Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-07 / 32. szám

2001. Február 7., szerda 7. OLDAL tf*f A biogazdálkodásra álltak Az alkalmazottak a fóliaházban szedik az aszparáguszt Nyolc évtized után is tervez Bár már Hitter Piroska betöltötte a 81. élet­évét, még ma is elfoglalt. A városban nem múlhat el kulturális esemény úgy, hogy ő ne legyen jelen. Ötleteivel, javaslataival se­gíti a kulturális intézmények munkáját. A napokban Szolnokon átvette a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megye Közművelődési Díjat. A tanárnő évtizedekkel ezelőtt először szakszer­vezeti ügyeket jött intézni Karcagra, közben be­nézett a lánykollégiumba is. S amikor hazament, egy-két nap alatt elhatározta, visszajön, mert megtetszettek neki az itteni gyerekek - idézte fel Karcagra kerülésének történetét Hitter Piroska, aki majd 20 évig dolgozott a gimnázium kollégiumában.- Úgy érzem, nagyon szép időszak­ban kerültem 1958-ban a városba. A kol­légista gyerekeim teljesen egyszerű sor­ból jöttek, de nyitottak voltak minden szépre, jóra. Úgy érzem, amit tettem és csináltam, az ma, évtizedekkel később is százszázalékosan kamatozik.- A kollégiumban akkor nagyon pezs­gő volt az élet.- Sok híres embert hívtam el, ami azért volt jó, mert a kislányok megtanul­tak viselkedni. Megbátorodtak olyan ér­telemben, hogyha nem a szomszéd pad­társuk szólt hozzájuk, hanem valaki, aki híres, nem ijedtek meg, tudtak vele tár­salogni, megtanultak kérdezni, viselkedni. Na­gyon szép munka volt ez, úgy érzem, nem csak én, ők is szívesen gondolnak vissza erre.-25 éve pedig a Dérynében megszervezte az Életet az éveknek klubot.- Itt már idősebbek vannak. Ez a klub azért fontos, mert ilyen korban sem szabad beszűkülni. Ha már csak főzök, mosok, vasalok, piacra járok, és ott beszélgetek, akkor kiesek az élet szépségé­ből. Azt szoktam mondani, hogy a Teremtőtől azért kaptuk a művészetet, hogy ezt a földi sarat, amit taposunk, valahogy el tudjuk viselni. Olyan előadókat próbáltam hívni, akikről tudtam, hogy érdekesen, szépen beszélnek, így a nyugdíjasok nem úgy fognád lefeküdni, jaj, istenem, megint egy szürke nap volt és holnap megint az követke­zik. Kirándulásainkon jószerivel az egész országot bejártuk. Azt szeretném még, ha ezt a jó sorsom engedi, hogy az erdélyiekkel tartsuk a kapcsola­tot. A felsőbányái klub vezetője szeretné, ha olyan kapcsolat alakulna ki köztük és Karcag között, mint amilyen Szolnok és Nagybánya között van.- Hogyan látja a mai fiatalokat? — Lelldleg megráz, hogy a gyerekek egy része mocskos televíziófilmeket néz, mocs­kos szavakat szed fel az utcán, és ilyen barátokat talál magának. Ezekből nem lesz soha boldog ember, mert nem ta­lálják meg az élet értelmét. Nincsenek példaképek és értékrendek. Óriási fáj­dalom nekem Sinkovits Imre elveszté­se. Én nem a Jimmyt siratom, nekem az fáj, hogy a nemzet színészét már nem hallha­Név: Hitter Piroska Pro Urbe-díjas tóm. Született: Cegléden, 1919. december 3-án — Az Euró- ■nunka: 1958-tól 1975. január 31-ig a Gá- pai Unió ÍS bor Áron Gimnázium leánykollégiumában fontos dolog igazgató, majd nevelőtanár életében. németnyelv-tanár, TIT-titkár, jelenleg az — Igen, et­Életet az éveknek nyugdíjasklub vezetője tői várnám, hogy meg­szűnjenek az országhatárok. Ez nagyon sok em­ber számára lenne jó. Piroska néni ma is fáradhatatlan, fiatalos. A nyolcadik évtized után ugyan már kezdi átadni a stafétabotot, de még tele van tervekkel, melyeket szeretne megvalósítani. A városért tenni akaró, a város kultúrájának előbbre viteléért harcoló sze­mélyisége ma is sokaknak szolgálhat mintaként. Töretlen hite és lelkesedése az értelmes, kulturál­tabb élet iránt példa lehet a város valamennyi polgára előtt. ________________________■ Fe jlesztik a fürdőt A szabadtéri látványmedencében most is fürdenek Hubai Imre feleségével, három gyermekével, vejével és menyé­vel egy családi vállalkozást mű­ködtet Berekfürdőn és Karcagon. Induláskor a vállalkozásnak volt egy 1800 négyzetméteres pri­mőrtelepe, amit kezdetleges tech­nológiával és „hulladék” termál­vízzel fűtöttek. Később Hubai Im­re földet bérelt és a Magyar-Ame­rikai Vállalkozási Alap segítségé­vel megvette első gépét, egy John Deere traktort, s próbálta felfuttat­ni a növénytermesztést. Aztán megvásárolta a berekfürdői volt kertészeti telepet. Most 4800 négy­zetméter üvegházuk van, a fólia te­rülete pedig a tízszeresére nőtt. A hagyományos fóliarész mel­lé ifj. Hubai Imre tavaly egy világ- színvonalú blokkot épített. Egye­di elbírálás alapján kapott támo­gatást a fiatal agrárvállalkozók számára kiírt pályázaton, így sa­ját konstrukcióban korszerű, nagy légterű fóliablokkházat épí­tett, ahol számítógéppel vezérelt az öntözés, fűtés, az árnyékolás a hővisszatartás. A felhelyezett energiaernyővel télen jelentősen csökkenthető a fűtési költség. Ő a harmadik az országban, aki ilyen telepet hozott létre. A család a hagyományos nö­vénytermesztésről átállt a bio­gazdálkodásra. Ehhez különböző pályázati pénzekből vettek speci­ális gépeket. A 20 aranykorona fölötti saját földjeikbe ősszel idő­ben kijuttatták a biotrágyát, a ve­tőmagot.- Mennyire van kereslet a bio­termékek iránt? - kérdeztük Hu­bai Imrét.- A kora tavaszi, télvégi idő­szakban nagy kereslete van a magtárainkban betárolt lucerna-, vöröshere- és búzacsírának. Miu­tán az időjárás nem mindig ki­számítható, így újabb pillére lett tavaly a vállalkozásnak a bioállat- farm, ahol több száz pallagi ka­csa, liba, tyúk, pulyka törzsállo­mányunk van. Most alakítjuk a mangalica, magyar szürke és ma­gyar tarka törzsállományt. Az ál­lomány egy részét értékesítjük, a többi állat pedig az ökoturizmus alapjait adja majd. Ehhez Karcag főterén megvásároltunk egy tel­ket, ahol bioéttermet, mintabol­tot valamint konferenciatermet, szállodát építünk. A második fél­évben tervezzük megkezdeni az építkezést. Mint Perge Józseftől, a Település­ellátó Szolgálat vezetőjétől meg­tudtuk, Berekfürdőben tavaly je­lentős fejlesztések voltak, és már készülnek az idei tervek is. A me­gyei területfejlesztési tanácstól kapott támogatásból az északi üdülőtelepen, a Tulipán-Harmat úti szakaszon év végére a TESZ kiépítette az ivóvízvezetéket. Az ISM anyagi segítségével - közel 3 milliót kaptak - a községi sport­pályánál az öltöző rendbetételé­re, illetve a streetballpálya kiala­kításra, itt az aszfaltozás már kész. Mint a szakembertől meg­tudtuk, a hónap végére meglesz a gyógy- és fedett fürdő fejlesztésé­nek engedélyes terve. A község készül a Széchenyi-tervben a ter­málfürdők fejlesztésére kiírt pá­lyázatra. A meglévő gyógyászati helyek bővítését, kapacitásnöve­lését, újak - akár iszap-, pezsgő­fürdő - bevezetését tervezik, éppúgy, mint a meglévő fedett termálmedence elbontását, új medence építését. Ehhez kapcso­lódna egy gyógykerti rész, kültéri medence is. Ez a félig nyitott, fé­lig zárt komplexum az őszi-téli vendégforgalom növekedését is jelentené. A másik jelentős fejlesztést a kempingben tervezik. Jelenleg is több pályázatuk vár elbírálásra a Magyar Turizmus Rt.-nél és a Ti- sza-tavi regionális marketingigaz­gatóságnál. S hogyan alakul át a kemping, az függ attól, mi valósul meg a fürdőfejlesztésből. Ha sikerül, ak­kor a kempingben modern recep­ciós komplexumot építenének, il­letve a meglévő faházakat, szál­láshelyeket korszerűsítenék, téli- esítenék, valamint új, téliesített kőépületeket építenének. Miután az idegenforgalom második „lá­ba” a horgászturizmus, így a be- rekiek odafigyelnek horgásztava­ikra is. 2000-ben jó évet zárt a horgászegyesület, több mint 3 millió forint értékű halat telepítet­tek, ami a megyei átlagoz képest is jó. Itt egy horgászra vetítve dupla annyi hal került a tavakba, mint más hasonló horgászegye­sületnél. ■ Sorokban KÖNYVÚJDONSÁG. Hetven három év után ismét megjelent a XIX. század elejének legnép­szerűbb nagykunsági olvasmá­nya, az Uj Péter által versbe sze­dett Zádor és Ágota romantikus szerelmi története. GYÖRFFY-NAPOK. Február I 11-24 között a Györffy István Általános Iskola ismét megren­dezi a Györffy-napokat. A két hét alatt sok programból választ­hatnak az érdeklődők. így lesz úszóverseny, festmény- és ás­ványkiállítás. Szűcs Sándor Ma­dárkereső királyfiak gyűjtése alapján mesemondó verseny az alsósoknak, a nagyobbaknak an­gol nyelvi városi verseny. Tarta­nak előadást Karcag irodalmáról és a számítástechnika finanszí­rozásának kérdéseiről is, 24-én a kunmadarasi térségi néptáncgá­lával ér véget a Györffy-napok. BEREKI KÁBELTÉVÉ. Egy magáncég megkereste a bereki önkormányzatot, mert szeretne a településen saját tőkéből kábelté­vés hálózatot kiépíteni. A község vezetői támogatták a kérést, így hamarosan indul a hálózat kiépí­tése. A tévéállomás központja a teleházban lesz, s miután Berek­fürdőbe sok német, lengyel, an­gol vendég látogat el, ilyen csa­tornákat is biztosít majd a cég. BELVÍZRE. Tavaly Karcag mint­egy 21 millió forintot fordított a belvízelhárításra, részben szi­vattyúzásra, részben a belvízelve­zető rendszer karbantartására, így a városgondnokság 1060 fo­lyóméter új árkot készített, 1415 folyómétemyi árokrendszert ta­karított ki, és ahol szükséges volt, ott betonfolyókát is kiépített. LAKÁSKONCEPCIÓ. Az ön kormányzat tulajdonában ma­radt bérlakások további haszno­sítását áttekintette tavaly az ön- kormányzat. A február 1-jén élet­be lépett lakáscélú támogatások- | ról szóló kormányrendelet szük­ségessé tette a nagykun városban is a lakás- és helyiségtámogatási koncepció felülvizsgálatát. ÉRTÉKESÍTIK. A Kátai Gábor Kórház rekonstrukciós munká­latainak szervezésében közre­működő önkormányzati ideigle­nes bizottság az utolsó negyed­évben jegyzéket készített a fe­leslegessé vált vagyontárgyak­ról, melyek egy részét értékesí­tette is az intézmény. Az így be­folyt 1,8 millió forintot elkülöní­tett számlán kezeli a kórház. BÉRLETEK. Karácsonytól már­cius végéig forgalmazzák a bere­ki termálfürdőben a kedvezmé­nyes fürdőbérleteket. Az árak át­lag 10 százalékkal emelkedtek, a bereki lakosok és súlyosan moz­gássérültek pedig külön kedvez- ményt is kapnak. ______ ■ NÉ PSZÁMLÁLÓK. Berekfürdőben is elkezdődött a népszámlálás. Ottjártunkkor Sass Bulcsú Ferenc jegyző és a 7 számlálóbiztos az el- ső napok tapasztalatait beszélte meg._____________________■ A sokoldalú könyvtáros „A díj elismerése munkámnak” Immáron nyolc éve vezeti a kar- ban volt formakészítő. Az elmúlt cagi városi Csokonai könyvtár be- években faesztergálással is elkez- reki fiókkönyvtárát Kocsis Lajos, dett foglalkozni. Mára több zsűri­aki korábban évekig az üveggyár- zett munkája van. Szeret a fával dolgozni, örül, amikor keze alól szép fűszer­tartó, tál vagy tükör ke­rül ki. Először 1984- ben Szolnokon mutat­ta be munkáit, három évvel később pedig már nívódíjat kapott tárgyaira. Munkáit is­merik Kecskeméten, Szigligeten, Karcagon, de a Néprajzi Múze­umban is állított már ki társaival. Könyvtárosi munká­ja mellett rendszeresen szervezi a bereki napo­kat, a népművészeti ki­állítást és az alkotótá- Kocsis Lajos bort is. Pár éve pedig a Ferenczi Imre munka közben Jákó Vera nótaversenyen énekes­ként is debütált. Azóta már fellé­pett Bangó Margittal és karcagi énekesekkel is. Augusztus óta az üveggyárban idegenvezetőként a látogatóknak Veress Zoltánról, a gyár Kossuth- díjas alapítójáról és találmányai­ról beszél. Főhivatása azonban mégiscsak a könyvtárosság. Az emelkedő könyvárak miatt a könyvtár egyre népszerűbb a településen. Az ötezres kötetből tavaly a gyerekek a meséket, a kötelező olvasmá­nyokat keresték, míg a felnőttek a romantikus, szerelmes és bűn­ügyi regényeket. A könyvtáros azonban fájlalja, hogy egyre ke­vesebben veszik le a polcokról a klasszikusokat. A hétszáz köl­csönző közel ezerötszáz könyvet olvasott 2000-ben. Ferenczi Imre 1964-ben vég­zett mint férfifodrász. Há­rom éve aranykoszorús mester lett, a közelmúltban pedig fposz-díjat kapott. 1990-ben részt vett a volt karcagi ipartestületi szék­ház visszaszerzésében is. Miután édesapja is férfifodrász volt, gyerekkora óta ő is ott sürgö­lődött a műhelyben. így nem volt kérdéses a továbbtanulása. 1963- ban a fodrászszövetkezetben kez­dett dolgozni, ahol a mesterektől - köztük az apjától - nagyon so­kat tanul. Első éles hajvágására a bátyját kérte fel. Azóta több évti­zed eltelt, s volt egy kis vargabetű is az életében. Néhány évig a víz­ügyi igazgatóságnál dolgozott, mert két lányát és fiát el kellett tartania. 1979-ben kezdett épít­kezni, ahol kialakította fodrász­műhelyét. Fele­sége sokat segí­tett abban, hogy fel merte vállal­ni az önállósá­got. Műhelyé­ben Rózsika lá­nyával dolgo­zik.- Büszke va­gyok rá, hogy követett a pá­lyán, s most egy műhelyben dol­gozhatunk - mondja akitün­tetett fodrász. Ferenczi Imre több évtizede van a pályán, de ma is jár képzé­sekre, bemutatókra. Kikapcsoló­dást a kertészkedés és a focimecs- csek jelentik számára. Büszke öt lányunokájára is, akik ott sürgö­lődnek körülötte a műhelyben. Szeretnek fodrászkodni, de még nem tudni, továbbviszi-e a szak­mát valaki közülük. Ferenczi Imre nagy elismerés­nek tartja ezt a díjat, melyet kö­szön id. Kurucz István ipartestü­leti elnöknek is. _____________________■

Next

/
Thumbnails
Contents