Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-23 / 19. szám
2001. Január 23., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Sorokban BODNÁRNÉ A THÁLIÁBAN. A számos nehézség, sőt tragédia elenére - előbb a premiert kellett elhalasztani betegség miatt, majd az egyik szereplő, Soltis Lajos szenvedett halálos autóbalesetet - nagy sikerrel játszották Szolnokon Németh László Bodnárné című drámáját, melynek címszerepét Törőcsik Mari alakítja. Az utolsó előadást ma este rendezik a Szigligeti Színházban, majd a darab „felköltözik” Budapestre. Január 29-én este a Thália Színház tűzi műsorára a Bodnárnét. SAJTÓBESZÉLGETÉS. A rendőrség és a sajtó együttműködésének jegyében a Jászberényi Rendőrkapitányság sajtóbeszélgetésre hívta meg a térség, illetőleg a megye médiumainak képviselőit. Lukács István alezredes, rendőrkapitány a találkozón tájékoztatást adott a Jászság rendőrségének elmúlt évi tevékenységéről. CSATORNAÉPÍTÉS. Török szentmiklós három utca szennyvízelvezető rendszerének kiépítéséhez a megyei területfejlesztési tanácstól nyert támogatást. A beruházás költsége közel 24 millió forintot, a kivitelező a Törökszentmiklósi Térségi Víz- és Csatornamű Kft. Az összeg mintegy felét (12,9 milliót) a település önkormányzata biztosítja. ÖSZTÖNDÍJ. A karcagi önkormányzat az Oktatási Minisztériummal együttműködve kiírta a Bursa Hungarica felsőoktatási és középiskolai ösztöndíjpályázatot. Pénteken megtörtént az elbírálás. A középiskolás kategóriában a szociális rászorultság lapján a 34 pályázatból 32 felelt meg, míg a felsőoktatási intézményekben tanuló 88 igénylőből 86 diák pályázatát támogatták. ■ Az átlagautó tizenkét és fél éves (Folytatás az 1. oldalról) De például a nyugati típusok közül a megyénkben leggyakoribb márka, az Opel átlagéletkora sem volt több 8,26 évesnél 1999-ben. A legidősebb átlagéletkornak listáján a Zaporozsec vezet a maga 19,40 évével, majd a Moszkvics (15,99), a Lada (15,45) és a Polski Fiat (15,09) követi a sorban. A személygépkocsik átlagéletkora egyébként megyénkben 12,53 év volt 1999-ben, amely érték kevesebb, mint az 1998-asra jellemző (12,65), de több, mint az 1997. évi (12,44) - még akkor is, ha nem sokban különböznek egymástól. Kijelenthető tehát, hogy megyénk autóparkja sajnos nem fiatalodik, hanem viszonylag állandó értéket mutat. -bgyVIZUALIS ALAPISKOLA. A magyar kultúra napja alkalmából az Önálló Vizuális Alapiskola törökszentmiklósi tagozata tanulóinak munkáiból rendeztek kiállítást a városi művelődési központ Pincegalériájában. A színvonalas tárlatot február 16-ig nézhetik meg az érdeklődők. ______fotó, mészáros Cs ak a Hetényi ad ügyeletet A betegek választhatnak, melyik kórházba kerülnek A tavaly októberi egyeztető fórumon dr. Kovács László megyei tiszti főorvos ígéretet tett arra, hogy kivizsgálja, vajon melyik kórház feladata a Törökszentmiklóson és környékén élő több mint 44 ezer ember ellátása. A vizsgálat eredményéről, illetve a döntésről tartottak tegnap sajtótájékoztatót az ÁNTSZ megyei intézetében. Egészségügy Dr. Kovács László elmondta, hogy először a területen élők között végeztek felmérést, vajon melyik kórházat veszik igénybe. Kiderült, hogy mindkettőt. Az illetékes minisztériumok véleményét is kikérte a tiszti főorvos. A MÁV-kórhá- zat fenntartó Közlekedési és Vízügyi Minisztériumtól azt a választ kapta, hogy a meglévő 290 ágyas kórházat azokban a szaunákban, amelyekben szükséges, fenn akarják tartani. Az Egészségügyi Minisztérium illetékese úgy nyilatkozott, hogy elsődleges a párhuzatnosság csökkentése. A megyei önkormányzat pedig a törvényességre való hivatkozással kinyilvánította szándékát, hogy a megye összes lakosának - így a Törökszentmiklós környékén élőknek is - biztosítani akarja az egészségügyi ellátását. Kiderült, hogy nem létezik olyan szerződés, amely alapján az önkormányzat a MÁV-kórházat bízta volna meg a terület ellátásával. Szabó Józseftől, a közgyűlés alelnökétől megtudtuk, hogy valójában törvénysértés történt, amikor 1996-ban a Hetényi kórház akkori igazgatója, dr. Varga Gábor és a MÁV-kórház igazgatója, dr. Lőke Miklós megegyezett a mostanáig érvényben lévő ellátási rendről. A megyei önkormányzat csak utólag értesült a történtekről. A döntés értelmében tehát február elsejétől a Hetényi Géza kórház egyedül látja el az ügyeletet. A betegek jogai ezzel szemernyit sem csorbulnak, hiszen ha igénylik, lehetőségük lesz rá, hogy a MÁV-kórházat válasszák, az OEP továbbra is finanszírozza mindkét intézményben az ellátásukat. A megyei szakfelügyelő főorvosok szerint azonban a Hetényiben magasabb színvonalú ellátásban lehet részük, szakmailag is megalapozott tehát ez a határozat. Mint dr. Baksai István főigazgató elmondta, a megyei kórház és rendelőintézet túlzsúfoltságától sem kell tartani, hiszen a miklósi rendelőintézet továbbra is működik, illetve eddig is voltak olyan szakterületek, melyek betegei mindenképpen hozzájuk kerültek. Dr. Rudner Ervin, a megyei orvoskamara elnöke kiemelte, régóta dolgoznak már egy közös struktúra kialakításán. Kérdéses ugyan a MÁV-kórház jövője, de a felhalmozott szakmai és infrastrukturális értékeket kár tenne veszni hagyni. __________ SZILVÁSI Elb irtokolt ingatlanok (Folytatás az 1. oldalról) Hogy pontosan mikor és milyen módon, azt most igyekszenek kideríteni. Ez nem egyszerű feladat, hiszen mindeddig nem volt pontos lista ezekről az ingatlanokról, így jelenleg is folyik a földhivatal és a kincstár adatainak egyeztetése. A nagyságrendet érzékelteti, hogy csupán a megyében több, mint 12 ezerre tehető az állami ingatlanok száma. Az ingatlanok jelentős része bérleti vagy vagyonkezelői szerződéssel került a használóhoz, ám a becslések szerint kétezer ingatlant fenyeget az elbirtoklás veszélye. Ez a megye területéhez viszonyítva nem több és nem kevesebb, mint az ország más részein - véli dr. Ratkai Miklós. A kirendeltségvezető szerint legfőbb feladat most az elbirtoklás megakadályozása. Erre nem egész fél esztendeje van a kincstárnak. Éppen ezért az ingatlanok használóit hamarosan levélben keresik meg. Ám, hogy aztán mi tesz az ingatlanokkal, ma még nem tudni. Jó részüknél elképzelhető a tulajdonviszony egy központi jogszabállyal való rendezése, más esetekben viszont valószínűleg a kincstárnak és a használónak kell majd megegyeznie, illetve a szükséges jogi lépéseket a kincstárnak kell megtennie. ____________________ ___________ T. J. Köz érzetünk TELEKI JÓZSEF Kiárusított kegyelet Szombat számomra a megvilágosodás napja volt. Sokáig ugyanis nem tudtam, mi zavar a Zámbó Imre, vagy ahogy mindenki ismerte, Jimmy halála körül kialakult média- és néphisztériában. Egy család legintimebb szférájába behatoló kandi kamerák, az egymást a ravatal körül is tipró emberek, a halálban is üzletet sejtők láttán aztán rájöttem, ami leginkább elborzaszt - az az ízléstelenség. A királyi temetés ugyanakkor felvetette bennem a tyúk és a tojás kérdést: vajon a média váltotta ki a felfokozott érzelmeket, vagy a bulvársajtó és a j • , ,1 egyes tévék csak lekéAmi leginkább elborzaszt pezték a néphangulatot? az az ízléstelenség ^ mindi8is nyilvánvaló volt, hogy a magas kultúra, mint tömegkultúra fából vaskarika. így igazán azon sem tehet csodálkozni, hogy a nézettséget, példányszámot oltárukra helyező médiumok a magyar kultúra napjára, a nemzet színművészének tartott Sinkovits Imre halálának hírére legfeljebb egy-két mondatot fecséreltek. A „Király” temetésének viszont minden mozzanatát nyomon követhettük a képernyők előtt, vagy éppen tizenkét oldalon át olvashattuk az egyik bulvárlap hét végi számban. No persze az is igaz, hogy az elmúlt egy-két évtized történelemfordító újratemetésein sem tolongtak többen. Aligha szögezett többeket a képernyő elé Antall József miniszterelnök, vagy éppen Lady Diana örök nyugalomra helyezésének közvetítése. Még Jimmy temetésének összefoglalója is annyi nézőt vonzott, hogy megyénk egyik kisvárosában csaknem érdektelenségbe fulladt a „komoly” könnyűzenész: Tolcsvay Béla estje. így akár mondhatnánk: rosszkor halt meg Sinkovits Imre, rosszkor (vagy talán rossz korban?) fogott a húrok pengetéséhez Tolcsvay Béla. Ám nekem — aki az iskolapadot még a antivüágban koptatta - azt tanították, hogy a médiumoknak értékközvetítő szerepe is van. Márpedig az értékekhez hozzátartozik az emberség is, ami azt diktálná, hogy ha megszólal a lélekharang, akkor - függetlenül attól, kiért szól - megálljunk egy percre, és fejet hajtsunk. Számomra leginkább ez hiányzott — a főhajtás. Mert az már mindennek a netovábbja volt, mikor a jeges Tiszát átúszó Cser- neczky Attila és ifjabb Schirilía György az egészséges életmódot hirdetve, a könnyűzene királyának emlékére megkoszorúzta a szőke folyót. És nem csak azért, mert utoljára az élővilágot csaknem elpusztító ciánszennyezés után vitt koszorút a legmagyarabb folyó. Habár a sikerhajhászásnak, a figyelemfelkeltésnek ez módja felér egy környezetszennyezéssel — kulturálisan. Az OLVASÓÉ á szó Reménykeltő mozgolódás A kisgazdák pártalkotmánya garantálja a pártvezér örökös tisztségét. Mire hát a lázadás? Nem értett egyet mindenki az okirat elfogadásakor a kiváltságok adományozásával? Anno a lánglelkű párthívek a politizálás hevében nem számoltak a tehetséges következményekkel, így a demokratikusnak aligha nevezhető pártalkotmány egyszemélyes pártot legitimizált, amelyben írmagja sincs az önkormányzati alapelvnek, az elnök jogköre korlátlan, a párttagok pedig önmagukat fosztották meg minden olyan tehetőségtől, amely lépés- kényszer esetén jogot indukálna a változtatásra. A párt belső hatalmi harcát az események iránt érdeklődő „közönség” már-már a szórakoztató műsorok kategóriájába sorolja, kevésbé tartja viszont komikusnak a miniszteriális szinten hozott döntéseket, amelyek a mezőgazdaságra tragikusan hatnak. És bár a kacagtató műfaj közel áll a magyarhoz, ez esetben szívesebben élné át a katarzist a drámai helyzet feloldásában. Mert vitathatatlan, hogy mezőgazdaságunk elérkezett a legmélyebb pontra. A minisztériumban hozott, olykor meghökkentő, éppen ezért gyaníthatóan a szakmai hozzáértést is nélkülöző döntések az Alföld parasztságának szegénységet, sokaknak eladósodást hoztak. A mi szemünkben akkor szereznének elévülhetetlen érdemeket a lázadók, ha harcukat nem csupán a párt irányításának demokratizálásáért vívnák, hanem a vidék és a haldokló mezőgazdaság feltámasztásáért iS. KOROKNAI KATALIN Mennyit áldoz kultúrára? A magyar kultúra napja alkalmából arról kérdeztük a járókelőket: mekkora szerepet játszik életükben a művelődés, a művészet, s mennyit áldoznak kultúrára? Körkérdés Tisztelgés Himnuszunk előtt Ignácz Gábor- né, 73 esztendős nyugdíjas:- Á nyugdíjamból már évek óta semmi ilyesmire nem telik. Még az a szerencse, hogy a nyugdíjasklubbal, amelynek tagja vagyok, olykor eljutok színházba, rendezvényekre. Olvasnivalóra is úgy teszek szert, hogy egymás között cserélgetjük a könyveket. Molnár István, 24 éves vállalkozó:- Alig áldozok valamit a kultúrára, mert a munkám mellett szinte semmire sem jut időm. Nagyon ritkán jutok el moziba, vagy színházba, sőt, még olvasgatni is csak esténként tudok egy keveset. Balogh László, 41 éves üzletkötő:- Bár elég kevés szabadidővel rendelkezem, állandó színházlátogató vagyok és szívesen veszek részt a megyeszékhely zenei rendezvényein. Persze azért havonta egy-két könyvet elolvasok és mivel mindkét gyermekem iskoláskorú, miattuk rendszeresen vásárolok is. Ám szerintem ezen kívül az internet bizonyos információs bázisai is rendelkeznek kulturális értékekkel. Dr. Orosz Ágnes, 33 esztendős gyermekorvos: — Van színházbérletünk, és időnként egy-egy koncertet is meghallgatunk. Igaz, egy kisgyermekes családban ezeket a programokat nehezebb összeegyeztetni, de a szándék él. Könyvet is rendszeresen vásárolunk, bár őszintén szólva a szépirodalom az utóbbi időben kissé háttérbe szorult. Mostanában inkább szakkönyvekre és mesekönyvre költöttünk. BlIGÁNY (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak Pedagógiai Díjban részesült Pécsi István, a Verseghy Ferenc Gimnázium tanára, Pintér János, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója és Tó- táné Tóth Éva, a IV. Számú Óvodai Igazgatóság intézményvezetője. Szolnok Város Kulturális Díja-Kaposvári Gyula Emlékére kitüntetésben részesült a Szolnoki Helyőrség Fúvószenekara, Valkó Mihály újságíró, tanár, illetve megosztva Bistey András író, újságíró és dr. Illésy Miklós jogász, zeneszerző. A Bodex- gyűrűt Mészáros István színművész kapta, míg az idén első alkalommal átadott Rotary Mecénás Díjat dr. Szepesházy Kálmán geológus vehette át. Az ünnepség további részében a Szolnoki Kodály Kórus kalauzolta a közönséget a magyar történetem sorsfordulóin a Lant és kard című zenés műsorral, hangszeres és énekes szólisták közreműködésével. Karcagon a Déryné Művelődési Központban tartottak tegnap ünnepséget. A megjelenteket dr. Ecsedy István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma köz- művelődési és közgyűjteményi helyettes államtitkára köszöntötte.- A magyar kultúra velünk van, ha kell, egyetlen versben, egyetlen kézfogás formájában, s ez a kultúra összetart bennünket. A kultúra megtartása parancs, kötelesség, a jövő nemzedék számára is, mert minden hagyomány arra int, hogy büszkék tegyünk magyarságunkra. Itt az ideje, hogy biztos tartást adjunk egymásnak, lépésről lépésre építsük jövőnket, melyben mindenkinek megvan a feladata — mondta többek között a helyettes államtitkár. Ezután Fazekas Sándor polgármester köszöntötte a megyei közművelődési díjas Hitter Piroskát, majd a Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium diákjai adtak ünnepi műsort. Ugyancsak tegnap nyílt meg Üdvözlet Csíkból címmel Márton László fotóművész kiállítása. Jászberényben a magyar kultúra napja alkalmából az ön- kormányzat oktatási, kulturális és közművelődési bizottsága közművelődési dolgozókat jutalmazott végzett munkájuk elismeréseként. A jutalmakat tegnap délután a városháza dísztermében rövid műsor keretében adták át. ___________________________B. GY„ D. E., B. CS.
