Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-28 / 50. szám

2001. Február 28., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL TÖBBET. A jászberényi Elect­rolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. idén 85 milliárd forintos árbevé­tel elérését tűzte ki célul a tava­lyi 83,9 milliárd forint után - je­lentette ki tegnap sajtótájékozta­tón Takács János, a cég vezér- igazgatója. A tavalyi árbevétel­ből az export 62,5 milliárd forin­tot tett ki, a teljes árbevétel 61,3 százaléka kompressziós hűtőgé­pek eladásából származott. AJÁNDÉK. Az OTP Bank Rt. és a dr. Jakus László vezette Innomed Medical Rt. közösen ajándékozta meg Jászárokszál- lást - értesültünk Gergely Zol­tán polgármestertől. A két cég kétmillió forint értékű defibrillá- tort adományozott, melyet a te­lepülés képviselői az 5. jász- árokszállási bálon vehettek át a minap. A berendezés a helyi sürgősségi ellátás egyik elen­gedhetetlen műszereként funk­cionál a jövőben. EGYÜTT. Nem akármilyen megemlékezés színhelye volt a minap Kisújszálláson a Szociális Gondozási Központ, ahol Her­cegit Márton és Végh Gizella há­zasságkötésük 68. évfordulóját ünnepelték. Köszöntötte őket népes családjuk, az igazgató úr és virágkosarat, szív alakú tor­tát, ajándékokat kaptak. A szala­gos farsangi fánkból pedig - amelyet az ebédhez tálaltak - több száz fogyott el. _________a UT OLSÓ SIMÍTÁSOK. Elkészült a sétálóutca és az üzletsor Kunszentmártonban. Már csak a virág­ágyások támfalának zsaluzása van hátra. Az utómunkálatokat követően március közepén adják át a Kö- rös-parti város új színfoltját.________________________________________________________fotó, mészáros Va n már aljegyző Tiszafüred Hosszú idő után hiába szerepelt is­mét a napirendi pontok között az alpolgármester megválasztására szóló előterjesztés, annak megtár­gyalását képviselői javaslatra elő- készítetlenség miatt elhalasztották. Nem úgy mint az új aljegyző meg­választását, mivel a jelenlévők többsége a pályázó személyét megfelelőnek tartotta. Ennek értel­mében korábbi munkahelye állás- foglalásától függően, de maximum két hónapon belül Radócz István, Lábatlan jegyzője látja majd el Ti­szafüreden az aljegyzői feladato­kat. Ezt követően a közvilágítás korszerűsítése szerepelt napiren­den. Az előzetes testületi állásfog­lalás szerint a Titász nyerte volna el a megbízatást, de időközben egy előnyösebbnek tetsző ajánlat érke­zett az önkormányzathoz. Ezt fi­gyelembe véve, hosszas vita után úgy döntöttek a jelenlévők, hogy a későbbiekben, az ajánlatok össze­hasonlítása után döntenek csak a kivitelező személyéről. A tegnapi ülés feladata volt az iskola beirat­kozások idejének a meghatározá­sa, mely meg is történt. Ennek ér­telmében a 188 tiszaszőlősi és ti­szafüredi tanköteles gyereket ápri­lis 2-án, 3-án és 4-én írathatják be szüleik az első osztályba. p. m. Sorokban Éhségsztrájkoló romák (Folytatás az 1. oldalról) A háromoldalas petíció egyik ki­tétele, hogy a polgármester és a települési képviselők faji kire­kesztő politikát gyakorolnak, amivel a megromlott közhangula­tot feszítik. A sztrájkolók körül lévő piros karszalagos rendezők gondosan védték a demonstrálókat - Kállai László szerint azért van rájuk szükség, nehogy atrocitás érje a sztrájkotokat, például egy eldo­bott üveg formájában. Kicsit távo­labb a tér különböző pontjain, mintegy száz szimpatizáns támo­gatta jelenlétével a kisebbségi ön- kormányzatot. Közéjük érve alig kellett kérdéseket feltenni, már záporoztak is a panaszok. „A faj­gyűlöletet kellene visszaszorítani a településen - mondja Rácz Zol­tán -, s az egységet, a békességet keresve kellene együtt élni a jász- ladányiaknak, legyenek azok ci­gányok vagy magyarok. A gyere­keinket csuklyások ütik baseball­ütőkkel, a cigányokban is egyre gyűlik az indulat. A magániskola gondolatától elzárkózom. Ladá­nyi zenészcsaládból származom, s itt is akarok élni együtt a magya­rokkal.” Vagy: „Azért akarják a magániskolát, hogy a cigány, meg a magyar gyereket különrakják” - mondja pár lépéssel odébb egy fiatal nő, aki hozzáteszi: „Igaz, már most is van különbségtétel, de azt akarják, hogy ez még job­ban meglegyen” Pusomai Ibolya is odajött hoz­zánk, s egy cetlit tartott elém. Egy összeadás után valamivel több mint 1200 forintos összeget fir- kantottak a papírra. - Most mondja meg, hogyan fizessek a nincsből ennyit a gyógyszertár­ban. Összesen két családi pótlék­ból élünk, a polgármester meg el­zavar, hogy nincs segély - így az asszony. Azután más problémával fordul­tak hozzám: „A polgármester nem törődik velünk, kilakoltatja a sok- gyermekes családokat, azután nem ad nekik lakást, pedig jó né­hány van az önkormányzatnak. Nem teremt munkát a romáknak, csak egy-egy hónapra, a segélyt meg megszüntette”. Volt olyan „szimpatizáns” aki azt szerette vol­na elérni: intézzem el neki, hogy felvegyék az idősek otthonába, igaz, fizetni nem tud az ellátásért. Visszatérve az éhségsztrájko- lókhoz, Kállai Ferenc nyilatkozott éppen: - Többször akartunk tár­gyalni a polgármesterrel, de erre nem volt hajlandó. A költségvetés tárgyalásakor végül írásban kér­tem a megbeszélést, ez meg is történt. Összesen nyolc és fél per­cig tartott, lényegében csak azt mondta el a polgármester, hogy nem ad pénzt a kisebbségi önkor­mányzatnak. Az iskolaügyben pedig nem lehetett egyeztetni, csak a sajtóban üzengetett. Szombaton megjelent Éhség­sztrájkoló romák című cikkünk nyomán az önkormányzat még aznap rendkívüli testületi ülésen gyűlt össze, és sajtótájékoztató összehívásáról határoztak. Dél­TAM0GAT0I NYILATKOZAT Támogatjuk, a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat és polgármesterünk azon szándékát, hogy Jászladányon, a jelenlegi önkormányzati iskola mellett magán- vagy alapítványi iskola létesüljön. Meggyőződésünk, hogy a képviselő-testület, élén a polgármesterrel gyermekeink és Jászladány jövőjéért, a község fennmaradásáért végzi törvényes keretek között szakszerű munkáját. Gyermekeinkért és Jászladány jövőjéért aggódó szülők és polgárok után egy órára az országos és he­lyi sajtó képviselői meg is jelentek a településen. Dankó István polgármester el­mondta, hogy igencsak meglepte a kisebbségi önkormányzat, radi- kalizálódása, melyet’ múlt év rtó- vember 22-től tapasztaltak, mikor is Horváth Aladár kisebbségi jog­védő tett látogatás Ladányban. A polgármester szerint a roma kép­viselőknek úgy fogytak el a politi­kai eszközei, hogy azokból alig használtak, ezután nyúltak a bel­ső-ázsiai módszereket idéző éh­ségsztrájkhoz. Az akció mögött pusztán egyéni érdekeket sejt a polgármester. A magániskoláról szólva hozzátette, azt nem az ön- kormányzat, hanem a Jászladá- nyért aggódó helyiek által létreho­szítették ki a kisebbségi önkor­mányzat állami normatíváját, mert nincs rá pénze az önkor­mányzatnak. Csak a minimálbér­emelés, illetve a kötelező 8,75 százalékos fizetésemelés „elvitte” ai idei emelt normatívát, sőt a sa­ját forrásokból is ki kell azt egé­szítenie Jászladánynak. Ennek el­lenére továbbra is ingyenesen biztosítják a kisebbségi önkor­mányzat irodahelyiség - gáz, víz, villany, telefon - használatát. Az elmaradó segélyekről annyit mondott Dankó István, hogy az egész országban megváltozott a segélyezés rendszere. Nem ők döntöttek róla, de az irányelvek­kel egyetértenek. A közelmúlttól már nem alanyi jogon jár a segély, hanem azért tenni is kell valamit. A petíció átadása nem ment minden bonyodalom nélkül. A Jászladányi Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerette vol­na tegnap délelőtt 10 órakor átadni petícióját a polgármes­ternek, de - Kállai László elmondása szerint — Dankó Ist­ván ehhez nem járult hozzá. Délután kettő órára a képvise­lő-testület rendkívüli ülésének kezdetére jelezte fogadási szándékát. Délután kettőkor mégsem jelentek meg a roma képviselők, a polgármesteri hivatal előtt várakoztak. Mint mondták, szerették volna, ha a polgármester jön el hozzájuk. Némi huzavona után mégis megindultak az ülésterem felé, s ott megtörtént a hivatalos irat átadása. Az önkormányzat meg­tárgyalja az abban foglaltakat, és egy hónapon belül vá­laszt ad rá. Az éhségsztrájk ma estig folytatódik. Követelé­seik érvényesítése érdekében akár a települési képviselő- testület feloszlatását is kezdeményezik a roma képviselők. zott alapítvány hozza létre, amit vállalkozók támogatnak. Más cél­ja nincsen, csak hogy egyrészt al­ternatívát mutasson az itt élők­nek, másrészt, hogy visszacsalo­gassa a településről más általános iskolákba ingázó gyerekeket a községbe. Leszögezte, a magánis­kola újító szándékú gondolat, melytől nem fognak visszalépni. Tandíjat csak a pluszfoglalkozáso­kért kérnének, melynek éves ösz- szege 25 ezer forint, ami havi bon­tásban 2500 forintot jelent. A felrótt építési tilalommal kapcsolatban aláhúzta: az önkor­mányzatnak erre törvényes lehe­tősége van, mivel megkezdték az általános rendezési terv tárgyalá­sát, nehogy az elfogadásra kerülő tervvel ellentétes építkezés kez­dődjön az elkövetkezőkben. Mint mondta, az elmúlt két év­től eltérően most azért nem egé­Űjságírói kérdésre kifejtette, a la- dányi iskolában differenciált az oktatás, de nem etnikai alapon. Úgy osztják csoportokra a gyer­mekeket, hogy ki milyen képessé­gű és a csoportok között létezik átjárás. Hozzátette, nem hisz a halódó tehetségek elméletében. Ma Magyarországon a pozitív diszkrimináció szerint a cigány tanulóknak, ha ambíciójuk van hozzá, tízszer annyi lehetősége van a támogatások, pályázatok, ösztöndíjak elnyerésére, mint egy magyar gyermeknek. Végezetül leszögezte, meggyőződése, hogy a kisebbségi önkormányzat akci­óját nem támogatja a ladányi ci­gányság egésze. Számosán van­nak, akik inkább dolgoznak azért, hogy megélhetést teremtse­nek családjuknak. Mint mondta, ők nem voltak ott Kállai szimpati­zánsai között... BANKA CSABA VÉLEMÉNY HORVÁTH GYŐZŐ Lefegyverezve Ismét ellenőrizetlen kezekbe került két Kalasnyikov géppisztoly. Bármennyire gyors és előírásszerű is volt a rendőri intézkedés, a veszprémi laktanya őreitől elrabolt veszélyes fegyverek nem kerültek elő, sajnos nem is valószínű, hogy valaha is meglesznek. A rendőrség a tetteseket, a honvédség pedig a felelősöket keresi. A helyzet reménytelensége ellenére ez esetben talán mégis a zsaruk vannak könnyebb helyzetben. .Aki volt sorkatona és megadatott, hogy kipróbálja az őrséget, számára még évtizedek távlatában is leginkább a rémálom tárgyaként szokott megjelenni ez a szolgálat. Bevallom, számomra mindig a rettegést hozta el ez a többnyire büntetésből kiszabott feladat. Ez a mindennapos szolgálatok­nak az a ritka fajtája, amikor a katona éles lőszerekkel és per­sze géppisztollyal van felfegyverkezve. Ez már önmagában véve is abszurd, hiszen a néhány Talán nekik is púp a hátukon az egész katonáskodás hónapos kiskatona, de még a „vén rája” sem volt felkészülve arra, hogy szük­ség esetén szabályszerűen .....—..... használja fegyverét. És ter­mészetesen arra sem, hogy egy esetleges rablót, netán a lak­tanya kerítésén titokban átmászni szándékozó katonatársát szitává lője a szolgálati feladat példás ellátása érdekében. A szabályzatot ugyan — mondjuk a hét végi „eltáv” reményének fejében - bebifláztatták vele, de jó, ha korábban gyakorláskép­pen kettőt lőtt fegyverével. Nem beszélve arról, hogy esetenként olyanok kaptak ilyen módon gyilkológépet a kezükbe, akik enyhén szólva labilis idegrendszerük ellenére kerültek be a seregbe, és nem elsősorban a betolakodókra, hanem sokkal inkább társaira és saját magukra jelentettek veszélyt. (Akkoriban még nem volt a sorozóbizottságokban pszichológus szakember.) Szó azonban akkor sem érhette a honvédség háza elejét, mert a katona esküt tett, ezáltal jogilag teljes értékű katonává vált. Il yenek lehettek azok a honvédek is, akik a veszprémi lak­tanyát védték járőrszolgálatuk során. Az sem kizárt, hogy nekik is púp a hátukon az egész katonáskodás. Az talán nem is két­séges, hogy őket veszik elő elsőként a történtek miatt, mert mégis csak tőlük kerültek a rablóhoz a fegyverek. Szó ami szó, valóban nem álltak a helyzet magaslatán, de kérdés, hogy saját­ságos helyzetükből adódóan csakis ők okolhatók mindezért? Az információ eszköze Szolnok Az információk közlésének és az információkhoz való gyors hoz­záférések meghatározó kommu­nikációs eszköze az elkövetkező időszakban az informatika lesz - fogalmazódott meg a Szolnoki Civil Ház és a megyei népfőisko­lái társaság által szervezett kon­ferencián, melyen az informatika jelentőségét hangsúlyozta min­den előadó. Kovács Líbor alpol­gármester és Szabó Rudolfné dr., a Civil Ház vezetője bevezetőjét követően a felszólalásokból kide­rült, a forráshiánnyal küszködő civil szervezetek nem tudnak kel­lő figyelmet fordítani sem a jelen­legi, s a jövőbeni informatikai fej­lesztésekre, ezért hátrányos hely­zetbe kerülhetnek e meghatáro­zó kommunikációs eszköz alkal­mazása területén. Lakatos Ist­ván, a megyei önkormányzat tér­ségfejlesztési irodavezetője azt hangsúlyozta, hogy a megye in­formációs társadalomhoz kap­csolódó feladatainak meghatáro­zásához elsősorban nemzeti stra­tégiai terv szükségeltetik. ________ M.G. A jog és a közgazdaság vezet (Folytatás az 1. oldalról) A Tiszaparti Gimnázium és Hu­mán Szakközépiskolában ebben a tanévben 156 tanuló érettségi­zik, és 155 készül továbbtanulni, tudtuk meg Pataky Mihály igaz­gatótól. A diákok itt is a jogtudo­mányi karok és a közgazdasági jellegű felsősoktatási intézmé­nyek iránt érdeklődnek elsősor­ban. Népszerű az informatika is, az orvostudományi egyetemek és a tudományegyetemek bölcsész­karai csak ezután következnek. A diákok általában hat-hét helyre pályáznak. Tavaly a jelentkezők 82 százalékát vették föl, és ezzel az iskola az úgynevezett vegyes típusú (gimnázium-szakközépis­kola) középiskolák között orszá­gosan a 3. helyre került. A jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumból, mint Nagy And­rás igazgató elmondta, a négy érettségiző osztályból mind a 114 diák jelentkezett továbbtanulás­ra. Ott is a jog és a közgazdaság- tan a legnépszerűbb, de nőtt az érdeklődés a műszaki és a termé­szetvédelmi, környezetvédelmi pályák és az informatika iránt. Tavaly a jelentkezők 95 százalé­ka nyert fölvételt felsőoktatási intézménybe. A karcagi Gábor Áron Gimná­zium és Egészségügyi Szakkö­zépiskola tanulói Juhászáé Zsa- dányi Erzsébet igazgató tájékoz­tatása szerint főleg jogi és köz- gazdasági pályákra készülnek, il­letve itt az orvosi pálya is hason­lóan népszerű. Idén 85 diák érett­ségizik. A szakközépiskolások nagy része nem távozik el, marad az 5. és a 6. évfolyamon. Tavaly a jelentkezők mintegy háromne­gyede nyert fölvételt a felsőokta­tási intézményekbe. Tiszafüreden a Kossuth Lajos Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola tanulóinak to­vábbtanulási szándékairól Dob- rost György igazgatóhelyettes tá­jékoztatott. Az általános tenden­ciának megfelelően a jogi és a közgazdasági képzés a legnép­szerűbb. Ezeken kívül a műszaki és az informatikai pályák iránt van jelentősebb érdeklődés. Ott is előfordul, hogy a diákok nem az érdeklődésüknek megfelelő, hanem a legkevesebb pontszá­mot igénylő felsőoktatási intéz­ményeket választják, és különö­sen a műszaki tanulmányokban nem mindenki állja meg a helyét. Nappali tagozaton 114-en, levele­zőn 20-an végeznek. Tavaly a je­lentkezettek 80 százalékát fölvet­ték, de volt olyan osztály, ahon­nan mindenki bejutott a felsőok­tatásba. A kereskedelmi szakkö­zépiskolások közül ott is sokan folytatják a tanulást az érettségi után az 5. évfolyamon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents