Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-24 / 20. szám

2001. Január 24., szerda / * 7. OLDAL Már nem „príma” a tartályos gáz Hétfőn rendkívüli falugyűlést tartottak a közigazgatásilag Tiszaburához tarto­zó kis településen. Az ok: a lakosok szeretnék a faluban kiépített tartályos gázrendszert vezetékesre váltani. PUSZTATASKONY Amikor még a Prímagáz tartályos szolgálta­tásának árai, s annak kivitelezési költségei is kedvezőek voltak, ilyen rendszer épült ki a kilencvenes évek közepén a faluban és az itt működő Tóparti Szociális Foglalkoztató Intézetben egyaránt. Ám az évek múlásával egyre többen mondtak le a tartályos gáz igénybevételéről. Elsősorban annak megfi­zethetetlen árai, s mint azt a fórumon töb­ben is hangsúlyozták, a gáz romló minősé­ge miatt. így hiába épült ki negyven portán a csatlakozócsonk, mára már minden la­kásban és az otthonban is újra fával és szénnel tüzelnek. Néhányan ugyan még használják a tartályos gázt, de csak főzésre és mosogatásra. Ezek a tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy az 5 kilométerre lévő Tisza- burán már vezetékes földgázrendszert épí^ tettek ki. Ez utóbbi árai is nőttek időköz­ben, de az még mindig jóval gazdaságo­sabb, mint a tartályos. A pusztataskonyiak ezért is fogtak össze a hasonló helyzetben lévő térségi települések - Jánoshida, Ti- szasüly, Nagykörű, Hunyadfalva, Nagyrév, Kőtelek és Csataszög - lakóival, s megír­ták levelüket a Gazdasági Minisztériumba. Kérték, a tárca járuljon hozzá ahhoz, hogy rácsatlakozhassanak a legközelebbi gerinc­vezetékre, vagy adjon olyan kompenzáci­ót, amely gazdaságossá teszi számukra is a gázszolgáltatást. Ez irányú törekvéseiket a térségi országgyűlési képviselők támogató nyilatkozataival is igyekeztek nyomatéko­sítani. A fórumon részt vevő Gál Zsigmond, ti- szaburai polgármester a fentiekkel kapcso­latosan elmondta, hogy nagy a felháboro­dás, mert a pusztataskonyiak nem tudják lenyelni azt, hogy olyan fejlesztéshez járul­tak hozzá nem kevés pénzzel, ami mostan­ra csak bosszúságot okoz nekik. A pusztataskonyi gázfórum résztvevői megegyeztek abban is, hogy az ország töb­bi tartályos gázrendszerű településével együtt - összesen hatvankettő van - kérni fogják a miniszterelnököt is problémájuk orvoslására. Röviden ISKOLATEJPROGRAM. Tisza- derzs megyénkben elsőként kap­csolódott be az országos iskola- tejprogramba. Az eddigi pozitív tapasztalatok alapján az önkor­mányzat az akció folytatása mel­lett döntött. Január 15-én további iskolai félévre meghosszabbítot­ták szerződésüket az Alcsi Mező- gazdasági Rt.-vel, a Nutricia Ke­reskedőház Rt.-vel, valamint a Budapesti Gyermekétkeztetési Alapítvánnyal. így kétszáz tisza- derzsi iskolás és óvodás jut hoz­zá naponta legalább 2 deci tej­hez, kakaóhoz és péksütemé­nyekhez. Ez utóbbit egy porosz­lói magánpékség biztosítja, szin­tén szerződéses formában. BABAKIÁLLÍTÁS. A tavalyi „mackó-medve akció” sikere után babák gyűjtését hirdette meg a füredi művelődési köz­pont. Sikerrel, hiszen a meghir­detett határidőre több mint száz baba gyűlt össze, amelyekből értékes kollekciót állítottak ösz- sze a szervezők. A magyar kul­túra napja tiszteletére így január 23-án megnyílhatott az a baba­kiállítás is, amelyet a hónap vé­géig tekinthetnek meg az érdek­lődők a kultúrház kiállítótermé­ben. ■ A csillagok húrján Ha belekezdünk valamibe, azt csak komolyan szabad végig csinálni. Az ismert mondás a legigazabb lehet a jó két év­vel ezelőtt megalkotott Csillaghúr elnevezésű helyi népdal­körre, amelynek tagjai bizony szívükön viselik azt, amit vállaltak: a népzene és a népdal igényes tolmácsolásával nem csak ápolják a térségi hagyományokat, hanem telepü­lésük jó hírét is öregbítik. az, aki a csillagok húrján játszva énekel, sikeres lehet. Ez utóbbi­ból korán kijutott a népdalkor tagjainak, hiszen rögtön az első nekifutásra bronz minősítést kap­Abádszalók Igaz ugyan, hogy a Csillaghúr ere­detileg az erdei rétek fehér virágú növénye, de igaz lehet az is, hogy tak. A szakmai zsűri kiemelte: nem népieskedő, amolyan csi- kós-gulyás-pusztás giccs, amit közvetítenek, hanem egyszerű és mégis értékes. Elsősorban azért, mert mély gyökerekből táplálkoz­va tartja életben a szalóki ősök zenéjét és táncát. Ez utóbbi teszi azóta is virág­zóvá az abádszalóki Csillaghúrt, amelynek tagjai törekszenek is arra, hogy egyre tísztább hangok­kal szerezzenek örömet hallgató­ságuknak. Nem vélet­len így az sem, hogy méltó részesei szinte minden települési ren­dezvénynek, bronzuk alig két év után már ezüstösen csillog, s Lengyelországban tol­mács nélkül is érthető­vé tették tiszai dalaik­kal a magyart. Szok­tuk mondani, hogy múltunk megbecsülé­se teszi tervezhetővé jövőnket. Nos, a csil- laghúrosok most az őseik örökségére épít­ve „aranyosak” szeret­nének lenni. Fellépés tavaly nyáron Lengyelországban. Középen a település polgármestere, Bordás Imre Füredi évfordulók Iroda a vidékfejlesztésért Tiszafüred A Városi Könyvtár és a he­lyi Könyvtárpártoló Alapít­vány többek között az alábbi gondolatokkal aján­lotta olvasói figyelmébe 2000 decemberének végén azt az évfordulónaptárt, amelyet elsőként éppen húsz esztendővel ezelőtt je­lentettek meg: „2001. évi évfordulónaptárunk bizo­nyítja: szellemi értékeink: tudásunk, erkölcseink, em­lékezetünk és történel­münk el nem pusztítható, ki nem sajátítható. Senki, semmi által, az új évezred­ben sem.” Mivel a kiadvány minden eddigi­nél részletesebb havi bontásban idézi fel 425 esztendő távlatában a település dokumentált évfordu­lós emlékeit, az alábbi ajánlás csak kedvcsináló kíván lenni azok számára, akik érdeklődést mutatnak lakóhelyük, lakókör­nyezetük története iránt. Annál is inkább, mert 2000. november 10-e óta az ezzel kapcsolatos minden apró részlet megtalálha­tó az alábbi internetes honlapon is: www.hamori-tfured.suli­net.hu/könyvtár. Számos érdekességekre buk­kanhatunk az írásos és interne­tes naptárban. Például megtud­hatjuk, hogy pontosan 225 éve kezdte el szolgálatát Füred első plébánosa, Nyitrai József az ek­kor még ideiglenesen, vályogból megépített római katolikus templomban, 175 évvel ezelőtt pedig annak örülhettek a bor­kedvelők, hogy 1811 óta a leg­jobb bort adták a füredi szőlők. 125 éve kezdte el működését a II. Általános Ipartársulat és ekkor kezdte el szervezni a tűzoltóegy­letet Bán Zsigmond református lelkész. Háromnegyed évszáza­da született Tiszafüreden a világ legjobb öttusázójának, Balczó Andrásnak a későbbi felfedezője és edzője, Benedek Ferenc, aki február 5-én ünnepli születés­napját. Megtudható mindezeken túl, hogy száz éve írják egybe Tisza­füred nevét, s az is, hogy 75 éve, 1926. október 14-én a városban járt és a helyi „Bika” Szállodában ebédelt Frigyes Ágost szász ki­rály. Ötven éve már annak is, hogy megalakult a Háziipari Szövetkezet, elkezdődött a taní­tás a gimnáziumban, s a térség­ben Tiszaigar az elsők között lett termelőszövetkezeti község. Huszonöt évvel ezelőtt Füreden adták át a megye háromezredik OTP-öröklakását, felavatták az Örvényi úti bölcsődét, s elkezdte munkáját a Kuntej, a térség első tejüzeme is. Tiszaszentimre A Közép-Tisza Menti Önkor­mányzatok Kistérségi Társulása 1999-ben nyitotta meg azt az iro­dát a településen, mely működé­sének elsődleges célja a térségi fejlesztésekkel kapcsolatos prog­ramok koordinálása, illetve elő­készítése. E feladatok megoldá­sát a napokban több pályázat is segítette. A Miniszterelnöki Hiva­tal félmillió, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium további másfélmillió forintot biz­tosított a szentimrei irodának. A pályázati források elsősorban a technikai felszereltséget javítják és lehetővé teszik egy vidékfej­lesztési menedzser foglalkoztatá­sát is. Ez utóbbi feladatok ellátá­sával megbízott Szekeres János elmondta, az iroda működése el­sősorban az EU Sapard-program- jának térségi megvalósítását hi­vatott segíteni, emellett felkarol minden olyan pályázatot - elő­készítés, tanácsadás, bonyolítás stb. -, amely hozzájárulhat a kis- térség fejlődéséhez. __________■ Bő vülő francia kapcsolat Tiszafüred Az oldalt írta és szerkesztette: Percze Miklós Már harmadik éve annak, hogy a franciaországi Mar- quette-lez-Lille kezdemé­nyezte a kapcsolatfelvételt a Tisza-tó „fővárosával”. Miu­tán a fürediek ellátogattak Franciaországba, a testvér­városjelölt franciák polgár- mesterükkel tisztelték meg a tavalyi Halas-napokat. Legutóbb pedig Marquette-lez- Lille sport-, kulturális és nemzet­közi ügyekkel megbízott képvise­lőjét, Jean-Pierre Guilbert-t látta vendégül Rente Ferenc polgár- mester. Tiszafüred francia vendé­ge érdeklődésünkre elmondta, hogy lehetőleg már ebben az év­ben tartalommal kívánják meg­tölteni a korábban egyeztetett ter­veket. A franciák ajánlatában egy füredi sportküldöttség fogadása szerepel (az elképzelések szerint háromnapos tornán vesz részt a futballcsapat), emellett füredi kó­rusok és zenekarok fellépésével is nemzetközivé kívánják tenni a hagyományos marquette-lez- lille-i nyári zenei fesztivált. Jean- Pierre Guilbert arról is szólt, hogy elnyerte tetszésüket a Ti­sza-tó, és cserelátogatásokkal kí­vánják erősíteni a francia és ma­gyar horgászok kapcsolatát. Idén a marquette-lez-lille-i városháza delegációja abból a célból is el szeretne látogatni Tiszafüredre, hogy előkészítsen egy családi alapokra épülő együttműködést a két város között. A francia ven­dég végezetül elmondta, bízik benne, hogy a kulturális kapcso­latok a későbbiekben segíthetik a francia-magyar gazdasági együttműködést is. ___________■ Dí jkiosztó sportgála olimpiai bajnokokkal Képünkön a sydneyi győztes Pulai-Novák kenupáros Tiszafüred A városi sportcsarnok és szabadidő-központ ötödik éve teremgálával igyekszik népszerűsíteni az atlétikát. Két esztendeje már azzal is, hogy megjutalmazzák az esztendő legjobb ifjúsági sportolóit. A millenniumi esztendőben az­zal is emlékezetessé vált a sport ünnepnapja, hogy az arra kiérde­mesültek olyan neves személyi­ségektől vehették át jutalmaikat, mint Benedek Ferenc, a legendás Balczó András egykori edzője, s több, későbbi világ- és olimpiai bajnok öttusázó nevelője, vala­mint az „aranyos” sydneyi kenu­páros, Pulai Imre és Novák Fe­renc. Benedek Feri bácsi egyfajta családi kötelességet is teljesített, amikor fivére kényszerű távollét­ében ő adta át az olimpiai (1952, Helsinki) és világbajnok (1954, Chile) öccse által alapított Bene­dek Gábor-díjat. Idén a Hadadi Éva és Nagy Vanda kajakpáros, a stocktoni maratoni világkupa ifjúsági győz­teseiként, Fehér Richard pedig kétszeres korosztályos magyar bajnok kajakosként vehette át a Benedek Gábor-díjat és a vele já­ró pénzjutalmat, míg a különbö­ző sportágak legjobbjai az él­ménybeszámolót is tartó sydneyi hősökkel, Pulai Imrével és Novák Ferenccel parolázhattak jutalma­ik átvételekor. Ők a következők voltak: Kovács Ágnes, Nagy Nor­bert, Gyurcsán Mária, Rostás Kál­mán (atlétika), Szerencsés Anett, Katona Gergely (kajak-kenu), An­gyal Mihály, Tóth Tibor, Csőke Já­nos, ifj. Bártfai István (labdarú­gás), Nagy Andrea, Banha Attila (torna), Szabó Attila (triatlon), Rente Éva (kosárlabda), Lővei At­tila (karate), Hüse Gábor (tánc). Az év testnevelője Virág Tibor lett. Galambászok sikerei Tiszafüred Az 1956 óta folyamatosan működő Postagalambsport Egyesület január 13-án tar­totta az elmúlt év eredmé­nyeit összegző, díjkiosztó ünnepségét. A versenysike­reket reprezentáló díszser­legek garmadáját látván, nyugodt szívvel elmondha­tó: a galambászok repeshet­nek örömükben. Az ünnepi összejövetelkor tud­tuk meg, hogy Tiszafüreden hú­szán űzik egyesületbe tömörülve a galambászatot, s legalább ötven azoknak a száma, altik legkedve­ket, amelyekre még ezer kilomé­ter távolságról is a leggyorsabban igyekszik haza a boszorkányosán navigáló szárnyas, vagy ahogy tréfásan a köznyelv emlegeti, a „tubi”. Ez utóbbi elnevezés kap­csán Tiszafüreden egyáltalán nem lehet kérdéses a lenni vagy nem lenni shakespeare-i dilem­mára adandó válasz. A lenni érv mellett először elő lehet hoza­kodni a hazai és nemzetközi baj­nokságokkal - 8 és 12 utas meg­méretések, ifigalambok verse­nye, rövid, közép- és hosszú távú egyéni és csapatbajnokságok, millenniumi emlékversenyek stb. —, ahol 18 alkalommal kerül­tek az első tíz közé a füredi ga­A képen balra Kocsik Kálmán egyesületi elnök, aki 1956-ban alapító tag volt, jobbra a 2000 év legeredményesebb füredi galambásza, Takács Gyula sebb időtöltésükként tartják szá­mon ezt, a sportként kicsit költ­séges, de nagyon szép hobbit. A galambászat rejtelmeinek megfejtése több könyvet képes lenne megtölteni. Elég, ha csak a galambok varázslatos tájékozódó képességének a titkára keressük a választ, vagy azt a megszállott­ságot próbáljuk kivesézni, amely a galambtartó gazdák türelme, szorgalma, kitartása révén teremt olyan otthonos dúcokat, fészke­lambászok, akik itt négy első és két második hellyel is jó hírét kel­tették városuknak. A másik lenni érvért pedig kö­szönetét is mondanak a helyi ön- kormányzatnak azért a támoga­tásért, amit civil szervezetként kaptak 2000-ben, biztosítva a nyugodt munkát abban az egye­sületben, amely májusi évadnyi­tójára szeretettel vár minden ér­deklődőt a városi sportpályára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents