órakor Kossuth- emléktáblát avatnak a Kossuth út 48. szám alatt, délután két órától pedig a katolikus temetőben lesz megemlékezés az 1848/49-es emlékműnél. Este fél hétkor kezdődik a fáklyás felvonulás a Kossuth szoborhoz, míg nyolc órától Pilvax kávéház és magyar táncház lesz a művelődési központban. Holnap délelőtt tíztől koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést tartanak a Kossuth szobornál. Délután három órakor nyitják meg az Eredeti törökszentmiklósi képeslapok a XIX-XX. századból című kiállítást a művelődési központban, ahol este hat órától a Szolnoki Kamarazenekar ünnepi hangversenye kezdődik. Jászberényben holnap délelőtt fél kilenckor szentmise kezdődik a Főtemplomban, fél órával később pedig a református templomban tartanak istentiszteletet. Tíz órakor megemlékezés kezdődik az 1848-as emlékműnél, majd az ünnepséget követően a Városvédő és Szépítő Egyesület a Fehértói temetőben tart újabb megemlékezést, amelyen tisztelegnek majd a Jász Lovasbandérium tagjai is. A nap záróeseményére délután két órakor kerül sor. Ekkor szavalóverseny kezdődik a Déryné Művelődési Központban. Kunszentmártonban holnap délután kettőkor mise lesz a római katolikus templomban, míg három órától a Köztársaság téren lesz ünnepi megemlékezés. Negyed öt körül megtörténik a sétálóutca hivatalos átadása, hat órakor pedig az Alapfokú Művészeti Iskola tanárai adnak ünnepi hangversenyt. Mezőtúron holnap délelőtt misére és istentiszteletre várják a helybelieket a római katolikus és a Belvárosi Református Nagytemplomba. Tizenegykor a városháza előtt lesz az ünnepi megemlékezés, melynek műsorában többek között szerepel majd a Túri Lovasklub is. Martfűn ma délelőtt tízkor a Mártírok Üti Általános Iskola előtti kopjafánál lesz koszorúzás, tizenegytől pedig ünnepi megemlékezés tartanak a művelődési központban. Holnap délelőtt tizenegytől ünnepi megemlékezést lesz a Szent István téren, délután négytől kórushangverseny kezdődik a művelődési központban, majd este hatkor innét indul a fáklyás felvonulás a Szent István térre. Tiszafüreden holnap délelőtt tíz órakor a Kossuth téren veszi kezdetét a megemlékezés. Jászjákóhalmán este hatkor indul a hagyományos gyertyás felvonulás a Damjanich téri em- lékhelytől a temető felé. ______■ Az 1848-1849-es magyar szabadságharcban fontos szerepet töltött be az a nyomda, amelyet a korabeli iratok „Banknyomdának” vagy „Állodalmi nyomdának” neveztek. 1848 tavaszán az Osztrák Nemzeti Bank bankjegyeinek nemesfém pénzre történő beváltására nem volt hajlandó. A magyar kormány megoldást keresett, Kossuth pénzügyminiszter az Országgyűlés által megszavazott 62 millió forint hitel igénybevételével törvényes alátámasztást nyerve kibocsátotta az első magyar papírpénzt. Mit jelent Körkérdés Március tizenötödike nemzeti ünnepünk, ilyenkor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire emlékezik az ország. Ennek kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy megyénk polgárainak mi jut az eszébe, ha erre a napra gondol. Boldog István, 35 esztendős polgármester: — Számomra mindig ez volt az év legnagyobb nemzeti ünnepe. Bizonyosan azért is, mert jómagam - a márciusi ifjakhoz hasonlóan - szintén a fiatalabb korosztályhoz tartozom. így az akkori gondolatokkal, érzésekkel, lelkesedéssel is képes vagyok azonosulni. Szívem szerint azonban arra vágyom, hogy ez az ünnep valóban csak 1848. március 15-éről szóljon, hiszen ez talán a Pest legjobban felszerelt nyomdája a Hatvani utcában működő Länderer és Heckenast Nyomda volt. Länderer hozta hazánkba az első Columbia sajtót, 1833-tól ő alkalmazta a divatos congreve- és írisznyomást, sztereotípiát is berendezett, de bankjegyek előállítására alkalmas gépekkel nem rendelkezett. Kossuth Lan- derert bízta meg a nyomda megszervezésével, aki Londonból és Bécsből rendelte meg az akkori legmodernebb három gyorssajtót. Igénybe vette az Egyetemi Nyomda gépeit, és a papírt neu- siedeli papírgyár szállította. legfényesebb napja hazánk történelmének. Dr. Örsi Julianna, 50 éves múzeumigazgató: - Hozzám meglehetősen közel áll történelmünk ezen időszaka, hiszen sokáig kutattam, sőt könyvet is írtam a '48/49-es forradalom és szabadságharc krónikájáról. Amikor tehát március 15-ére gondolok, többnyire azok az emberek jutnak eszembe, akik a mi vidékünkön részesei voltak e sorsfordító eseményeknek. Ezenkívül pedig azok az írások, amelyek segítettek megőrizni az akkori emlékeket. Urbán Tibor 25 esztendős kéményseprő: - Én egy szép hagyománynak tartom ezt az ünnepet, amely az ország függetlenségre, önállóságra törekvését szimbolizálja. Valószínűleg csütörtökön magam is ellátogatok majd egy1848 végétől a nyomdát állandóan költöztették: Debrecen, Szolnok, Szeged, Arad voltak az állomások, de ekkor a nyomda már nem tudta jelentősebb mennyiségű pénzek gyártásával támogatni a kormányt. A kétszáz főnyi nyomdai személyzet menekülni kényszerült, egy csoportjuk osztrák fogságba is esett, és hamis pénz előállítása és forgalomba hozatala miatt az osztrák katonai bíróság börtön- büntetésre ítélte őket, Länderer Lajos pedig egy ideig bujdosni kényszerült. két emlékhelyre, de hosz- szabb időt most nem tudok a megemlékezésre szentelni, mivel levelezőn érettségire készülök. így a szabadidőm nagy része egyelőre tanulással telik. Kovács Lász- lóné, 43 éves titkárnő: - Régebben mintha többen lettünk volna a március 15-i megemlékezéseken, mint mostanában. Én ennek ellenére mind a mai napig kedvelem ezt az ünnepet. Ilyenkor minden évben kitűzzük a nemzetiszínű kokárdát, és — ahogy máskor — természetesen idén is részt veszünk az ünnepi rendezvényeken. BUGÁNY Martfű, 1848-as emlékmű p.p. Önnek március 15-e?
