Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-08 / 6. szám

9 2001. Január 8., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Ha már gyűlnek a pontok Rendőrségi információ Lapunk szombati, a közlekedési előéleti pontrendszerről szóló cik­kében elsősorban azzal foglalkoz­tunk, hogy milyen esetben, miként és mennyi pontot „gyűjthet” be a szabályszegés elkövetője. Ezúttal arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan működik a pontok nyilvántartása. A megyei rendőr-főkapitányság közbiz­tonsági igazgatója, Molnár Miklós alezre­des lapunkat arról tájékoztatta, hogy a törvényben meghatározott, a közleke­déssel összefüggő szabályszegések után járó pontokat a Belügyminisztérium köz­ponti nyilvántartója „tárolja”. Az egyik legfontosabb szabály, hogy a nyilvántar­tásba vett pontokat legfeljebb két évig le­het az összesítésnél figyelembe venni. Két év elteltével ugyanis elévül a pont. Ebből a szempontból tehát egyáltalán nem mellékes, milyen időpontban „lép hatályba” a pont. Abban az esetben, ha helyszíni bírságot alkalmaznak a sza­bálysértővel szemben, akkor a pont a helyszíni bírság tudomásulvételének, ha pedig szabálysértési hatóság vagy bíró­ság dönt, akkor a hozott határozat jog­erőre emelkedésének napjától él. A hely­színi bírság kiszabásakor a rendőr egy újonnan bevezetett nyomtatványt állít ki, amelyen az elkövetett szabálysértés mel­lett feltünteti az azért járó pontot is. A szabálysértő pedig aláírásával igazolja a bírság tudomásulvételét. Az új törvény új jogintézményt, a ve­zetői engedély ideiglenes visszavonásá­nak lehetőségét vezette be. Ezek szerint ha a járművezető két éven belül 18 pon­tot gyűjtött össze, akkor a központi nyil­vántartó határozatot hoz arról, hogy az illető jogosítványát hat hónapra vissza­vonja. A vezetői engedély visszaadásá­nak feltétele, hogy a 18 pontot „sikere­sen” összegyűjtő járművezető utánkép- zésen vegyen részt, és ezt igazolja. Per­sze nem derült égből villámcsapásként jönnek a 18 pont összegyűjtésével járó következmények. A nyilvántartó ugyanis már akkor jelez, ha a pontok száma elér­te a 14-et. Ilyenkor tájékoztatást ad a pontok csökkentését lehetővé tevő ön­kéntes utánképzés lehetőségéről, illetve felhívja a figyelmet a további pontszerzés veszélyeire. Aki önként részt vesz ezen az utánképzésen, és még nincs több pontja 14-nél, az utánképzés igazolása el­lenében kilenccel csökkentheti pontjai­nak számát. Ötöt húzathat ki a nyilván­tartásból az, aki 15-17 pont között vállal­pontszámok csökkentéséhez. Nega­tívba pedig nem mehetnek a pon­tok. A közbiztonsági igazgató úgy ér­tékeli, hogy a pontrendszert életbe léptető törvény valóban a közleke­désbiztonság javítását, illetve a köz­lekedésben részt vevők önkéntes jogkövető magatartásának ösztön­zését szolgálja. A megyei közleke­dési tapasztalatok ugyanis össz­hangban vannak a törvény által pontokkal „jutalmazható” szabály- sértések kiválasztásával. A megyé­ben ugyanis a legfőbb baleseti okok között szerepel a gyorshajtás, az el­sőbbségi szabályok megsértése, va­lamint a szabálytalan kanyarodás. A törvény egyébként felhatal­mazta a kormányt arra, hogy a pont- rendszer alkalmazásának tapaszta- kozik az önkéntes utánképzésre. A tör- latai alapján 2003. január 1-ig módosít- vény persze korlátot is szab a határtalan hasson a pontozással érintett szabálysér- pontszámcsökkentésnek. Egy éven belül tések listáján és az elkövetésükért járó ugyanis csak egy utánképzés eredmé- pontok számán is. nyeként nyújt alkalmat a nyilvántartott ______________________________ÜS? Részlet a helyszíni bírság kiszabásáról szóló nyomtatvány- mintáról „Múzeummá” váló parasztház Alapítvány a campusért Két változat kínálkozik a megvalósításra Újszász Állandó gyűjteményes kiál­lítás, egyfajta múzeum nyit­ja meg kapuit a közeljövő­ben a városban, melynek megvalósulását az a hely- történeti kiállítás segítette, amely tavaly két hétig volt látható a művelődési ház­ban. Az elmúlt év októberében két hé­tig nyitva tartó, nagy sikerű idő­szakos kiállítás a település életé­nek elmúlt száz évét tárta a láto­gatók elé. A „tárló” anyagát az egykor használatos mezőgazda- sági és kézműves-kisipari eszkö­zök adták, de egy korabeli „tano­dát”, valamint egy házat is — tisz­ta szobával, konyhával, kamrával- berendezett akkor a gyűjte­ményt összeállító Fehémé Szeke­res Zsuzsa történelem szakos ta­nár, aki egyben a helyi művelődé­si ház igazgatója is. Miután a kiállítás bezárt, a he­lyi lakók többsége nem kérte vis­sza az erre az alkalomra adomá­nyozott régi bútorokat, használa­ti tárgyakat. Viszont az enyészet­nek sem illett átadni az ereklyé­ket, így adódott a gondolat: egy állandóan nyitva tartó múzeum­ban kellene ezeket a relikviákat elhelyezni. Az ötlet megvalósítása érdeké­ben Fehérné ki is szemelt egy, a város központjában régebben épült, ám jó állagú parasztházat, melynek megvételéhez az önkor­mányzat segítségét kérte. A vá­rosházán nem utasították vissza az igazgatónő kérését, így nemré­giben sikerült közintézményként megszerezni - közel kétmillió fo­rintért - a leendő múzeum épüle­tét.- Az épület a művelődési ház egysége lenne. A nyitásig még sok munka van hátra, a házba be kell vezetni a közműveket, s való­színűleg falat is bontani kell majd. A munkálatok tavasszal kezdődnek. Négy szobát szeret­nénk kialakítani, ezek egy része időszakos, másik része állandó helytörténeti kiállítóterem lenne. Mivel a parasztház egy aránylag nagy udvarral is rendelkezik, ezen a szabad téren nyári alkotó­táborok működhetnének - fogal­mazta meg terveit Fehérné Szeke­res Zsuzsa. MÉSZÁROS Q. Doktori Doktor úr Új bemutató az amatőr színjátszóknál Segítség a templom felújításához Nagyiván A katolikus templom új torony­süvegének - a régit villámcsa­pás érte - nem régi felszentelé­se után pár héttel Varga Mihály térségi országgyűlési képviselő közbenjárásával újabb ötmillió forintot kapott az önkormányzat azért, hogy segíthesse a temp­lom végleges helyreállítását. Orosz Gyuláné polgármester asszony elmondta, hogy ebből a pénzből a templom külső tataro­zását kívánják segíteni, amely a rekonstrukció végleges fázisa, így remélhetőleg már a nyár ele­jén eredeti állapotában, megszé­pülve várhatja a patinás temp­lom látogatóit. ___________-p­SZ OLNOK A megyeszékhely fejlődésé­nek egyik meghatározó ele­me lehet a felsőfokú okta­tás, a Szolnoki Főiskola fej­lesztése. A leendő gazdasági elit egy részé­nek képzése és az ebből adódó lehetőségek széles távlatokat ígérnek a város számára. Szolnok perspektivikus fejlődésének reá­lis lehetősége az alföldi gazdasá­gi felsőoktatási központtá válás. Ennek érdekében a Rotary Klub Szolnok kezdeményezésére ké­szült egy javaslat A Szolnoki Campus Előkészítő Alapítvány létrehozására. A javaslat készítője Szoboszlai Zsolt szociológus, az MTA Regio­nális Kutatások Központjának Al­földi Tudományos Intézete tudo­mányos csoportvezetője. A javas­latot az érintettek támogatásuk­ról biztosították, most van folya­matban az alapítvány bejegyzé­se. A Szolnoki Főiskola és jog­elődje, a Kereskedelmi és Gazda­sági Főiskola az eltelt hét év alatt dinamikus fejlődés eredménye­ként a vidéki gazdasági felsőok­tatás meghatározó intézményévé vált. Hallgatóinak száma 348-ról 5132-re nőtt, 33 százalékuk nap­pali, 37 százalékuk levelező, 30 százalékuk pedig távoktatásos képzésben részesül. A körülmé­nyek azonban nem fejlődtek a létszámmal arányosan, így egyre nehezebb helyzet alakult ki. Je­lenleg három, egymástól távol eső helyen vannak az igazgatási, az oktatási és a kollégiumi épüle­tek. A főiskola oktatásfejlesztési stratégiájában ugyanakkor újabb fejlesztésként pénzügyi és egyéb szakok létesítése szerepel. Ennek legmegfelelőbb módja azonban a javaslat szerint nem újabb telep­helyek, hanem egy korszerű, koncentrált főiskolai város, úgy­nevezett campus létesítése. En­nek megteremtését szolgálja az alapítvány, amely elősegíti, hogy a felek között közös platform ala­kuljon ki, s az alapítvány képes lehet elősegíteni bel- és külföldi (ágazati, Phare, Rotary Founda­tion) források megszerzését. A szolnoki campus létesítésére két reális alternatíva kínálkozik. A főiskolától és a várostól mind­kettő áldozatokat kíván, ugyan­akkor jelentős ágazati és EU-for- rásokat is mozgósíthat. Az első változat főleg a Tiszali- getre épül, ahol az oktatási épüle­tek mellett felépíthetők a kollégi­umi és rekreációs létesítmények is. Ennek megvalósulása esetén a várostól elszigetelt campus jönne létre, kissé a miskolci Egyetemvá­roshoz hasonlóan. A másik változat a Tisza-parti sétány meghosszabbítása után a jelenlegi Student kollégium kö­rül, egyes környékbeli épületek, illetve területek átadásával való­sítható meg. A területbe a fejlesz­téseket követően csak a vízirend­őrség épülete ékelődne, amely a főiskola munkáját nem zavarná, és biztonsági szempontból is sze­rencsés megoldást jelentene. Ez a változat azzal az előnnyel jár, hogy a főiskolát nem választ­ja el a várostól, és általa mégis vi­szonylag egynemű, körülhatárolt főiskolai terület alakítható ki. BA Jelenet a szombati premierből JÁSZÁROKSZÁLLÁS A Nagy Ignác Népfőiskolái Társaság Színjátszó Köre a hét végén Molnár Ferenc: Doktor úr című darabját vitték színpadra. A színjátszó kör a helyi kulturális élet egyik meghatározójává kezd válni. A húsztagú csoport évről évre ismétlődő bemutatóit nagy érdeklődés kíséri Jászárokszállá- son és a környező településeken egyaránt. Nem volt ez másként ■ n a hét végén sem. A Doktor úr ősbemutatója u2-ben volt a budapesti Víg­színházban. Közel száz évvel ké­sőbb a háromfelvonásos, zenés bohózat ismét egy egész estés felhőtlen szórakozást ígért a szombati és a vasárnapi előadá­sokon. A Petőfi Művelődési Ház nézőterét zsúfolásig megtöltő kö­zönségnek nem is kellett csalat­koznia. A dalbetéteket, a poéno­kat, egy-egy igazán jól sikerült je­lenetet zúgó tapssal hálálta meg a közönség. FOTÓ SÁRKÖZI JÁNOS Az eredeti szövegkönyv alap­ján még tavaly októberben kezd­ték próbálni a darabot a rendező Kovács Béláné (aki egyébként ja­nuár 19-én, a megyeházán veheti majd át a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közművelődési Díjat) irányítása szerint. A szereplők, il­letve a segítők mindahányan munka mellett szabad estéiket feláldozva készültek a bemuta­tókra. A 19. és 20. század fordu­lóján született darab görbe tükröt állított az akkori polgári világnak. Az árokszállásiak néhány fél mondattal, apró kiszólással érzé­keltették: akár a 20. és 21. század fordulóján is játszódhatna az egész történet. A hét végén be­mutatott két előadás után január 13-án, 14-én ismét fellépnek a he­lyi művelődési házban, majd az elmúlt évek hagyománya szerint a környező településekre is ellá­togatnak játékukkal. A tervek szerint május-júniusig játsszák a Doktor urat, majd a nyári szüne­tet követően ősszel kezdenek hozzá ismét az új bemutató elő­készítéséhez. BANKA CSABA Kíváncsi-e az utazásokra? Körkérdés Mivel a politikusok hivata­los újait állami költségve­tésből, azaz végső soron az adófizetők pénzéből finan­szírozzák, a polgárok joggal lehetnek kíváncsiak arra: ki mennyit és mennyiből uta­zik. Úgy tűnik, a válaszra már nem kell sokat várni, hiszen a tervek szerint eze­ket nyilvánosságra hozzák. Arra voltunk kíváncsiak, vajon a járókelőket érdek- li-e ez a téma. Káló Jenő, 45 esztendős adó­szakértő: ­Természetesen érdekel. Amit a földművelés- ügyi miniszter csinál, az sze­rintem már a művészet határát súrolja. Ráadá­sul az ő hivatalos külföldi útjai jó néhány politikus hasonló kikül­detésével együtt teljesen komoly­talannak, értelmetlennek tűn­nek. Sziman Dó­ra, 20 éves fő­iskolai hallga­tó: - Bár szá­momra sem közömbös ez a téma, őszintén szólva egy ki­csit már unom, hogy egyesek ennyit rágódnak rajta. Persze nyilvánvalóan nem ok nélkül te­szik, de a dolognak véleményem szerint van egy másik oldala. Mert alig hiszem, hogy azok, akik most felhánytorgatják eze­ket a vétkeket, adott esetben nem élnének ugyanilyen sze­mérmetlenül a kínálkozó lehető­ségekkel. Szabó János, 71 esztendős nyugdíjas: - Túl sokat utaznak és túl kevés eredményt tudnak ezekből az utakból felmutatni a politikusaink. Persze ezen már aligha vál­toztathatunk, de ahhoz min­den adófizető­nek joga van, hogy legalább nyomon tudja követni, mire is költik a pénzét. Hátha a közvélemény figyelme is jelent valamit. Juhász An­na, 39 éves ke- reskedelmi ügyintéző: — A politikusok utazgatásai sok embert bosz- szantanak. Én sem vagyok hí­ve, értelmetlennek tartom az effé­le külföldi utakat. Tulajdonkép­pen nem is arra vagyok kíváncsi, hogy ki hová utazik. Sokkal in­kább az érdekel, hogy miért és mennyiből. BUQÁNY Sorokban ÁTKELŐHELYEK. A 4 es szá mú főút törökszentmiklósi bel­területi szakaszán két ponton is akadálymentes és biztonságos átkelőhelyet valósított meg a he­lyi önkormányzat. A költségek ‘ hozzávetőlegesen hétszázezer forintba kerültek. TANKONYHA. Tomajmonosto- rán eddig technikaórán a fiúk és a lányok is ugyanazon szerelési műveleteket végeztek. Nemré­gen a megyei közoktatási alapít­vány támogatásával, illetve helyi erők bevonásával tankonyhát lé­tesítettek. Azóta technikaórákon a hetedikes és nyolcadikos diák­lányok alumíniumfonás helyett kalácsot fonnak, hajtogatnak, il­letve háztartási, konyhai ismere­teket sajátítanak el. A tankony­ha kialakítása több mint száz­ezer forintba került. MELEGREKORD. Megdőlt az évszázados melegrekord (16,3 fok) vasárnap, Kecskeméten ugyanis 17,3 fokot mértek. Kiszámíthatatlan számítógépek (Folytatás az 1. oldalról) A számítógépes rendszer ugyan egyszer-egyszer rövid időre itt is felmondta a szolgálatot, de a gyors javítás után újra műkö­dött. így az ügyintézés folyama­tos, csupán a „gépjárműs” papí­rokra kell valamivel többet vára­kozni, de a főelőadó szerint az ■sem haladja meg az egy óra­hosszát. Ezzel szemben az új- szászi irodában már az is tö­megnek számít, ha egyszerre { két ügyfél vár a sorára. Az irodát vezető hölgy szerint azonban ilyen ritkán fordul elő. Az infor­matikai rendszerrel viszont ne­kik is meggyűlt a bajuk, ám a rendszergazda hamar kijavította a hibákat. Martfűn is zökkenő- mentesen megy a munka. A ha­tósági osztály vezetője szerint azért, mert munkatársaik hoz­záállása és képzettsége megfelel az igényeknek. Tumultus a vá­rosi okmányirodában nincs. Ki­sebb technikai fennakadások ugyan voltak, de azok az ott dol­gozók szerint nem akadályoztak semmit. Tiszaföldváron már nem ennyire jó a helyzet. Mint azt Balogh Gábor, az önkor­mányzat igazgatási osztályának vezetője lapunknak elmondta, a november 1-je óta működő iro­dának az indulástól rengeteg technikai problémája akadt. Emiatt aztán nem tudnak zökke­nőmentesen dolgozni. Százhar­minc lakcímigazoló kártyát nem | tudtak rögtön kiállítani, postán kell majd eljuttatniuk. Az új, gépjárműokiratokhoz illő prog­rammal is akadnak gondok, de Balogh Gábor szerint ezek ter­mészetesek, egy kis idő eltelté- [ vei helyreáll a rend. M. G.-P. E.-T. J.

Next

/
Thumbnails
Contents