Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-01 / 27. szám

2001. Február 1„ csütörtök 7. OLDAL 1 fi M. M HOLNAPTÓL KÖLTÖZHETNEK. Már az utolsó simításokat vég­zik a martfűi középiskola új tanműhelyében. Holnaptól már elkezdő­dik a költözködés, és a tervek szerint a jövő hét végétől teljes kapa- citással működhetnek a gépek. _________________________■ A néptanító sikere Martfű Pécskői Miklós, a Dam­janich János középisko­la történelemtanára iga­zi kuriózum a települé­sen. Több kiállítása bi­zonyítéka sajátos gyűj­teményének. Azok a boldog ötvenes évek címmel nem is olyan ré­gen nagy sikert aratott tárlatát sokan csodálták, de említhetnénk képeslapjait vagy éppen az intézményben je­lenleg kiállított reklámtörténeti anyagát. Martfű városa a kultúra napja alkalmából tárgyjutalomban ré­szesítette a népszerű tanárt, aki úgy vallja, az oktatás és a nevelés nem egymás után léte­ző dolgok. Városszerte tisztelik, elismerik munkáját, nem vélet­lenül, szinte állandóan ott van a neve a külön­böző helyi kitüntetési listákon. Ünnepelt a város Józsa László, dr. Czuczi Mihály polgármester és Túri Kis István plébános Kunszentmárton Jeles évfordulóhoz érkezett Kun­szentmárton. A Tiszazug köz­pontja tizenöt esztendővel ez­előtt kapta meg a városi címet, ez alkalomból a soros testületi ülés előtt rövid megemlékezést tartot­tak. Ünnepi beszédet mondott Józsa László Pro Űrbe díjas tanár, helytörténész, a városházát pe­dig Túri Kis István plébános szentelte fel. A testületi ülés is tartogatott érdekes eseményeket, többek kö­zött beszámolót hallhattak a kép­viselők a futballcsapat költözésé­ről, pontosabban a tervezet jelen­legi állásáról, szó esett még a mű­velődési ház működésének ta­pasztalatairól, megtervezték a te­lepülés szabadidősportjának idei naptárát, valamint az Ipari Park Kft. működéséről is elhangzott ismertető. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Rákóczifaiva Nagyközségi Önkormányzat pályázatot hirdet körzeti védőnői állás betöltésére. Pályázati feltételek:- egészségügyi főiskola védőnői szakán szerzett diploma- önletrajz- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. Bérezés: Kjt. szerint. Pályázat benyújtásának határideje: a pályázati felhívás Egészségügyi Közlöny 2001. évi I. számában történő megjelenésétől számított 15 napon belül. Az állás betölthető a pályázat elbírálását követően azonnal. Pályázat benyújtása: Rákóczifaiva polgármesteréhez 5085 Rákóczifaiva, Szabadság tér 2. Tel.: 56/441 -006 Lassan jártak, tovább értek Amikor 1997 tavaszán feloszlatta magát a község képviselő-testülete, gondolatban mindenki keresztet vetett a kicsiny telepü­lésre. Anyagi gondokról szóltak a hírek, az egy évvel korábban megválasztott testület egy csődközeli kasszát vett át, egyszóval minden amellett szólt, hogy óriási bajok vannak ott. Azóta eltelt három és fél év, Rá- kócziújfalu pedig szebb mint valaha. Rákócziújfalu Kecskés János polgármester azon kevesek egyi­ke, akit röpke négy év alatt háromszor választott újra a falu lakossága. A következetes, makacs ember hírében álló vezető, csakúgy, mint maga a település, megjárta a poklot és a sikert. Igaz, a végső cél, egy virágzó falu még távolabbi kép, de egy biztos, sokan megirigyelnék azt, amit az utóbbi időkben ez a kis község fel tud mutatni. Gyakorlatilag teljes a szilárd burkolatú útháló­zat, kerékpárút, faluház épült, jelenleg is készül a művelődési ház tetőszerkezete, egyszóval má­ra nem a rosszról, hanem a jóról beszélgetnek az emberek, ami figyelembe véve a múltat, már önmagában is komoly eredmény. — Elcsendesedett a régebben vitákról elhíresiilt falu. Belefásultak az emberek a korábbi vitákba, vagy elégedettek? — Remélem, hogy az utóbbi. Túl vagyunk egy szörnyű, nehéz perióduson, ám mára belátta mindenki, eredményt csak munkával lehet elér­ni. Aki pedig dolgozik, az csendben van. Hala­dunk szépen, ezt bárki láthatja.- Mit érzett akkor, amikor feloszlott a testü­let? Dühöt vagy elkeseredettséget?- Polgármester voltam s vagyok, dühös nem lehetek, legfeljebb csak magamban. Nagyon bán­tott az, hogy néhányan úgy gondol­ták, ez megoldás lehet bármire is. Két és fél éve voltunk hivatalban, nagy nehezen kimásztunk a csőd gödréből, erre jöttek páran, s megpróbálták visszalökni a falut. Ráadásul valós probléma nélkül tették mindezt, hi­szen azóta bebizonyosodott, amit ma­gyaráztak, a pénzügyi nehézségektől kezdve az embertelen önkormányzati stílusig, azok nem fedték a valóságot. — De az elégtétel lehetett, amikor óriási fölényei ismét önt választotta a falu. — Nem is tudom, miként fogalmaz­zam meg. A polgármesterség ugyebár nem szakma, hanem hivatás. Nem le­het tanulni, csak jól csinálni vagy rosszul. Én mindig elővettem az önkormányzati törvényt, s mindent úgy csináltam, hogy az a paragrafusok szerint hibátlan legyen. Tudtam, hogy nincs iga­zuk az ellenem forduló képviselőknek, a kérdés már csak az volt, mit szól ehhez Újfalu. — Mi lehetett akkor az ön felé áradó szimpá­tia titka?- Csak remélem, hogy az a következetes munka, amit én csinálok és megkövetelek min­den munkatársamtól. Már akkor, ’97 tavaszán is jól haladtunk, épült a kerékpárút, készültek az útalapok, már nemhogy nem tartoztunk, de még tartalékunk is volt. Én pedig ezt ígértem. Érde­kes, hogy jártam már olyan házban, ahol a falra, mint valami naptár, ki volt téve a választási ígé­reteimet tartalmazó papír. A házigazda pedig ki­pipálta azokat, amiket megcsináltunk. Szépen lassan elfogy a jelöletlen sor.- Rákócziújfalu még mindig önhibáján kívül hátrányos településnek számít. Ez mennyire be­folyásolja az önkormányzat munkáját?- Nagyon, sőt meghatározza. Itt alapvető dol­gok hiányoztak, alig-alig volt kövesút, csatorna szintén, kellett a vezetékes gáz, egyszóval az alapvető infrastruktúrák közül több, ráadásul a drágábbak hiányoztak. Módszeresen nekifogtunk utat, járdát és kerékpárutat építeni, ám ezt csak úgy tehettük, hogy egy fillér lakossági hozzájáru­lást nem kérünk, mert nem volt az embereknek miből adni. Mára tulajdonképpen nincs földút a faluban, és erre nagyon büszkék vagyunk. Aztán szintén gondolnunk kellett polgárainkra akkor, amikor eltöröltünk minden, lakosságot érintő he­lyi adót, például szemétdíjat sem kell fizetni ná­lunk. Ezek első pillanatban kis tételnek tűnhet­nek, de ahol annyira nincs pénz, mint itt, bizony nagyon meg kell gondolni mindent.- Akkor miből lehetett tipp-topp kis település a sáros faluból? Emlékhely, új szobrok, utak épültek. Miből?- A pénzhiány miatt lehet panaszkodni, de attól még nem lesz semmi sem több. Tudom, ez­zel nem mondok semmilyen nagy dolgot, de én e szerint az elv szerint dolgozom. Nagyon szigo­rú, minden forintot helyén tudó gazdálkodással, állandó pályázatokkal igyekszünk megteremteni a feltételeket. Az is fontos, hogy nem markoltunk sokat. Az út nem máról holnapra lett készen, több évre előre eldöntöttem, mit szeretnék a tes­tület segítségével megvalósítani, s az elképzelé­seimből nem engedek, ragaszkodom azokhoz, természetesen a józan ész határáig. Csak akkor lépünk tovább, ha valami készen van.- Milyen az ön álmaiban létező Rákócziújfalu?- Éppen a napokban sétáltam egyet a határ­ban, amikor láttam messziről a templomtornyot és a művelődési ház új jellegzetes magas tetejét s akkor olyan jó érzés fogott el. Másutt természetes az, ha hazafelé tart valaki, akkor több kilométer­ről meglátja lakóhelyén a tornyot, vagy valami egyedi épületet. Ilyen egészen a közelmúltig nem volt errefelé, pedig ahhoz, hogy azok a gyökerek mélyek legyenek, bizony ez is kell. De hogy a jö­vőről is szóljak, szeretnénk kisebb vállalkozáso­kat ide csábítani. Már egy kis varroda itt van, és akad komoly érdeklődő. Az orvosi ellátásunk már elég széles körű, ha műiden jól alakul, akkor hamarosan egy épületbe költözik a gyógyszertár, a háziorvos, a gyerekorvos, a fogorvos, a nő- gyógyászati rendelés és a védőnői szakszolgálat. Aztán építünk új lakásokat, a kormány által meg­hirdetett Széchenyi-tervbe illeszkedően lesznek köztük bérlakások is, ezek tények, mind megva­lósulnak. De lesz még gondunk a belvízzel, élet- veszélyes az iskolánk termeinek egy része, néme­lyikben már nem is tanítunk!- Elégedett az elmúlt hat évvel?- Nem vagyok ilyen típus. Haladunk, de messze még a vége. A várostól szerintem alapve­tően az különbözteti meg a falut, hogy itt az ön- kormányzatnak sok ötletet, például a lakásépí­tést egyedül kell elindítania, mert az emberek a bizonytalanság végett nehezebben mernek válta­ni. Mi ezt fölvállaltuk, remélem, eljön majd az az idő, amikor hátradőlhetünk egy kicsit. ______pe Má r elkezdődött a hatlakásos társasház építése (tervrajzi Hírek röviden SZOBRÁSZSIKER. Gyurcsek Ferenc, a Martfűn lakó és alkotó szobrászművész nyerte azt a pá- ’ lyázatot, melyet az állam írt ki az ópusztaszeri történelmi em­lékparkban felállítandó katonai emlékhely megtervezésére. A művész hamarosan neki is kezd a munkának. SZABADIDŐPARK. Rákóczi­újfalu önkormányzata szeretné bővíteni a futballpálya melletti szabadidőparkot. Az elképzelé­sek egy is csónakázótóról szól­nak, a megvalósítás pontos me­nete egyelőre még nem ismert. MAZSORETTEK. Mindössze két esztendeje alakult Kunszent- mártonban a Gyémántlányok mazsorettegyüttes. A kezdeti nehézségek után lassan sikere­ket is szállítottak városuknak. Legutóbb pedig olyan szépen szerepeltek, hogy arra bárme­lyik komoly hagyományokkal bíró csapat szívesen emlékszik, ugyanis elsők lettek a Fővárosi Nagycirkuszban megrendezett Parádés mazsorettek II. orszá­gos vándorkupaversenyén, en­nek a műfajnak az egyik legje­lentősebb megméretésén. A Gyémántlányok a juniorok kö­zött show-kategóriában bizo­nyultak a legjobbnak. RAVATALOZÓ. Hamarosan ne­kikezdenek Kunszentmárton- ban a Felső temető ravatalozójá­nak építéséhez. Az eddigi romos kis ház helyett építendő új bú­csúztató hely kivitelezéséhez a város önkormányzata is hozzá- járult. __________________■ In kognito Fura, szakadt alak sétálgatott a minap Tiszaföldvár határában. Jegyzetelt, nézelődött, odajött, s megkérdezte, tudok-e arról, hogy kitől vehetné meg a várost. Szelí­den érdeklődtem, honnan van ennyi pénze, mire sértődve, le­nézően válaszolta: „Hát az olaj­ból!". Majd bőszen magyarázni kezdte, ő egy parafenomén, aki érzi, hogy Tiszaföldvár alatt ha­talmas olajmezők húzódnak meg, nem véletlenül figyeli meg műholdjaival a CIA(!) is a kör­nyéket. Talán az volt a baj, hogy ragaszkodtam kérdésemhez, az­az miből veszi meg az egészet, mert legyintett, s elment. Vissza­felé azért megállította az autó­mat, behajolt az ablakon, és odasúgta, ismer pár politikust, ők is részvényesek nála. Az olyan olajbárók, mint ő, inkog­nitóban kell hogy tartózkodja­nak, úgyhogy ha holnap érte jönnék és elvinném az intézetbe Pestre, akkor megköszönné, mert stratégiailag nem lenne szerencsés, ha feltűnne a szöké­se. Másnap már nem volt ott. Va- lószínűleg olajra lépett. -pe­Maradhatnak a hajléktalanok Martfű Mint arról már írtunk, a vá­rosban felzúdulást keltett, amikor az önkormányzat hajléktalanokat költöztetett be a település talán leg­szebb részén egy üresen ál­ló házba. Az önkormányzat képviselő-testülete akkor úgy határozott, január vé­gén visszatérnek az ügyre. Koszosak, veszélyesek, szemetel­nek — ezek voltak a panaszok ál­landó elemei. Pedig éppen lakos­sági bejelentésre reagálva igyeke­zett hajlékot találni az önkor­mányzat a buszmegállókban al­vó pár embernek. A megoldás vi­szont többeknek nem tetszett. Tavaly év vége felé a képviselő- testület úgy határozott, ideigle­nes bizottság fogja megvizsgálni, vajon helyes volt-e az a határo­zat, mely szerint a Tisza-parti ré­gi házba költöztették a fedél nél­küli helybélieket. A napokban véget is ért ez a munka, sőt, már a testület elé is került a jelentés. Eszerint az illetékesek a körül­ményeket figyelembe véve meg­felelően jártak el, s nem megala­pozottak a környékbeliek aggá­lyai. A nemkívánatos szomszé­dok tehát maradhatnak tavaszig, addig pedig az önkormányzat foglalkoztatja őket. Az épület to­vábbi sorsáról is született javas­lat, mely szerint a most elég rossz állapotban lévő házat fel le­hetne újítani, s csatlakozva a kor­mány bérlakásprogramjához, ér­tékes lakásokat tudnának kialakí­tani a festői szépségű parton. MEGYEI MŰVÉSZETI DÍJAS. A kunszentmártoni születésű Kiss- né Zsíros Ágnes a kultúra napján megyei művészeti díjban részesült. Többek között az ő kitartó, hosszú munkája kellett ahhoz, hogy a Körös-parti város mára országszerte ismert legyen zenei fesztiváljai­ról. Tevékenysége nyomán zeneszerető emberek nőttek föl, akik az­tán tovább vitték a szeretett tanáruk által megtanultakat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents