Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-06 / 31. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. FEBRUÁR 6., KEDD A misszió folytatódik Ünnepi állománygyűlés és számvetés az ötéves magyar SFOR-alakulatnál Okucani Ötéves a Bosznia-Hercegovinában szolgálatot teljesítő magyar műszaki alakulat. Az évforduló alkalmából a táborban ünnepélyes állománygyűlést tartottak. A magyar műszaki alakulat 29 hidat épített meg Bosznia-Hercegovinában FOTÓI EUROPRESS/EPA Öt évvel ezelőtt ezen a napon kezdték meg első feladatuk végrehajtását a magyar műszakiak Okucani mellett, a Száva folyónál. Néhány héttel később pedig már el is készült az első pontonhíd, a Zsuzsanna, a lebombázott átkelőtől mindössze néhány száz méterre. Ezenkívül még összesen 29 hidat építettek a magyarok, a legnagyobb talán a Szlavonszki Brod-i híd volt, ahol a műszakiak példát adtak a többi IFOR-, majd pedig SFOR-kontingensnek. Fél évtized alatt valamivel több mint kétezer magyar katona fordult meg a táborban. Minden bizonnyal a korábban elképzelhetetlen valódi kihívás reményében, és nemkülönben az átlag ezerdolláros havi zsold is vonzó volt. Akadt olyan katona, aki az első fél év után még kétszer visszatért Okucaniba. Annyi biztos, hogy a műszakiak olyan gyakorlatot szereztek Okucaniban, Dobojnál, Szarajevóban és a többi munkahelyen, amilyenre itthon sohasem tehettek volna szert. Az SFOR parancsnokságán sokszor dicsérték a magyar mérnökök találékonyságát is. A többi között a mostari Öreg-híd köveinek kiemelése kapcsán illette őket elismerő szó. Az SFOR más alakulataihoz hasonlóan a magyarok sem csupán szorosan vett feladataiknak tesznek eleget. Az Okucaniban lévő - vagy inkább csak volt - templom újjáépítéséhez nyújtottak segítséget. A műszaki katonák komfortos, de tágasnak korántsem mondható konténerekben élnek, jelenleg 205-en, de 1996-ban volt amikor 415 magyar katona állomásozott ott. Hogy meddig maradnak? Az ünnepségen egy felirat volt olvasható: a misszió folytatódik. _________________________1UROPRESS/MR Ba lkán-szindróma nincs és nem is volt Az ünnepi állománygyülésen részt vett Fodor Lajos vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök, Claudio Sanpaolo dandártábornok, az SFOR szarajevói parancsnokságának képviselője, valamint a nemzetközi békeerőben szolgálatot teljesítő magyar egység összes eddigi parancsnoka. Fodor Lajos elmondta, hogy az úgynevezett Balkán-szindróma nem befolyásolja a magyar SFOR-alakulatba jelentkezők számának alakulását. „Nincs Balkán-szindróma, nem is szeretem ezt a kifejezést használni" - hangsúlyozta. A honvédség parancsnoka kifejtette, hogy az utóbbi időben is ugyanúgy jelentkeznek szolgálatteljesítésre a katonák a nemzetközi békeerőbe, mint korábban. Vita a kisebbségi jogokról Kolozsvár polgármestere románnyelv-órákat szervez Romániában kezdenek sűrűsödni a kisebbségi jogokat megkérdőjelező nyilatkozatok, amelyek nem kizárólag az ellenzéki, hanem a kormányoldalról is hallhatók. Bukarest Beiktatása óta először nyilatkozott az új kormány szakminisztere a kisebbségi oktatásról. Ecaterina Andronescu azzal érvel a magyar állami egyetem ellen, hogy a magyar felsőoktatás megoldottnak tekinthető, hiszen a létező magyar tagozatokon sincs betöltve minden hely. A politikus asszony egyébként korábban ellenzéki bizottsági elnökként is ellenezte az anyanyelvi felsőoktatást. Most viszont szerinte „még nyitott a kérdés, amely nem kapcsolódik feltétlenül a kormánypárt és az RMDSZ megállapodásához”. Romániai tudósítónk, Simon Hunor jelentése szerint kilenc romániai nagyváros - közöttük Brassó, Kolozsvár, Nagyvárad, Nagyszeben, Temesvár, Déva - polgármestere tiltakozik a nemrég megszavazott, de még parlamenti egyeztetésre váró köz- igazgatási törvény ellen, egyrészt mert az lehetővé teszi a prefektusoknak a polgármesterek felfüggesztését, másrészt mert megengedi a kisebbségi nyelvhasználatot. A Nagy-Románia Párt vezetői ráadásul bizalmatlansági indítvány benyújtására készülnek az ügyben. A közigazgatási törvény jelenlegi formáját az alkotmány és a helyi autonómiák súlyos megsértésének tekintik. loan Ghise, Brassó polgármestere egyszerűen nem érti, hogy a román nyelvet ismerő kisebbségi lakosnak miért kellene más nyelvet használnia a közigazgatásban. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere azzal fenyegetőzik, hogy benyújtja lemondását, ha az elfogadásra kerülő törvény szentesid a magyar nyelv használatát. Mint kifejtette, polgármesterként nem alkalmazhat olyan törvényt, amely megsérti az ország alkotmányát, és amely szemben áll a nemzetközi törvénykezéssel. Felajánlotta mind az „RMDSZ nevű kulturális szövetségnek”, mind az oktatási minisztériumnak, a helyi közigazgatási tárcának és a kormányfőnek, hogy kész ingyenes románnyelv-tanfolyamokat szervezni a románul nem tudó magyarok számára. Eddig azonban egyetlen igénylést sem kapott az RMDSZ-től - fűzte hozzá. A Nagy-Románia Párt főtitkáraként kijelentette, pártja még a héten megkezdi az aláírások gyűjtését a kormány elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásához. Mivel a javaslat megtárgyalásához 122 aláírás szükséges, elképzelhető, hogy a kezdeményezés sikerrel jár. A polgármesterek azt is sérelmezik, hogy a prefektus felfüggesztheti azt a polgár- mestert, aki ellen bírósági eljárás indult. Adrian Nastase miniszterelnök ezzel kapcsolatban bejelentette: módosítani fogják a közigazgatási törvény polgármesterek felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseit. A kisebbségi nyelvhasználat sorsáról nem szólt. A Nagy-Románia Párt elnöke, Comeliu Vadim Tudor egyébként azt is közölte, hogy hamarosan óvást nyújt be az államfőválasztás eredménye ellen az Európai Emberjogi Bíróságnál, az Európai Parlamentnél és a Helsinki Bizottságnál. Szerinte ugyanis Iliescu helyett neki kellene ülnie az államfői székben. ■ Barakkal vagy Saronnal? Kormányfőt választanak Izraelben Jeruzsálem - Gáza Alig egy nappal az izraeli rendkívüli miniszterelnöki választások előtt még négy és fél millió választópolgár közül sokan nem tudták, részt vesznek-e a választásokon, avagy pusztán pihenéssel töltik a keddet. A Palesztin Autonómia sajtója már a választások utáni első nappal foglalkozik. Részletesen ismertetik a két jelölt életútját, kihangsúlyozva a jobboldali Sáron esetleges győzelmét, és az általa felállítandó koalíciót. A választásokról a zsidó állam fővárosából 500 vendég újságíró számol be, akik csak erre az eseményre érkeztek. Az el Fatah palesztin mozgalom vezetősége vasárnap este közölte: a szervezet hajlandó lesz tárgyalni Ariel Saronnal, az izraeli jobboldal jelöltjével - akinek választási győzelme a Fatah szerint is valószínűnek látszik -, „amennyiben Sáron tiszteletben tartja a nemzetközi megállapodásokat”. A nyilatkozatot a Jasszer Arafat palesztin elnök vezette mozgalom központi bizottsága tette választásokat elemző ülése után. Az ülésen Arafat elnökölt. A közlemény szerint a palesztin vezetők ragaszkodnak a nemzetközi törvényeken nyugvó békéhez, amely lehetővé teszi a Jeruzsálem fővárosú palesztin állam kikiáltását, és a menekültek helyzetének rendezését az ENSZ határozatának megfelelően, s amely kimondja a visszatéréshez és a jóvátételhez való jogukat. HÍREK RÖVIDEN Bombamerénylet a moszkvai metrón Moszkvában bomba robbant kora este az egyik legforgalmasabb metróállomás föld alatti csarnokában. A merénylet emberéletet nem követelt, öten azonban megsebesültek. A terrorakció a Belorussz pályaudvari állomáson történt, ahol napközben is igen élénk a forgalom, kora este azonban különösen nagy a tömeg. A tálibok kiadnák Bin Ladent? Afganisztánban az ország nagy részét ellenőrzése alatt tartó tálib vezetés hajlandó lenne egy harmadik országnak átadni az Egyesült Államok által terroristaként körözött Oszama bin Ladent, ha biztosítékokat kapna, hogy cserében elismerik Afganisztán törvényes kormányának - állította egy brit lap a tálib külügyminisztert idézve. Oszama bin Laden szaúdi származású milliárdost azzal gyanúsítják az Amerikai Egyesült Államok hatóságai, hogy ő az 1998-ban két amerikai nagykövetség ellen elkövetett bombamerényietek szervezője. Milosevicsnek Hágában a helye Rómában Carla Del Ponte, a hágai nemzetközi törvényszék főügyésze közölte: biztos abban, hogy Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnököt még az idén Hágába lehet „citálni”. A La Stampa hétfői számában megjelent interjúban a főügyész Milosevicsnek ugyanebben a lapban napvilágot látott szombati interjújára reagált. A volt jugoszláv államfő „náci módszerek” alkalmazásával vádolta a törvényszéket, amelyet szerinte azért hoztak létre, hogy „megbüntessék” az Egyesült Államokkal szemben „engedetlen” államokat és politikai vezetőket. Del Ponte asszony szerint Milosevics viselkedése arra utal, hogy felismerte: előbb-utóbb felelnie kell tetteiért. Prága nem kér bocsánatot Havannától Csehország továbbra sem hajlandó bocsánatot kérni Kubától azért, hogy két állampolgára január elején a karib-tengeri szigetországban ellenzékiekkel találkozott. A kubai hatóságok akkor letartóztatták, és azóta is fogva tartják Havannában a két csehet. Vasárnap késő este visszatért Prágába Petr Pithart, a cseh szenátus elnöke, aki a múlt héten Havannában megpróbálta kieszközölni Ivan Pilip parlamenti képviselő és Jan Bubeník egykori diákvezér, jelenlegi vállalkozó szabadon bocsátását. Sátorban helyezik el az indiai túlélőket Indiában a hatóságok sátorvárosokban kívánják elhelyezni a 10 nappal ezelőtti földrengés fedél nélkül maradt túlélőit. Gudzsarat államban eddig 70 ezer sátrat osztottak szét, de még legalább 150 ezerre lenne szükség. Hivatalos becslések szerint a természeti katasztrófa 30 ezer ember halálát okozta, de a védelmi miniszter szerint kétséges, hogy valaha is meg lehet állapítani az áldozatok számát. ■ Élet a Fehér Ház után A leköszönt amerikai elnök fontolóra vette, hogy eleget tesz az olasz Riviérán fekvő patinás városka, San Remo invitálásának, és szaxofonozni fog a hónap végi dalfesztiválon. Washington Clinton egyre-másra kapja a beszédmeghívásokat, amelyek egyenként és „simán”, azaz zene nélkül százezer dollárt érnek. Ha tehát csak kéthetente egy-egy előadást tart, akkor is évi 2,5 millió dolláros bevételre számíthat. Utolsó elnöki interjújában a Fehér Ház volt ura nem szégyell- te bevallani, hogy elérkezett számára a pénzkeresés ideje. Életében most először fog megengedni magának két saját házat, s közben törlesztenie kell egy csomó adósságot is. Vállalta azt is, hogy visszafizeti az államnak azoknak az ajándékoknak az értékét, amelyeket költözéskor a család magával vitt a Fehér Házból. A Clinton házaspár nyolc év alatt mintegy 190 ezer dollár értékű ajándékot kapott. Ami jóval több, mint amennyi előtte az idősebb George Bushnak jutott, ő csak 53 ezer dollár értékű figyelmességet kapott. Igaz, Bush csak négy évig lakta a Fehér Házat. Az exelnök megajándékozói egyébként nem tettek tanúbizonyságot különösebb képzelőerőről. Küldtek egy sor hintaszéket, csillárt, díványt, ezüst étkészletből is vagy ötöt. Nem volt ritkaság a porcelánszerviz sem, de voltak azért eredeü ötletek is. így például Jack Nicholson 350 dollár értékű golfütővel kedveskedett, míg másik hollywoodi barátja - Sylvester Stallone - bokszkesztyűvel lepte meg az elnököt. Clinton akár el is adogathatná ezeket az ereklyéket, barátai viszont azt tanácsolják: inkább alakítson saját zenekart. Ez tűnt ki egy legutóbbi közvélemény-kutatásból is, amelynek során Clinton kortársait, az ötvenes éveikben járókat kérdezték meg. A legtöbben - negyven százalék - Clinton muzsikuskarrierje mellett voksoltak. Csak 19 százalék vélte úgy, hogy a volt elnöknek az ENSZ megbízásából a világbékéért kellene fáradoznia, s még kevesebb, 11 százalék ajánlott számára egyetemi katedrát. A legkevesebben azok voltak, akik szerint az elnöknek bel- és külföldön beszédeket, előadásokat kellene tartania. Bennfentesek szerint nem meglepő, hogy Clinton éppen az utóbbi megoldást választja, ahhoz tudniillik nem kell különösebb erőfeszítés. ieuropressi MEGNYITOTTÁK A MAUZÓLEUMOT. A nyilvánosság számára is látogatható hétfő óta a brit királyi család mauzóleuma Windsorban. Az alattvalók is leróhatják kegyeletüket a száz esztendeje elhunyt Viktória királynő szarkofágja előtt.____________________________________fotó: europress/epa