Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-20 / 43. szám
8. OLDAL A L M A MATER 2001. Február 20., kedd DR. HEGEDŰS T. ANDRÁS ALAPÍTVÁNYI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM - SZOLNOK A névadó Az iskola névadója a Roma Esély program egyik kidolgozója, dr. Hegedűs T. András, okleveles pszichológus és történelem szakos középiskolai tanár, egyetemi tanár. Budapesten született 1943-ban. Az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem pszichológia-történelem szakának elvégzése után klinikai pszichológus képesítést is szerzett az Orvos-továbbképző Intézetben. Hat évig, 1999-ben bekövetkezett haláláig a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Pedagógiai Tanszékének vezetője volt. Egyetemi tanárként több hazai és külföldi szakmai és társadalmi szervezetben is tevékenykedett. Amit tanítanak A jelenleg oktatott alapfokú szakmák: Gépírószövegszerkesztő (kód: 01) Számítógép-kezelő (kód: 02) ABC-eladó (kód: 03) Varrómunkás (kód: 04) Érettségi után a tanulók a Phare-program támogatásával újabb szakmákat sajátíthatnak el: pedagógiai asszisztens, pénzügyi ügyintéző vagy a számítástechnikai szoftverüzemeltető. ■ Az iskoláról mondták Srimati Lakshmi Pun hercegnő, indái nagykövet: „Nagy örömmel tölt el, hogy eljöhettem ebbe az iskolába. Dicséretre méltó kezdeményezésnek tartom, hogy egy szemlélet adnak át az itt tanító pedagógusok. Testvéri érzést próbálnak kialakítani a cigány és nem cigány diákok között. Életvidám, mosolygós, tudásvágyó arcokkal térek haza.” Kömyei László, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára: „Az esély a jobb életre az iskolában kezdődik. Ezt értették meg a Roma Esély tanulói, akiknek most az a feladatuk, hogy mindezt környezetükben is tudatosítsák.” Dr. Hans Heringa, a brüsszeli EFECOT és a Phare szakértője: „Európa különleges figyelmet fordít a hátrányos helyzetű fiatalok esélynövelésére. Ez az iskola példa mindannyiunk számára.” Doncsev Toso, a Nemzeti és Etnikai Hivatal volt elnöke: „A szolnoki iskola diákjai szeretet- ből példát mutatnak az egész országnak.” Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke: „Bár a Hegedűsben ugyanazt tanulják a diákok, mint más középiskolákban, ám mégis többet kapnak: emberséget, szeretet és tisztességet.” A szolnoki modell ban. Több gyakorlással sajátítják el a tananyagot. Ugyanakkor a diákok heti két órában személyiség- fejlesztő programon vesznek részt, ahol kibeszélhetik problémáikat. Minden gyermek tanul cigány népismeretet is. így megérthetik, hogy a cigányság kultúrája nem jobb, de nem is rosszabb más népek kultúrájánál, hanem egyenrangú része a nemzet kultúrájának.- Az iskola neve sokáig Roma Esély voä. Ez azt jelenti, hogy ez egy cigány iskola? — Egyáltalán nem. Tanulóink között fele-fele arányban vannak cigányok és nem cigányok. Ám miután a szegény sorsú diákok között nagy számban találhatók cigány származásúak is, ezért gondoltunk, hogy egy olyan iskolát kellene létrehozni cigány és nem cigány fiataloknak, ahol a gyerekek esélyt kapnának. Miután az Országos Cigány Ön- kormányzat támogatta az iskola megalapítását, lett a neve Roma Esély.- Csak a cigány önkormányzat támogatja önöket? — Nem. Komoly segítséget kaptunk megyei munkaügyi központtól, a szakminisztériumtól, közalapítványoktól. A szolnoki önkormányzat támogatásának köszönhető, hogy a tulajdonunkba került a Lomb utcai iskolaépület, ahol a kollégiumunk működik, de a város bocsátotta rendelkezésünkre a mostani iskolaépületet is. Ugyanakkor komoly euró■ pai uniós, Phare-támogatást is kapunk. ■ — Mennyire tudtak beilleszkedni Szolnok közoktatási rendszerébe? teljes mértékben megegyezik a többi hasonló intézmény oktatási programjával, mi másképp, más módszerekkel tanítanánk a gyerekeket.- Mit jelent ez a másképp? Kevesebbet tanulnak itt a diákok?- Itt is ugyanazt a tananyagot tanulják, mint más középiskolában, csak más stílusban, tempó- Közoktatási megállapodást kötöttünk a várossal. Ennek keretében például vállaltuk a dolgozók általános iskolájának működtetését. A munkánk eredményességét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az itt végzettek túlnyomó része megértette, a tanult ember többre viszi. Ők szakmát akarnak tanulni, és itt maradnak 9-10. osztályban. Esélyteremtők Cigányok és nem cigányok egymás mellett élése, együtt tanulása, a tolerancia — az iskolát működtető alapítvány elnökhelyettese szerint ez az, amit leginkább nyújt a Hegedűs. Dr. Kerékgyártó T. István társadalomkutató ugyanis úgy látja, az iskola teremti meg a romák társadalmi integrációjának feltételeit Közhelyszámba megy, de Kerékgyártó T. István szerint igaz, hogy a magyarországi cigányság olyan társadalmi csoportot alkot, amelyre a materiális, a szociális, a kulturális és a politikai depri- váltság valamennyi jegye érvényes. A cigányság napjainkra teljességgel a társadalom perifériájára szorult. a képzés, az oktatás, a tanulás és ennek egyik legkiválóbb intézménye, a Hegedűs T. András középiskola lehet a példa. Az iskolának kettős stratégiai célja van - álhtja az alapítványi elnökhelyettes. Egyfelől kísérleti modellként olyan pedagógiai programmal dolgozik, amely elsősorban a társadalmi hátrányok enyhítésével foglakozik. Másrészt nem származás szerint kerülnek be a tanulók az oktatási intézménybe. így a cigány és nem cigány fiatalok egymás mellett - együtt élnek. Vagyis éppen az iskola, mint szocializációs intézmény, teremti meg az integráció feltételeit. Az ezt elősegítő, szinte személyre szóló nevelési program, a gyermekközpontú pedagógia, a megértő nevelőtesAkiknek esélyt ad a dr. Hegedűs T. András középiskola: —14. életévüket betöltő, esetleg a dolgozók esti iskolájába járó tankötelesek;- az általános iskolát befejezett, tovább tanulni akaró fiatalok;- valamely középfokú tanintézetből kimaradt,- a szakma után érettségizni szándékozók;- az ifjúsági munkanélküliek, akik szakmát akarnak szerezni;- az érettségi után újabb szakmát szerezni kívánók. Ennek ellenére Kerékgyártó T. István társadalomkutatóként úgy látja, hogy a cigányság ma bár reménytelen, de nem esélytelen helyzetben van. Szerinte ugyanis az esélytelenséggel azt állítanánk, hogy nem is érdemes a romákkal foglalkozni, mert végleg és visszavonhatatlanul a társadalom perifériájára kerültek. Arra, hogy ez nem jelenthető ki, éppen tület az, ami biztosítja, hogy az intézmény nem „cigányiskola”, mint azt a felületes ítélkezők állítják, hanem egy jól működő, valós alternatívát adó intézmény. Napjainkra már természetessé vált, hogy a megjelenő, beiratkozó, szinte a középosztályhoz tartozó gyerekek is megtalálják számításukat, és a szakmatanulásra, az érettségire koncentrálnak. ■ A tolerancia iskolája in nem számít, honnan jött az ember, milyen színű a bőre, csak az, hogy mit tesz a közösségért — állítja a diákönkormányzat elnöke. Botos Olivér — aki már negyedik esztendeje tölti be a tisztséget — úgy látja, nem csak a tanulók mérik e szerint egymást, de a tanárok is a diákönkormányzatot. Bár Botos Olivér még elég fiatal, de már sok mindent megtapasztalt. Először — az általános iskola elvégzése után - azt, hogy muszáj tovább tanulni. Egy esztendőt húzott le Budapesten autómosóként, ám rá kellett ébrednie, ha rendes munkát és megélhetést szeretne, akkor ismét iskolapadba kell ülnie. Csakhogy meg kellett tapasztalnia, hogy az cigányként nem egyszerű feladat. Bár mint kiváló focistát könnyen felvették egy, a sportra nagy súlyt helyező középiskolába, ám egyetlen romaként kirekesztett lett. Ezután iratkozott át a Hegedűsbe, vagy ahogy még akkor nevezték, a Roma Esély Szakiskolába. Itt fele-fele arányban voltak-vannak cigány és nem cigány tanulók, így nem számít, kinek milyen a bőre színe, honnan jött, gazdag-e vagy szegény, csak az, hogy komolyan gondolja-e a tanulást, és mit tesz a közösségért. A közösségért, melynek az egyik legfőbb kovácsa a diákönkormányzat. Az új tanulókKépviselők a padban A Hegedűs T. András középiskola szinte soha sem csendesedik el. Ha éppen nem fiatalok hajolnak a tankönyvek fölé, akkor felnőttek ülnek a padokba. Az oktatási intézmény létrejötte óta ugyanis itt tartja továbbképzéseit a szolnoki Kisebbségi Jogvédő Egyesület. A Kisebbségi Jogvédő Egyesület azon túl, hogy fellép a hátrányos megkülönböztetés minden formájával szemben, megalakulása óta fontos feladatának tartja a kisebbségi önkormányzatok képviselőinek, különböző civil szervezetek vezetőinek képzését. így dr. Pálfi Miklós, az egyesület vezetője már összeszámolni sem tudja, hogy az elmúlt öt esz- t e n d ő b e n hány tanfolyamnak adott otthont a Hegedűs vagy elődje, a Roma Esély. Volt itt már konfliktuskezelő program, legutóbb pedig a területfejlesztés legfontoNem csak oktatnak: nevelnek! Utasi lstvánnénak két fia is a Hegedűs padjait koptatja. Ráadásul az idősebb legény az oktatási intézmény legjobb tanulói között van. Az asszony az akkori döntést — hogy egy induló iskolába adja fiát — nem bánta meg. Szerinte ugyanis többet kapott a gyerek, mint más középiskolában. Márpedig Utasinénak van ösz- szehasonlítási alapja, hiszen a nagyobbik fia korábban másik középiskolában tanult. Egy vonatbaleset után mozgáskorlátozottá vált fiút azonban ottani társai nem fogadták szívesen. A Hegedűsben azonban ilyen gondok nem voltak. Talán éppen azért, mert itt mindenki és minden egy kicsit „más”. Mások az oktatási módszerek, mások a gyerekek és mások a tanárok. Ez utóbbi a leglényegesebb - állítja Utasiné. Az iskolában ugyanis a tanárok és tanulók között nem a hagyományos nevelő-diák viszony alakult ki, hanem sokkal inkább a szülő-gyermek kapcsolat. Azaz a nebulók bármikor, bármilyen problémájukkal megkereshetik tanáraikat, akik magánéleti, lelki gondjaikon éppen úgy igyekszenek segítem, mint tanulási problémáikon. Ahogy Utasiné fogalmaz, a tanárok nem csak okítják a gyerekeket, de nevelik is. Ráadásul teszik ezt úgy, hogy a diákok mindezt észre sem veszik. Az így kapott többlet pedig minden tudásnál többet ér, hiszen hozzásegíti a tanulókat az életben való boldoguláshoz __________________■ A kollégium család helyett család Aki volt kollégista, az tudja, ritka az a diákszálló, ahonnan az emberfia ne kívánkozna el — moziba vagy csak ki a szabadba. A Hegedűs T. András középiskola kollégiumából azonban még hét végén sem akarnak hazamenni a tanulók. Bár már délután négy óra is elmúlt, mégis csend honol a kollégiumban, pedig a diákszálló csaknem minden lakója „otthon van”. Tanulnak. A kollégium vezetője, Vértezel János szerint itt a szilen- cium az egyetlen szent és sérthetetlen. Minden más programot, de még a napirendet is a diákokkal közösen alakították ki. Miért akkor a „kivételezés” a szilenci- ummal? A kollégium több akar lenni egyszerű diákszállónál. Ezért vállalta fel a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. A nevelők mellett az iskola szaktanárai segítenek a diákoknak „pót” magyar-, matematika- és más tanórákkal a legfontosabb tantárgyak alaposabb elsajátításában. A fiúk és a lányok azonban nem csak azért érezhetik otthon magukat, mert beleszólhatnak a szabályok alakításába, hanem mert a diákszálló is részben az ő kezük munkáját dicséri. Másfél esztendővel ezelőtt ugyanis a diákok keze munkájával alakult át az egykori iskolaépület kollégiummá. De az „öreg” diákok a tanévkezdet előtt a bővítési és felújítási munkákból is kivették a részüket. Ennek Venczel János azért is örül, mert ez is segíti a fiatalok társadalmi integrációját, új szerepek - például jogkövető magatartás, vezető és vezetett kapcsolat — elsajátítását. Mindemellett nagyon fontosnak tartják a család pótlását, az érzelmi és anyagi biztonság megteremtését. Mindez nem csak s?ó, bizonyítja ezt, hogy a diákok jó része még a hét végén sem megy haza szívesen. A tanulók kérésére vezették be ezt a kollégiumi napot. Eleinte minden második hét végén szervezték meg ezt a közös programot, ám lassan át kell térni a folyamatos működésre - az idén ötven, ám a jövő tanévtől már Phare-támogatással emeletráépü- léssel bővülő és már nyolcvan diák számára is helyet biztosítani tudó kollégiumban. sabb kérdésből tartottak előadásokat országos hírű szakemberek. Ám bármiről is esett szó, keresve sem lehet jobb helyett találni az iskolánál - állítja dr. Pálfi Miklós. Nem csak a tárgyi feltételek adottak, hanem az iskola tanárai az egyesület szakemberei mellett előadóként részt tudnak venni a képzésekben, be tudnak kapcsolódni az oktatási programok kidolgozásában. Ugyankkor a továbbképzéseken részt vevők - meghívott előadók és hallgatók egyaránt — saját szemükkel győződhetnek meg, milyen is a „Roma Esély” program alapján működő iskola. Az oktatási intézménnyel közvetlenebb kapcsolatot kialakítva jobban megismerhetik az ott folyó oktató-nevelő munkát, és annak jó hírét elvíve akarva-aka- ratlanul is hozzájárulhatnak a fiatalok tanulási kedvének felébresztéséhez. ■ Az oldal a középiskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. A gyermeknek az iskolában a helye — állítja Csilléi Béla, aki munkatársaival 1996-ban létrehozta a Roma Esély Szakiskolát. Az eltelt alig több mint fél évtizedben az intézmény országos hírűvé vált. Az egykoron hatvan diákkal induló iskolában ma már több mint kétszázan tanulnak, szerezhetnek szakmát, sőt érettségit. — Az utóbbi években Szolnokon is több oktatási intézményt vontak össze vagy zártak be. Mi motiválta önöket, hogy egy új iskolát hozzanak létre.- Tapasztalataink azt mutatták, hogy egyre több az olyan gyermek, aki nem találja helyét a hagyományos iskolarendszerben. Az oktatási intézmények ugyanis kénytelenek a normatív támogatás miatt 35- 40 fős osztályokat indítani, a fáradt, túlterhelt pedagógusok pedig nem mindig tudnak a legjobb akaratuk szerint foglalkozni a diákokkal. Emiatt a gyermek elmagányosodik. Ráadásul ha a fiatal egy olyan családból érkezik, ahol nincs megfelelő motiváció a továbbtanulásra, akkor könnyen kimaradhat. Pedig a gyereknek az iskolában a helye. Ezért gondoltunk úgy, hogy egy olyan alternatív pedagógiai programú iskolát hozunk létre, amelynek tananyaga bár szinte Névjegy: Csilléi Béla Matematika-könyvtár szakos tanár, pedagógia előadó. A Pécsi Tudományegyetem kurzusvezető oktatója, a brüsszeli EFECOT nemzetközi szervezet szakértője, az Országos Kisebbségi Bízott ság alelnöke, a Közoktatáspolitikai Tanács tagja, PhD. abszolúte riummal rendelkező oktatási szakértő, a Hegedűs T. András Középiskola igazgatója Barátságban egymással és a számítógéppel. A korszerű számítástechnikai tanteremben a szövegszerkesztés alapismereteit is elsajátíthatják a diákok. nak például játékos feladatokat adnak, így segítve beilleszkedésüket, az iskola és diáktársaik jobb megismerését. A diákönkormányzatot nem csak a tanulók veszi komolyan, hanem a tanárok is. Minden fontos kérdésben kikérik véleményüket, még az iskola elnevezését is megvitatták a gyerekekkel. Botos Olivért azonban mostanság a diákönkormányzat ügyei mellet leginkább a hogyan tovább kérdése foglalkoztatja. Osztálya ugyanis az első érettségiző csoport lesz az iskolában, így hamarosan el kell döntenie, melyiket választja: a továbbtanulást vagy a nagy- betűs Életet. __________ ■ drPal^iklo^^H
