Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-23 / 19. szám

2001. Január 23., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Sorokban BODNÁRNÉ A THÁLIÁBAN. A számos nehézség, sőt tragédia elenére - előbb a premiert kel­lett elhalasztani betegség miatt, majd az egyik szereplő, Soltis Lajos szenvedett halálos autó­balesetet - nagy sikerrel játszot­ták Szolnokon Németh László Bodnárné című drámáját, mely­nek címszerepét Törőcsik Mari alakítja. Az utolsó előadást ma este rendezik a Szigligeti Szín­házban, majd a darab „felköltö­zik” Budapestre. Január 29-én este a Thália Színház tűzi műso­rára a Bodnárnét. SAJTÓBESZÉLGETÉS. A rendőrség és a sajtó együttmű­ködésének jegyében a Jászberé­nyi Rendőrkapitányság sajtóbe­szélgetésre hívta meg a térség, illetőleg a megye médiumainak képviselőit. Lukács István alez­redes, rendőrkapitány a találko­zón tájékoztatást adott a Jászság rendőrségének elmúlt évi tevé­kenységéről. CSATORNAÉPÍTÉS. Török szentmiklós három utca szennyvízelvezető rendszeré­nek kiépítéséhez a megyei terü­letfejlesztési tanácstól nyert tá­mogatást. A beruházás költsége közel 24 millió forintot, a kivite­lező a Törökszentmiklósi Térsé­gi Víz- és Csatornamű Kft. Az összeg mintegy felét (12,9 milli­ót) a település önkormányzata biztosítja. ÖSZTÖNDÍJ. A karcagi önkor­mányzat az Oktatási Minisztéri­ummal együttműködve kiírta a Bursa Hungarica felsőoktatási és középiskolai ösztöndíjpályá­zatot. Pénteken megtörtént az elbírálás. A középiskolás kate­góriában a szociális rászorultság lapján a 34 pályázatból 32 felelt meg, míg a felsőoktatási intéz­ményekben tanuló 88 igénylő­ből 86 diák pályázatát támogat­ták. ■ Az átlagautó tizenkét és fél éves (Folytatás az 1. oldalról) De például a nyugati típusok kö­zül a megyénkben leggyakoribb márka, az Opel átlagéletkora sem volt több 8,26 évesnél 1999-ben. A legidősebb átlagéletkornak lis­táján a Zaporozsec vezet a maga 19,40 évével, majd a Moszkvics (15,99), a Lada (15,45) és a Pols­ki Fiat (15,09) követi a sorban. A személygépkocsik átlagéletkora egyébként megyénkben 12,53 év volt 1999-ben, amely érték keve­sebb, mint az 1998-asra jellemző (12,65), de több, mint az 1997. évi (12,44) - még akkor is, ha nem sokban különböznek egy­mástól. Kijelenthető tehát, hogy megyénk autóparkja sajnos nem fiatalodik, hanem viszonylag ál­landó értéket mutat. -bgy­VIZUALIS ALAPISKOLA. A magyar kultúra napja alkalmából az Önálló Vizuális Alapiskola török­szentmiklósi tagozata tanulóinak munkáiból rendeztek kiállítást a városi művelődési központ Pincegalériájában. A színvonalas tárlatot február 16-ig nézhetik meg az érdeklődők. ______fotó, mészáros Cs ak a Hetényi ad ügyeletet A betegek választhatnak, melyik kórházba kerülnek A tavaly októberi egyeztető fórumon dr. Ko­vács László megyei tiszti főorvos ígéretet tett arra, hogy kivizsgálja, vajon melyik kórház feladata a Törökszentmiklóson és környé­kén élő több mint 44 ezer ember ellátása. A vizsgálat eredményéről, illetve a döntésről tartottak tegnap sajtótájékoztatót az ÁNTSZ megyei intézetében. Egészségügy Dr. Kovács László elmondta, hogy először a te­rületen élők között végeztek felmérést, vajon melyik kórházat veszik igénybe. Kiderült, hogy mindkettőt. Az illetékes minisztériumok véle­ményét is kikérte a tiszti főorvos. A MÁV-kórhá- zat fenntartó Közlekedési és Vízügyi Minisztéri­umtól azt a választ kapta, hogy a meglévő 290 ágyas kórházat azokban a szaunákban, ame­lyekben szükséges, fenn akarják tartani. Az Egészségügyi Minisztérium illetékese úgy nyilat­kozott, hogy elsődleges a párhuzatnosság csök­kentése. A megyei önkormányzat pedig a törvé­nyességre való hivatkozással kinyilvánította szándékát, hogy a megye összes lakosának - így a Törökszentmiklós környékén élőknek is - biztosítani akarja az egészségügyi ellátását. Ki­derült, hogy nem létezik olyan szerződés, amely alapján az önkormányzat a MÁV-kórházat bízta volna meg a terület ellátásával. Szabó Józseftől, a közgyűlés alelnökétől megtudtuk, hogy valójá­ban törvénysértés történt, amikor 1996-ban a Hetényi kórház akkori igazgatója, dr. Varga Gá­bor és a MÁV-kórház igazgatója, dr. Lőke Miklós megegyezett a mostanáig érvényben lévő ellátá­si rendről. A megyei önkormányzat csak utólag értesült a történtekről. A döntés értelmében tehát február elsejétől a Hetényi Géza kórház egyedül látja el az ügyele­tet. A betegek jogai ezzel szemernyit sem csor­bulnak, hiszen ha igénylik, lehetőségük lesz rá, hogy a MÁV-kórházat válasszák, az OEP tovább­ra is finanszírozza mindkét intézményben az el­látásukat. A megyei szakfelügyelő főorvosok szerint azonban a Hetényiben magasabb színvo­nalú ellátásban lehet részük, szakmailag is meg­alapozott tehát ez a határozat. Mint dr. Baksai István főigazgató elmondta, a megyei kórház és rendelőintézet túlzsúfoltságától sem kell tartani, hiszen a miklósi rendelőintézet továbbra is mű­ködik, illetve eddig is voltak olyan szakterüle­tek, melyek betegei mindenképpen hozzájuk ke­rültek. Dr. Rudner Ervin, a megyei orvoskamara el­nöke kiemelte, régóta dolgoznak már egy kö­zös struktúra kialakításán. Kérdéses ugyan a MÁV-kórház jövője, de a felhalmozott szakmai és infrastrukturális értékeket kár tenne veszni hagyni. __________ SZILVÁSI Elb irtokolt ingatlanok (Folytatás az 1. oldalról) Hogy pontosan mikor és milyen módon, azt most igyekszenek ki­deríteni. Ez nem egyszerű fel­adat, hiszen mindeddig nem volt pontos lista ezekről az ingatla­nokról, így jelenleg is folyik a földhivatal és a kincstár adatai­nak egyeztetése. A nagyságrendet érzékelteti, hogy csupán a me­gyében több, mint 12 ezerre tehe­tő az állami ingatlanok száma. Az ingatlanok jelentős része bérleti vagy vagyonkezelői szerződéssel került a használóhoz, ám a becs­lések szerint kétezer ingatlant fe­nyeget az elbirtoklás veszélye. Ez a megye területéhez viszonyítva nem több és nem kevesebb, mint az ország más részein - véli dr. Ratkai Miklós. A kirendeltségvezető szerint legfőbb feladat most az elbirtok­lás megakadályozása. Erre nem egész fél esztendeje van a kincs­tárnak. Éppen ezért az ingatla­nok használóit hamarosan levél­ben keresik meg. Ám, hogy aztán mi tesz az ingatlanokkal, ma még nem tudni. Jó részüknél elkép­zelhető a tulajdonviszony egy központi jogszabállyal való ren­dezése, más esetekben viszont valószínűleg a kincstárnak és a használónak kell majd meg­egyeznie, illetve a szükséges jogi lépéseket a kincstárnak kell meg­tennie. ____________________ ___________ T. J. Köz érzetünk TELEKI JÓZSEF Kiárusított kegyelet Szombat számomra a megvilágosodás napja volt. Sokáig ugyanis nem tudtam, mi zavar a Zámbó Imre, vagy ahogy mindenki ismerte, Jimmy halá­la körül kialakult média- és néphisztériában. Egy család legintimebb szférájába behatoló kandi ka­merák, az egymást a ravatal körül is tipró embe­rek, a halálban is üzletet sejtők láttán aztán rájöttem, ami leginkább elborzaszt - az az ízléstelenség. A királyi temetés ugyanakkor felvetette bennem a tyúk és a to­jás kérdést: vajon a média váltotta ki a felfokozott érzelmeket, vagy a bulvársajtó és a j • , ,1 egyes tévék csak leké­Ami leginkább elborzaszt pezték a néphangulatot? az az ízléstelenség ^ mindi8is nyilván­való volt, hogy a magas kultúra, mint tömegkul­túra fából vaskarika. így igazán azon sem tehet csodálkozni, hogy a nézettséget, példányszámot oltárukra helyező médiumok a ma­gyar kultúra napjára, a nemzet színművészének tartott Sinkovits Imre halálának hírére legfeljebb egy-két mondatot fecséreltek. A „Király” temetésének viszont minden mozzanatát nyomon követ­hettük a képernyők előtt, vagy éppen tizenkét oldalon át olvashat­tuk az egyik bulvárlap hét végi számban. No persze az is igaz, hogy az elmúlt egy-két évtized történelemfordító újratemetésein sem tolongtak többen. Aligha szögezett többeket a képernyő elé Antall József miniszterelnök, vagy éppen Lady Diana örök nyuga­lomra helyezésének közvetítése. Még Jimmy temetésének össze­foglalója is annyi nézőt vonzott, hogy megyénk egyik kisvárosá­ban csaknem érdektelenségbe fulladt a „komoly” könnyűzenész: Tolcsvay Béla estje. így akár mondhatnánk: rosszkor halt meg Sinkovits Imre, rossz­kor (vagy talán rossz korban?) fogott a húrok pengetéséhez Tolcs­vay Béla. Ám nekem — aki az iskolapadot még a antivüágban kop­tatta - azt tanították, hogy a médiumoknak értékközvetítő szere­pe is van. Márpedig az értékekhez hozzátartozik az emberség is, ami azt diktálná, hogy ha megszólal a lélekharang, akkor - füg­getlenül attól, kiért szól - megálljunk egy percre, és fejet hajt­sunk. Számomra leginkább ez hiányzott — a főhajtás. Mert az már mindennek a netovábbja volt, mikor a jeges Tiszát átúszó Cser- neczky Attila és ifjabb Schirilía György az egészséges életmódot hirdetve, a könnyűzene királyának emlékére megkoszorúzta a szőke folyót. És nem csak azért, mert utoljára az élővilágot csak­nem elpusztító ciánszennyezés után vitt koszorút a legmagyarabb folyó. Habár a sikerhajhászásnak, a figyelemfelkeltésnek ez módja felér egy környezetszennyezéssel — kulturálisan. Az OLVASÓÉ á szó Reménykeltő mozgolódás A kisgazdák pártalkotmánya ga­rantálja a pártvezér örökös tiszt­ségét. Mire hát a lázadás? Nem értett egyet mindenki az okirat elfogadásakor a kiváltságok ado­mányozásával? Anno a lánglelkű párthívek a politizálás hevében nem számoltak a tehetséges kö­vetkezményekkel, így a demok­ratikusnak aligha nevezhető pártalkotmány egyszemélyes pártot legitimizált, amelyben ír­magja sincs az önkormányzati alapelvnek, az elnök jogköre kor­látlan, a párttagok pedig önma­gukat fosztották meg minden olyan tehetőségtől, amely lépés- kényszer esetén jogot indukálna a változtatásra. A párt belső ha­talmi harcát az események iránt érdeklődő „közönség” már-már a szórakoztató műsorok kategóriá­jába sorolja, kevésbé tartja vi­szont komikusnak a miniszteriá­lis szinten hozott döntéseket, amelyek a mezőgazdaságra tragi­kusan hatnak. És bár a kacagtató műfaj közel áll a magyarhoz, ez esetben szívesebben élné át a ka­tarzist a drámai helyzet feloldá­sában. Mert vitathatatlan, hogy mezőgazdaságunk elérkezett a legmélyebb pontra. A minisztéri­umban hozott, olykor meghök­kentő, éppen ezért gyaníthatóan a szakmai hozzáértést is nélkülö­ző döntések az Alföld parasztsá­gának szegénységet, sokaknak eladósodást hoztak. A mi sze­münkben akkor szereznének el­évülhetetlen érdemeket a láza­dók, ha harcukat nem csupán a párt irányításának demokratizá­lásáért vívnák, hanem a vidék és a haldokló mezőgazdaság feltá­masztásáért iS. KOROKNAI KATALIN Mennyit áldoz kultúrára? A magyar kultúra napja alkalmából arról kérdeztük a járó­kelőket: mekkora szerepet játszik életükben a művelődés, a művészet, s mennyit áldoznak kultúrára? Körkérdés Tisztelgés Himnuszunk előtt Ignácz Gábor- né, 73 eszten­dős nyugdíjas:- Á nyugdí­jamból már évek óta semmi ilyesmire nem telik. Még az a szerencse, hogy a nyugdíjasklubbal, amely­nek tagja vagyok, olykor eljutok színházba, rendezvényekre. Ol­vasnivalóra is úgy teszek szert, hogy egymás között cserélgetjük a könyveket. Molnár István, 24 éves vállal­kozó:- Alig áldozok valamit a kultú­rára, mert a munkám mellett szinte semmi­re sem jut időm. Nagyon ritkán jutok el moziba, vagy színházba, sőt, még ol­vasgatni is csak estén­ként tudok egy keveset. Balogh Lász­ló, 41 éves üz­letkötő:- Bár elég kevés szabad­idővel rendel­kezem, állan­dó színházlá­togató vagyok és szívesen ve­szek részt a megyeszékhely zenei rendezvényein. Persze azért ha­vonta egy-két könyvet elolvasok és mivel mindkét gyermekem is­koláskorú, miattuk rendszeresen vásárolok is. Ám szerintem ezen kívül az internet bizonyos infor­mációs bázisai is rendelkeznek kulturális értékekkel. Dr. Orosz Ágnes, 33 esz­tendős gyer­mekorvos: — Van szín­házbérletünk, és időnként egy-egy kon­certet is meg­hallgatunk. Igaz, egy kisgyermekes család­ban ezeket a programokat nehe­zebb összeegyeztetni, de a szán­dék él. Könyvet is rendszeresen vásárolunk, bár őszintén szólva a szépirodalom az utóbbi időben kissé háttérbe szorult. Mostaná­ban inkább szakkönyvekre és mesekönyvre költöttünk. BlIGÁNY (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak Pedagógiai Díjban ré­szesült Pécsi István, a Verseghy Ferenc Gimnázium tanára, Pin­tér János, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója és Tó- táné Tóth Éva, a IV. Számú Óvo­dai Igazgatóság intézményveze­tője. Szolnok Város Kulturális Díja-Kaposvári Gyula Emlékére kitüntetésben részesült a Szolno­ki Helyőrség Fúvószenekara, Valkó Mihály újságíró, tanár, il­letve megosztva Bistey András író, újságíró és dr. Illésy Miklós jogász, zeneszerző. A Bodex- gyűrűt Mészáros István színmű­vész kapta, míg az idén első al­kalommal átadott Rotary Mecé­nás Díjat dr. Szepesházy Kálmán geológus vehette át. Az ünnepség további részében a Szolnoki Kodály Kórus kalau­zolta a közönséget a magyar tör­ténetem sorsfordulóin a Lant és kard című zenés műsorral, hang­szeres és énekes szólisták közre­működésével. Karcagon a Déryné Művelődé­si Központban tartottak tegnap ünnepséget. A megjelenteket dr. Ecsedy István, a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma köz- művelődési és közgyűjteményi helyettes államtitkára köszöntöt­te.- A magyar kultúra velünk van, ha kell, egyetlen versben, egyetlen kézfogás formájában, s ez a kultúra összetart bennün­ket. A kultúra megtartása pa­rancs, kötelesség, a jövő nemze­dék számára is, mert minden ha­gyomány arra int, hogy büszkék tegyünk magyarságunkra. Itt az ideje, hogy biztos tartást adjunk egymásnak, lépésről lépésre épít­sük jövőnket, melyben minden­kinek megvan a feladata — mondta többek között a helyettes államtitkár. Ezután Fazekas Sándor pol­gármester köszöntötte a megyei közművelődési díjas Hitter Piros­kát, majd a Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium diákjai adtak ünnepi műsort. Ugyancsak tegnap nyílt meg Üdvözlet Csík­ból címmel Márton László fotó­művész kiállítása. Jászberényben a magyar kultúra napja alkalmából az ön- kormányzat oktatási, kulturális és közművelődési bizottsága közművelődési dolgozókat jutal­mazott végzett munkájuk elis­meréseként. A jutalmakat teg­nap délután a városháza díszter­mében rövid műsor keretében adták át. ___________________________B. GY„ D. E., B. CS.

Next

/
Thumbnails
Contents