Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-30 / 25. szám

2001. Január 30., kedd 7. OLDAL Hírhozó FÖLDKÖZELBEN. A földmű velési és vidékfejlesztési minisz­ter jóváhagyására vár az a mun­kaprogram, amely a cigányok j agrármodernizációban és -ter­melésben való részvételének le­hetőségét taglalja. A munka­anyagban szó esik a cigányság térségi koordinációjának és ér­dekképviseletének megszerve­zéséről, valamint a romák kép­zéséről és oktatásáról is. FELMONDTÁK. A Jászladányi Cigány Kisebbségi Önkormány­zat legutóbbi ülésén - melyen jelen volt a Kisebbségi Jogvédő Egyesület két munkatársa, dr. Pálfi Miklós és Kökény Kálmán — felülvizsgálta egyes civil szer­vezetekkel, illetve a helyi általá­nos iskola vezetésével korábban megkötött együttműködési j megállapodásokat. A képviselők : megtárgyalták az idei költségve­tés tervezetét is. ÉSZAKI ÉRDEKVÉDŐK. A Norvég Pedagógus-szakszerve- j zet küldöttsége látogatta meg a szolnoki Hegedűs T. András Alapítványi Szakiskolát. Az öt­fős delegáció megismerkedett a kisebbségi oktatás pedagógiai programjával, illetve megbeszé­léseket folytattak az intézmény szakszervezeti tagjaival. ELLENTÉTEK ELLEN. A ro­mák érdekérvényesítő képessé­gének javítását, a társadalmi pár­beszéd elősegítését szolgálandó konfliktusmegelőző és problé­mamegoldó tréningek, folyama­tos érdekegyeztető megbeszélé­sek támogatására írt ki pályáza­tot a Magyarországi Cigányokért [ Közalapítvány. Erre a célra ösz- szességében rendelkezésre álló tízmillió forintra helyi és kisebb­ségi önkormányzatok, civil szer- vezetek pályázhatnak. _______■ I Út levél vagy oklevél? Az elmúlt hetekben ismét a figyelem közép­pontjába került a cigányok kivándorlása. Megyénkben ugyan még egyetlen követője sem akadt a zámolyi romáknak, ám mind több cigány családot foglalkoztat a kérdés: jobb élet várná-e őket Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon? A szolnoki Hegedűs T. András szakiskola igazgatója szerint a probléma megoldására az egyetlen megol­dást az oktatás kínálja. A kérdés felehető úgy is: oklevél vagy útlevél? A roma kivándorlási hullám kezdetén megyénk­ben Kunhegyesről kaptak szárnyra olyan hírek, hogy néhány család elhagyni készül az orszá­got. Útra azonban ez idáig még senki sem kelt. Am nem csak kunsági városból, de a megye más településéről sem indult még senki világgá - állítja a Lungo Drom vezetésében is he­lyet foglaló Rónavölgyi Sándor. Az újszászi kisebbségi önkormány­zat vezetőjeként azonban állítja, ahogy a sajtóban napvilágot lát egy-egy híradás a kivándorlásról, mindig akad, aki az emigráció le­hetőségéről érdeklődik. Ha valaki el akarja hagyni a ha­záját, annak lehet az az oka, hogy megtévesztették, de az is, hogy idehaza tényleg nem tud élni — véli a szolnoki Hegedűs T. András szakiskola igazgatója. Csilléi Béla szerint tagadhatatlan, hogy a pi­acgazdaság kialakulásának legna­gyobb vesztese a cigányság volt. Ezért sürgető feladat megteremtem annak lehe­tőségét, hogy mindenki munkával tudja biztosí­tani maga és családja boldogulását. Munka vi­szont képzetlen embernek nem adatik. Nyugat-Európában természetes, hogy egy-egy ember többször vált foglakozást, és akár három- négy szakmát is elsajátít élete során. Ezzel szemben hazánkban sokan úgy élik le életüket, hogy semmilyen szakképzetséget nem szerez­tek. Ez pedig a nemzetgazdaság szempontjából is tarthatatlan, hiszen nem történhet meg úgy a gazdasági felzárkózás, hogy emberek sokasága segélyből él. Képzettség megszerzésének egyet­len járható útja az iskoláztatás - állítja a Csilléi Béla. Az oktatási szakértő kalapot emel a mun­kaügyi központok munkája előtt, de úgy látja, a fiatalok számára tanfolyamok nem nyújtanak igazi megoldást. Öt esztendővel ezelőtt éppen ezért indították el a felzárkóztatást célul tűző programmal a „Roma esély”, mai nevén a Hege­dűs T. András szakiskolát. A fél évtized alatt elérték, hogy sikerült az is­kolai rendszerbe reintegrálni azokat, akik más­honnan kibuktak. így ma már 240 diák tanul nappali tagozaton az intézményben. Az igazga­tó mégis a legbüszkébb arra a 160 felnőttre, aki munka mellett szánta rá magát arra, hogy érett­ségit szerezzen. A modellértékű iskolák támogatását, elterje­dését a cigányság élethelyzetének javítását célul tűző középtávú kormányzati cselekvési program is megfogalmazza. A másfél évvel ezelőtt meg­született kormányrendelet ezen passzusából azonban még nem valósult meg semmi - állítja Csilléi Béla. Az oktatási szakértő szerint pedig nagy szük­ség volna, hogy a szolnokihoz hasonló iskolákat összefogva, azok pedagógia programját lehető­ségként felkínálják azoknak a településeknek, ahol az önkormányzat fel kívánja vállalni a sze­gény - cigány és nem cigány - fiatalok iskoláz­tatását. A cigányság jelenlegi helyzetéből ugyan­is csak ez hozhat kilábalást. „Esély” a boldogulásra. Vizsga a Hegedűs T. András Szakiskolában, fotó. archív Nem csak vitték, hozták is a pénzt Évről évre többeket vonz Tiszaburára a falu- és romanap Az esztendő első hónapja szinte mindenütt a tervké­szítés ideje. Az elképzelések megfogalmazásához, a teen­dők számbavételéhez azon­ban elengedhetetlen a visz- szapillantás a mögöttünk hagyott esztendőre. Erre, az eredmények számbavételére kértük megyénk néhány ki­sebbségi önkormányzatát. Tiszaburán a kisebbségi önkor­mányzat tavaly - az elmúlt esz­tendőkhöz hasonlóan - kulturá­lis programok szervezését, az ok­tatás támogatását tekintette fő cél­jának. Ennek megfelelően a to­vábbtanulási kedvet is növelendő ötven középiskolást juttattak ösz­töndíjhoz. A nyáron pedig har­minc hátrányos helyzetű kisdiák tölthetett néhány kellemes napot a hagyományőrző táborukban. Civil szervezetek segítségével közéleti szakemberképzést indí­tottak, „egy asztalhoz” ültetve Szolnok és Heves megye kisebb­ségi önkormányzatai­nak vezetőit, illetve a jegyzőket, polgármes­tereket, így elindítva a párbeszédet a külön­böző szervezetek kö­zött. De részt vállaltak a szociális földprog­ramból, és gyarapítot­ták a falu bevételeit, az Országos Cigány Önkormányzat terü­letfejlesztési bizottsá­gától 1,2 millió forin­tot nyerve útépítésre. A legnagyobb elisme­rést mégis az a falu- és romanap vívta ki, me­lyen szinte az ország összes régiója képvi­seltette magát. A rendezvényen a Fekete Vonat, a Kalyi Jag folklór­együttes mellett Amerikából és Macedóniából érkezett tánccso­portok is felléptek. Karcagon is munkás esztendőt tudhat maga mögött a cigány ki­sebbségi önkormányzat, hiszen az állami támogatásból és pályá­zati pénzekből tavaly is több kul­turális programot szerveztek. Far­sangi mulatságra, húsvéti és ka­rácsonyi ünnepségre egyaránt várták az óvodásokat és iskoláso­kat. Többször szerveztek kirán­dulásokat a roma gyermekeknek; augusztus végén például több mint száz gyermek lubickolhatott a berekfürdői strandon. A kisebb­ségi önkormányzat tagjai rend- | szeresen tartanak fogadóórát is, J ahol bárki ügyes-bajos dolgában j segítenek. Az ígéret földje TELEKI JÓZSEF Emlékszem, bő másfél évtizeddel ezelőtt, amikor először léptem át országunk nyuga­ti határát, milyen kikerekedett szemmel bá­multam Bécsben a csillogó kirakatokat, a főúton szinte egymást érő, nálunk akkor ritkaságnak számí­tó Fordokat, Opeleket. Meg kell mondani, megfordult a fe­jemben, talán nem kellene felszállni arra a hajóra, mely visszahoz Budapestre. De hazajöttem. Miért? Erre akkor ma­gam sem tudtam a választ. Egy-két esztendővel később, egy erdélyi ismerősöm viszont megfogalmazta azt, amit Bécsben csak sejtettem. Akkor ő nézte elcsodálkozva a mi „gazdagsá­gunkat”. Ám arról, hogy sok más erdélyihez hasonlóan az anyaországban próbál­jon szerencsét, mégsem akart hallani. Szerinte ugyanis hiába ismeri a szokásokat, beszéli a nyelvet, mégis idegen­ként jár-kell a szülőföldjétől távol. Mindezt a közelmúlt újabb roma kivándorlási hulláma jut­tatta eszembe, hiszen valószínűleg a boldogulásukat külhon­ban kereső cigány családok is örökre idegenek maradnak Franciaországban, Hollandiában, még akkor is, ha valóra válnak álmaik. Idegennek, mert nem csak a Magyarország­hoz fűződő ötszáz éves kapcsolatot vágják el, hanem a roko­ni kötelékeket is. Ráadásul a lassan egy esztendeje Stras- bourgban élő romáknak a munka és a tisztes gyarapodás egyelőre csak ígéret maradt. ígéretekkel pedig itthon is tele már a padlás. Mert tény, hogy míg egyes országvezetők a hosszú távú cigányprogram megfogalmazásán törik a fejüket, addig a vidéken, a kis fal­vakban élő romák szinte semmi hasznát nem érezték a más­fél esztendővel ezelőtt elfogadott, a cigányság felzárkóztatá­sát célul tűző középtávú kormányzati cselekvési programnak. Sőt, mintha az elmúlt évben csak tovább mélyültek volna a társadalmi csoportok közötti szakadékok, hiszen már me­gyénkben is akad olyan kistelepülés, ahol megszűnni látszik a korábbi békés egymás mellett élés. Igaz, ezeket az ellentéte­ket az útra kelő családokról szóló hírek sem tompítják. Amikor a kisebbség segíthet Út, óvoda épült az OCÖ támogatásával Ismét iskolapadba ültek megyénk cigány kisebbsé­gi önkormányzatainak képviselői, roma civil szervezetek vezetői. A szolnoki Kisebbségi Jogvé­dő Egyesület szervezésé­ben elkezdődött az az elő­adás-sorozat, amelyen a helyi közélet roma szár­mazású szereplői szakem­berek segítségével ismer­kedhetnek meg a terület- fejlesztéssel összefüggő kérdésekkel. Az Országos Cigány Önkor­mányzat (OCÖ) területfejleszté­si bizottsága tavaly összesen száznyolcvanmillió forintot osz­tott szét a települési és a helyi ci­gány kisebbségi önkormányzat­ok által közösen benyújtott terü­letfejlesztési pályázatok között — tudtuk meg a tanfolyam egyik előadójától, Szabóné Tóth Évá­tól. Az OCÖ munkatársa el­mondta, a kisebbségi önkor­mányzat területfejlesztési bi­zottsága által tavaly megítélt tá­mogatások a megvalósult beru­házások költségeinek húsz szá­zalékát tették ki. A benyújtott pályázatoknak azonban csupán a felét tudták támogatásban ré­szesíteni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium­mal kötött megállapodás alap­ján. Az egy-egy nyertes pályázat nyomán megvalósuló beruházás nem csak a cigányság életkörül­ményét javította, de gyakran for­ráshiányos települések csak ilyen módon, a cigány kisebbsé­gi önkormányzattal összefogva tudtak közműhálózatot, utat, is­kolát, óvodát építeni — állította Szabóné Tóth Éva. A települési önkormányza­toknak nyilvánvalóan be kell vonniuk a helyi cigányságot a te­rületfejlesztési pályázatok be­nyújtásába, ezért indított a szol­noki kisebbségi jogvédő egyesü­let képzési programot a cigány önkormányzati képviselők és a roma civil szervezetek vezetői számára — érvelt a jogvédő egyesület elnöke. Dr. Pálfi Mik­lós az oktatás céljaként olyan te­rületfejlesztéssel összefüggő is­meretek, információk átadását nevezte meg, amelyek birtoká­ban a helyi cigány kisebbségi önkormányzatok és cigány civil szervezetek a zömében romák által lakott településrészek inf­rastrukturális fejlesztését ered­ményesebben tudják szorgal­mazni, ami közvetve az egész te­lepülés hasznára válik. Közéleti díj a jót tevőknek A „fáraó népe” A cigány és a magyar kultúra több mint ötszáz éve él egy­más mellett, ám a tankönyvekben a mai napig alig, vagy egyáltalán nem esik szó a romák történetéről. így — szem­léletet is formáló tárgyi tudás híján — nem csoda, ha az előítéletek rögzülnek a többségi társadalomban. Ezeket kí­vánjuk oldani most induló, a cigányság történetét vázlato­san (a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár helyismereti gyűj­teményének segítségével) ismertető sorozatunkban. Közéleti díjat szándékozik alapítani a cigány kisebbsé­gi önkormányzat Jászladá- nyon. A képviselők idei ter­vei között továbbra is szere­pel az iskolások, óvodások támogatása, sőt egy hagyo­mányőrző rendezvény meg­szervezése is. Bár még nincs elfogadott költség- vetése a kisebbségi önkormány­zatnak, ám az idei terveket már megfogalmazták a képviselők, így többek között az elmúlt esz­tendőkhöz hasonlóan ebben az évben szeretnének megszervezni egy hagyományőrző napot. A rendezvényen a folklóregyütte­sek, a cigányzenészek mellett a falu minden tehetségének alkal­mat kívánnak teremteni tudásuk megmutatására. Ugyanakkor idén is nagy hang­súlyt helyeznek az oktatás, első­sorban a rászoruló iskolások és óvodások támogatására. így a ter­vek szerint 150 ezer forinttal segí­tenék az alsó tagozatosok, míg 100 ezer forinttal a felsős osztá­lyokban tanuló gyerekek tanszer- vásárlását. De külön, egyszeri 15 ezer forintos támogatást kíván­nak biztosítani egy, a legjobb ta­nulmányi eredményt elérő, kö­zépiskolában tovább tanuló ci­gány származású diáknak. Idén először szeretnék kiosztani a Közéleti díjat is. Ezt az elismerést minden esztendőben két, a falu­ban élő cigányok felemelkedésé­ért legtöbbet tevő személy (első­sorban pedagógus) kaphatná meg. Hogy a tervekből mi válik való­ra, az elsősorban attól függ, mennyi pénzzel gazdálkodhat­nak a képviselők. Az elképzelé­sek valóra váltásához, a kisebbsé­gi önkormányzat zavartalan mű­ködéséhez ugyanis a 628 ezer fo­rintos állami juttatáson és a tele­pülési önkormányzat által meg­ígért 550 ezer forintos támogatá­son túl pályázatokon nyert forin­tokra is szükség lesz. Nyelvészeti vizsgálatok derítették ki, hogy a cigányok őshazája Északnyugat-Indiában, a mai Pan- dzsab és Kasmír államok területén volt. Feltételezhetően az ötödik században hagyták el eredeti lakó­helyüket, és vándoroltak Perzsiá­ba, majd az akkori Örményország déli részére. A vándorló cigány tör­zsek, népcsoportok az 1500-1600­as években érik el Európát. Eleinte jóindulattal fogadták az egyiptomi menekült keresztényeknek tartott cigányokat, vagy ahogy akkor ne­vezték őket: a „fáraó népét”. Békés vándorlásukat segítendő sokhe­lyütt még menlevelet is kaptak. A türelem azonban nem tartott soká­ig. A cigány törzsek éppen a ván­dorló életformájuk miatt hamar összeütközésbe kerültek a feu­dális államok szigorú törvényei­vel. Magyarországon a cigányok megjelenése egybeesik a török elő­retörésével a Balkánon. Hazánk­ban ugyanis ebben az időben vi­szonylag alacsony a népsűrűség, a kihasználatlan területek pedig sza­bad mozgást biztosítottak a cigá­nyoknak. Feltehetően ebben az időben a mai Szolnok megye terü­letén is megjelennek az első csalá­dok. A 150 éves török uralom, az ál­landó háborúskodás idején azon­ban vándorló életmódjuk nem okozott visszatetszést, illetve nem alakított ki Európa nyugati részé­hez hasonló cigányellenes hangu­latot. A török kiűzése után meg­szilárduló belső renddel azonban szembetűnővé vált a kóborlásuk. ígéretekkel itthon is tele már a padlás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents