Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 1. szám

2001. Január 2., kedd 3. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP A felzárkózás négyéves terve A fejlődés egyik elengedhetetlen feltétele az infrastruktúra fejlesztése Regionális információ Az emberek életszínvonalá­nak emelése a fenntartható gazdasági növekedés segít­ségével, a mikrorégiók kö­zötti különbségek csökken­tése - ezeket nevezi meg alapvető célként az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv tér­ségünkre vonatkozó fejeze­te. A program módosítását — mely a Phare-támogatások mellett más európai uniós forrásokat is figyelembe vesz — a napokban hagyta jóvá az Észak-alföldi Regio­nális Fejlesztési Tanács. Az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv módosítását az Európai Unió illetékes bizottsága javasolta ­mondta el érdeklődésünkre Bú­zás László, a régió fejlesztési ügy­nökségének igazgatója. Ennek megfelelően az új programba már 2004-ig fogalmazták meg a térség fejlesztési elképzeléseit, a Phare- támogatásokon mellett figyelem­be véve az igénybe vehető más európai uniós - ISPA, SAPARD - és a hazai forrásokat. A program készítését ezúttal is pontos helyzetfelmérés előzte meg. Ebből kitűnt, hogy ugyan jók a mezőgazdasági termelés feltételei, fejlett az élelmiszer-fel­dolgozó kapacitás, kialakult a fel­sőoktatási rendszer, képzett és ol­csó munkaerő áll rendelkezésre, kiaknázatlan a természeti kincsek jó része, nő a befektetők érdeklő­dése a régió ránt, ám sokasodnak a kedvezőtlen előjelek is. Az elő­relépéshez hiányzik az infra­struktúra, viszonylag kevés a vál­lalkozás, ráadásul a működő kis- és középvállalatok között nincs megfelelő együttműködés. Ala­csony a technológiai színvonal, így a termelékenység is viszony­lag kicsi. Ugyanakkor a magas képesítéssel rendelkező szakem­berek elvándorolnak a térségből, és kiugró a hátrányos helyzetű csoportok (elsősorban a romák) aránya. Hiányoznak a régión be­lüli együttműködés gazdasági, szociális és kulturális hagyomá­nyai is. Mindezeket figyelembe véve az előzetes fejlesztési terv a há­rom megyét - Szabolcs-Szatmár- Bereget, Hajdú-Bihart és Jász- Nagykun-Szolnokot - magában foglaló Észak-alföldi régióra öt pontban határozta meg a célokat. A következő esztendőkben nagy hangsúlyt kívánnak fektetni az infrastruktúra és a turizmus fej­lesztésére, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására, a ré­gió belső és külső kohéziójának erősítésére, a gazdasági aktivitás növelésére. Ez utóbbi szempont­jából előnyt élvez az ipari terme­lésre alkalmas övezetek — inku­bátorházak, ipari parkok — fej­lesztése, a beszállítói programok bővítése, a versenyképesség nö­velése és a piacra jutás segítése. Mindezek persze ma még csak tervek, ám Búzás László szerint ezek nélkül aligha pályázhatna a régió eséllyel a felzárkózáshoz nélkülözhetetlen európai uniós támogatásokra. ____________ T.J. Sorokban AKADÁLYMENTESEN. Kis újon néhány nagyobb közúti át­járó akadálymentesítése már megtörtént, így ott a mozgássé­rültek, a gyerekkocsival közle­kedők is könnyebben tudnak át­kelni. A közintézmények bejára­tainak akadálymentesítése azonban még probléma. Jelen­leg a városházára csak nehezen tudnak bejutni a mozgáskorláto­zottak. A városháza díszlépcső­jének építészeti képét a kereske­delmi forgalomban kapható lép­csőfelvonók és rokkantkocsi­szállító eszközök erősen ronta­nák, de ez a megoldás a magas költségek miatt sem kivitelezhe­tő. A közlekedőrámpák hely hi­ányában nem építhetők ki, az igazi megoldást jelentő lift pedig szintén a magas költségek miatt egyelőre nem jöhet szóba. Ad­dig is kapaszkodók és mobil ba­bakocsi-feljáró elhelyezésével igyekeznek segíteni a rászoruló­kon. A város többi intézményé­be való bejutás megkönnyítésé­re jövőre intézkedési tervet ké­szítenek. HONLAP. Folyamatosan végzik Túrkeve internetes honlapjának előkészítését az önkormányzat szakemberei. Már elkészült a tartalmi vázlat, és tájékozódtak a lehetséges költségekről is. IDEGENFORGALOM. A Tér mái- és Gyógyturizmus Egyesü­let tavalyi legnagyobb eredmé­nye, hogy az Észak-alföldi Mar­ketingigazgatóság által kiírt pá­lyázaton nyertes lett az a kiad­ványtervük, amely a megyében működő tizennégy termál- és gyógyfürdőt mutatja be. Ez a kiadvány rövid időn belül meg­jelenik és a benne szereplőkhöz is eljut — tudtuk meg Németh Istvántól, az egyesület elnöké­től. Népművészek sikeres éve (Folytatás az 1. oldalról) Jelentősebb bemutatkozása volt még megyénk népművészeinek a Gyulán tartott találkozó, ahol négy alföldi megye népművészei találkoztak, továbbá a budai vár­ban augusztus 17 és 21 között rendezett népművészeti kiállítás és vásár, ott tizenkét alkotó szere­pelt. Más vásárokon is szívesen fogadott vendégek a népművé­szek, az idén többek között Ceg­léden, Martfűn és a túri vásárban voltak jelen. A tiszavárkonyi alkotóházban későn kezdődött a szezon, hiszen április végén még 30-70 centimé­teres víz állt négy épületben, egyedül a vendégház maradt szá­razon. így csak június második felében kezdődött a szezon, mi­után zömmel az egyesület tagjai helyreállították, amit az árvíz tönkretett. Martfűi gyerekek kezdték a sort, azután az egyesü­let rendezte meg komplex tábo­rát, amelyben valamennyi nép­művészeti ág képviselői jelen le­hettek. Gyermekek és nyugdíja­sok is jöttek, egy vagy több napra, ismerkedtek a népművészettel, a népi életmóddal. Tavaly összes­ségében több volt a megyei és ke­vesebb a megyén kívüli vendég, Csapdába csalt „szarka” Törökszentmiklós Mint arról korábban tájé­koztatást adtunk, a minap lopás történt egy török­szentmiklósi középiskolá­ban. A tolvaj az egyik ta­nárnő táskáját emelte el egy óvatlan pillanatban. A rendőrség egy napon belül lefülelte a tettest. Azt a tanárnő is elismerte, hogy talán felelőtlenség volt részéről felügyelet nélkül hagyni a táská­ját, de ki gondolná, hogy egy is­kolai szertárban is veszély lesel­kedhet a néhány percre magára hagyott értékekre. Most azon­ban, hogy a rendőrök hamarjá­ban kinyomozták a tettest, és ez­által a nyoma veszett holmik nagy része is előkerült, nem győ­zi dicsérni a kapitányság embere­inek szakmai hozzáértését, mun­kájuk gyorsaságát. A táskában volt pénz, szemé­lyes okiratok és még valami, ami végül nyomra vezette a rendőrö­ket: a tanárnő holmijai között vá­sárlási utalványok is voltak, sor­számmal ellátva. Miután sikerült a számoknak utánajárni, a nyo­mozók kérték a helybeli áfész- boltok pénztárosainak közremű­ködését. Mindezt olyan gyorsan sike­rült megszervezniük, hogy már a lópást követő napon várhatták, hogy a „szarka”, egyébként az is­kola egyik tanulója, besétáljon a csapdába. Az egyik üzletben fel­figyeltek az utalvánnyal vásárló fiúra. Mivel a fizetőeszközként átadott papírokon szereplő szá­mok egyeztek a tulajdonos által megadottakéval, nyomban értesí­tették a rendőrséget. A nyomozók kihallgatták a fi­atalkorú gyanúsítottat, aki elárul­ta, merre található az a rejtek­hely, ahol a lopott holmikat tárol­ja. A táska, amiből csak a pénz és az utalványok hiányoztak, tartal­mával együtt ott is volt, és még aznap visszakerült tulajdonosá­hoz. ________________________________________HGY ez utóbbiak közül ugyanis sokan lemondták a programot az árvíz miatt. Hegedűs József elégedetten említette, hogy rendeződött az al­kotóház, azaz a terület és az épü­letek tulajdonjoga, most már minden az egyesület tulajdoná­ban van. Ez többek között azért is fontos, mert eddig mint haszná­lók, működtetők nem pályázhat­tak komolyabb pénzekért felújí­tás céljából. A minisztériumon kívül más támogatókra is számí­tanak, és természetesen az egye­sület tagjainak segítségére is. Emelkedtek a térítési díjak Túrkeve A legutóbbi képviselő-testületi ülésen döntés született a gyer­mekétkeztetés intézményi té­rítési díjainak emeléséről. A döntést megelőzően az élel­mezési szolgáltatást nyújtók és az intézmények megálla­podtak a nyersanyagnorma 10 százalékos növeléséről. A térí- tésidíj-emelést 2001. január el­sejei hatállyal szavazta meg a testület. Ennek értelmében az egész napos óvodai ellátás 183 fo­rintról 205-re, az egész napos általános iskolai ellátás 199 fo­rintról 223-ra, az alapfokú ok­tatási intézmények diákottho­ni ellátása 330 forintról 370-re nőtt. Az új év első napjától a kö­zépiskolai diákotthonokban a reggeleit, ebédet és vacsorát igénylőknek 326 forint he­lyett 365-öt kell majd fizetni­ük. R.SZ. Közérzetünk ____________ P. SZABÓ MIKLÓ»____________________ Ak ár az ujjam Szilveszter és újév fordulóján általában azokról szoktunk írni, akik családban, kisebb-nagyobb közösségben, szórakozóhelyen töltik az óesz­tendő utolsó és az új legelső óráit. Együtt örül­nek, koccintanak szeretteikkel, barátaikkal, akik szívükhöz legközelebb állnak. Ugyanakkor nincsenek pontos adatok, de gyaníthatóan tíz- és tízezrek lehettek, lehetnek, akik akár az ujjam, egy szál egyedül nézték vagy hallgatták a szilveszteri műsort. Má­sok se nem nézték, se nem hallgatták, lefeküd­tek. Ennek a magánynak több oka lehet. Az egyik az, hogy már túléltek, így eltemettek mindenkit, a párjukat is, és ugye ez az az ünnep, amelyik az ön­feledt, zajos szórakozásé. Márpedig a lárma, hangos jókedv egy hetven-nyolcvan-egynéhány, esetleg kilencven feletti emberhez aligha illik, kötődik. Mások valami miatt soha nem alapítottak esi ádot. Mert akit szerettek, mást szeretett, mert képtelenek vol­tak kompromisszumot kötni egy kapcsolatban, a másikat elfo­gadni, és talán bennük is volt hiba. Vagy túlontúl jó gyereknek bizonyultak, eltemettették szüleiket, egy-két idős rokont, és mi­re egyedül maradtak, kopogtatott az ősz, sőt a tél. Esetleg renge­teget tanultak, és mire a maguk urai lettek, a korban hozzájuk il­lők már családot alapítottak. Vagy olyan kis településre kerültek dolgozni, hogy a párkapcsolatokban választási lehetőségük sem adódott. Nem kevesen vannak, akik valamilyen betegséget, be­tegségeket cipelnek magukkal, ezért tudták és tudják, hogy ne­hezen, vagy aligha találnak párt. Legyen akárhogyan, az élet, a mindennapok róluk is szólnak. Kívánunk nekik kedves, jó szomszédokat, ismerősöket, akik rá­juk kopognak, benéznek hozzájuk. Távoli, régen látott rokont, aki váratlanul felkeresi őket. Azért, hogy a magány szorító öklét az esztendő többi napján ne érezzék annyira, mint ezen az egyen. Találják meg azokat az emberi kötődéseket, kapcsolato­kat, amelyek szebbé teszik a múló, rohanó perceket. Ezért kívá­nunk nekik az elveszett család kárpótlásaként sok jót, örömet, kisebb-nagyobb boldogságot a harmadik évezred legelső évére, éveire, évtizedeire. ALAGÚT A BELVÍZNEK. A közelmúltban speciális módszerrel ol­dották meg Kisújszálláson az úgynevezett Pitner-falu belvízmentesí­tését. Mivel a városrész egyik oldalát vasúti töltés határolja, a MÁV szakemberei a napokban átfúrták azt, és csövet helyeztek el benne. FOTÓ: MÉSZÁROS Mivel töltjük az időnket? (Folytatás az 1. oldalról) A nyolcvanas évek közepéhez képest a munka jellegű tevékeny­ségekre fordított idő számottevő­en csökkent, az 1999. évi az 1986. évinek csupán 87-88 száza­lékát teszi ki, aminek számos, strukturális változásból eredő oka is van. Ezek közül a legfonto­sabb a gazdasági szerkezet ala­kulása, a 15-74 éves népesség gazdasági aktivitásában bekövet­kezett változások, ezen belül is elsősorban a munkanélküliség megjelenése. A munka jellegű te­vékenységek közül kereső-ter­melő tevékenységre az Észak-Al- földön élő 15-74 év közötti férfiak napi időalapjuknak átlagosan 20 százalékát, a nők pedig mintegy 12 százalékát fordították (ezen belül a főfoglalkozás a napi idő­alap 13, illetve 7 százalékát vette igénybe). A főfoglalkozású mun­ka átlagos időráfordítása a ’80-as évek derekához viszonyítva szá­mottevően - 30-31 százalékkal - csökkent, a mellékfoglalkozás­ként, jövedelemkiegészítésül végzetté pedig még ennél is erő­teljesebben (különösen a nők esetében, ahol 1999-ben mind­össze 59 százaléka volt az 1986. évinek). A munkatevékenységre fordí­tott idő valójában is rövidült: a ténylegesen munkát végzőkre számított napi átlagos idő a férfi­aknál több mint egy órával (481 percről 419 percre), a nőknél fél órával (331 percről 303 percre) csökkent. A kereső-termelő tevékenység, illetve az arra fordított idő mér­séklésével párhuzamosan növe­kedett a háztartás-gazdaság kere­tei között végzett, önellátó mun­kák jelentősége. Az észak-alföldi férfiak ezekre 1999-ben átlagosan másfélszer annyi időt -110 percet - fordítot­tak, mint az 1986. évi felmérés idején. Ezen belül a háztartási munkát végző férfiak aránya 39 százalékról 47 százalékra, a ház körüli munkákban tevékenykedő­ké 29-ről 44 százalékra, a vásárló, ügyintézőké 22-ről 32 százalékra, a gyermekük ellátásában részt ve­vőké pedig 16-ról 17 százalékra emelkedett. Különösen kiemelke­dő a mosogató, a takarító és a vá­sárló férfiak arányának a növeke­dése. Átlagosan a legtöbb idő a ház körüli munkákra jutott (34 perc), ezt követte a hagyományos ház­tartási munka (27 perc), a javító, karbantartó munkák és az építke­zés (18 perc), a vásárlás, szolgál­tatás igénybevétele (16 perc), s végül a gyermekek ellátása (15 perc). Ezzel párhuzamosan a nők a háztartás-gazdaság keretei kö­zött mintegy 3 százalékkal keve­sebb időben végeztek munkát, mint a nyolcvanas évek derekán. Az itt kimutatott időráfordítás azonban továbbra is igen számot­tevő, 266 perc. A napi időfelhasználás nagy csoportja a szabadon végzett tevé­kenységekre fordított időmennyi­ség, mely az utóbbi tizenhárom év során az Észak-Alföldön az or­szágosnál (18-19 százalék) erőtel­jesebben, a férfiaknál 28, a nőknél 33 százalékkal megemelkedett, így 1999-ben a nők naponta 4, a férfiak közel 4 és fél óra szabad­idővel rendelkeztek, ami a régió­ban egy órahossza növekedést je­lentett. A megnövekedett időt az em­berek még több tv-nézéssel és vi­deózással töltötték, ami a szaba­don végzett tevékenységeken be­lül a legelterjedtebb és leghosz- szabb időtartamú elfoglaltság, an­nak 61-63 százalékát tölti ki. Ezt követi a társas szabadidőtöltés, mely átlagosan a férfiaknál napi 53, a nőknél 47 percben folyik (a szabadidő 20 százaléka). Feleeny- nyi idő sem jut olvasásra (19-20 perc), ami — 1986-hoz képest - főleg a férfiaknál jelent nagy visz- szaesést. Míg a nők ugyanannyi időt fordítanak újság és folyóirat tanulmányozására, mint könyvol­vasásra, addig a férfiak az újságol­vasást részesítik előnyben. Ezt követi gyakoriságban a séta, sport, testedzés, mely szabadidő­töltés a férfiak 13, a nők alig 8 szá­zalékát érintette, jelentősége vala­melyest növekedett. Zenét hall­gatni a férfiak 9, a nők 5 százalé­ka szokott, ezen a téren némi csökkenés tapasztalható. A többi tevékenység - úgy mint a vallás­gyakorlás, kulturális és sportren­dezvények látogatása - átlagban a passzív időtöltéshez hasonlóan jelentéktelen időt tölt ki. ____________________________________(BOY) Tí zezrek egyedül töltötték a szilvesztert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents