Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-17 / 14. szám

m 2001. Január ÍZ, szerda TÜKÖR 5. OLDAL H A Z A, I Győz a pártfegyelem? A „gyökeresek” és a „puccsisták” egymást vádolják Budapest Miközben Kiszely Katalin, az FKGP fővárosi főügyésze a párt Torgyán-ellenes szár­nyának segítségévei a sze­rintük antidemokratikus belső alkotmány módosítá­sán dolgozik, a magukat igazi kisgazdáknak tartó másik oldal változatlanul azt mondja: néhány hálát­lan lázadó puccsáról van szó csupán. Kiszely Katalin, Csúcs László, Liebman Kata­lin és a többiek totális parancsuralmi rend­szernek nevezik a kis­gazdapárt alkotmánya jóvoltából az FKGP-ben meghonosodott szokás­rendet. Az elnöknek a leváltásokban, felfüg­gesztésekben, illetve az egyes ve­zető szervek összehívásában kor­látlan jogokat biztosító alkotmá­nyon - a reformisták szerint - azért is változtatni kell, hogy a je­lenlegi nyílt szavazás helyett az ellenvéleményeknek is teret adó titkos voksolásnak is helye legyen a fontos döntéseknél. Valószínű, hogy az elnök, illet­ve az elnökség mégsem hívja majd össze a „puccsisták” szán­déka szerint tisztújító nagygyű­lést - ez derült ki Gyimóthy Géza, a parlament kisgazda alelnök- ének szavaiból. Gyimóthy az Europressnek azt mondta: a leg­utóbbi áprilisi összejövetelen mindenki kifejthette a vélemé­nyét, nincs értelme újabb rendez­vénynek. A belső szervezkedés és bomlasztás helyett a munkára, a választási előkészületekre kellene összpontosítani a figyelmet. A magát „gyökeres kisgazdának” valló honatya úgy véli: néhány, a ’90-es években a „pártba beenge­dett fővárosi értelmiségi” szűk kö­rű puccsal hálálja meg az előlegezett bizalmat. Gyimóthy állítja: a főváros és a vidék egy­séges, a zöm kitart Tor- gyán József mellett, a lázadóknak a fegyelmi bizottság előtt kell majd megmagyarázni tettei­ket. A közvélemény-ku­tatásokban jelzett igen alacsony pártszimpátiát Gyimó­thy a vidéki tagság megfélemlí- tettségével magyarázza. Szerinte a cégek többségének élén még mindig volt kommunisták áll­nak,. az igazi kisgazdák nem merik nyíltan hangoztatni néze­teiket. Az alelnök szerint a január 25-ei frakcióülésen Csúcs Lászlót kizárják a képviselőcsoportból. Bízik a lázadók visszakozásában, a pártfegyelem győzelmében. ______ TAKÁCS MARIANN Gy ed a táppénz után Adózni a gyermekgondozási díjból is kell Budapest tás uSyanúSy íár> mintha mind­------------------------------------ végig dolgozott volna. Me gváltozott a táppénz ki­számításának módja, ami­nek következtében a gyed megállapításának alapja is módosult azokban az ese­tekben, amikor a táppénz után mondják meg ennek összegét. A részletekről kérdeztük Forgó Györgynét, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztály- vezetőjét. A szakember leszögezte: a gyed jogosultsági feltételei nem változ­tak, vagyis ez az ellátás a gyer­mek kétéves koráig vehető igény­be. A gyed összege az átlagkere­set hetven százaléka, de legföl­jebb 80 ezer forint lehet. Az anyának a szülést megelő­ző két évben legalább 180 nap munkaviszonyt kell igazolnia. Amennyiben az apa veszi igény­be ezt az ellátást, úgy az ő igény­lését megelőző két esztendőben kell ugyanennyi biztosított nap­pal rendelkeznie. Ha az anya biz­tosítási jogviszonya terhességi­gyermekágyi segély igénybevéte­le miatt szűnt meg, a jogosultsá­got ez nem befolyásolja, az ellá­Amennyiben az igénylő ren­delkezik a fent említett száz- nyolcvan munkával töltött nap­pal, a gyed összegét a táppénz- szabályok szerint számítják ki - magyarázta Forgóné. Ez annyit jelent, hogy a jogosultság kezde­te előtti esztendőben elért jöve­delmet szétosztják valamennyi naptári napra és a kiszámított na­pi átlag szerint mondják meg a fizetendő összeget. Ha nincs meg a szükséges, munkában töltött idő, akkor viszont a mindenkori minimálbér - tehát idén a negy­venezer forint - alapján állapítják meg a járandóságot. Abban az esetben, ha az anya táppénzen, gyeden, illetőleg gye­sen volt, akkor az így megállapí­tott összeg alapján kell kiszámol­ni a gyed új összegét. Ha más ok miatt nincs figyelembe vehető jö­vedelme, akkor a munkaszerző­désben megállapított jövedelem szolgál az ellátás alapjául. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője vé­gezetül elmondta, hogy 2001-ben a gyed után 8 százalékos nyug­díjjárulékot és személyi jövede­lemadót kell fizetni. sz. e. Törvénysértő törvénymódosítás Továbbra is önkormányzati jog a türelmi zóna kijelölése A belügyminiszter rendeletalko­tással nem avatkozhat az önkor­mányzatok hatáskörébe tartozó ügyekbe, így helyettük nem jelöl­het ki türelmi zónát sem - döntött tegnap az Alkotmánybíróság (AB). Azt azonban a taláros testü­let határozatát üdvözlő ellenzéki politikusok és szakértők is be­látják: az önkormányzatok közel egy éve mulasztásos törvény- sértést követnek el, miután ez idáig az országban sehol nem jelöltek ki a prostituáltak számá­ra „működési” területet. Budapest A parlament 2000 szeptemberében törvénymódosítással jogot adott arra a belügyminiszternek, hogy az ön- kormányzatok helyett, azok mulasz­tása esetén maga jelöljön ki türelmi zónát. A köztársasági elnök azonban a törvényt még kihirdetés előtt alkot­mányossági vizsgálatra megküldte az Alkotmánybíróságnak. A taláros tes­tület alkotmányellenesnek találta a szervezett bűnözésről szóló törvény szóban forgó passzusának módosítá­sát, így azt az államfő kihirdetés he­lyett visszaküldi a törvényhozónak. A taláros testület döntése nem oldotta meg a problémát, az önkormányzat­ok mulasztása miatt a prostituáltak ma is törvényesen kijelölt helyszín hiányában űzik ősi mesterségüket. A szervezett bűnözésről szóló, 1999 nyarán elfogadott jogszabály ar­ra kötelezte az ötvenezer, vagy ennél nagyobb lélekszámú önkormányzato­kat, hogy a prostituáltak számára rendeletben jelöljenek ki olyan terü­letet, ahol tevékenységüket a lakos­ság zavarása nélkül folytathatják. Az önkormányzatok azonban a mai napig nem tettek eleget ennek a tör­vényi kötelezettségüknek. Ez idáig egyedül a tavalyi Forma-l-es futam ideje alatt rendelkeztek az illetékesek ideiglenes türelmi zóna felállításáról Mogyoródon. Juharos Róbert Fidesz-képviselő indítványára a parlament tavaly ősszel úgy döntött, hogy a törvényi kötelezettségét nem teljesítő önkor­mányzat helyett a Belügyminisztéri­um jelölhessen ki türelmi zónát. Az önkormányzati hatáskör elvonását lehetővé tevő törvénymódosításnak azonban nem adott szabad utat az AB, amely döntést helyeslik az ellen­zéki pártok, mellettük a kisgazdák, valamint az önkormányzati szövetsé­gek is. A törvénymódosítást kezdeménye­ző Juharos Róbert nyilatkozatában alkotmányosan aggályosnak nevezte, hogy nincs szankciója az önkor­mányzat mulasztásának. A kormány- párti politikus jelezte: a probléma megoldására keresik a törvényes megoldást.- Magyarországon legfeljebb politi­kai viták témája lehet akár az Ország- gyűlés, akár az önkormányzatok törvényi mulasztása, büntetéssel egyik sem sújtható - fogalmazott az Europressnek Lővétei István, az Államigazgatási Főiskola tanára. Mint mondta, az önkormányzatoktól a jog- államiság sérelme nélkül hatáskör nem vonható el, ám ha a honatyák a szervezett bűnözésről szó jogszabály módosításakor nem az önkormány­zatoknak, hanem más szervezetnek biztosítanak, mondjuk, a türelmi zóna kijelölésére jogot, akkor az immáron hosszú hónapok óta tartó bizonytalan helyzet könnyebben megoldható. ______________________ honvátm MAOPOLNA Türelmi zónákra várva fotó: europress Mé gis lesz új állandó kiállítás Fejlesztenek Turizmus Tiszaföldvár Évek óta tart a bizonytalan­ság a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban. Mint arról már beszámoltunk, a refor­mátus egyház visszakérte az épületet, amelyet 2011-ig foglalhat el. A múzeumnak biztosítottak új helyet a volt rendőrkapitányság épületé­ben, ám az egyház nem sie­tett a birtokbavétellel. Ha az egyház elfoglalja az épüle­tet, az állam fizet annyit, ameny- nyiből a volt rendőrkapitányság épületét alkalmassá lehet tenni múzeumi célokra. Ám egyelőre minden áll. A múzeum anyagának nagy ré­szét már 1995-ben becsomagol­ták a költözködésre várva, csak az elöregedő állandó kiállítás anyaga volt még a helyén. Azt azonban nem le­hetett hagyni, hogy ez az álla­pot esetleg 2011- ig tartson, ha az egyház nem lép hamarabb, ezért kezdeni kellett valamit a múze­ummal. A helyze­tet bonyolította, hogy Szíankó Ist­ván igazgató nyugdíjba ment. A megoldás­hoz vezető úton Kelemen Éva az első lépés az új igazgató kinevezése volt. Kele­men Éva 1999-ben végezte el az egyetemet Debrecenben. A ter­vek szerint a múzeum működik, amíg sor kerül az átköltözésre, hi­szen még lehet, hogy addig egy évtized is eltelik. Ezért a régi ál­landó kiállítást decemberben le­bontották, és má­jusra tervezik az új megnyitását. Az igazgatónő elmondta, hogy nagy feladat lesz ennek a megrende­zése, de részt vett a szolnoki Galériá­ban látható Ezer év a Tisza mentén cí­mű kiállítás létre­hozásában, és ez sok tapasztalatot adott neki. Lehet, hogy a májusban nyíló új kiállítás is megéri a tíz évet, és segít abban, hogy a tiszaföldváriak ne felejt­sék el: van ott egy múzeum, amely a legkisebb a megyében, de olyan anyagot őriz, amelyet kár lenne hosszú évekre elzárni a közönség elől. A Széchenyi-terv egyik legfon­tosabb célkitűzése a minőségi turizmus feltételeinek megte­remtése - hangsúlyozta Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztéri­um idegenforgalmi helyettes ál­lamtitkára kedden Hajdúszo­boszlón az Észak-alföldi Regio­nális Idegenforgalmi Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. A Széchenyi-terv most megje­lent 55 pályázatának több mint egyharmada a turizmushoz kapcsolódik - tette hozzá. A kormány idén 25 milliárd forin­tot, jövőre pedig 28,2 milliárd forintot fordít turizmusfejlesz­tésre. Ebben az évben 1,2 milliárd forintot a regionális testületek pályáztathatnak meg helyi ide­genforgalmi fejlesztésekre. Ez az összeg 50 százalékkal több mint egy évvel korábban. Népszerű falugondnokok Az idén 230 millió, 2002-ben pedig 311 millió forint jut a falugondnoki szolgálat fejlesztésére a központi költségvetésből - mondta el lapunknak a téma prog­ramgazdája, Szanyi Éva, a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) szociális szolgáltatási főosztályának vezetőhelyettese. Budapest A tizenegyedik éve működő program iránt akkora az ér­deklődés, hogy a rendelke­zésre álló keretre két-három- szoros a túljelentkezés. A ki­osztható összeghez - amely három területen igényelhető - pályázati úton juthatnak a települések.- A falugondnoki szolgálat megkezdéséhez nélkülözhe­tetlen mikrobusz megvásárlá­sához, cseréjéhez, valamint a hálózathoz programszerűen kapcsolódó civil szervezetek támogatásához vehető igény­be a fejlesztési forrás. Az idei évre szóló pályázatok febru­árban jelennek majd meg - közölte Szanyi Éva.- A 660 főnél kisebb lélek­számú települések szociális alapellátását biztosító falu- gondnoki szolgálat immár csaknem 600 településen ha­tékonyan működik - válaszol­ta az Europress kérdéseire Szeder Tibomé Kommer Má­ria, a Magyar Tanya- és Falu- gondnoki Szövetség ügyveze­tő alelnöke. Ez a szám egyre gyarapszik, ám egyelőre nem érte el az optimális lefedettsé­get, hiszen az országban kö­rülbelül 1400 kisfalu van. A hiányos infrastruktúrájú hely­ségekben a falugondnok látja el a gyógyszerbeszerzési fel­adatokat, időseket, gyereke­ket szállít orvoshoz, iskolába, elintézi a nagyobb bevásár­lásokat, az emberek ügyes­bajos dolgait. A falugondnokot a falugyű­lés választja ki, helyi jelentke­zők közül, a lakók javaslatára. A jelöltnek rendelkeznie kell jogosítvánnyal, hogy a szolgá­lathoz nélkülözhetetlen mik- robuszt vezethesse. Ha az al­kalmas személy és a gépjár­mű is rendelkezésre áll, akkor már csak a működési enge­délyt kell megkérni. Az enge­déllyel rendelkező szolgálat üzemeltetését az állam ebben az évben 1 millió 400 ezer fo­rinttal támogatja - mondta el az ügyvezető alelnök. - ré ­A Lábodhoz tartozó Erzsébetpusztán is népszerű a falu­gondnok FOTÓ: KOVÁCS TIBOR ____________•_______HÍREK RÖVIDEN ___________________ Fi desz-MSZP egyeztetés Február 8-án ül tárgyalóasztalhoz a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő frakcióvezetője, hogy a parlamenti teen­dőkről egyeztessen - jelentette be Nagy Sándor, az MSZP frakció- vezetője. Á megbeszélést Szájer József (Fidesz) kezdeményezte. Ellenőrzik a KEHI-t Több iratot, dokumentummásolatot is magukkal vittek átvizsgálásra Majtényi László adatvédelmi biztos munkatársai kedden a Kormány­zati Ellenőrzési Hivatalban (KEHI) végzett ellenőrzéskor. A szakem­berek azt vizsgálják, hogy a KEHI jogszerűen minősítette-e szolgála­ti titokká az állami vezetők külföldi utazásairól szóló jelentést. Alultervezett infláció Kiss Péter szocialista parlamenti képviselő szerint a kormánynak az infláció alultervezéséből származó költségvetési pluszbevételekből programot kellene indítania a magyar béreknek az európai kerese­tekhez történő felzárkóztatására. A képviselő szerint 2001-2002-ben összesen mintegy 300-400 milliárd forint többletbevétel várható. Vizsgálják a katonákat A Magyar Honvédség Egészségügyi Csoportfőnöksége keddep el­kezdte a katonák vizsgálatát, jóllehet az illetékes NATO-bizottság megállapította, nincs összefüggés a Balkánon bevetett, szegényített urániumot tartalmazó lőszerek és egyes NATO-katonák megbetege- dései között - közölte kedden Svéd László orvos vezérőrnagy. ■

Next

/
Thumbnails
Contents