Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-29 / 24. szám

2001. Január 29., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Sorokban SEGÉLYAKCIÓ. Tiszafüreden még e hónap elején alakult meg a „Kárpátaljai Gyerekekért” se­gélyakció szervezőbizottsága, melynek képviseletében Bódi György, a Zrínyi iskola igazgató­ja, Szűcs M. Sándor református lelkész, Vereczkei Miklós katoli­kus plébános és Pintér Erika, a civil szervezetek képviselője ar­ról adott tájékoztatást, hogy a két füredi egyház gondozásában újabb segélyakció indult. A cél, hogy a városi polgárok elsősor­ban alapvető élelmiszerekkel és készpénzzel nyújtsanak olyan gyorssegélyt, amely még a télvíz idején segítheti a kárpátaljai rá­szorulókat. KÁNAI MENYEGZŐ. Jásztel­ken a nyugdíjasklub 1998-ban elevenítette fel a Kánai menyeg­ző hagyományát. Azóta a far­sangi időszakban mindig előad­ják. A január 27-i, szombaü ren­dezvényre meghívták az alattyá- ni nyugdíjasklubot, hogy együtt szórakozzanak. VÉGTISZTESSÉG. Szomba­ton, a késő délutáni órákban zaj­lott Jászjákóhalmán a község el­hunyt díszpolgárának, ár. Lősz- \ ló István Péternek a temetési szertartása - tájékoztatta lapun­kat Fodor István Ferenc polgár- mester. A jogász-újságíró — aki megjárta Rákosi börtönét — utolsó kívánsága volt, hogy hamvait annak a kapitányréti ta­nyának a helyén szórják szét, ahol született 1917-ben. A temp­lomban bemutatott mise után j Lukácsi Zoltán gazdaköri tag te­repjárójával komoly erőpróbát jelentett, hogy a több mint két kilométeres, erősen átázott föld­úton megközelítve a célpontot, szűk családi körben teljesíthet­ték a végakaratot. Az időközben leszállt köd és sötétség leple [ alatt tért vissza szülőföldjére a több mint fél évszázadon át Bu­dapesten is jákóhalminak ma­radt díszpolgár. SIKERES PÁLYÁZATOK. A kisújszállási szociális és gondo­zási központ — amely több szo­ciális ellátást old meg a város­ban - intézményvezetői a szű­kös költségvetésüket igyekez- j nek különböző pályázati pén­zekkel is gyarapítani. Ennek kö­szönhetően az elmúlt két év alatt mintegy húszmillió forintot sikerült nyerniük, melyből töb­bek között mosogató-, mosó- és j szárítógépet, új gépkocsit vásá­roltak, de pályázati támogatások adták az elmúlt időszakban vég­zett konyhabővítés, épületfelújí­tás és a parabolaantenna kiépí­tésének a forrását is. Az intéz­ményben sikeresen működik a Békés Öregkorért Alapítvány is, a két év alatt mintegy nyolcmil­lió forinttal járultak hozzá támo­gatók a szociális és gondozási központ működéséhez. _____■ A másik szemével látni Tízéves a telefonos lelkisegély-szolgálat Tizedik születésnapját ünnepelte a hét vé­gén a szolnoki Lelki Elsősegély Telefonszol­gálat. A jubileum alkalmából összegyűltek a szolgálat jelenlegi és korábbi tagjai, illetve eljöttek az ország hasonló szervezeteinek képviselői is. Szolnok Rakitovszkyné Egedi Ilona, a Bizalom Mentálhi­giénés Egyesület elnöke felidézte, hogy tíz esz­tendővel ezelőtt huszonhat önkéntes kezdte meg a szolgálatot, s az első alka­lommal 1990. december 23-án várták a te­lefon mellett a hívásokat. Eleinte csak hét­végeken 18-20 óra között működött a tele­fonszolgálat, majd alig egy év múlva már minden éjszaka hívhatóvá vált az ingye­nes szám. Közel négy éve működtek már, amikor 1994 augusztusában a Magyar Lel­ki Elsősegély Telefonszolgálat tagjai sorá­ba fogadta őket. Ezt követően tanfolyam­mal bővítették önkénteseik számát, s ez lehetővé tette, hogy 1995 nyarától éjjel­nappal lehet hívni az ügyeleteseket. Eve­ken keresztül a Humán Szolgáltatóköz­pont állományában működtek, tavaly óta azonban önálló civil szervezetként foly­tatják tevékenységüket. Munkájukat valóban szolgálatként ke­zelik. Céljuk sohasem a tanácsadás - nem is lehet tanácsot adni egyetlen beszélgetés alapján. Ám miközben a hívó elmondja problé­máit, gyakran ő maga talál megoldást égető gondjaira. Sokan pedig „csupán” azért hívják fel a szolgálatot, hogy beszélgethessenek valakivel. Havonta átlagosan hatszáz hívás érkezik, de na­gyobb ünnepekkor - főként karácsony környé­kén - jóval többen telefonálnak. Családi gon­dokkal általában nők jelentkeznek, de meglepő­en sok magányos vagy éppen szexuális problé­mákkal küszködő férfi emeli fel a kagylót. És számos olyan ember jelentkezik, aki öngyilkos­ságra készülődve utolsó segélykiáltásként fordul a lelkisegély-szolgálathoz. Amikor egy-egy ön­gyilkosjelöltnek segítenek kiutat találni, talán az a legnagyobb siker. De természetesen mindig örülnek, ha az ügyfelük egy hosszú telefonbe­szélgetés után megkönnyebbülve, megújult erő­vel teszi le a telefont. Mert sokunknak éppen erre van szüksége: hogy találjon valakit, aki meghallgatja, aki az ő fülével hall, az ő szemével lát. _______ SZILVÁSI A rendezvény résztvevői a megyeszékhellyel is ismerkedhettek: látogatás a Damjanich Múzeumban fotó, m. j. Sajátos házépítés Megújuló víztorony Rákócziújfalu Évek óta tervezi a helyi önkormányzat a lakásgon­dok enyhítését. Hama­rosan neki is kezdenek az első lakótömb építé­sének. Az önkormányzat olyan megol­dást talált, ami alighanem az or­szágban is párját ritkítja: - Saját erőből és pályázati pénzből, ösz- szességében 18 millió fo­rint értékben egy hatla­kásos épületet húzunk föl — tudtuk meg Kecskés János polgármestertől. — Évek óta spóroltunk, dol­goztunk a megvalósítá­son. A régi gázcseretelep helyén fog megépülni a lakótömb. Az új lakók bérlőként vagy tulajdo­nosként költözhetnek be. Ez utóbbi adja az ötlet érde­kességét. A lakásban nem csupán egy összegű kifizetéssel lehet tulaj­dont szerezni. Emeltebb összegű bérleti díjért, s itt nem kell több tízezer forintra gondolni, részle­tekben megveheti az illető a laká­sát. Az önkormányzat mindebbe nem von be bankot, nincs óriási kamat, kezesek, fizetési igazolá­sok. A százötven négyzetméter alapterületű, kétszintes épület­ben alul nagyobb, a padlástérben kisebb lakásokat alakítanak ki. Ráadásul már készülnek az újabb sorház építé­sére is, ami lényege­sen olcsóbb kivitelű lesz az előzőnél.- Éppen most építik községünk­ben a csatornát. Rengeteg sárgaföl­det ásnak ki, ami tulajdonképpen fö­lösleges lesz. Ebből szeretnénk vályo­got vetni, s az új ház falai abból készülnek majd. Természetesen betonalappal és betonkoszorú­val lesznek ellátva, a szigetelést és csapadékelvezetést is tökéletesen megoldjuk, így nem kell attól félni, hogy egy esetleges bel­víz bármi kárt tehet bennük. _______ _______ P. E. Rá kócziújfalu azon kevés megyénk- béli település egyike, ahol az utóbbi években folyamatosan nőtt a lako­sok száma. Míg 1998-ban 1816-an éltek itt, addig ez a szám mostanra 2162-re nőtt. Tiszaföldvár Az életveszélyes állapot­ban lévő városi víztorony felújítása hamarosan el­kezdődhet. Jelenleg a ter­veket készítik, az elképze­lések szerint a tavasz kö­zepére készen lesznek a munkálatokkal. ; Megoldódtak a halaszthatatlan javítás gondjai akkor, amikor gyors állami segítséget kapott a település a vizet áteresztő to­rony felújítására. A 61 millió fo­rintból teljesen felújítják a hatal­mas épületet, a víztároló részt, a gépészeti eszközöket, a tetőszi­getelést is kicserélik, illetve kija­vítják. Ám emellett legalább ak­kora odafigyelést jelent az, hogy miként oldják meg a lakosság vízellátását addig, amíg dolgoz­nak a tornyon. Mint azt Borza Attila polgármester elmondta, szivattyúkat állítanak munká- ‘ ba, igaz, várhatóan kisebb korlá­tozásokra számítaniuk kell a földváriaknak, de vízhiány nem lesz. A településnek egyébként legkésőbb júniusig kell elszá­molnia a pénzzel az állam felé, de ha minden az elképzelések szerint alakul, bő két hónappal hamarabb megtehetik ezt az il­letékesek. PE ! VÉLEMÉNY MÉSZÁROS GÉZA Gátlástalan ragadozó Homo homini lupus, azaz ember embernek farkasa. Azonnal hozzátehetjük: ma már nem elégszik meg csupán azzal az ember, hogy a maga vesztét okozza. A legújabb kori krónikák szerint az önző, gyarló emberiség a földi élet minden kicsiny atomját igyekszik megsemmisíteni. Törekvése egyre nagyobb „sikerrel” jár, hi­szen egyre nagyobb léptékben gondolkodik. Ha nem a termé­szet erőin múlna, sugárzó bombák nélkül is képes lenne egy egész szigetet élettelenné tenni - mint most a Galápagosnál, ^ --------------rr fókástól, leguánostól, tek­.___,, . nősbékástól. A probléma az emberi Képtelenség érzelmek mértéktelenséggel van nélkül hagyni a kutya­,, nyúzók esetét is. Cserfes lányomnak - aki hóna­pok óta nyúz egy fajtiszta német juhászért - nem tudtam megfelelő választ adni a miértre. Szüleitől is, tanáraitól is azt tanulta: a kutya az ember leghűségesebb barátja. Már az ős­ember is ezt a négylábút választotta legelőször társának egy­koron. Ma pedig egyesek tucatszám irtják ki a nemes ebeket - „társainkat, barátainkat” - bundájukért, a koszos anyagia­kért. Az elkövetők, ha egyáltalán előkerülnek, megúszhatják mindezt környezetszennyezési pénzbírsággal, a jelenlegi tör­vény ugyanis nem foglal állást egyértelműen az állatok legyil- kolásával kapcsolatosan. De milyen igazságos jogszabályok is fogalmazódhatnának meg az állatok „beleugatása” nélkül? A vegetáriánusok kivéte­lével naponta kerülnek húsételek az asztalainkra, s a legel­szántabb állatvédők is valószínűleg kitapostak már egy-két bőrcipőt. A probléma már megint az ember mértéktelenségével van, az állatokról viszont ugyanez nem mondható el. Számukra az egyensúly tekintetében az életben maradás és fajfenntartás a mérleg nyelve. Ki tudja, mi lett volna, ha úgy alakul a fajok története, hogy az állatok hozhattak volna ránk vonatkozó törvényeket. Lehet, megelégednének annyival, hogy az ember maradjon csupán az ember farkasa. Mennyire emberségesek lennének! __________AZ OLVASÓÉ A SZÓ_________ Ne m kapkodják el... Országos üggyé terebélyesedett a tartályos gázra kapcsolódott tele­pülések gondja. Jász-Nagykun- Szolnok megyében hét község­ben használnák, ha meg tudnák fizetni. Már tavaly, tavalyelőtt is súlyos anyagi terhet jelentett a számla a családoknak és az ön- kormányzatoknak, hiszen egy háromszobás házra már akkor legkevesebb húsz-huszonöt ezret kellett kiadni, az intézmények millióiról nem is beszélve. Mivel térségünk a munkanél­küliek és az alacsony keresetűek „paradicsoma”, képtelenség megfizetni a piacgazdasági viszo­nyokat rugalmasan követő fo­gyasztói árakat. Ez persze nem csak a gáz, hanem sok más szol­gáltatás esetében is így van. Ná­lunk a munka értéke és a piaci árak kétségbeejtő aránytalansá­got tükröznek. így azután a leg­több család az idén üzemen kívül helyezte a gázt, és visszatért a hagyományos fűtéshez. A kilencvenes évek elején nép­szerűvé lett fűtési mód sohasem volt olcsó, de a vidéki, ha szeret­te volna korszerűsítem otthonát, kénytelen volt ezt választani, mert a vezetékes gáz gerincveze­tékének kiépítése még többe ke­rült volna. A fűtőérték közötti kü­lönbséget figyelembe véve azon­ban jelenleg a földgáznál két és félszer kerül többe a propán-bu­tán gáz. A helyzet sok ezer csalá­dot érint, több intézménynek sú­lyos gondot jelent, hogyan vé­szelje át a telet. Meglepő, hogy a Miniszterelnöki Hivatalhoz eljut­tatott és alternatívákat is kínáló beadványra a gazdasági minisz­ter az azonnali intézkedés helyett a halogató taktikát választotta, és még a forgalmazókkal sem ült le tárgyalni. Ismerve a magyar men­talitást, a felvázolt lépéssorozat nem sok jóval kecsegtet — már csak azért sem, mert a Prímagáz éppen a közelmúltban hozta nyilvánosságra tavaly elszenve­dett veszteségeit, és ennek kom­penzálására újabb áremelési szándékát. SERES GÉZA Orvosolhatatlan orvosgondok? (Folytatás az 1. oldalról) Égy korábbi rendelkezés szerint 1999. ja­nuár 1-jétől csak úgy dolgozhatott volna tovább dr. Dajkó György, ha leteszi házi­orvosi szakvizsgáját 1998. december 31- jg. Ez az önkormányzat akkori informáci­ói szerint nem történt meg. A polgármes­teri tájékoztatóból kiderült, ettől a naptól szerették volna elérni, hogy az addigi há­zi orvost „kitegyék” praxisából. Az új év első napjaiban találkozóra hívta a polgár- mester az orvost, hogy megbeszélje vele a további teendőket. Dr. Dajkó György a találkozóra nem ment el, de január 4-én este telefaxon tudatta, hogy betegállo­mányba került. Az előzetes egyeztetések alapján másnap már dr. Edelényi Béla he­lyettesként vette át a háziorvosi rendelést Dajkótól. Perez László rámutatott, a ha­tósági leltár alkalmával kiderült: az ön- kormányzat tulajdonát képező életmen­tő műszerek, illetve a titkos személyi adatokat tartalmazó betegkartonok nin­csenek meg a pusztamonostori rendelő­ben. Feljelentést tettek a jászberényi rend­őrségen és ügyészségen. Nyomozás in­dult, ennek részeként házkutatást tartot­tak Dajkóék önkormányzattól bérelt la­kásában, az elmondás szerint ott megta­láltak néhány műszert, illetve a hiányzó kartonok legnagyobb részét. A képviselő- testület, illetve a polgármester biztos volt benne, hogy a nyomozás vádemelési ja­vaslattal zárul. Ehelyett 1999 derekán az ügyészség megszüntette a nyomozást. (Később dr. Dajkó Györgytől megtudtuk, hogy ellene semmilyen vádat nem hoz­tak fel a bűnüldöző szervek.) Az önkor­mányzat ezután a hosszan tartó betegál­lományra hivatkozva megszüntette a fő­állású háziorvos munkaviszonyát, és ki­írta a pályázatot a háziorvosi ellátás vál­lalkozói formában történő ellátására. Többen jelentkeztek is, de szerződést senkivel sem tudtak kötni, mert - ahogy a polgármester megvilágította — az elvi­leg felajánlható önkormányzati orvosi la­kásban még mindig Dajkóék laktak. Mint kiderült, a háziorvos a munkaügyi bíró­ságon megtámadta az őt felmentő önkor­mányzati határozatot, ugyanis nem tar­totta jogszerűnek, hogy betegsége miatt bocsássák el. A polgármesteri tájékozta­tás kitért arra is, hogy mindeközben 2000 őszén több mint 300 aláírással tá­mogatva a helyiek egy közössége kérte, távolítsák el a településről dr. Dajkó Györgyöt, és kerüljön végre pont a több mint két éve húzódó ügyre. Hogy végképp bonyolult legyen a helyzet, az a jászberényi egészségügyi társaság, mely eddig a hét végi ügyeletet látta el a településen, ez év február 1-jé- vel felmondta a szerződést. Egyelőre nem tudni, hogy kit lehet hívni sürgős esetben a kis faluból. Dr. Dajkó György a testületi ülésen ki­jelentette, hogy az elmúlt két évben nem dolgozik háziorvosként, csak külső szemlélője az eseményeknek. Mint mondta, 2000. március 13-tól betegállo­mányának vége, amit jelzett is az önkor­mányzatnak. Addig pedig semmit nem szeretne mondani, míg a munkaügyi bí­róság döntésre nem jut az ügyben. Idő­közben a 2000. évi Il-es törvény elfoga­dásával dr. Dajkó György a praxisjog tu­lajdonosává is vált Pusztamonostoron. Perez László szerint a munkaügyi bírósá­gi bejelentésnek egyetlen célja az időhú­zás volt, hogy a praxisjog Dajkó kezébe kerüljön. A helyettesként működő dr. Edelényi Béla az ülésen elmondta egyedül az ön- kormányzattal áll kapcsolatban, házior­vos-helyettesnek hívták az ellátatlan te­rületre, és - idézve a polgármestert - „jövedelmezőbb állásra kapott ajánlatot”. Az ÁNTSZ és az Orvosi Kamara jelen lévő képviselői igyekeztek megnyugtatni a jelenlévőket. Egyrészt, ha helyettesí­téssel is, de egyelőre van háziorvosa a kis településnek, másrészt ha véletlenül az önkormányzatnak nem sikerül szer­ződést kötnie egyetlenegy orvossal sem a hét végi ügyelet kérdésében, az ÁNTSZ hatósági úton jelöli ki az ügyeletet adót. Az egészségügyi szakemberek hozzátet­ték: az önkormányzatnak nem kell ag­gódnia az ügyelet finanszírozása miatt, hiszen annak költségeit az egészségbiz­tosítási pénztár fedezi, külön önkor­mányzati forráshoz emiatt nem kell nyúlni. A testület ennek ellenére döntött bizonyos pénzügyi források átcsoporto­sításáról. BANKA CSABA Perez László polgármesternek nem sikerült egyetlen háziorvossal, egészség- ügyi társasággal sem szerződést kötnie. így a megyei tiszti főorvos jelöli ki a február 1-jével Pusztamonostoron ügyeletet teljesítő személyét, ami időköz­ben meg is történt. Információnk szerint az ügyeletet ellátó orvos dr. Dajkó György lett...

Next

/
Thumbnails
Contents