Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-30 / 25. szám

I 2001. Január 30., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Szászberek Elképzelhető, hogy hiába fektették le tavaly a leendő kápolna alapkövét a telepü­lés főterén, az idén tavaszra tervezett építési munkála­tok ugyanis lehet, hogy mégsem kezdődnek el. Pe­dig templomot a községben, úgy tűnik, mindenki szeret­ne, mégis bizonyos érdekel­lentétek hiúsíthatják meg annak megvalósulását. „A szászberek! római katolikus kápolnáért” Alapítvány már 1992- ben megkezdte áldásos munká­ját. Pártoló tagjai templomot sze­rettek volna építtetni az ezredfor­dulón fél évszázados születés­napját ünneplő településen. Az egyház illetékes vezetői azonban az 1993-ban papírra vetett terv­rajzok alapján - stíluskeveredés­re hivatkozva - elutasították az akkori kezdeményezést. Az ala­pítvány és kuratóriuma ugyan megmaradt, a lelkesedés azonban hosszú időre eltűnt. A millenni­um évében viszont újra fellángolt a mozgalom. Ekkor már az új pol­gármester tevékenykedett legtöb­bet az ügy érdekében, s a temp­lomépítésre megnyerte a váci me­gyéspüspököt, Keszthelyi Ferencet is. A harmincmillió forintos beru­házásra az egyházi vezető tizen­ötmillió forintos támogatást ígért, miután az épület tervrajzát is megtekintette. Ráadásul Gereben Gábor Ybl-díjas tervező fizetség nélkül készítette el az egyébként hárommilliós tervrajzot. Az el­múlt évben kisebb-nagyobb ado­mányok gyűltek össze az építke­zésre. A kápolna alapkövét ünnepé­lyes keretek között a szeptember 9-i falunapon fektették le - ekkor A kápolna alapkőletételének ünnepén Keszthelyi Ferenc megyéspüspök celebrált misét. Azóta azonban vita van a tervek körül. ARCHÍV FOTÓ, B. J. Alapkő, építmény nélkül Meghiúsulhat a templomépítés? még egységesnek tűnt a község. Nem sokkal ezután azonban az alapítvány néhány kurátora - köztük Pető Miklós egykori pol­gármester is - nemtetszését nyil­vánította ki az építkezés miatt.- Az még talán hagyján, hogy a kuratóriumot nem kérdezte meg senki az új templom tervei­ről, de még a település apraja- nagyja sem tudott róla. A lakók nyolcvan százalékának nem tet­szik ez az építményrajz, mint mondják, oda be sem mennek majd imádkozni. Sokunk szerint népszavazást kellene összehívni ez ügyben - mondta Pető Miklós. Kónyámé Vasas Zsuzsanna je­lenlegi polgármester más problé­mát érzékel az indulatok hátteré­ben:- A leendő kápolna valóban nem a múltban megszokott, ha­gyományos templomépületek stí­lusát követi. A püspök úrnak na­gyon tetszett a terv, s mint mond­ta, ez a szentély a következő év­ezred számára épül. Bár gyönyö­rű, de a híveknek mégsem csak kívülről kell azt csodálni, hanem odabent kell hogy szeretettel övezve otthon érezzék magukat. Szinte mindenkinek tetszik, csu­pán egyesek próbálják, bizonyos nézeteltérések miatt, az építke­zést megakadályozni — véleke- i dett a polgármester asszony. Azt ma már nem tudják meg­mondani a település elöljárói, hogy egyáltalán elkezdődhet-e az építkezés, mert bár az egyház utalná a támogatást, ám a további támogatók kedvét egyelőre elvet- , ték a felgerjesztett indulatok. MÉSZÁROS o. Közérzetünk BUGÁNY JÁNOS Pluszjövedelem vagy megtiszteltetés? Biztosan bennem van a hiba, de töredelmesen be kell vallanom, nem értem az embereket. Hogy miért? Igaz, eredendően hadilábon állok a komolyabb logikai feladatokkal, de a józan paraszti ész és a cselekvések mögött meghúzódó érdekek feltá­rása mindig segítségemre volt az élet nagy talányainak megol­dásában. Aztán elérkezett a népszámlálás előkészületeinek ide­je, és ahogy kezdett kiépülni a statisztikai gépezet, bennem úgy omlott össze az ésszerűen cselekvő emberbe, a Homo logicus- ba vetett hit. Mert adva van egy országra, esetünkben egy megyére való népesség. Emberek sokasága, akiknek az életéről nap mint nap örvendetes adatokat hallani a híradásokban. Hiszen az utóbbi egy-két esztendőben szépen javulnak a körülményeik. Ma már a takarítónőknek is havi Megyénkben is megindult a roham negyvenezer jár, a fiatalok újra ingyen szerezhetik meg az első diplomát, és bárme­lyik nagyszülő gyesre me­het az unokájával. Ma már az ideális családhoz három szoba és négy kerék is dukál, aki pedig munkát keres, az talál is. Akinek érezhetően jobban megy a sora, az miért kapkodna, hogy a hétköznapok súlya mellett újabb terhet vegyen a nyaká­ba - véltem. Ám jött a népszámlálás, és elméletem pillanatok alatt romba dőlt. Az összeírással járó alkalmi munka hírére ugyanis megyénkben is megindult a roham. Emberek tömegei keresték a polgármesteri hivatalok illetékeseinek kegyeit, csak hogy három hétre elnyerjék a számlálóbiztosi feladatokat - és vele a felelősségteljes megbízatás jutalmát, mintegy 40-50 ezer forintot. Én pedig a sokszoros túljelentkezést látva azon gon­dolkodtam, vajon miért hiányzik egy alkalmi pénzkereseti lehe­tőség ennyi, folyamatosan javuló körülmények között élő, nem ritkán diplomával rendelkező embernek? Már azt hittem, hogy arra a kis pluszjövedelemre van szükségük, aztán rájöttem, ez elképzelhetetlen. Végül találtam egy elméletet, amely megállta a helyét ebben a logikai sorban: nem pénzért vállalták, hanem mert a népszámlálás egy évtizedben csupán egyszer adódó, rit­ka és megtisztelő feladat. Tovább tart az orvosvita Népszavazás megtartása is szóba került Pusztamonostor Ismét rendkívüli ülésre gyűlnek össze a település önkormányzatának képvi­selői az orvosi ellátás miatt. Mint tegnap megírtuk, a hét végi ügyelet ellátására az ÁNTSZ hatósági jogkörében eljárva azt az orvost bízta meg, akivel az önkormány­zatnak több mint két éve húzódó vitája van. Perez László polgármester az egész eljárást komolytalannak tartja, és értetlenségét hangsú­lyozta lapunknak. Mint mondta, a döntéssel kapcsolatban nagy a felháborodás a faluban, többen a helyi népszavazás kezdeménye­zését vetették fel. Perez László hozzátette: az ügy miatt ismét rendkívüli önkormányzati ülést hívnak össze, hogy megvitassák, benyújtják-e fellebbezésüket a hatósági döntéssel kapcsolatban. A polgármester mindenképpen a fellebbezés mellett foglalt állást. Egyáltalán nem tekinti megoldás­nak a tisztiorvosi szolgálat eljárá­sát. Mint mondta, hajlandók ugyan megkötni a szerződést az ügyeleti szolgálatra kijelölt dr. Dajkó Györggyel az ügyeleti ellá­tásra, más választásuk nincsen, azt viszont nem fogják megen­gedni, hogy az orvos az önkor­mányzat rendelőjét használja. Dr. Sárközi Mária, Jászberény tiszti főorvosa lapunknak nyilat­kozva elmondta: a rendelkező ha­tározat értelmében dr. Dajkó György köteles ellátni az ügyeleti szolgálatot, az önkormányzat pe­dig köteles az orvossal szerződést kötni. A határozatot mindenkép­pen végre kell hajtani, hiszen el­látás nélkül nem maradhat a tele­pülés. A döntés ellen természete­sen fellebbezhet az önkormány­zat, de a fellebbezésnek nincs ha­lasztó hatálya. BANKA CSABA _____________________Sorokban_____________________ KI NYIT A VARRODA. Jó fél esz- KÉMIAI BIZTONSÁG. A vészé tendő után ismét felberregnek a varrógépek a tiszaderzsi polgár- mesteri hivatal alagsorában, amely a Tiszatáj ÁFÉSZ tulajdo­na, mivel a varrodát üzemeltetni kívánó jászsági céggel egyezség született a bérleti díjról. Február 15-én újra kinyit a varroda, amely a tervek szerint 25 dolgozó fog­lalkoztatását biztosítja. AKÁCFATOLVAJOK. Tiszaino ka polgármestere kérte a rendőr­ség segítségét vasárnap kora dél­után, mivel a település külterüle­tén tetten értek három férfit, akik engedély nélkül akácfát vágtak ki, amit el akartak szállítani. A tolvajokat visszatartották, és át­adták a rendőröknek. A kár 10 ezer forint. TANÁROK LESZNEK. A szol­noki Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola tanári karának munkáját tegnaptól a Debreceni Egyetem végzős tanár szakos hallgatói is segítik. Az if­jú tanárjelöltek vidéki tanítási gyakorlat címen két hetet tölte­nek az oktatási intézményben, ahol összesen húsz órát taníta­nak. lyes anyagokkal, illetve készítmé­nyekkel tevékenységet folytató vállalkozók, kft.-k, bt.-k a 2000. évi kémiai biztonságról szóló tör­vény és az ide vonatkozó rendelet értelmében 2001. január 1-től a te­rületileg illetékes tisztiorvosi szolgálat városi intézeténél tehe­tik meg bejelentésüket. Az eddig kiadott általános tevékenység en­gedélyek visszavonásig, a korláto­zott tevékenységi engedélyek a le­járati határidőig érvényesek. To­vábbi információ a városi intéze­teknél vagy az ÁNTSZ megyei in­tézetének közegészségügyi osztá­lyánál kérhető. TÁVCSÖKKENTÉS. Karcag és Kunhegyes között emberöltőkön át jókora forgalmat bonyolított le az a földút, amelyik a két telepü­lés közötti távolságot tizenhét ki­lométerre rövidítette le. A közel­múltban a helységek vezetői, ille­tékesei között megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy miképp lehetne ezt a valaha nagy forgal­mú utat a lehető leggazdaságo­sabban, a kor technikai színvona­lának megfelelően elkészíteni, megépíteni. Még (f) ázhatnak Kungyalu A hírek szerint jó ideig még a szabad ég alatt kell várakozniuk a vonatra a helyieknek. A lebon­tott állomás helyett új várót épí­teni nincs pénze idén a társaság­nak. A hosszú ideig üresen, őrizet­lenül hagyott állomás a hajlékta­lanok, rongálók keze nyomán balesetveszélyes állapotba ke­rült. Ezért a vasúttársaságnál úgy határoztak, lebontják. Ezzel viszont az utasok kénytelenek esőben-fagyban a szabad ég alatt várakozni. Sokáig bizony­talan volt, mikor lesz fedél az utazóközönség feje fölött. A MÁV szentesi regionális igazga­tói biztosa levélben a napokban arról tájékoztatta Kunszentmár- ton (ahova Kungyalu tartozik) polgármesterét, hogy leghama­rabb 2002-re lehet kész az eső­beálló, ugyanis ez a regionális igazgatóság idei költségvetésé­ben nem szerepel. Már Kunszentmártonhoz kapcsolódó hír, hogy elkészül­tek a vasútállomáson építendő magasperonok helyszínrajzi el­rendezési tervei. RE Hová utaztak, mennyiért? (Folytatás az 1. oldalról) j Fejér Andor alelnök hét hivatalos | utazást tett öt országban. Negy­venegy napot töltött külföldön, en­nek a megyei önkormányzat által fizetett költsége 1 millió 182 ezer 985 forint volt. A költségek többi részét három esetben a Phare, egy­ben a Durham megyei önkor­mányzat, egyben a Brandenburgi Tartományi Minisztérium, egyben a megyei területfejlesztési ügynök­ség, egyben a Somme Megyei Ta­nács fizette. A utazások célja nem­zetközi turisztikai értekezlet, szak­mai tapasztalatcsere, nemzetközi szeminárium volt. Szabó József alelnök nyolc hi­vatalos külföldi utat bonyolított le öt országba. Huszonhét napot töltött külföldön, a megyei önkor- | mányzat költsége 611 ezer 929 fo­rint volt. A többi költséget három esetben a Duna-Körös-Maros-Ti- sza Interregionális Együttműkö­dési Szervezet, a továbbiakban egy-egy alkalommal a Tarnów Já­rási Önkormányzat, az RMDSZ, a Rzesów Megyei Önkormányzat, a Közoktatási Közalapítvány és az Európai Régiók Közgyűlése fe­dezte. Az utazások célja: részvé­tel nemzetközi szervezet ülésén, szakmai tanulmányút, részvétel külföldi rendezvényeken meghí­vás alapján. A megyei tisztségviselők min­den útja európai országba veze­tett, a legtávolabbiak Anglia, Por­tugália és Finnország voltak. Dr. Fazekas Sándor karcagi polgármester, országgyűlési kép­viselő négy alkalommal utazott külföldre hivatalos útra. Románi­ában és Jugoszláviában két test­vérvárosba, Székelykeresztúrra és Ómoravicára látogatott négy­fős delegációval. A négynapos utazás költsége összesen mintegy 35 ezer, a polgármester napidíja 10 736 forint volt. Egy másik, há­romnapos romániai testvérvárosi látogatáson szintén négyfős dele­gáció vett részt, ezen az útikölt­ség 24 ezer, a polgármester napi­díja 8572 forint volt. A polgármes­ter a Karcagi Szimfonikus Zene­karral hatnapos svájci úton is részt vett, az utazás költségét az alapítvány, a 17 777 forintos napi­díjat az önkormányzat fizette. Dr. Fazekas Sándor országgyű­lési delegációval részt vett a finn­ugor világkongresszuson. Ennek az útnak az egy főre jutó költsége nem ismeretes. Dr. Bogdán Piroska, Mezőtúr polgármestere egy négynapos hi­vatalos külföldi utat bonyolított le az elmúlt évben: Mezőtúr német- országi testvérvárosába, Weidába látogatott. Az utazás önkormány­zati költsége 50 ezer forint volt, a szállást és az étkezést a vendéglá­tók fizették. (A szolnoki polgármester és az alpolgármesterek, valamint a jászberényi polgármester utazá­sairól csütörtöki számunkban írunk.) ______________________ BA Mi ből él a hónap végén? Körkérdés Az év végi ünnepek után mindig hosszúnak tűnik a január a bérből és fizetésből élők számára. Arról érdek­lődtünk, vajon miből élnek a hónap utolsó napjaiban. Nagyné Ko­vács Györgyi, 31 esztendős titkárnő: - Húszadika után bizony összébb szok­tuk húzni a nadrágszíjat. Elsősorban saját magunkon tu­dunk spórolni, hiszen a két kicsi­nek meg kell adni mindazt, amire a fejlődésükhöz szükségük van. Én ilyenkor az ebédet valami ol­csóbb hideg étellel „ütöm el”, a férjem pedig legfeljebb egy üveg sört kap a vacsorához. Bessenyei Sándor, 70 éves nyugdíjas: - Mindig annyi­ból kell élni, amennyije van az embernek! Ma is ugyan­úgy be tudom osztani a nyug­díjamat, ahogy negyven évvel ez­előtt a fizetésemet. Egyetlen örö­mem van: hogy nem tartozom senkinek. Per­sze nem ve­szek se bútort, se hűtőládát. Makkai Ni­koletta, 21 éves eladó: - Bár a nagyszülőim­mel élek, van önálló jövedelmem, így tudom, hogy a szűkösebb idő­szakokat csak akkor tudom átvé­szelni, ha jól osztom be a pénze­met. Elsősorban a ruházkodáson tudok jelentősebb összegeket megtakarítani, az étkezésen sze­rintem nem lehet spórolni. Koczó Imre, 44 esztendős üzletkötő: - A hónap utolsó napjaira a csa­ládi kassza is gyakran defici­tessé válik. Ilyenkor a hó eleji nagy bevá­sárlások során „felhalmozott” szerény tartaléka­inkból élünk. Ez még megjárná, de jellemző módon ilyenkor je­lentkeznek a váratlan kiadások. BUGÁNY

Next

/
Thumbnails
Contents