Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-17 / 41. szám

I 2001. Február 17., szombat MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Röviden TŰZOLTÓK PÉNZE. A karcagi képviselők csütörtöki ülésükön jóváhagyták a város költségve­tését, mely tartalmazza a helyi önkormányzat hivatásos tűzol­tói részére az elmaradt műszak- pótlékok ez évi kifizetését is. Ennek összege 1997. november­től 2000. december 31-ig 36 mil­lió 427 forint, 2001. januártól de­cember 31-ig pedig 14 millió 170 ezer forint. (Kunszentmárton- ban már korábban kifizették az elmaradt pótlékokat.) ÁMOS IMRE KÉPEI. A szol­noki Damjanich múzeum kép­zőművészeti anyagának gazdag­ságát bizonyítja, hogy a buda­pesti Polgár Galéria és Aukciós­ház által kölcsönkért Med- nyánszky-képek után újabb ké­pek kelnek útra, ezúttal Izrael­be. Áprilisban Izraelben kiállí­tást rendeznek a mártírhalált halt kitűnő festő és grafikus, Ámos Imre műveiből. A rende­zők a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériumának közvetí­tésével kérték kölcsön a múze­umban őrzött Ámos-műveket. Mint dr. Kertész Róbert múze­umigazgató elmondta, a kért lis­tán 32 Ámos-mű, egy 32 lapot tartalmazó sorozat és a híres Szolnoki Vázlatkönyv szerepel. ERDŐTELEPÍTÉS. Tavaly 2,6 milliárd forintos keretből lehe­tett pályázni erdőtelepítésre, az idén 6,2 milliárd áll rendelke­zésre erre a célra a költségvetés­ben — hangzott el tegnap egy győri magánerdő-gazdálkodási tanácskozáson. ■ A harmadik erő MÁTYÁS TUDÓSAI. A szolnoki Mátyás Király Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tegnap 18. al­kalommal rendezte meg a Mátyás tudósai versenyt. Megyénk 42 iskolájából 296 tanuló mérte össze tu- dását, tehetségét matematikában, rajzolásban, vers- és prózamondásban._______________fotó: cs. i. Tájékoztatni kell a lakosságot A bekövetkezett veszélyhelyzetek arra ösz­tönözték az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, hogy megreformálja a la­kosság-felkészítési rendszerét. A megoldást az újonnan kidolgozott lakosság-tájékozta­tási koncepcióban látják. Katasztrófavédelem Elsőként létrehozták a lakosság-felkészítő koor­dinációs munkacsoportot, megyei szinten pedig mentorokat jelöltek ki, akiket gyorsított ütem­ben készítenek fel a tájékoztatással kapcsolatos szakmai és módszertani ismeretekre - tudtuk meg a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság sajtóreferensétől, Szabó József főhadnagytól. Mi­vel a jogszabályok felelősségteljes feladatokat rónak a polgármesterekre, ezért elsőként az ő felkészítésüket célzó rendszert alakították ki. A katasztrófavédelmi szervezet fontosnak tatja a pedagógusok és az iskoláskorú fiatalok tájékoztatását is. A katasztrófavédelmi ismere­tek egy része helyet kap a kerettantervben, de kívánatos lenne, ha ezek beépülnének a helyi pedagógiai programokba. HQY A Kőolajkutató a felelős Pártpolitika A szolnoki képviselő-testü­letben helyet foglaló SZDSZ-es képviselők meg­duplázását ígéri a liberális párt új városi elnöke. Erdei Péter azt szeretné, hogy a megyeszékhely harmadik legnagyobb pártjának te­kinthető SZDSZ harmadik erőként megjelenjen a köz­gyűlésben is. Erdei Péter elégedett is, meg nem is a város vezetésének eddi­gi munkájával. A pártvezető sze­rint bár fejlődik Szolnok, ám nem tudja kihasználni a lobbizá­sokban rejlő lehetőségeket. Hiá­ba kötődik rokoni kapcsolatok­kal a megyeszékhelyhez a mi­niszterelnök, a mai napig nem sikerült elérni a 4-es főút főváros és Szolnoki közötti szakaszának fejlesztését. Erdei Péter ugyan­akkor örömmel figyeli a város gazdálkodásának változásait, ám a kedvező folyamatok folyta­tásához mindenképpen szüksé­gesnek tartaná az SZDSZ súlyá­nak növekedését, így egy harma­dik erő megjelenését a közgyű­lésben. A politikus szerint ugyanis a város eladósodása arra az -1994 és 1998 közötti - idő­szakra tehető, amikor az MSZP- Fidesz nagykoalíciója irányított. Erdei úgy látja, hogy a SZDSZ megerősödéséhez elengedhetet­len, hogy a polgárok a párt, míg a szabaddemokraták a városban élők véleményét megismerhes­sék. Éppen ezért alakult meg a liberális klub, melynek vezetője a párt korábbi városi elnöke, Kö­nig László lett. (Folytatás az 1. oldálról) ; A hivatal szakértői szerint a jelen­tős károkat okozó katasztrófa el­kerülhető lett volna, ha a kritikus pillanatban a szolnoki cég szere­lői nem követtek el volna mulasz­tásos szabályszegést. Lapinformációk szerint a kár­érték minden bizonnyal megha­ladja az ötmilliárd forintot, ám a szolnoki cég ezzel szemben 2,85 milliárd forint kártérítést ajánlott fel a Mólnak. A helyzetet azon­ban bonyolítja, hogy a Mól Rt. tu­lajdonában lévő nagykanizsai fú­rócéget, a Rotary Rt.-t - amely­Az MSZP két országgyűlési képviselője, Farkas Imre és Tokár István tegnap sajtótá­jékoztatón fejtették ki párt­juk álláspontját a Munka törvénykönyvének tervezett változtatásáról és az F- 16-os vadászgépek vásárlásáról. Farkas Imre a Parlamentben is felszólalt a Munka Törvény- könyvének tervezett változtatása ügyében. Mint elmondta, a mó­dosítások többsége a munkavál­lalók jogait csorbítja. A hivatko­zási alap az EU-jogharmonizáció, ám ez nem igaz érv, mert a csat­lakozás miatt nem szükséges ko­rábban már elért vívmányokat visszavonni. A munkavállalók nek eladására a Mofpályázatot fii ki korábban — az ománi üzletem­ber tulajdonában lévő Kőolajku­tató Rt. megvenné, sőt hírek sze­rint jó eséllyel pályázik rá. (A má­sik pályázó a Rotary menedzs­mentjéből és pénzügyi befekte­tőkből álló konzorcium.) Ezért az információk szerint a szolnokiak csak akkor tartanák a Mólnak megtett kártérítési ajánlatukat, ha a megállapodással párhuzamo­san ők vásárolhatnák meg a kon­kurenciát jelentő nagykanizsai fúróvállalatot. A kártérítést pedig nem készpénzben, hanem a Mol­helyzetét nehezítő változtatások közül a képviselő kiemelte a túl­óra kifizetése nélküli heti 48 órás munkaidő lehetőségét, ami gya­korlatilag a hatnapos munkahét visszaállítását jelentené. A lehet­séges túlórák számát 144-ről 300- ra emelné a módosítás, amit a szocialisták szintén elfogadhatat­lannak tartanak. Elfogadhatatlan változások szerepelnek a módosításban a dolgozók kiküldetése, kirendelé­se terén is. Ha a parlament elfo­gadja a tervezetnek a munkaerő­kölcsönzésről szóló részét, az szabadabb kezet ad a munka­adóknak, és csökkenti a munka- vállalók érdekvédelmének lehe­tőségeit, mivel a kölcsönzött dol­gozók érdekeit kevésbé védi a törvény. tói várható többletmegrendelések munkadíjából adott engedmény formájában fizetnék meg. (Mind­ezekről szerettük volna megkér­dezni Szécsi Ferencet, az MB Kő- olajkutató Rt. vezérigazgatóját, ám ő azt üzente, hogy egyelőre nem kíván nyilatkozni.) Makay Károly, a Mól Rt. illeté­kese közölte, az olajtársaság még hivatalosan nem kapta meg az MB Kőolajkutató Rt. felelősségé­ről szóló értesítést, ezért egyelőre nem mondhatnak semmit a jog­erőssé vált hatósági döntésről. Tokár István elmondta, hogy a szocialista képviselők kérésére összehívták ugyan a parlament honvédelmi bizottságát a repülő­gép-beszerzés ügyében, de ott csak kérdésekre volt lehetőség, a kormánytöbbség megakadályoz­ta, hogy a szocialisták kifejtsék a véleményüket. Kifogásolta, hogy bár nem született parlamenti döntés a 20-25 éves F-16-osok lí­zingeléséről, erről már mint tény­ről beszélt a honvédelmi minisz­ter. Az MSZP ilyen körülmények között megfontolja, hogy a hon­védség átszervezésével kapcso­latban megszavazza-e a kéthar­mados törvényeket, miután érzé­keli a törekvést, hogy a kormány­pártok a hadsereget átpolitizálva saját hatáskörükbe vonják. B. GY. - V. J. Csorbulnak a dolgozók jogai? Szolnok A tartalomból: • Amadeus • A negyedik gyerek HOLNAP IS MEGVÁSÁROLHATÓ A i ^ í ip* m im*—«—■ Tízmilliárdos költségvetés Megyei információ A megyeházán tegnap tar­tott sajtótájékoztatón Búsi Lajos, a közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat hiva­talában bekövetkezett vál­tozásról és a költségvetés­ről, Fejér Andor alelnök pe­dig a környezetgazdálkodás időszerű kérdéseiről be­szélt. A megyei közgyűlés január else­jei hatállyal létrehozta az Európai Integrációs Irodát, amelynek fel­adata többek között az informá­ciók összegyűjtése és ismerteté­se, a pályázati lehetőségek figye­lemmel kisérése, a pályázatok készítésének koordinálása. Fel­adatai közé tartozik a nemzetkö­zi kapcsolattartás, az uniós kép­zések bonyolítása. A megyei közgyűlés február 23-án tárgyalja meg a 2001. és a 2002 . évi költségvetés tervezetét. A 2001. évi tervezett kiadás 10 milliárd 66 millió 253 ezer, a 2002. évi pedig 10 milliárd 244 millió 729 ezer forint. A tervezett hiány kerekítve 135 és 199,5 mil­lió forint. A megyei önkormányzat költ­ségvetésének 55 százalékát a me­gyei kórház és rendelőintézet, 13,6 százalékát az ifjúsági és gyermekintézmények, 8,6 száza­lékát a szociális, 6,1 százalékát az oktatási, 6,7 százalékát a köz- művelődési és közgyűjteményi intézmények, 0,3 százalékát pe­dig a társulások költségvetése te­szi ki. A tervezett fejlesztések kö­zött szerepel három nagy beru­házás címzett támogatással és sa­ját forrás bevonásával: a Szolnoki Szakképző Iskola és Kollégium rekonstrukciója, a megyei levél­tár raktárépítése és rekonstrukci­ója, a pusztataskonyi fogyatéko­sok otthona rekonstrukciója. A környezetgazdálkodás idő­szerű kérdései között szerepelt a hulladéklerakók építése. Karca­gon, Hunyadfalván és Szelvény­ben kistérségi korszerű hulladék- lerakó épült mintegy százezer embert kiszolgálva. Tavaly no­vemberben átadták Jásztelken a mintegy 180 ezer ember életmi­nőségét javító hulladéklerakót. Várhatóan 2002-ben befejeződik a kétpói lerakó építése, amely mintegy 200 ezer embert szolgál ki. Ebben a hónapban várhatóan elbírálják a Tisza-tavi térség ré­szére tervezett hulladéklerakóra benyújtott pályázatot. Ennek ter­vezett költsége 34 millió euró. Fontosságát a Tisza-tó és a Horto­bágy területének különös érzé­kenysége növeli. A szennyvíztisztítás fejleszté­sének meggyorsítására hazai és nemzetközi források igénybevé­telét is tervezik. A közelmúltban megvalósult beruházások nyo­mán a tisztítókapacitás 33 ezer köbméterről 67 ezerre növeke­dett. Jelenleg egy tisztítómű épül, öt településen új helyi háló­zatot építenek, 18 településen pe- dig a meglévőt bővítik. ______■ Né pszámlálás (Folytatás az 1. oldalról) Elenyésző viszont azok száma, akikhez többször sem tudnak be­jutni a kérdezők vagy eleve eluta­sítják őket (ez Szolnokon fordul elő leginkább), ilyenkor azonban az önkormányzat értesítést küld, amelyben felkéri az érintettet a válaszadásra, és egyben figyel­mezteti, hogy ez törvényben elő­írt kötelessége is, amelynek meg­tagadása pénzbírsággal sújtható - bár ez utóbbival még nem él­tek sehol sem megyénkben. Ugyan február 21-én lezárul a népszámlálás fő része, a pótösz- szeírás ezután kezdődik egészen a hónap végéig. Ekkor veszik sor­ra azokat, akik valamilyen okból addig kimaradtak a számlálásból. A népszámlálás során termé­szetesen a hajléktalanokat sem hagyják ki. Mint megtudtuk, a megyeszékhelyen az összeírá­sukra a Humán Szolgáltató Köz­pont egyik utcai szociális munká­sa vállalkozott. Más városokban azonban, úgy látszik, nem okoz­nak gondot a hajléktalanok, leg­alábbis a számlálás szempontjá­ból. Tóth Lászlóné ugyanis ér­deklődött a többi városban is, ám azt a visszajelzést kapta, hogy nincs hajléktalan az adott város­ban, vagy csak egy-kettő... ____ BGY AZ OLVASÓÉ A SZÓ Embertelenül Az összeeszkábált kiskocsi a pa­pírdobozokkal megrakottan min­den vasárnap végigcsörömpölt a főutcán. A nagykabát gallérjának takarásában a sapkába bújtatott fejből arctalanul csak az ordítozó hang azonosította az állattá ved­lett férfit. A csendig fokozódó ut­cazajban kezdetben minden arra lakó felkapta a fejét, egy idő után pedig megszoktuk a furcsa párt, az állati férfi vi­selkedését és a sántí­tó, idegtől és hidegtől reszkető, törékeny, egyik lába mozgását bottal megsegítő asz- szonyt. Ha tehettük, nem figyeltünk rájuk, mert rossz volt látni, ahogyan a nő totyogott az ember­állat körül. Mert ok mindig volt a gyalázkodásra! Ha szegény nem úgy lépett, ahogy ura-parancsoló- ja várta, már kapta is a szitkokat és a verést. A legfájóbb büntetése az volt, ha párja a bottal jól eltán­gálta, majd kényszerítette, hogy támaszték nélkül betöltse az iga­vonó ló szerepét, esetlen lábát amannak sietős ritmusához iga­zítva, vigyázva a felmálházott ku­kamaradék stabilitására is. A minden részében remegő test mozgáskoordinációja ilyenkor beillett egy tanulmánynak. Aztán egyszer csak hiába vár­tam a vasárnapi csendben az or­dítozást. Történt valami, mert a műsor elmaradt. Már el is felej­tettem őket, míg pár napja meg­láttam az asszonyt. Egyedül. Szo­katlan helyen, szokatlan pózban. Egy forgalmas üzlet bejáratánál, a falnak támaszkodva. Most is tisztán, mint mindig, most is vá­szoncipőben, mint mindig. Egy félrebillentett műanyag poharat tartott a kezé­ben. Szótlanul, mérhe­tetlen szomorúan, a fel­fakadó könnyek fátyo­lén át tekintett fel néha- néha a sietősen jövő­menőkre. Ki tudja mi­ért, de örültem, hogy egyedül látom. Végre a maga ura lett. A maga szolgája. De sajnáltam is. Mert rossz a rosszal, de rosz- szabb a rossz nélkül. Néhány percig a távolból néz­tem őt. Amíg ott álltam, ketten ér­tették meg, miért a pohár. Aztán felbukkant egy középkorú férfi. Mennyit szoktak? - hajolt kíván­csian a pohár fölé. A kérdés ter­mészetesen jött. Az asszony jósá­gos tekintetét ráemelve mintha azt mondta volna: Még nem tu­dom. Az ember elővette tárcáját, kiválasztotta a legnagyobb címle­tű aprót, és beledobta az edény­be. így jó. Ha így marad, most már jó lesz szegénynek... NAGY B. JÚLIA

Next

/
Thumbnails
Contents