Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-07 / 32. szám

2001. Február 7., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Több pénz jut közmunkára A tavalyi kétmilliárd forint helyett 2001-ben hárommilliárd jut közmunka­programra. Ezt Nyitrai Imre, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára jelentette be tegnap a VMZK-ban tartott „Köz-Munkák 2001” konferencia első napi ülésén. Szolnok A közhasznú,foglalkoztatás a ’80-as évek vége óta alkalmazott eszköz, melynek célja a közfeladat ellátásának segítése önkor­mányzatoknál, költségvetési intézmények­nél, nonprofit szervezeteknél. A megyei munkaügyi központok évente 35-38 ezer főt alkalmaznak ebben a formában. A kö­zösségi célú foglalkoztatás rendszere ’96- ban közmunkával, 2000-ben közcélú foglal­koztatással bővült. Nyitrai Imre kifejtette, hogy a közmun­kaprogramra szánt összeg megemelésével a tartós munka nélkül élők, illetve a halmo­zottan hátrányos helyzetűek magas arányát kívánják mérsékelni. Az integrált és a spe­ciális munkahelyek számát növelik, s folytatják a legrászo­rultabb célcsoportok támogatását, a roma népesség széles körű bevonásával. Dr. Ladó Mária, az or­szágos munkaügyi kutató és módszerta­ni központ tudomá­nyos igazgatóhelyet­tese azt hangsúlyoz­ta, hogy még az Eu­rópai Unió - amely elsősorban gazdasági A konferencia résztvevői szerepet tölt be - is az elmúlt néhány évben kezdte csak el fog­lalkoztatási stratégiáját megfogalmazni. Dr. Csoba Judit szociológus pedig arra mutatott rá, probléma, hogy a közmunkák többsége férfias tevékenység, amelyre a munkanél­FOTÓ: CSI küli nőket alig tudják alkalmazni. A konfe­rencia első napján kiderült az is, hogy me­gyénkben árvízvédelmi közmunkára aján­lották ki a legtöbb tartósan munka nélkül élő embert. m.o. Új ebédlő Új tantermekre van szüksége a J cserkeszőlői általános iskolá­nak. Azokat a jelenlegi ebédlő­ből, az ebédlőt pedig egy régi kazánházból fogják kialakíta­ni. Az eddig beépítetlen tető­térben a tervek szerint könyv­tár lesz. ■ Csalogató turizmus A Széchenyi-terv egyik legfonto­sabb eleme az idegenforgalom fejlesztése. Ehhez kapcsolódva elkészültek az Észak-alföldi Re- | gionális Marketingigazgatóság j pályázatai, melyek mától letölt­hetők a Gazdasági Minisztérium (GM) honlapjáról a www.gm.hu címen. A pályázatokról, illetve a Széchenyi-terv turizmusra vo­natkozó részeiről tartottak teg­nap sajtótájékoztatót a megye­házán. Budai Zoltán, a GM tu- | risztikai helyettes államtitkára elmondta, idén 25 milliárd forin- ! tot fordítanak az idegenforga­lom fejlesztésére, ami három­szorosa a tavalyi összegnek. Ko­csis Róbert, az Észak-alföldi Re­gionális Idegenforgalmi Bizott­ság elnöke hangsúlyozta, hogy a J Széchenyi-tervhez kapcsolódva, a RIB-nek is lehetősége nyílt ar­ra, hogy nagyobb összegre - a tavalyi 80 millió után idén 120 millió forintra - írjon ki pályá­zatokat. Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke szerint sok te­lepülés az egyetlen lehetséges kitörési pontként a turizmus fej­lesztését tűzte ki célul. Igaz ez megyénkben is, ahol jelenleg 120 termálkút működik. Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere úgy fogalmazott, hogy az egyko­ri Pannon-tenger tetején „ülünk”, ezt az adottságot pedig ki kell aknázni. szilvási A gazdák húzzák a rövidebbet (Folytatás az 1. oldalról) Mivel a kivitel támogatása nélkül a magyar disznó nem versenyké­pes a világban, a szakemberek szerint mintegy kétmillió sertés marad a nyakunkon, ami az év második felében idéz elő komoly piaci zavarokat. A belföldi túlkí­nálat nyilvánvaló következménye a felvásárlási ár csökkenése, ami önmagában még nem garantálja, hogy olcsóbb lesz a hús a boltok­ban, azt viszont igen, hogy a gaz­dálkodók felszámolják a sertés- tartást. A megye egyik legnagyobb sertéstenyésztő gazdasága a kis­újszállási Nagykun 2000 Rt. Fo­dor András ágazatvezető érdeklő­désünkre elmondta, a sertés ön­költsége kilónként 300 forint kö­rül alakul, míg a felvásárlási ár je­lenleg 310-320 forint, a malac pe­dig 9-10 ezret kóstál. Úgy vélte, kilónként 330-340 forintos felvá­sárlási ár mellett lenne érdemes bajlódni a hizlalással. A támoga­tás megvonása a szakember sze­rint az ágazat teljes összeomlásá­hoz vezet, a túlkínálat ugyanis le­nyomja majd az árakat, s veszte­ségessé válik a termelés. Az a sze­rencse, hogy a korábbi évekhez képest pillanatnyilag viszonylag kevés a sertés, így a súlyos gon­dok nem azonnal, hanem később jelentkeznek. Molnár Sándor szandaszőlősi őstermelő szintén attól tart, hogy támogatás híján rengeteg hízó bennragad az országban, ezért sokan nem tudják eldönteni: el­adják-e a malacot vagy felhizlal­ják. - Egy mázsa takarmány négyezer forint, a tápot meg hét­főtől megint emelték. Nem csoda, hogy egyre többen hagynak fel a jószágtartással a környéken — mondta a gazda, aki darálót is üzemeltet. Míg a korábbi évek­ben minden nap nyitva volt a da­ráló, addig az utóbbi három év­ben csak a hét három napján üze­mel, s akkor is csak annyi a mun­ka, hogy egy nyolcórás műszak­ban el lehetne végezni. Ez is azt igazolja, hogy ma már csak keve­sen bíbelődnek a jószággal. A gazda úgy érzi, katasztrofá­lis az egész mezőgazdaság hely­zete, a legtöbb gondot a kiszámít­hatóság hiánya okozza. ________ L Z. Ke dv van, pénz kevésbé (Folytatás az 1. oldalról) Hekli István ezen a területen azonban idén elmozdulást remél, lévén, hogy tavaly július óta az építési vállalkozók is hozzájut­hatnak a kiegészítő kamattámo­gatású hitelhez. A Postabank már több céget megkeresett, és vi­szonylag előrehaladott tárgyalá­sok folynak. Nincs pontos adat arra sem, hogy szűkebb hazánkban hányán kötöttek jelzáloghitel-szerződést használt lakás vásárlására, bőví­tésére, korszerűsítésére. Az úgy­nevezett általános kamattámoga­tású kölcsönt ugyan február 1-jé- ig csupán az FHB - illetve a pénzintézettel szerződött bankok - értékesíthette, ám a budapesti központban megyei adatokkal nem tudtak szolgálni. Zádori Já­nos, az FHB munkatársa szerint az pontos képet egyébként sem adna, mivel megyénkben a bank­nak nincs fiókja - csak partnere­ikkel vannak jelen -, így Szol­nokról a kecskeméti kirendeltsé­güket keresték meg. Tavaly egyébként országosan 12 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki, eb­ből 3 milliárdra rúgott az új lakás építéséhez, illetve vásárlásához adott kölcsön. A kormány év eleji döntése nyomán elsősorban a használt la­kás vásárlásához, lakás-korszerű­sítéshez nyújtott hitelek piacán várható változás. Február 1-jével lehetővé vált, hogy az FHB mel­lett jelzálogbank értékesítsen jel- záloglevelet. Ám ennek hatása később lesz érzékelhető, hiszen jelenleg hazánkban az FHB-n kí­vül csupán egyetlen jelzálogbank működik. A kamattámogatás másfél százalékos növelése sok­kal inkább „olcsóbbá” teheti a hi­teleket. Úgynevezett forrásoldali tá­mogatásról lévén szó egy csapás­ra ez sem hoz nagy változást - vélte Zádori János. A szakember szerint ahhoz, hogy a kamat- csökkenést a lakosok is érzékel­jék, a jelzáloghitelek forrásául szolgáló tőkepiac kamatainak is lejjebb kell menniük. Erre min­den esély meg van, hiszen a Nemzeti Bank éppen a hét elején mérsékelte Az irányadó kamato­kat. _____________________________________T. J. Alulnézet Bonusz ZSOLDOS GYÖRGY Nagy zenerajongó vagyok. Sóváran hallgatom az általam imádott régi együttesek lemezeit, s gya­nítom, ezzel nem vagyok egyedül. Mivel lefutott a „bakeliüemezek” kora, a régi bandák már klas­szikusnak számító csemegéit manapság már CD formájában nyomják újra, s hogy még piac­képesebb legyenek, a sorlemezek végén ínyencfalatok gyanánt kevésbé vagy egyáltalán nem ismert, valahonnan előásott, de mégis izgalmas bónuszszámok hallhatók, melyeket egy fanatikus semmiképp nem hagyhat ki. Ezért némi lelkiismeret-furdalással bár, (mert mit fog otthon enni a gyerek?) de kiguberálom a CD kissé borsos árát, amire jóváhagyóan bólogat a zsiráfhologram, ez a garancia arra, A nyomozó hatóság is erre fülel, mint valami slágerbizottság hogy nem hamisít­ványt kagylózok majd. — ________-.................. ................ Ám itt egy újabb mi nidiszk, mely máris nagy hallgatottságnak örvend, a muzikális nyomozó ható­ság is erre fülel, mint valami slágerbizottság. No nem csak erre, hanem a csalogányként daloló koronatanúra, Deésy Gézára is. Csak az a kérdés immáron, hogy hamisan intonálja-e vallomását. De ez kellőképpen csiszolható, különösen akkor, ha egy meghall­gatás hat órát vesz igénybe. A demóanyag máris slágergyanús, melyet megtetéztek még harmincpercnyi bónuszfelvétellel, ez csak tovább növelheti a diszk értékét, amit egyesek hárommillió­ra taksálnak. Amennyiben valódi. De ez könnyen kideríthető: csak meg kell vizsgálni a lemezt, hogy bólogat-e rajta az a bizonyos zsiráf. Mert ha nem, a felvétel csak hamisítvány lehet... Fogas kérdések JÁRVÁS ZSUZSA Azt kérdezi a gyerek, Lengyelország nyugatra van-e tőlünk, mármint politikai értelemben. Merthogy szeretjük a nyugatot majmolni, de kí­váncsi rá, vajon az új, korrupcióellenes törvé­nyeket „átvesszük-e”. Miszerint kenőpénzt adni ugyanakkora bűn, mint elfogadni, és kár tizenkét év szabadság- vesztést is kiszabhatnak érte. Azt is kérdezi, hogyan lehet eldönteni, mikortól fontosabb a közérdek, mint az egyéni? Ha mondjuk „csak” 200 milliót kínálnak valaminek az elhallgatásáért, vagy éppen világgá kürtöléséért, ak­kor győz a közérdek. Ha esetleg 400 millió forintot, akkor inkább a jól felfogott egyéni. Szép csendben zsebre vágjuk, s még unokáink is vígan élnek belőle. Feltéve, ha az átadás maximum „kétszem- közt” (mert a négy már túl sok) történik, s ha nem kezd liftezni a gyomrunk a gyönyörűségtől, valahányszor egy liftes villát látunk. Arra is kíváncsi, megbízhat-e még valaha valakiben, vagy már örök életében attól kell retteg- ... mikortól fontosabb nie, mindenki magneto­a közérdek mint az pevén i fonnal a zsebében- re)tett a KozeraeK, mim az egyem kamerávai a hátizsákjá­ban mászkál? És leleple­zik a nagy nyilvánosság előtt, amint a filozófia-tanárnőt szikkadt szipirtyónak titulálja. A legjobb barátnője pedig feljelenti tiltott ön­kényuralmi jelkép viseléséért, amint megpillantja a csillagos tetová­lómatricát a bal vállán, nem túl messzire a szívétől. És azt kérdezi a gyerek, ugye jól keresnek az ügyvédek, mert ebben az országban mindenki feljelent mindenkit. Az egy főre eső perek és koronatanúk számában bizonyára legalább olyan előkelő helyet foglalunk el a statisztikákban, mint az alkoholfo­gyasztásban, az öngyilkosságban vagy a tévénézésben. Meg azt kérdezi, nem zavar-e, hogy nap mint nap szemembe hazudnak? Na jó, meg a többi 9 millió néhány százezer honfitár­samnak is. És nem szeretném-e már végre tudni, kicsoda Kaja Ib­rahim, Joszip Tot, meg a Hatzigiannisz Hrisztosz? S miért van oly távol egymástól az ígéret meg a valóság? Egyáltalán, találkoznak valahol a végtelenben? Válaszolnék, de sajnos fogműtétre megyek. No, nem kórház­ba, csak ide egy közeli rendelőbe. ígérem, míg várakozom: elgon­dolkodom, s megpróbálok válaszolni. De nem csak nekem kellene... Képviselői vagyonnyilatkozat A honatya önként küldte el lapunknak bevallását Szekeres Imre, a megye Jászapáti központú, 2-es számú választókerü­letének országgyűlési képviselője nyilvánosságra hozta jelenlegi és képviselősége kezdetén (1994-ben) fennállt vagyoni helyzetét, hogy mos­tani vagyoni helyzete összehasonlít­ható legyen az akkorival. Kijelentet­te: kész arra, hogy vagyoni helyzeté­nek változásairól minden évben be­számoljon választóinak. A képviselő megválasztása idején felerész­ben tulajdonosa volt egy 185 négyzetméte­res budapesti háznak, 88 négyzetméteres pincével és garázzsal. Saját tulajdonában volt egy budapesti 44 négyzetméteres la­kás, amelyben haszonélvezeti jogú édes­anyja élt. A család akkor 6,2 millió forintnyi kész- pénzvagyonnal és egy Lada Samara gépko­csival rendelkezett, a képviselő felesége egy veszprémi lakás tulajdonosa volt. Az 1994 óta eltelt időszakban a képvise­lő vásárolt egy Peugeot 406-os gépkocsit. Édesanyja elhalálozása után örökséghez jutott, amelyet szerepeltetett az 1998-as vagyonnyilatkozatának titkos részében, eladta a saját nevén szereplő lakást, és vá­sárolt egy 42 négyzetméteres lakást a lá­nyának. Házastársa hozzájárulásával Szekeres Imre közölte, hogy felesége a tulajdonában lévő veszprémi lakást eladta. 1995-1996- ban egy műszaki tanácsadással foglalkozó cég tulajdonosa volt. Jelenleg vállalkozása nincs, és egy Peugeot 306-os gépkocsival rendelkezik. A család támogatta fiuk lakásvásárlását. 1994 és 2001 között megtakarításuk 1,9 millió forinttal nőtt. A képviselő kijelentet­te, hogy sem ő, sem közvetlen családtagjai nem rendelkeznek egyéb vagyonnal, s nem viselnek tisztséget egyetlen vállalko- j zásban sem. Legnépszerűbb a gimnázium (Folytatás az 1. oldalról) Az általános tantervű osztályból to­vábbtanulóknál már vegyesebb a kép, a jeles tanulók innen is gimnáziumba, illetve a Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskolába készülnek. A többiek inkább a város többi szakközépiskoláját „célozzák meg”. A jászberényi Gróf Apponyi Albert Általános Iskolában idén mintegy 90 nyolcadikos fejezi be a tanulmányait. Mint Konyhás Mihály általános igazga­tóhelyettestől megtudtuk, a tanulók 55- 60 százaléka gimnáziumba, a többiek szakközépiskolába jelentkeznek. A végzősök 80-85 százaléka Jászberény­ben folytatja tanulmányait. Jászágó általános iskolájában idén 7 nyolcadikos ballag. Körükben a köz- gazdasági és a kereskedelmi képzést adó iskolák a legnépszerűbbek - tájé­koztatott Fellner Ferenc igazgató. - A fő irányok pedig Jászárokszállás, Jászbe­rény, de van, aki Szolnokra, illetve Gyöngyösre készül. Martfűn meglehetősen vegyes a to­vábbtanulási kép. A Martos Flóra Álta­lános Iskola igazgatója, Szikszainé An­gyal Mária szerint az utóbbi időben in­kább a gimnáziumi osztályokat választ­ják a tanulók. Többségük a helyi kö­zépiskolát választja, de jelentkeztek Ti- szaföldvárra, Mezőtúrra és Szolnokra is. Csépán, mint azt Pintér Lászlóné igazgatóhelyettes elmondta, a végző­sök többsége szakmát szeretne tanulni, kevesebben készülnek gimnáziumba vagy szakközépiskolába. Karcagon a Kiskulcsosi Általános Is­kolában Ecsedi Irén igazgató arról tájé­koztatta munkatársunkat, hogy a 40 végzős tanuló közül 10-en gimnázium­ba (Karcagra, Szolnokra, Kisújszállás­ra) készülnek, 13-an szakközépiskolát, 16-an pedig szakmunkásképzőt válasz­tanak. Kunmadarason 3 végzős osztály van, Auemé Fodor Györgyi igazgatóhe­lyettes szerint a diákok 20 százaléka ké­szül gimnáziumba (Karcagra, Mezőtúr­ra és Szolnokra), a többiek szakközép- iskolát és szakmunkásképzőt választot­tak. Tiszafüreden a Zrínyi Ilona Általános Iskolában végez az idén a legtöbb nyol­cadikos, szám szerint 93. Közülük öt­venötén nagy valószínűséggel a két vá­rosi középiskolában maradnak, a többi­ek pedig főleg Egerbe, Debrecenbe, Szolnokra készülnek. Összességében 65 százalékuk kíván érettségit tenni, míg 35 százalék szakmát akar szerezni. Tiszaderzsen tizenöt nyolcadikos rakja idén a vállára a ballagótarisznyát. Öten gimnáziumban és szakközépisko­lában kívánják hasznosítani a Derzsen tanultakat, míg tízen szakmát kívánnak szerezni, zömében Tiszafüreden, Kun­hegyesen és Karcagon. _______________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents