Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-10 / 8. szám

2001. Január 10., szerda 7. OLDAL MEGSZÉPÜLT. A napokban elbontották az állványerdőt a Nagy­kun Református Általános Iskola épülete elől. Befejeződött ugyanis a több száz éves épület külsőjioinlokzatának teljes felújítása. _____■ A kovácsmester remekei Tóth István a múzeum előtti kapunál Bizonyára sokan jár­tak már kovácsmű­helyben, és látták, hogy egy vasdarab­ból a szakavatott ke­zek pillanatok alatt milyen remekműve­ket készítenek. Tóth István műhelyéből is több száz lakásfel- szereiési tárgy ke­rült ki az elmúlt év­tizedekben. A Györffy István .Nagy­kun Múzeum előtt ta­valy avatták fel azt a ko­vácsoltvas díszkaput, melyet ő készített. A ka­pu tartalmaz barokkos és klasszi­cista stílusú elemeket is, de az al­kotó a geometrikus formákkal igyekezett elkerülni a túldíszített­séget. A nagykapu 5 méter hosz- szú és 2,5 méter magas, a kiskapu 1,15 méter széles. A parkrács két­méteres elemekből áll, és 95 cen­ti magas az alappal. Fél év alatt több mint ezer munkaórával ké­szült el a 700 kiló összsúlyú két kapu és a parkrács. Idén a Kálvin utcai szakaszon folytatódik a parkrács építése, melynek jó ré­szét Tóth István készíti, de segíte­nek majd neki a városvédő és -szépítő egyesület és az önkor­mányzat által szervezett III. tűzi- kovács-találkozó mesterei is. Tóth István 1976-ban végzett műlakatosként, majd Kolláth Dé­nessel kezdett egy műhelyben. Már akkor megfogalmazódott benne az önálló műhely gondola­ta, de erre jó pár évet várnia kel­lett. Apránként vásárolgatta meg a műhely felszereléseit, volt, hogy Pásztóra ment el kovács­szerszámért. Bár ma divatba jöt­tek a kovácsoltvas termékek, gyertyatartók, csillárok, kerti székek, ám az igazi szakmai kihí­vást egy régi barokkos tárgy elké­szítése jelenti Tóth István számá­ra, aki nagyon fontosnak tartja, hogy az általa készített dísztár­gyak mindig hitelesek legyenek. Éppen ezért rengeteg szakköny­vet, folyóiratot is elolvas. 1989-ben a régi kunsági ház- oromdíszekkel kezdett el foglal­kozni, de csinált állatbillogzókat is, melyekért megkapta az első Gránátalma-díját. Tavaly pedig a Néprajzi Múzeumban mutatko­zott be a 13. országos népművé­szeti kiállításon. Ide régi sírke­reszteket, szélkakast, kerítést, kaput, kovácscégért vitt, és má­sodszor is megkapta a Gránátal­ma-díjat. Tóth István munkáit nemcsak szülővárosában és a Dunántúlon ismerik, hiszen sír­keresztjei, lakásfelszerelési tár­gyai ott vannak a német ottho­nokban, kandallószerszámait Svédországban, Skóciában is használják. Legutóbb Mezőkövesdre vitte el munkáit, 49. kiállítása hamaro­san Kunhegyesen nyílik, az ötve­nediket pedig Karcagon szeretné megtartani. Mint megtudtuk, már kész van az áprilisban a karcagi főtéren felállítandó angyalos kúthoz a kerítésrács, s lassan hozzákezd az előbb említett parkrácsokhoz is. Ehhez egy-egy kétméteres elem elkészítése 48 órába telik, és 35 darab kell belőle... Minden a betegekért történt A 110 ezer ember ellátásáról 15 osztály, több tucat járóbeteg-szakrendelés gondos­kodik a Kátai Gábor Kórházban, mely év végén megkapta az ISO—9002-es minőségi tanúsítványt a Det Norske Veritas Magyar- ország Kft.-től. Milyen változást jelent ez a kórház életében? — kérdeztük dr. Oszlács Judit igazgatóhelyettest, a minőségbiztosítás vezetőjét.- Úgy tudom, nem sok kórház dicsekedhet azzcd, hogy hibajegyzék nélkül kapta meg a tanúsítványt.- Az, hogy ez ilyen jól sikerült, an­nak köszönhető, hogy az elmúlt másfél évben a kórház valamennyi dolgozója megmozdult az ügy érdekében, és pél­damutatóan teljesített és teljesít ma is.- Miért döntöttek úgy, hogy beveze­tik ezt a minőségbiztosítási rendszert?- Azért határozott így a kórház ve- zetőtestülete, mert az ISO-szabvány az egészségügyben is lehetővé teszi a szol­gáltatás jobb ellenőrzését, a felelősség­megjelölés is valamennyi területen egyér­telmű és követhető. Ehhez megfogalmaz tűk minőségpolitikai céljainkat: a kórhá; járó- és fekvőbeteg-ellátására és a gazda­sági rész működésére stratégiai tervet készítünk, odafigyelünk a dolgozók szakmai képzésére, az orvostechnológia szinten tartására, fejlesztésére, a gyógyító folyamatok szinten tartására, fejlesz­tésére és a betegjogok érvényesítésére.- Akkor mostantól, úgy, mint egy üzemben, itt is egységesen nyomon követhető minden, ami a kórházban történik?- Igen, elkészítettük a kórház működését szabályzó új dokumentumokat, áttekintettük a munkaköri leírásokat, hogy mindenki a szak- képzettségének, gyakorlatának megfelelő felada­tot kapjon, a hozzá tartozó hatáskörrel. Meg­vizsgáltuk a kórházi beszállítókat, termékeiket, szolgáltatásaikat, a gépek, műszerek karbantar­tási rendjét. Minden osztály kialakította a saját működési rendjét, de figyeltünk arra is, hogy a kórházban ne legyen lejáratos gyógyszer, esz­köz, szabályoztuk, mikor kell az összes eszközt vagy éppen a takarítást ellenőrizni. Azt is rögzí­tettük, mi a teendő, ha nincs rendben valami.- Miként érinti ez a betegeket?- Jobban odafigyelünk a betegjogokra, példá­ul ha a beteg reklamálni szeretne, tájékoztatjuk arról, kihez fordulhat, kinek a feladata panaszá­nak orvoslása. Az egész szabályozottságból a betegnek kell profitálni, hiszen itt minden az ő érdekében történik. Az eszközök, termékek, melyekkel kapcsolatba kerül, azok folyamatosan ellenőrzöttek, de magukra a gyógyítási folyama­tokra is készítettünk szakmai iránymutatókat, melyeket az orvosnak, nővérnek be kell tartani. Azt tapasztaljuk a beteg örül, ha azt látja, egyre inkább vele foglalkozunk, és figyelem­be vesszük véleményét. Például ha úgy rendelkezik, hogy ne tájékoztassanak senkit állapotáról, akkor az így törté­nik. Apró dolognak tűnik, de mostan­tól a betegek nevei nem szerepelnek a folyosón, nincsenek bent a kórterem­ben a lázlapok, így nem tanulmányoz­hatják egymás állapotát, betegségét. Dr. Oszlács Judit 1981-ben kapott orvosi diplomát, azóta cse­csemő-gyermekgyógyász, fertőző betegségek és transzfúzioló- giai szakvizsgákkal is rendelkezik, 2000-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem egészségügyi menedzser szakán szerzett másoddiplomát. Lánya középiskolás, fia egyetemista.- Más változásokat is láttunk az osztályokon.- Fokozottabb higiéniai követelmények való­sultak meg azzal például, hogy a kukák nincse­nek kint a folyosón, megszüntettük a folyosói dohányzásokat, így nagyobb tisztaság és rend uralkodik az osztályokon. Bizonyos vizsgálatok­hoz a felvilágosítás után kikérjük a beteg véle­ményét. Nagyobb kockázatú beavatkozásoknál a megfelelő felvilágosítás után dönthet, vállalja-e vagy sem, hiszen az állampolgár személy sze­rint is rendkívül érdekelt az ellátás minőségében és annak eredményében.- A szabályozás most naprakész. Felülvizsgál- ják-e?- Az auditorok folyamatosan ellenőrzik a rendszer működését, és ha valahol a jobb, ma­gasabb szintű ellátás érdekében javítani kell, ak­kor azt mindig megtesszük, és a betegek által az úgynevezett betegelégedettségi kérdőíven felve­tett javaslatokat is mindig figyelembe vesszük - ígérte dr. Oszlács Judit. Kezdés kisebb zökkenőkkel A karcagi okmányirodához tarto­zik még Berekfürdő és Kunmada­ras is. A személyi azonosító, a lakcím és a vállalkozói igazolványok kiadásá­val, a közlekedésigaz­gatással kapcsolatos ügyintézéssel négyen foglalkoznak. Mint dr. Csala Anikótól, az igaz­gatási és szociális iroda vezetőjétől megtudtuk, január 2-án itt is kisebb zökkenőkkel indult a gépjármű-ügyintézés, mert csak 5-én kapták meg a műszaki érvé­nyesítési címkéket. Tavaly még a karcagi irodához tartozott Kunhegyes, Kisújszállás és Kenderes is. Mint­egy 5000 lakcímigazolványt, kö­zel 2000 személyi azonosítót, no­vembertől év végéig 40 vállalko­zói igazolványt adtak ki, és 700 útlevélkérelmet továbbítottak. A múlt hét két ügyfélfogadási nap­ján negyven, közlekedésigazga­tással kapcsolatos ügyfél kereste fel az irodát. Az irodavezető szerint az, hogy Karcagon zökkenő- mentesen indult el a köz­lekedésigazgatással kap­csolatos ügyintézés, an­nak is köszönhető, hogy a rendőrségtől jól felkészült kollégát vettek át. A mun­kához ugyan a legtöbb technikai felszerelést — biankó okmányok, számí­tógépes rendszer — idő­ben megkapták, de a mű­szaki érvényesítési címke­garnitúra csak 5-én érke­zett meg, ez némi csú­szást jelentett az ügyinté­zésben, de mostantól ez is zökke­nőmentes lesz. Sorokban DÍJAZOTTAK. A Karcagi Ipar­testület tagjai közül ketten - Fe- renczi Imre fodrászmester és Ko­vács Sándor kőművesmester, vettek át Iposz-díjat a közel­múltban Szűcs Györgytől, az Ipartestületek Országos Szövet­ségének elnökétől. EMLÉKEZNEK. A doni ka­tasztrófa 58. évfordulójára ke­gyeleti istentiszteleten emlékez­nek január 14-én 15 órakor a II. világháborús emlékműnél az egyházak, az önkormányzat, a honvédség képviselői és a hoz­zátartozók. SZÁMLÁLÓBIZTOSOK. A február 1-21. közötti népszámlá­láskor Karcagon 64 városi szám­lálókörzetet, hét intézményi és nyolc külterületi körzetet alakí­tott ki a Központi Statisztikai Hi­vatal. A több mint száz jelentke­zőből a héten kiválasztott szám­lálóbiztosok és a feliilvizsgálók a jövő héten egynapos felkészí­tésen vesznek részt. RAJZPÁLYÁZAT. A nagycsalá­dosok helyi egyesülete Tél és ka­rácsonyi ünnepek címmel rajz­pályázatot hirdetett óvodás- és iskoláskorú gyermekek között. A február 14-ig eljuttatott pálya­munkák közül tizenhármat az egyesület első születésnapján, február 16-án értékes díjakkal jutalmaznak. A KULTÚRA NAPJÁN. Január 22-én 16 órától a Déryné Műve­lődési és Ifjúsági Központban dr. Ecsedi István az NKÖM he­lyettes államtitkára és a Szent- annai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai emlé­keznek meg a magyar kultúra napjáról, Márton László fotómű­vész képeiből nyílik kiállítás. NYERTEK. A több száz pályá­zó közül a háziorvosi intéz­mény két pályázatát is támogat­ta az ‘ Egészségügyi Minisztéri­um. így a hétszázezer forintból a mentálhigiénés célok és az egészséges életkezdet érdeké­ben is szervezhetnek egészség- fejlesztési programokat a szak­emberek. A KIS PULI. Az önkormányzat anyagi támogatásával jelent meg tavaly Gombos Imre műfordító, író Éjfél vitéz című, egy kis puli igaz történetét bemutató műve. A kötetet Győrfi Lajos szobrász- művész illusztrálta, a Györffy István iskolások pedig nemrég színpadra is állították az Éjfél vi­tézt. ■ Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Bartha László Kunhegyesi az első baba A Kátai Gábor Kórházban az évezred első újszülöttjére január 2-án délelőttig kel­lett várni. Akkor azonban három baba is születetett, akik közül a leghamarabb Lódi Laura jött a világra. Az ifjú hölgy a Lódi családban a 22. unoka. A kislány szülei kun- hegyesiek. A hétéves Brigitta és az ötéves Lacika is nagyon várta már Laura érkezését, akit dr. Debreceni László segített a világ­ra. Az anyukát, Lódi Lászlónét és az 57 centivel, 3750 grammal született ez évi első babát az új- sziilöttes nővérek nevében Ma­rinyák Gyuláné újszülött rész­legvezető ajándékcsomaggal kö­szöntötte. Az anyuka harmadik gyerme­kével a rooming-int választotta, így a babás szobában egész nap mellette van gyermeke. Mint Laura és édesanyja mondta, kár, hogy két nagyobb gyermeke születésekor még nem volt ilyen lehetőség. A kislány nagyon nyu­godt baba, sokat szopik, és ha tele a pocakja, ak­kor alszik. Édesanyja büszke a kék szemű, fe­kete hajú gyermekére, akit a héten már haza is vitt. A kislány már az új lakásba érkezett, hiszen a szocpolból tavaly épít­keztek. A testvérei még nem láthatták Laurát, a boldog apa azonban többször járt bent nála. Mint megtudtuk, ha fiú lett volna, akkor Adrián- nak nevezték volna el szülei a család legifjabb tagját. A boldog apa egy kun­hegyesi asztalosipari cégnél dolgozik, és az el­ső időben ő fog segítem feleségé- nek a pici ellátásában. ___■ Bá r a hatvanas évek óta elő­fizetője lapunknak Kovács Sámuel, eddig még egy sor­soláson sem kedvezett neki a szerencse. Karácsonykor azonban a fődíjat, egy hifi­tornyot kapott lapunktól. Kovács Sámuel, mint elmondta, lapunkat nagyon szereti. Amikor reggel megkapja az újságot, leül, és áttanulmányozza, aztán nap­közben ismét előveszi és elolvas­sa azokat a cikkeket is amelyekre reggel nem jutott idő. Amikor ér­tesítettük nyereményéről, el sem akarta hinni, hogy tényleg ő kap­ja a hifitornyot. Amikor megkap­ta, odaadta a velük egy portán la­kó unokájáéknak, használják, mert mint mondta, nem ért ő az ilyen modern dolgokhoz. Kovács Sámueléknek három gyermekük, 10 unokájuk és három déduno­kájuk van. Felesége kilenc éve Még soha nem nyert ágyban fek­vő beteg, így a 75 éves idős férfi gondoskodik róla. A férj majd negy­ven évet dol­gozott a tilal- masi állami gazdaságban traktoros­ként, felesé­ge pedig a gyerekeket nevelte. így egy nyugdíj- A dijat Juhász Mihály terjesztési irodavezető adta át ból és a fele­ség házastársi pótlékából élnek. Ezt kell úgy beosztani, hogy min­denre jusson. Ez nem könnyű, úgyhogy né­hány jószág és baromfi is mindig van a portán, korábban volt né­hány sor kertjük is. Kovácséknak már csak egy gyereke él Karca­gon, a másik kettő Sopronba és Bodonyba költözött. Ä soproni unoka, Kinczel György azonban sűrűn megfordul a karcagi por­tán, így talán nem véletlen, hogy ő a nagyszülők kedvence. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents