Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-29 / 24. szám
N É P S Z Á M L Á L Á S 7. OLDAL |Hl 2001. Január 29., hétfő Népszámlálás 2001 Mint köztudott, hazánkban teljes körű lakás- és népesség-összeírás, vagyis népszámlálás lesz, amelyet az 1999. évi CVIII. törvény értelmében 2001. február 1-je és 21-e között kell lebonyolítani. Az összeírás köre kiterjed az ország területén élő vagy bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az ország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokra és a hontalan személyekre, valamint a menekültekre, továbbá az ország területén lévő lakó- és üdülőegységekre, beleértve a közösségi elhelyezést szolgáló intézeteket is. A népszámlálások rövid története Bár a szakirodalom az első magyarországi népszámlálásként a II. József rendeleté nyomán 1784 és 1787 között végrehajtott összeírást nevezi meg, államigazgatás által támogatott, általános adatgyűjtési szándékkal szervezett népszámlálást azonban - a statisztikai szolgálat kiegyezés utáni megalakulásának köszönhetően - először csak 1870-ben végeztek Magyarországon. Ezután - a nemzetközi gyakorlathoz igazodva - általában tízévenként követték egymást a népszámlálások. 1870 után a statisztika szerepe erősen megnövekedett. Egyre többen ismerték fel, hogy a társadalmi és a gazdasági intézkedések, döntések alapja a számok, adatok és összefüggéseik pontos ismerete. 1874-ben az országgyűlés megalkotta az első statisztikai törvényű amely alapul szolgált a további népszámlálások adatainak szakszerű feldolgozásához. Az 1900. évi népszámlálás előkészítésének és lebonyolításának sikeréhez jelentősen hozzájárult a hivatalos statisztika országos szervéről szóló 1897- ben hozott törvény, amellyel az Országos Statisztikai Hivatal, bár minisztériumi vezetés alá tartozott, kellő önállóságot kapott működéséhez. Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1950-es évektől alakította ki a nép- számlálásokkal kapcsolatos, általános érvényű nemzetközi ajánlásait, s ezeknek a magyarországi gyakorlat a kezdetektől fogva maximálisan megfelelt 1983 és 1986 között az Európai Gazdasági Bizottság részletesen megvitatta, a nemzetközi jelentések alapján elemezte, majd véglegesítette azokat az ajánlásait, amelyeket Európa-szerte érvényesíteni kellett az 1990 körüli nép- számlálások során. Ezek szellemében hajtották végre hazánkban is a legutóbbi, 1990-es teljes körű népesség-összeírást, s a mostani is maximálisan ftgye-' lembe veszi a nemzetközi szervezetek vonatkozó útmutatásait, ajánlásait. A népszámlálás jelentősége A 2001. évi népszámlálásnak azon túl, hogy az új évezred első teljes körű népesség-összeírása lesz, különös fontosságot ad hazánk nemzetközi helyzete. Az Európai Unióhoz való csatlakozás igénye és lehetősége - miként a társadalmi berendezkedés és a gazdaság egyéb teiiilétéin is - a statisztikai munka szempontjából is meghatározó jelentőségű. Uniós csatlakozásunkkor nagy súllyal esik majd latba a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak megfelelő statisztikai adatszolgáltatási rend és mód, az adatok védelmének garanciái, valamint a nemzetközi statisztikai intézmények számára történő adatszolgáltatási kötelezettségek messzemenő betartása is. Ez természetesen csak az érem egyik oldala. A másik oldalon a népesség- összeírások általános követelmény- rendszere áll: a népesség számának, mobilitásának, életkörülményeinek felmérésével, pontos adatok birtokában tervezni a jövőt. Törvényi kötelezettségek A népszámlálások végrehajtásáról az 1993-as statisztikai törvény szerint külön törvénynek kell intézkednie. Ez a már említett 1999. évi CV11I. törvény, amely meghatározza a statisztikának napjainkban és a közeljövőben betöltendő feladatát, célját. Eszerint a különböző statisztikai kimutatásoknak a lehető legjobb, legtárgyilagosabb képet kell adniuk a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok és környezetünk állapotáról, változásairól. A keletkezett adatok nyilvánosságáról az 1992-es adatvédelmi törvény rendelkezik. Az Országgyűlés által 1999 decemberében elfogadott törvény alapján a népszámlálások történetében most először név nélkül kel] kitölteni a kérdőíveket Ezzel a népszámlálás végrehajtása a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezéseivel összhangban történik. Az úgynevezett érzékeny, kényesen kezelt adatokat tudakoló kérdésekre, amelyek a nemzetiségi, anyanyelvi és vallási hovatartozásra, valamint a fogyatékosságra vonatkoznak, a válaszadás önkéntes. Népszámlálás a számok tükrében A népszámlálás körülbelül 11 millió személy (a kettős lakhellyel rendelkezőket is figyelembe véve), 4,5 millió lakás, ugyanennyi háztartás és 3 millió család összeírását jelenti. Az összeírást és annak ellenőrzését az önkormányzatok által megbízott több mint 40 ezer számlálóbiztos és 10 ezer felülvizsgáló végzi. A válaszadás az összeíróíven szereplő kérdésekre - az adatszolgáltatók türelmét és válaszadási készségét reálisan felmérve - maximum 30-50 percet vehet igénybe. Elnöki köszöntő Mindenki megszámláltatik, hiszen az új évezred kezdete egyben a népszámlálás éve is. Ám a feladat elvégzése nemcsak a statisztikusokra és a kérdezőbiztosokra hárul, hanem érinti az országban tartózkodó összes embert. Eszmei időpontja a január 31-e és február 1-je közötti éjfél pillanata; a népszámlálásról szóló törvény ezt a másodpercet jelöli ki az országos összeírásra. Mivel tízmilliónál több lelket ennyi idő alatt képtelenség számba venni, a kérdőívek kitöltése országosan február 21-ig tart. (Pótösszeírásra február 28-ig nyílik, lehetőség). Olyan alkalom ez, amikor - az elmúlt több mint 100 év alatt már tizennegyedszer - a statisztika egy rövid időre minden emberhez köze! kerül. Bízom abban, hogy az összeírás sikeres lesz, és hogy mindenki készségesen válaszol a kérdésekre. Az Önök adatait mi a törvényekkel összhangban bizalmasan kezeljük. Azt is szeretnénk persze, ha a népszámlálás nem maradna a statisztika ügye, ha adatainak közlését mindenki olyan magánügynek tekintené, amely egyben közügy is, mert ismereteket szolgáltat arról: hányán vagyunk, hogyan, milyen lakásokban élünk, mennyi közöttünk a fiatal, az időskorú, az iskolázott. Ezekhez a fontos adatokhoz az Önök egyéni válaszai alapján juthatunk, de az adatok csakis összesítve kerülnek nyilvánosságra. Tudjuk, hogy az ország lakossága nem arctalan számhalmaz - arra kérünk mindenkit, hogy közreműködésével segítsen ezt bebizonyítani. Üdvözöl minden kedves megkérdezettet a népszámlálás egyik leendő alanya, dr. Mellár Tamás a KSH elnöke Számlálóbiztosok, felülvizsgálók A népszámlálás adatgyűjtési munkáját számlálóbiztosok végzik. Kiválasztásuk, megbízásuk a területileg illetékesjegyző feladata volt. Munkájuk alapja és feltétele a lakosság bizalma, hiszen ők kopogtatnak személyesen az ajtókon, ők kerülnek közvetlen kapcsolatba a családokkal, a polgárokkal. Éppen ezért kiválasztásuk feltételei szigorúak. Megbízhatóság, kapcsolatteremtő képesség, bizalmat ébresztő személyiség, empátia, az adatok titkos kezelésének képessége - sok egyéb mellett ezek megbízásuk alapkövetelményei. A számlálóbiztosok munkájuk magas színvonalú elvégzése érdekében alapos szakmai képzésben részesültek. A számlálóbiztosok lakásukon keresik fel az állampolgárokat, s ott töltik ki a kérdőíveket. Munkavégzésük jogosultságának igazolására valameny- nyien igazolvánnyal rendelkeznek (lásd a lap alján), amelyet az illetékes jegyző állít ki, s amelyet a polgárok kérésére személyi igazolványukkal együtt kötelesek felmutatni. A számlálóbiztosok - kérésre - lehetővé teszik, hogy a polgárok maguk töltsék ki a kérdőívet. Munkájukat titoktartási kötelezettség mellett végzik, az adatszolgáltatók személyes adatait ennek megfelelően kezelik. Munkájuk koordinálására, az adat- felvétel és a kStöltött kérdőívek ellenőrzésére a felülvizsgálók hivatottak. A m w m ww r kérdőív A 2001. évi népszámlálás során használt kérdőívet hosszas és széles körű előkészítő, szakmai egyeztető munka után véglegesítették. Összeállításakor figyelembe kellett venni; • az összehasonlíthatóság érdekében a korábbi népszámlálások hagyományos kérdéscsoportjait, • az aktuális nemzetközi ajánlásokat, • az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági változásait, • az adatvédelmi előírásokat lenőrizhetik. A kérdőív összeállításánál arra törekedtek, hogy a kérdések könnyen megválaszolhatók legyenek, azonban a pontos adatszolgáltatást elősegítheti, ha bizonyos iratok, bizonyítványok kéznél vannak. Ilyenkor az adat- szolgáltató ezek segítségével pontosabb választ tud adni a kérdésre (pl. iskolázottság, foglalkozási adatok). A kérdésekre a lakásban tartózkodók közül a távollevőkre vonatkozóan is bárki válaszolhat, de csak pontos, valós adatokat közölhet. • a munkába, iskolába utazás módja és időtartama • nyelvismeret • nemzetiség • anyanyelv • vallás • fogyatékosság A lakásokról, épületekről: • a lakás alapterülete, helyiségei, felszereltsége (víz- és gázellátás, fűtés, szennyvízelvezetés stb.) • az épület építési éve, falazata Az adatok sorsa •és az összeírhatóság gyakorlati szempontjait. Az így összeállított kérdőíveket a Központi Statisztikai Hivatal 1999 őszén próba-népszámláláson tesztelte. Ennek tapasztalatai alapján alakult ki a kérdőív végleges formája. A kérdőíveken szereplő kérdésekre a válaszadás törvényben szabályozott módon kötelező, kivéve a már felsorolt, önként megválaszolható kérdéseket. A számlálóbiztosok munkájuk során az adatközlőktől kapott válaszok alapján kötelesek kitölteni a kérdőíveket, az adatokat nem elA zöld szám A népszámlálás alatt a Központi Statisztikai Hivatal ingyenesen hívható, ún. zöld számot működtet, amelyen szakemberek állnak mindazok rendelkezésére, akiknek a népszámlálással kapcsolatban kérdésük van, a számlálóbiztosokkal kapcsolatban igazolási kétségeik merülnek fel, vagy tartós távollétük miatt nem tudnak eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségüknek. A népszámlálás zöld száma: 06-80-202-690 Az érdeklődők ezen kívül a www.nepszamlalas2001.hu internet oldalon, valamint az ml és m2 Képújság 159. oldalán is tájékozódhatnak. A tájékoztató minden lakásba eljut Mit kérdeznek? A személyekről: • lakóhely • születési idő (év, hónap) • állampolgárság • nem • családi állapot • a családban, háztartásban betöltött szerep • az élve született gyermekek száma • iskolázottság • foglalkozás • a munkáltató, a munkahely neve és címe Az összeírás során a kérdőívekre kerülő adatokat titkosan kezelik. A számlálóbiztosok a kérdőívek kitöltése után átadják azokat a szintén titoktartási kötelezettség mellett dolgozó felülvizsgálók- nak, majd a kérdőíveket a statisztikai feldolgozásig az önkormányzatok tárolják a hozzáférhetetlenség követelményeinek megfelelő módon. Ezután az ívek - feldolgozásra - a Központi Statisztikai Hivatal szakembereihez kerülnek, akiket törvények köteleznek a titkos adatkezelésre. A számítógépes feldolgozás után - amely kizárja a személyek azonosíthatóságát - a kérdőíveket megsemmisítik. A népszámlálás eredményei A népszámlálás előzetes eredményei - mint 1949 óta minden hasonló esetben - gyorsjelentés formájában jelennek meg, előreláthatóan 2001 júniusában. A teljes adattár, a publikációs rendszer általában négy átfogó téma köré csoportosul. Ezek: a demográfia, a foglalkozás, a háztartás-család és a lakás, amelyek a népszámlálás alaptémái, és amelyeket mint mindig, 2001 után is adattár jelleggel közöl a KSH. A 2001. évi népszámlálás adatai ezen kívül úgynevezett elemző kötetekben is nyilvánosságot látnak, amelyek egy-egy résztéma sokAz összeírói igazolvány szempontú, többféle megközelítésű elemzését tartalmazzák. Az adatok publikálása egy, a magyarországi népszámlálások történetében hagyományosnak tekinthető, az eredményeket összefoglaló kötet közzétételével zárul, előreláthatólag jövő tavasszal. az 1999. évi CVIII. törvény alapján adatfelvételi íákgatoi teljesít, melynek során HIVATALOS SZÍJkLYNÉKMinősül. Megbízása feljogosítja, (Wjt összeírás céljából épületekbe, lakások«! belépjen. MuqfcáMt az adatvédelmi szabályok betartásával végzi. "Isit
