Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-07 / 286. szám

SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL 4. OLDAL Kényes téma a gazdagság A gazdagságot feszegette a Va­sárnap Reggelben az újságíró; kényes témába nyúlt, amit a ki­nyilatkoztatások is érzékeltet­tek. Ki tudja, kik a gazdagok? Még az adóhatóság sem. Annál inkább tudjuk, kik a szegények. Mi például, szegényebbek va­gyunk a templom egerénél is. Hogy munkanélküliek lettünk, nem a mi hibánk. Amíg lehet napszámba járni, meg is va­gyunk valahogy, de a tél nehéz. Az önkormányzat mindent ad, ami tőle telik, de az is csak csepp a tengerben. Elárulom, írtam már egy-két gazdagnak. Kértem. Nem pénzt. Ruhát, könyvet, kazettát (üreset) a gyerek nyelvtanulásához. Leír­tam: nem szégyelljük körülmé­nyeinket, nem mi kerestük ma­gunknak. Választ sem kaptam. Nálunk nem lesz ajándék a fe­nyőfa alatt, mert fa sem lesz. A Mikulás is elment a házunk előtt... (NÉV ÉS CÍM) A sikeresség egyik titka a hozzánk illő foglalkozás Pályaválasztás előtt álló fiatalok­nak tartottak bemutatót közel­múltban. Ajánlat, választási le­hetőség volt bőven, gondot talán az jelenthet, megtalálják-e a gye­rekek a leginkább nekik valót, azt, ami az érdeklődésükhöz legközelebb áll - mert csak olyan szakmát, hivatást szabad választani, amit később szíwel- lélekkel tud művelni. Az alapot - a munka szerete- tét - a szülői házból hozzá ma­gával a fiatal, az ott látott példa meghatározza hozzáállását, szorgalmát. De hat a pedagógus személyisége is. Nem közöm­bös tehát, milyen példát látnak, milyen útravalót kapnak. Egy jó pedagógus egy életen át lehet példakép - mint nekem, és azt hiszem, sok-sok volt iskolatár­samnak is a püspökladányi isko­la tanító nénije, Hegedűs Magda és Németh István volt. A jellemformálás alappillére az életre való felkészítésnek: a becsületesség, a pontosság, a lelkiismeretesség, a megbízha­tóság ugyanolyan mércéje ma is - és remélhetőleg később is - az embernek, mint a múltban. Nem mellékes tehát, milyen út- ravalóval indulnak a gyerekek. A végzett munka minősít, a jó munka tiszteletet, megbecsü­lést, tartást ad - s nem utolsósor­ban megfelelő díjazást. Ha a di­ák tehetsége szerint készül a vá­lasztott pályára, s ehhez oktató­ja is hozzáadja azt, ami tőle el­várható, olyan fiatalokkal talál­kozhatunk az élet minden terü­letén, akik kiérdemlik elismeré­sünket. ___________MÓLNAK FERENCNÉ, SZOLNOK A 2 000. December 7., csütörtök || SH "i■ Kötelező igénybe venni A fűtéstechnikai közszolgáltatásról Többek felvetésére kerestük a választ, ami­kor megkérdeztük Vidra Zoltántól, a Fűtés- technikai Kft. ügyvezető igazgatójától, mi­ért van szükség arra, hogy időről időre meg­jelenjenek a szakemberek olyan otthonok­ban is, ahol a kémények üzemen kívül van­nak, mert az alkalmazott fűtési mód nincs kapcsolatban az építménnyel. Miért kell ilyenkor is ellenőrizni, karbantartani - és miért kell fizetni? Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről a 1995. évi XLII. törvény ren­delkezik - tudtuk meg. E szerint a helyi önkor­mányzat által szervezett, az e törvényben meg­határozott kéményseprő-ipari közszolgáltatást a tulajdonos köteles igénybe venni, míg a szolgál­tató köteles a lakásban, helyiségben lévő tüzelő- berendezés égéstermékének elvezetésére szolgá­ló kémény és tartozékának, füstjáratának idő­szakos ellenőrzését, tisztítását, időszakos mű­szaki felülvizsgálatát elvégezni, illetve szakvéle­ményt adni. Egy belügyminiszteri rendelet is szabályozza e kérdést, amely szintén rögzíti, hogy: a szolgáltatás szervezett ellátása luterjed a lakásban és más helyiségben épülő vagy már használatban lévő tüzelőberendezés égéstermé­keinek elvezetésére szolgáló kémény - ideértve a tartalékkéményt is, amelynek lennie kell min­den lakásban, lakóházban -, valamint tartozé­kának műszaki felülvizsgálatára, ellenőrzésére, tisztítására és szakvélemény adására. E rendelet szerint az egyedi gyűjtő és a 64 cm x 64 cm-nél kisebb kürtő-keresztmetszetű központi hőellátó tüzelőberendezések füstgáz-elvezetésére szolgá­ló kéményeinél és azok tartozékainál négyéven­ként esedékes az ellenőrzés, tisztítás, feltárás (bontás) nélküli műszaki felülvizsgálat. A megyei közgyűlés is szabályozta a kérdést a 14/1955. sz. rendeletével. E szerint: aki a ké­ményseprő-ipari tevékenység gyakorlásáról szó­ló belügyminiszteri rendeletben foglalt kötele­zettségének nem tesz eleget, továbbá aki - ismé­telt felszólítás ellenére - a kötelező szolgáltatás elvégzése céljából akadályozza az ingatlanba va­ló bejutást - és ezzel a munka elvégzését -, sza­bálysértést követ el, ami pénzbírsággal büntet­hető. E tárgykörben az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosa is állást foglalt, illetve magyará­zatot adott: a közszolgáltatás igénybevételét azért teszi a jogszabály kötelezővé, mert a ké­mények elhanyagolt állapota szénmonoxid-mér- gezést, tűz- és robbanásveszélyt idézhet elő. A közszolgáltatás fő eleme az ellenőrzés, ezáltal a megelőzés, amely mellé szükség esetén járul a takarítás. A fűtés módjától és a fűtőanyagtól függően különböző a korom-kibocsátás mértéke és a füst összetétele. A gázfűtés - elismerve, hogy abban csökkent mértékű a koromlerakó­dás - olyan anyagok kiválasztódásával is járhat, amely a kémény állagát nagymértékben rombol­hatja. Ez ellenőrzés hiányában eltömődéshez, ezáltal fulladáshoz vezethet. Ennek előfordulása csak ezért nem jelent közvetlen veszélyt, mert a szakember a rendszeres ellenőrzéssel még idő­ben felfedezheti és azonnal intézkedhet. A kábítószer itt van, testközelben Nem lehet divat a halál Hatszáznál is több hallgató várta a túrkevei Városi Sportcsarnokban Kardics Mihály nyugalmazott rendőr alezredest, aki az egyre ter­jedő káros szenvedélyről, a drog­ról tartott előadást a fiataloknak. Elsőként a rendezvény házi­asszonya, a Ványai Ambrus Gim­názium és Szakközépiskola vörös­keresztes tanár-elnöke, Kádasné Márton Judit köszöntötte a város nyolcadikos diákjait és a ványaiso­kat, majd Németh István polgár- mester osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Az előadó szakember - már könyvben is megjelent - tapasz­talatait tárta a fiatalok elé. Hang­súlyozta: a döntés a fiúk, a lá­nyok kezében van, csakis rajtuk múlik, hogy engednek-e a sokfe- lől sokféleképpen őket megkör­nyékező kísértésnek. Határozottan cáfolta azt a gya­kori megnyilatkozást, miszerint „én csak egyszer próbálom ki, s lesz erőm másodszor visszautasí­tani.” Valamennyi drogfüggővé vált fiatal így hitte, így kezdte, az­tán ráeszmélt, de már későn, hogy tévedett. Már nem volt visz- szaút! Jó lenne, ha - utalva a könyv címére - valóban csak „divat” lenne a halál, hiszen akkor na­gyon hamar „túllennénk” rajta, csak egy-két „szezonon” át tarta­na. Sajnos, nem csupán divat! Hosszú távra akar berendezked­ni nálunk a drog! De csak ha hagyjuk! , A gyerekek, fiatalok, felnőttek - ha összefognak - le tudják győzni a szörnyet. Azok a szülők, akik már elvesztették gyermeküket, a többiek megmenté­sén fáradoznak: egye­sületet alapítottak. Lógójuk mementó mindannyiunknak: A drogos fiúsüninek azt súgja a fülébe a drog­tól meg nem fertőzött sünlány: Ne szúrj! Szeress! A program szerve­zője - a városi vörös- kereszt - bírja a ta­pasztalt szakember,. Kurdics Mihály ígére­tét, miszerint jövő év februárjában a szü­lőkkel, diákvezetők­kel és pedagógusok­kal is találkozik. CSAJBÓK FERENCNÉ, TÚRKEVE VETÉLKEDÉS AZ EGÉSZSÉGRŐL. Izgalmas és mozgalmas szel­lemi játék indult útjára néhány évvel ezelőtt a szolnoki Nyitnikék óvodában. A gyermekek már kicsi korban ismereteket kapnak arról, mit kell tenniük, ha egészségesen akarnak élni. A tanultakról - a ma már hagyománynak számító - játékos vetélkedőn adnak számot, ami nemcsak jó szórakozást nyújt, de további hasznos ismeretekkel is szolgál. __________ (AMATŐR FOTÓ) E ltűntek a rönkök is Örökzöld téma a játszóterek álla­pota: egyik-másik lakóközösség a gondozatlanságukat panaszolja, mások azt teszik szóvá, hogy el­hagyatottak, kevés az ott játsza­dozó gyermek, s így lesz az enyé­szeté. A szolnoki Dobó István úti játszóteret szeretik a gyerekek. Szeretik a felnőttek is, amit törő­désük bizonyít: vigyáznak tiszta­ságára, óvják az eszközöket. A közelmúltban azonban drasztikus változás történt, elke­serítő látvány fogadta azokat a gyerekeket és felnőtteket, akik a játék öröméért mentek ki a térre. Valakinek vagy valakiknek sze­met szúrt a tér rendezettsége, és a csúszda köré épített farönkök egy jó részét kirugdosta. De a leg­sajnálatosabb talán az, hogy a jó szándékú felnőtteknek még arra sem volt módjuk, hogy helyre­hozzák a rongálás nyomait, mert másnapra - bizonyára olyanok, akik fával tüzelnek - összeszed­ték a kirugdalt rönköket és haza­vitték. (NÉV ÉS CÍM) Csatlakoztak a szervezethez j Dr. Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szerve­zetének országos elnöke és Ger- giné Sturm Zsuzsa megyei elnök is részt vett azon az alakuló tag­gyűlésen, amelyen a vendéglátók bejelentették: a törökszentmikló­si Psychiatriai Betegek Otthona és Szenvedélybetegek Rehabilitá­ciós Intézménye is - csaknem ki­lencven taggal - csatlakozik a szervezethez. (amatőr fotói A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró elő­zetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tar­tásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztő­ség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin AZ ÖNISMERETRŐL, a siker, a kudarcélmények feldolgozásáról, a krízishelyzetek kezeléséről, a szenvedélybetegségekről, azok bioló­giai hátteréről és az otthonról hozott minta fontosságáról volt szó azon a találkozón, ahol dr. Fügi Sarolta pszichiáter főorvos beszélt a szolnoki Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola kollégiuma diákjainak. A nagy érdeklődéssel kísért előadás után a diákok kérdé- seikre is választ kaphattak. (beküldött fotói A hölgy zaklatottan mondta el szerkesztőségünkben, mi­lyen megalázó helyzetbe ke­rült élelmiszervásárlása al­kalmával: kosárába szedve az aznapra szükséges dolgo­kat, úgy, mint máskor, beállt a sorba a pénztárhoz, s an­nak rendje-módja szerint fi­zetett. Az üzletből kifelé tartva hallott ugyan egy szá­mára ismeretlen hangot (jel­zést?), de nem tulajdonított neki jelentőséget, mert nem tudta, mi az. Nem is gondol­ta volna, hogy ő akkor egy jelzőberendezésen haladt át. Mint utóbb világossá lett számára, ez a szerkezet azért szólalt meg, mert jelezte, lopott holmi van nála. Naivul ezt is csak akkor fogta fel, amikor az őrző-védő szolgálat em­bere felszólította, pakolja ki a szatyrát, illetve a nála lévő dolgo­kat. A hölgy nem értette, hogyan keveredhet gyanúba, hiszen évek óta odajár vásárolni, mindig becsű­Tévedésből jelzett a letes volt, soha meg sem fordult a fejében, hogy lopni is lehet... A kérésnek eleget téve - ott, az üzlet nyílt terében, a többi (nem kevés) vásárló szeme láttára az őr átvizsgálta a kipakolt árut, s miu­tán nem talált lopott holmit, bocsá­natkérés nélkül odébbállt, odavet­ve annyit, hogy rosszul jelzett a be­rendezés. Még abban sem volt partnere a gyanúba hozott hölgy­nek, hogy a nagy vizsgálódásban földre pottyant (lökött?) apróságo­kat segítsen összeszedni. A vásárló igen megalázónak és bántónak érzi a történteket. Azt meg végképp nem érti, mindez miért a többi vevő előtt történt. De ha már így esett, talán elné­zést kérhettek volna tőle - ugyan­olyan látványosan, mint ahogyan a „leszólítás” megtörtént -, s ne adj isten segítségére is lehettek volna a visszapakolásban és a földre hullott apróságok felszedé­sében... A lopás gyanújának tisztázása során (esetünkben a jelzőberende­zés érzékelője tévedett, amit az őr el is ismert) a kereskedelmi szövet­ség eljárási kódexe szerint lehet (kell!) eljárni. E szerint a gyanússá vált személyt meg kell kérni (de nem kényszeríthető) arra, hogy a helyzet tisztázása érdekében fárad­jon az irodába. A kérést úgy kell tolmácsolni, hogy az a többi vásár­ló körében ne keltsen feltűnést. Tudni kell, hogy a vevőt az ő hozzájárulása nélkül a bolt vagy az őrző-védő szolgálat munkatár­sai nem ellenőrizhetik, személyi okmányai alapján nem vehetik fel az adatait. Megmotozni, csomag­jait átvizsgálni tilos; a vásárló az ilyen felszólításnak nem köteles eleget tenni. Ha a vevő nem kíván az őrrel együttműködni, ezt kö­rendszer zölnie kell. Ez esetben az őr tájé­koztatja őt arról, hogy igénybe ve­szi a rendőrség segítségét, s meg­kéri a vevőt, hogy a hatóság meg­érkezéséig ne hagyja el az üzletet. Kényszert alkalmazni azonban akkor sem lehet, ha a vevő ennek a kérésnek nem óhajt eleget tenni. Ha a biztonsági őr nem az el­várt módon jár el, ellene az őt fog­lalkoztató cégnél kifogást lehet emelni. Minden üzletben jól lát­ható helyen tájékoztatni kell a vá­sárlókat a biztonsági szolgálat ne­véről, székhelyéről és működési szabályairól. A történteket összegezve, sajná­latos módon azt kell gondolni, sok ponton sérült a vevő joga. AttóI nem is beszélve, hogy szép gesz­tus lett volna, ha mindezek után az őr elnézést kér, és segít a lehul­lott csomagok felszedésében...

Next

/
Thumbnails
Contents