Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-07 / 286. szám

2000. December 7,. csütörtök 7. OLDAL Mérföldkő előtt Az európai integráció története a kompro­misszumok története. Az EU tagországai ál­lam- és kormányfőinek ma kezdődő, viha­rosnak ígérkező nizzai csúcstalálkozóján nem kevesebbről kell döntést hozni, mint a közösség intézményeinek reformjáról. Az álláspontok jelenleg nagyon távolinak tűn­nek, törésvonalak húzódnak kis és nagy, nagy és nagy tagállamok között. Megegye­zés híján a keleti bővítés ködbe vész. Az eredendően hat tagállamra felépített intéz­ményrendszer reformja már évek óta kulcskér­dés az Európai Unióban. A legutóbbi kormány­közi konferenciát (IGC) lezáró Amszterdami Szerződés nyitva hagyta a keleti bővítés szempontjából feltétlen megoldásra váró problémakört, így a most zajló IGC fel­adata, hogy a tagállamok vezetői megál­lapodjanak azokról az intézményi kere­tekről, melyek szavatolják a majdan 20- 25 országot tömörítő unió működőképes­ségét. A találóan amszterdami maradékok­nak is nevezett kérdéskör felöleli az Eu­rópai Bizottság és a Európai Parlament létszámát, a tanácsi szavazatok újrasú- lyozását, valamint a minősített többség­gel történő döntéshozatal kiterjesztését. A legtöbb vitát az utóbbi két téma indu­kálja. A legfontosabb döntéshozó testü­letben, a tagállami érdekeket megjelenítő tanácsban az egyes országok szavazatai­nak elosztása miatt adott esetben elfor­dulhat, hogy a minősített többséggel meghozott döntés mögött nem áll a közösség lakosságának fele. A mostani szisztéma szerint a legkedve­zőbb pozícióban a kis lélekszámú tagállamok, legrosszabb helyzetben pedig a legnépesebb or­szágok vannak. A kis és nagy tagállamok vitája mellett tovább színezi a képet például a 82 milli­ós Németország és az 59 milliós Franciaország „csatája” a szavazatokért. Ugyancsak a Nizzában kellene megválaszolni az úgynevezett megerősített együttműködéssel összefüggő kérdéseket, amelyek az integráció további mélyítésének útját kövezik ki. A ma kezdődő csúcson emellett döntés várható az Alapvető Jogok Chartájával kapcsolatosan, me­lyet egyesek Európai Alkotmánynak neveznek. A nizzai menü tehát felettébb laktatónak ígér­kezik. A csúcstalálkozó eredménye alapvetően befolyásolja a közösség keleti bővítésének me­netrendjét, ezért az nem csupán az unió, de szá­munkra is mérföldkőnek tekinthető. Azzal min­denki egyetért, hogy ha valami oknál fogva nem sikerül megállapodásra jutni a hét végéig, az hi­hetetlen kudarc volna az európai integrációra nézve. Az eddigi kormányközi konferenciák fé­nyében azonban remélhető, hogy ha az utolsó pillanatban is, de megszületik a kompromisz- szum. A bővítés miatt például újra el kell osztani az Európai Parlamentben a képvi­selői helyeket fotó: l. z. Kis lépésekkel előre Hazánk gyorsítaná a csatlakozási tárgyalások ütemét Három, korábban már további tárgyalást nem igénylőnek minősített fejezetet hivatalosan is lezártak az EU és Ma­gyarország közötti csatlakozási tárgyalások kedden tartott hatodik miniszteri szintű fordulóján. A szociálpolitika és foglalkoztatás, az energiapolitika, valamint a külkapcso- latok most félretett fejezetei mellett öt további témakör, a szolgáltatások szabad áramlása, a társasági jog, az adózás, a közlekedési politika és a környezetvédelem is szerepelt a tárgyalások napirendjén. MOZAIK HARC A BSE ELLEN. Az EU tagországok egyhangúlag elfo­gadták azt a javaslatot, hogy nem kerülhet a táplálkozási láncba egyetlen olyan, 30 hónaposnál idősebb szarvasmarha sem, amelyen nem végezték el a sziva­csos agysorvadásos marhakór (BSE) kiszűrésére szolgáló tesz­tet. A mezőgazdasági miniszte­rek tanácsa arról is határozott, hogy az unióban 2001. január 1- től hat hónapos átmeneti idő­szakra betiltják valamennyi állati eredetű fehérje takarmányozásra való felhasználását. Ez utóbbi intézkedés alapvetően a hús- és a csontlisztet érinti. Hallisztet csak a kérődzőknek nem szabad adni. Az unióban a kérődzők állati ere­detű fehérjékkel való takarmá­nyozása már eddig is tiltott volt, a mostani döntés ennek az intéz­kedésnek a hatókörét terjeszti ki az élelmiszerek előállítása céljá­ból tartott, hizlalt vagy tenyész­tett valamennyi állatra. SZOCIÁLIS KIADÁSOK. A GDP-százalékában mért szociá­lis kiadások az Európai Unió összes tagállamában csökken­nek. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat jelentéséből kiderül, míg 1998-ban a tagországok bruttó hazai termékük átlagosan 27,7 százalékát fordították szo­ciális kiadásokra, 1997-ben ez még 28,1,1996-ban 28,6, s 1993- ban 28,9 százalék volt. A legma­gasabbak a szociális’ kiadások Svédországban (33,3 százalék), Franciaországban (30,5 száza­lék) és Dániában (30,0 száza­lék). A legcsekélyebbek Íror­szágban (16,1 százalék) és Spa­nyolországban (21,6 százalék). VIZEINK ÁLLAPOTA. A WWF az Európai Unió öt tagjelölt or­szágában, köztük Magyarorszá­gon, kifejezetten jónak értékeli a folyók, tavak és más vizes terü­letek állapotát. A jelentésben hangsúlyozták, hogy a vizsgált országokban sok folyó, tó és víz­terület természetesebb és jobb állapotban van, mint az EU or­szágainak édesvizei, s gazdag élővilágukkal jelentős természe­ti kincset és faji változatosságot hoznak majd az EU-ba. A vizs­gált édesvizek közül ökológiai­lag kiemelkedően jónak értékel­ték például a Rába és a Hernád vagy a Csorba-tó állapotát, és rá­mutattak, hogy a nagyobb tavak közül az élővilág szempontjából a Balaton is jó állapotban van. A WWF jelentése arra is rámuta­tott, hogy a vizek rendszeres fi­gyelése az öt vizsgált ország kö­rül csak .Magyarországon és Észtországban kielégítő. ■ Az oldalt írta és szerkesztette: Laczi Zoltán Mint a magyar tárgyalóküldöttsé­get vezető Martonyi János kül­ügyminiszter újságíróknak el­mondta, a környezetvédelem és a közlekedés témakörében most technikai konzultációk következ­nek. Noha az Európai Bizottság által javasolt tárgyalási „útiterv” szerint a közlekedés témaköre csak a jövő év második felében kerülne ideiglenesen lezárható ál­lapotba, Magyarország szeretné, ha a tárgyalások gyorsításának je­gyében erre már az első félévben sor kerülhetne. Kívánatos a gyor­sítás a környezetvédelem ügyé­ben is — fűzte hozzá Martonyi, aki szerint e tekintetben koránt­sem olyan súlyos a helyset, mint azt egyes beállítások sugallják. Elérhető közelségbe került a tár­gyalási fejezetek ideiglenes lezá­rása három további területen, a szolgáltatások szabad áramlásá­ban, az adózásban és a társasági jogban. Bár a keddi tárgyalási for­duló hivatalos napirendjén nem szerepeltek, Magyarország ezek­hez hasonló kategóriába tartozó­nak tekinti a vámuniót és az áruk szabad áramlását is, amennyiben itt is már csak egy-két kisebb je­lentőségű probléma áll a lezárás útjában. Ha ezeket valamilyen ok miatt egyelőre mégsem sikerülne rendezni, a szóban forgó terüle­tek még akkor is bekerülhetnek azoknak a fejezeteknek az újon­nan létrehozott csoportjába, ame­lyeket - az egy-két kisebb problé­mától eltekintve — „úgyszólván lezártnak” lehet majd minősíteni. A külügyminiszter pozitív fej­leményként értékelte, hogy a bi­zottság által javasolt tárgyalási ütemtervet hétfői ülésén a kül­ügyminiszterek tanácsa is üdvö­zölte - noha állásfoglalásában nem szerepelt az a bizottsági előrejelzés, amely szerint 2002 folyamán lezárhatók a tárgyalá­sok a legelőrébb tartó jelöltekkel. Ettől függetlenül már a jövő év első felében a tárgyalások napi­rendjén lesz a belső piac műkö­désének lényegét jelentő mind a négy alapszabadság (az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a szemé­lyek szabad áramlása). A bizott­ság által az elkövetkező másfél évre kijelölt tárgyalási ütemterv alapvetően orientáló jellegű, amelyhez képest lehetségesek el­térések: a tagjelöltek értelmezése szerint elsősorban kedvező irányban, vagyis a gyorsítás felé, de elképzelhető ellentétes irányú módosítás is - fejtette ki a kül­ügyminiszter. _________________________!MT1) N e beszéljünk mellé! Hazánk csatlakozása kapcsán jó néhány tagállambeli diplomata, szakember felhívta már a figyel­met a közszolgálatban dolgozók képzésének szükségességére. Egyértelmű ugyanis, hogy a tag­felvételt követően országunkat a legjobb szakembereknek kell képviselniük a legmegfelelőbb helyeken. A közösség, illetve egyes tagállamok képviselői arra is több ízben rámutattak, hogy a felső szinten nincs hiány az Eu­rópai Unió szövevényes intézmé­nyi és jogrendszerében eligazod­ni képes szakemberekben, ám al­sóbb szinteken, főként a telepü­lések szintjén sokszor csak hivat­kozni tudnak — s olykor rosszul - a tizenötök alkotta „konglome­rátumra”. Nem ritkán tapasztal­tam, hogy - az EU-val, az integ­rációs folyamattal kapcsolatosan- olyan beszédek, nyilatkozatok hangzottak el, amelyek előadói arról adtak egyértelmű tanúbi­zonyságot, hogy fogalmuk sincs, mi is az Európai Unió, miben gyökerezik a közös Európa gon­dolata, miként jutott el idáig, s milyen perspektívái vannak a jö­vőben. Annál komolytalanabb, mi több bosszantóbb pedig nincs, ha felelős beosztású em­ber az EU-ra hivatkozva olyan dolgokról fecseg, aminek semmi köze sincs a közös Európához. Arra gondolni se merek, hogy ezek az emberek egyszer az eu­rópai bürokrácia gépezetének ré­szeivé válhatnak... Szerencsére ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalom a kü­lönféle szakmai és civil szerveze­tekben, valamint az oktatásban, s ez reménnyel tölt el. _________■ R eflektorfényben a kis- és középvállalkozások Az Euro Info Központok (EIC) éves közgyűlését no­vember végén tartották Prágában. A legfontosabb téma az európai vállalko­zások számára nyújtott tá­mogatások és szolgáltatá­sok fejlesztése volt. Az Eu­rópai Bizottság célja, hogy javítsa az EU támogatással működő információs- és ta­nácsadó szolgáltatások együttműködését az üzleti élet segítése érdekében. A közgyűlésen részt vett a szolnoki Euro Info Központ vezetője, dr. Ürmössy Ildikó és Vinkóné Kovács Eszter tanácsadó. A konferencia helyszíne és a kö­zelmúltban elkészült országje­lentések arra késztették a szerve­zőket, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a társult or­szágok gazdaságával, a csatlako­zás kérdéseivel összefüggő kér­désekre - idézte fel a rendez­vényt dr. Ürmössy Ildikó. El­mondta, a közgyűlést megelőző­en külön programsorozatot szer­veztek a tagjelölt országok képvi­selőinek, melynek keretében be­mutatták a tagjelölt országok vál­lalkozásai számára elérhetővé vá­ló új programokat (a többéves kis- és középvállalkozási prog­ram, az Euro és a SAFE kam­pány). A plenáris ülésen ismer­tették azt a programot, amely a 2001-2005 közötti időtartamra határozza meg az Európai Unió kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos cselekvési program­ját. Ezt várhatóan a jövő év elején fogadja el az Európai Bizottság. Mivel a bizottság elsősorban irányelveket határoz meg, az egyes szervezeteknek kell majd ezeket tartalommal megtöltenie. A program jelentős anyagi erőfor­rásokat biztosít a gazdaságot se­gítő hálózatok fenntartására, in­formációkkal történő ellátására. Ezek a gazdaságot segítő hálóza­tok — köztük kiemelten az Euro Info Központok, amelyek össze­hangoló, koordináló szerepét erősítik — akkor lehetnek sikere­sek, ha együttműködést alakíta­nak ki a helyi, regionális és or­szágos szervezetekkel. Több felszólaló, így a Cseh Köztársaság regionális fejlesztési minisztere, az Észt Kereskedelmi és Iparkamara főigazgatója is­mertette a csatlakozni kívánó or­szágok eddig elért eredményeit. Bemutatták, hogyan támogatta tevékenységüket az Európai Unió. Mindketten hangsúlyoz­ták, hogy az EU gazdasági fejlő­dése szempontjából is elenged­hetetlen a csatlakozási folyamat gyorsítása. A közgyűlés kiemelt témaköre volt a bővítés mellett az informá­ciós technológia, a piackutatás és az üzleti élet képviselőit támoga­tó hálózatok közötti együttműkö­dés. A vállalkozási főigazgatóság vezetője a konferencia zárszavá­ban kiemelte, hogy az Euro Info Központ hálózatnak kiemelt sze­repet szánnak a többéves straté­giában, mert ezek az irodák van­nak legközelebb a vállalkozók­hoz, az üzleti élethez. Elhang­zott, az Európai Bizottság igényli, hogy megismerje a vállalkozások véleményét az EU politikákról, az egységes piac működéséről, s ebben is számítanak a központok munkájára. Az Euro Info Központ (EIC) tavaly október elsején nyi­totta meg kapuit Szolnokon, a megyei kereskedelmi és iparkamara székházában. A központ alapvető feladata, célja a információ szolgálta­tás, valamint az üzleti part­nerkeresés. Az eltelt egy év tapasztalatairól kérdeztük dr. Ürmössy Ildikót, a köz­pont vezetőjét. Elöljáróban megtudtuk, a szolno­ki ElC-t kül- és belföldről össze­sen 533 kérdésben keresték fel az elmúlt évben. A megkeresések több mint 85 százaléka egyszerű kérdés, a többi úgynevezett komplex, illetve projektekkel kap­csolatos kérdés volt. Ez azt jelen­ti, hogy az ügyfélnek segítséget nyújtottak a partnerkeresési aján­lat megfogalmazásában, lefordí­tották a céget bemutató informá­ciókat, segítettek a pályázat előké­szítésében. Az ügyfelek több mint fele üzleti partner keresés okán vette fel a kapcsolatot az irodával. A szolnoki EIC a számok tükrében A feltett kérdések fő témakörei - sorrendben — a következők: piaci információk, turizmus, közbe­szerzés, különböző alapok elér­hetősége, környezetvédelem, vám- és adóügyek, általános- és intézményi kérdések, minőség- biztosítás és mezőgazdaság. A szolnoki Euro Info Központhoz sok külföldi EIC fordult partnerkeresési szándékkal. Ajánlataikat részben közvetlenül azok­hoz a vállalkozásokhoz jut­tatják el, amelyek tevékeny­ségének ismeretében po­tenciális partnere az adott cég, részben pedig a havonta frissített weblapon teszik közzé. Ezek több mint fele 1-10 főt foglalkoztató vál­lalkozás, utánuk a 11-50 fővel dol­gozó vállalkozások következnek. Ha a kérdéseket feltevő ügyfelek tevékenységi területeit vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a különbö­ző feldolgozóipari cégek állnak az élen, ezen belül is az élelmiszer, illetve textil, bőr, fa, papíripar, fémipa, valamint a gépgyártás képviselteti magát a legnagyobb arányban. Utánuk következnek a különböző irodai és ingatlanköz­vetítési szolgáltatások: üzleti - és menedzs­ment konzultáns cégek, számítástechnikai cé­gek. Magas az aránya az oktatásban, képzésben tevékenykedő ügyfelek­nek, a nagykereskedel­mi cégeknek, utazási irodáknak, szállodáknak és a szállítási vállala­toknak. Az Euro Info Központ az idén eddig 55 szakmai rendezvényt szervezett, illetve ugyanennyi rendezvényen voltak jelen vala­milyen formában. Ezeken össze­sen mintegy hatszáz érdeklődőt regisztráltak, akik az EU integrá­cióval kapcsolatos információk mellett tájékoztatást kaptak a központ munkájáról is. A rendez­vények közé tartoznak különböző szemináriumok, előadások, trénin­gek, tanulók látogatása a központ­ban, valamint a kiállításokon és vá­sárokon való részvétel. Az EIC do­kumentumtárában jelenleg 1800 kiadvány van, amelyeknek körül­belül egyharmada magyar nyelvű. A kereskedelmi és iparkamara honlapján ( www.jnszmkik.hu ) az Euro Info Központ havi frissítés­sel közli a beérkező üzleti part­nerkereső ajánlatokat, bemutatja a dokumentumtárában elhelye­zett új könyveket, tájékoztató ki­adványokat, és ismerteti a követ­kező programokat. A központ részt vett más szer­vezetekkel együtt különböző pro­jektek kidolgozásában is. A dokumentumtár legfrissebb kiadványai: 1. Magyar befektetési kézikönyv és üzleti kalauz. Hasznos magyar nyelvű kiadvány általános gazdasági áttekintéssel, fontosabb gazdasági jogszabályokkal és egyéb hasznos információkkal vál­lalkozások számára 2. Employment in Europe 2000. Angol nyelvű kiadvány az EU foglalkoztatás-politikájának helyze­téről, annak jövőbeni alakulásának lehetőségeiről 3. The ABC of the Community law. Angol nyelvű kiadvány a közösségi jog alapvető kérdéseiről, az EU alapvető értékeiről, az EU „alkotmányáról”. Ismeretterjesztő jellegű mű. 4. Charter of fundamental rights of the European Union. Rövid, angol nyelvű ismeretterjesztő jellegű kiadvány az alapvető jogokról az EU-ban. 5. Consumer voice. Brossúra a fogyasztóvédelemről angol, francia és német nyelven. 6. Kis- és középvállalkozók tanácsadási kézikönyve. Könyv a vállalkozói tanácsadásról, inter­netes tanácsadásról, hitelgaranciákról, tanácsadási programokról, tanácsadó vállalkozásokról 7. Tájékoztató az Európai Unió 5. Kutatási, technológia-fejlesztési és demonstrációs keret- programjáról 1998-2002. Az OMFB kiadványa internet, e-mail és postacímekkel, rövid tájékozta­tóval, célcsoportok, akciók meghatározásával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents