Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-04 / 3. szám
6. OLDAL G A 2 D A S Á 0 1 TÜKÖR 2001. Január 4„ csütörtök Hfl| Ü Magasabb minimálbér Budapest A teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóknak január 1-jétől nem fizethető 40 ezer forintnál kevesebb havi bér. A mértékről a kormány rendeletben döntött, amelynek hatálya valamennyi munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 40 ezer forint, hetibérként 9200 forint, napibérként 1840 forint, órabérként 230 forint. Amennyiben teljesítménybérezéssel alkalmazzák teljes munkaidőben a munkavállalót, havi munkabérének - a tiszta teljesítménybérnek, illetve a garantált bér és a teljesítménytől függő mozgóbér együttes összegének kell elérnie legalább a 40 ezer forintot. Amennyiben a teljes munkaidő a napi nyolc óránál rövidebb, akkor a 230 forintos órabértételt arányosan növelni kell, hogy havi bére elérje a 40 ezer forintot. Amennyiben a teljes napi munkaidő - például a készenléti munkakörökben - meghaladja a 8 órát, akkor a 230 forintos minimális órabér e szint alá csökkenhet. Ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb, akkor a havi, heti, napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, az órabértételt pedig a 230 forinttal kell figyelembe venni. A rendeletet a január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell először alkalmazni. A rendelet értelmében a munkáltató fogalmába tartozik a költségvetési szerv is, illetve munkavállalóként kell figyelembe venni a közalkalmazottat és a közszolgálati jogviszonyban ál- ló dolgozót. ____ ■ Nö vekvő kamatlábak Budapest Tovább nőttek a lakossági és vállalkozói kamatlábak novemberben az októberi szinthez képest az MNB tájékoztatása szerint. Az éven belüli vállalkozói hitelek és betétek átlagkamatlábain belül novemberben a hitelkamatok növekedtek nagyobb mértékben az előző hónaphoz képest: a piaci feltételek mellett nyújtott vállalkozói hitelek átlagkamatlába 0,2 százalékponttal 12,8 százalékra emelkedett, míg az azonos lejáratra elhelyezett betétek átlag- kamatlába 0,5 százalékponttal 9,4 százalékra nőtt. A kamatváltozások következtében az éven belüli hitelek és betétek kamatlába közötti különbség 3,7-ről 3,4 százalékpontra csökkent. A vállalkozói hitelek és betétek között kisebb súllyal szereplő éven túli lejárat esetében a hitelek kamatlába 13,1 százalékról 13,5 százalékra emelkedett, a betétek esetében pedig 0,1 százalékpontos csökkenéssel 9,6 százalékra változott az átlagkamatláb. A lakossági betétek és hitelek átlagkamatlába is változott. A látra szóló betétek átlagkamat- lába az év eleje óta tartó folyamatos csökkenés után 0,1 százalékponttal 3,4 százalékra emelkedett. A lakosság számára folyósított hitelek átlagkamat- lába 0,2 százalékponttal 20,7 százalékra nőtt. ■ „Beértek” a fejlesztések Ma már elsősorban a termelékenység növelése, a minőség javítása a cél A minap az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. vezérigazgatójával, Takács Jánossal értékeltük a mögöttünk hagyott évet. Megyénk legnagyobb vállalatának vezetője arról is beszélt, hogy a gazdasági folyamatok milyen hatással lehetnek a hazai vállalkozásokra. Jászberény- Milyen alapról indították a 2000. évet?- Mint ismeretes '99-ben csak a TT- és kabinethűtőket gyártó csarnok átadását követően, a megszokotthoz képest egy kicsit később indítva a szezont tudtunk termelni. Igaz, így is eredményesek voltunk. A mintegy 69 milliárd forintos 1999-es árbevételt követően 2000-re közel 80 milliárdos bevételt prognosztizáltunk. Ebben a tervben már nem szerepelt a jászárokszállási, kereskedelmi hűtőket gyártó üzemünk, melyet idén februárban vett meg az amerikai Carrier. Az elképzelések szerint mintegy 2,5 millió terméket kellett előállítania a gyáraknak. Ezeket a terveinket sikerült túlteljesíteni. Árbevételünk 82 milliárd forint körül realizálódik. Erről a bázisról indulva terveztük meg a 2001-es évet. Idén mintegy 84 milliárdos bevételre számíthatunk.- Milyen beruházásokat valósítottak meg tavaly, és milyeneket terveznek ebben az évben?- 1999 rekordévnek számított a beruházások terén. Ebben természetesen benne van a TT- és kabinetüzem rekonstrukciója. Akkor összesen 7,3 milliárdot költöttünk beruházásra. 2000-ben 5,8 milliárdot szerettünk volna elkölteni, ebből 5,2 milliárdot sikerült teljesíteni. Ez évben pedig 6,6 milliárdot fordítunk fejlesztésre. Zömmel a kompresszoros hűtőgépgyártás területére érkeznek majd a beruházási összegek. Elsősorban termék- és technológiai fejlesztéseket valósítunk meg ebben az évben, de sokat költünk majd környezet- és tűzvédelmi célokra is.- Az ország gazdasági helyzetének alakulása mennyire befolyásolta a cég működését?- Az Electrolux magyarországi bevételeit tekintve mintegy 10 százalékos emelkedést figyelhettünk meg az elmúlt évben. A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet kissé megnövekedett 2000-ben. Iparágunkat sújtja az a probléma, hogy míg a vevők - teljesen természetesen - elvárják tőlünk, hogy minél jobb termékekkel jelenjünk meg, addig a kereskedelem nem hajlandó elfogadni az árban megjeleníteni a termék- fejlesztések miatt megnövekedett költségeket. Az alapanyagok, alkatrészek ára is növekszik, beszállítóinknak többet kellene fizetnünk, de a vevőink felé ezt sem tudjuk érvényesíteni. Kizárólag a belső költségcsökkentési, termelékenységnövelési programokkal tudjuk kompenzálni a „kiesést”.- A költségcsökkentés hallatán az emberek rögtön az elbocsátásokra gondolnak.- Létszámcsökkentésben nem gondolkodhatunk, hiszen ha kisebb mértékben, de növelni kívánjuk idén is a termelésünket. A fizetéseket sem csökkenthetjük, sőt emelést kell terveznünk. Inkább a fix költségek csökkentésére, a termelékenység növelésére kell gondolni ebben az esetben. A növekedés üteme az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft.-nél az elmúlt években általában 20 százalék körüli, vagy azt meghaladó volt. A fejlődés mára beérett. Nem elhanyagolható persze a az idei évre előre jelzett mintegy kétmilliárddal növekvő árbevétel sem. Termékeink 85 százalékát exportáljuk, s nem kedvező számunkra az a körülmény, hogy nincs kordában tartva az infláció. Törekszünk arra, hogy minél nagyobb százalékban magyar beszállítóktól szerezzük be a szükséges alkatrészeket. Hazai partnereink természetesen szeretnék érvényesíteni az infláció hatásait áraikban, mi viszont a kész termékek eladásakor külföldön ezt nem tudjuk megtenni. Ez az oka, hogy a beszállítóktól sem fogadjuk el az áremeléseket.- Tárgyaltak már a dolgozók képviselőivel az idei bérekről? Lesz-e hatással a fizetésekre a minimálbér emelése?- Bevett szokás, hogy a tárgyalásokat akkor kezdjük meg, amikor már pontosan ismerjük az előző év gazdasági eredményeit, az infláció mértékét. Az első tárgyalásokra január végén, február elején lehet számítani. Az Electroluxnál az átlagos bérszint jelenleg 95 ezer forint. Közvetlenül tehát minket nem érint a minimálbér emelése, hiszen nincs olyan dolgozónk, akit 40 ezer forint alatt foglalkoztatnánk. Közvetett hatásként jelentkezik, hogy a változás miatt a munkaerő árspirálja is megemelkedik. Az Electrolux Lehel a magyar gazdaságba ágyazódott, egyre inkább bővül a hazai beszállítók köre. Előfordulhat, hogy a partnereknél dolgoznak minimálbéren. Ha a kötelező emelések után az általuk beszállított alkatrészek árai számunkra elfogadhatatlan mértékben emelkednek, akkor nem biztos, hogy továbbra is partnerünk marad az adott cég. Ilyen szempontból is hatással lehet az Electrolux Lehelre a minimálbér-emelés. Az emelésre persze szükség volt, csak nem biztos, hogy egy lépésben ilyen nagyarányú növekedést kellett végrehajtani. Úgy gondolom, hogy az érintettekkel is jobban kellett volna egyeztetni.- Miíyen várakozásokkal tekint az idei évre?- Cégünkre leginkább a nyugat-európai gazdasági folyamatok vannak hatással, de úgy gondolom, hogy a gazdasági helyzet gyökeres változásával Magyarországon sem kell számolnunk. Az Electrolux hazánkban egy olyan nagyságrendű termelést ért el, melynek számottevő fejlesztése, zöldmezős beruházások indítása egyelőre nem látszik túlságosan valószínűnek, bár nem lehet teljesen kizárni. Jelenleg a folyamatos technológiai fejlesztésre, a minőségi színvonal emelésére, a termelékenység növelésére kell koncentrálnunk. ________________________________________BANKA CSABA RÉ SZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 3.) Borsodchem 6 490Ft Á Fotex 257 Ft ű Matáv 1070 Ft ű Mól 4 750 Ft ű OTP 15095 Ft ű Rába 2 515 Ft ű Richter 15850 Ft ű Zalakerámia 2 315 Ft ___Q_ BUX: 7507,79-1,26% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.49. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110-111 Tartott Tartott FOB (randa kiköti Kukorica 90-97 Mérséklődő Tartott FOB Medkótőböl Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai kiköti Napraforgó 364 Lanyha Lanyha Ex tank európai kSrőtó Szójadara 232 Tartott Erősödő AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 417,14 Cseh korona 7,51 Euró 264,72 Német márka 135,35 Osztrák schilling 19,24 Lengyel zloty 68,07 Svájci frank 173,89 Szlovák korona 6,02 USA-dollár 277,37 Hiánycikk a zárjegy Az új jövedéki szabályozás gondot okoz a borászoknak Tavaly októberben lépett hatályba a Pénzügyminisztérium zárjegyek módosításáról szóló rendelete, amely kimondja, hogy 2001. január elsejétől a bor is zárjegyköteles termék. Az új jövedéki szabályozás az ország sok borászatában gondot okoz, ugyanis a borosgazdáknak nincs elegendő zárjegyük. Budapest Ebben az évben már csak olyan bort szabad belföldön forgalomba hozni, amelynek palackját vagy kannáját szabályos, a vám- és pénzügyőrség által kibocsátott zárjeggyel látták el. Lapunk úgy tudja, mindazok a gazdálkodók, akik a tavaly októberi határidőig beadták igénylésüket a zárjegyekre, időben meg is kapták azokat, erről tanúskodnak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai is. Akik késve nyújtották be igényüket, néhány napos, vagy hetes várakozásra kell számítaniuk, hiszen a VPOP illetékes szervei csak a beérkezések sorrendjében adják ki a plombákat. Egyes borászok attól tartanak, hogy a zárjegyek késlekedése miatt jelentős károkat szenvednek el, hiszen nem tudják a nagykereskedőknek, vendéglátósoknak a szerződésben vállaltak szerint a borukat leszállítani. Többen közülük azt állítják, időben adták le a zárjegyrendeléseket. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) rövidesen összesítést ad arról, mennyire tipikus a késedelem. Meg nem erősített információk szerint egyébként a VPOP anyagi gondok miatt nem rendelt időben elég zárjegyet az Állami Nyomdában, ahol még szilveszterkor is zárjegyeket nyomtattak. Nyilvános párbeszédet folytatnak Őry: a szakszervezetek ne foglalkozzanak a nagypolitikával Tavaly Őry Csabának, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának jutott az a feladat, hogy a kormány részéről a szakszervezetekkel tárgyaljon. Budapest- Államtitkár Úr! Hogyan jellemezné a kormány és az érdekképviseletek párbeszédét az óévben? Voltak vitáink, de mindent egybevetve normális kapcsolatok alakultak ki a két fél között. Látni kell, hogy a társadalmi párbeszédet két, alapjaiban különböző álláspontú és törekvésű oldal folytatja. Amióta pedig működik a a Munkaügyi Tanács, a közvélemény is tud a párbeszéd minden fázisáról. 1994 után az érdekképviseletek a párbeszéd módjának megreformálása miatt kritizálták az akkori illetékeseket. 1998 óta pedig a rendszer átalakítása miatt teszik velünk ugyanezt. Úgy gondolom, hogy a szakszervezeteknek meg kell fogalmazniuk a kritikáikat, és sürgetniük kell olyan dolgokat, amelyeket a kormányoknak kell végrehajtaniuk. Jó példa erre a minimálbér-emelés, amelyet évek óta követeltek, de csak most érett meg rá a gazdasági helyzet.- Mit emelne ki a tavalyi év sikerei közül?- Sikerült létrehozni a kormányzat és a szak- szervezetek közötti kölcsönös tájékoztatás fórumait, amelyek jól működnek. Folyamatos volt a párbeszéd a közszféra érdekképviseleteivel. Az EU-csat- lakozás lényeges kérdéseiben is egyetértés van a felek között.- Ön szakszervezeti vezető volt. Mit kíván 2001-re a szakszervezeteknek?- Azt, hogy foglalkozzanak többet saját tagságukkal a nagy- politika helyett. A rendszerváltáskor indokolt volt, hogy felvállaltak ilyen szerepkört is, de mára ez aktualitását vesztette, sz. e. Emelkedtek a bérterhek A minimálbér-emelés növeli a munkáltatók kiadásait Budapest A foglalkoztatottak majd negyedét érinti a minimálbér 40 ezer forintra emelése. A cégek azonban elbocsátásokkal, munkaidőcsökkentéssel védekeznek a növekvő bérterhekkel szemben. A Gazdasági Minisztérium elemzései szerint a minimálbér kötelező felemelése százmilli- árd forinttal növeli idén a bér- kiáramlást, ami azt is jelenti, hogy két és fél százalékkal nő a bérszínvonal. A legalacsonyabb fizetések a versenyszféra vállalatai közül a textiliparban voltak, itt majdnem a dolgozók felét érinti a mostani emelés. Ezt követi a szálloda- és vendéglátóiparban foglalkoztatottak köre, ahol mellesleg a borravaló bekalku- lálásával már korántsem lenne ilyen kedvezőtlen a helyzet, majd a mezőgazdaságban dolgozók következnek a sorban. Ezen a három területen jelenti a minimálbér-emelés a legnagyobb terhet a vállalkozásoknak, munkáltatóknak. A kétszázalékos társadalombiztosítási járulékcsökkentés ellenére is többletkiadásokkal kell számolniuk (lásd táblázatunkat) . Csak néhány ágazatban csökkennek ténylegesen is a munkáltatók terhei idén januártól. Ilyen a kokszgyártás és a kőolajfeldolgozás, a vegyipar, a jármű- és gépgyártás, illetve a pénzügyi tevékenységek köre. A Magyar Rádió értesülései szerint máris megfigyelhető, hogy a cégek elbocsátásokkal, csökkentett munkaidővel vagy havi szerződésekkel próbálják kijátszani a rendelkezést. Főként azok a kisebb vállalkozások próbálkoznak, amelyek nem tudják kigazdálkodni a többletterheket. Ráadásul éppen ezekben a kisüzemekben nem működik semmiféle érdekvédelem, tehát senki nincs, aki a munkavállalók érdekeit képviselné. A MUNKAERŐ KÖLTSÉGEINEK ALAKULÁSA 200I-TŐL textilipar tatet vendég- mező- dolgozás látás gazdaság MV J Takács János |
