Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-06 / 285. szám

XI. évfolyam, 285. szám 2000. december 6., szerda HAZAI TÜKÖR Izgága gyerekek mozgásterápiája A túl aktív gyerek sok sérülést szerez. 5. oldal Hat zsák táp és a becsület Vesztegetésért elítélt volt rendőrök Hat zsák, állatoknak való ingyentáp reményében (ami alig £rt többet mint 20 ezer forint) vállalta fel a tiszafüredi ka­pitányság két rendőre azt, ami egy rendőr számára talán a legrosszabb: a testületből való eltávolítás kockázatát. Mert­hogy a hivatali munkájukkal összefüggésben felmerült előny kérése és elfogadása bűncselekménynek számít. Tiszafüred Ezt állapította meg most már jogerősen is a bíró­ság. A két rendőr tavaly szeptember végén, egy Tiszaigar és Tiszaörs kö­zött történt közlekedési balesethez ment intéz­kedni. Egy takarmányt szállító pótkocsis teher- felhívta telefonon a autó borult fel, a rakomány egy teherautó-vezetőt és udvariasan része pedig szétszóródott. A bíró- megkérdezte: nem mondaná-e a ság megállapította, hogy a két in- továbbiakban azt, hogy a tápot tézkedő rendőr takarmányt kért pénzért adta el, csak a vételárat a jármű vezetőjétől, amit meg is elhagyta? A sofőr azonban erre kaptak. A hat zsák tápot a rend- nem volt hajlandó, őrségi autóval fuvarozták haza........ .... __ <folytatása 3. oldalon) L saKtiogy az eset­re fény derült, a sofőr mindent elmondott, ezáltal az egyenru­hások jóval több mint kellemetlen helyzetbe kerültek. Hogy a nagyobb bajt megelőzze, a rend­őrök eevike másnao Fölöslegessé vált lerakók Tiszazug A térség önkormányzatai jócskán megelőztek több megyénkbéli települést hul­ladékügyben. A szelevényi lerakó elkészültével ugyan­is egy igen szigorú törvényi előírásnak már megfeleltek. Ezzel azonban nem fejeződött még be a tennivaló, hiszen szin­tén jogszabályi kitétel, hogy a még meglévő, de már nem üze­melő lerakókra több hulladékot nem szabad szállítani, s a rekulti­vációról minél hamarabb gon­doskodnia kell az érintett telepü­léseknek. A Tiszazugban egyenként is foglalkoznak az önkormányzat­ok a kérdéssel, ugyanakkor kö­zös megyei pályázatban is részt vesz a térség. A megyei önkor­mányzat koordinálásával több város és község közösen igyek­szik állami pénzhez jutni a sú­lyos milliókba kerülő munka ter­vezési költségeire. Kunszentmártonban például ez a teljes rekultiváció 60-80 mil­lió forintba kerülne. Ráadásul ah­hoz, hogy az uniós előírásoknak minden megfeleljen, inkább a nyolcvanhoz közelít a végösszeg. Érthető tehát, hogy az amúgy is hátrányos helyzetű térség önálló­an nem tudja mindezt finanszí­rozni. Ami mindenképpen öröm­teli, gyakorlatilag egyetlen tele­pülésen sem használják már a ré­gi, kezeletlen és környezetvédel­mi bombaként „ketyegő” telepe- ket a Tiszazugban. __________re K evés pénzből gazdálkodunk A háztartások jövedelme és fogyasztása az Észak-Alföldön NÉHÁNY TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKK ÁLLOMÁNYA 1999 VÉGÉN (100 HÁZTARTÁSRA JUTÓ DARAB) Személygépkocsi Fagyasztógép Mikrohullámú sütő Automata mosógép Takarítógép CD-lejáfszó HIFt-torony Képmagnó Személyi számítógép Rádiótelefon »1» 0 10 40 50 60 70 80--------—-----------—----------------■ A z 1992-ig visszamenően rendelkezésre álló információk szerint az észak-alföldi háztar­tások átlagos nettó jövedelme a hét régióban kimutatott között minden évben a legkisebb volt, és az elmaradás az országos szinthez mérve az évtized második felében 10-12 szá­zalék között ingadozott — olvasható a KSH megyei igazgatóságának legfrissebb kiadvá­nyában, melyben egyebek között a régiónk­ban élők életszínvonalával kapcsolatosan találunk sok érdekes adatot. Az észak-alföldi alacsony jövedelemszint egyik alapvető oka, hogy a térségben az aktív keresők (alkalmazásban állók, egyéni vállalko­zók és társas vállalkozások tagjai, alkalmi mun­kások stb.) aránya a háztartások tagjai között ál­talában nem éri el az egyharmadot és öt száza­lékkal kevesebb, mint az országos átlag. Ugyan­akkor a munkanélküliség magas, a gazdaságilag aktív népesség közül az Észak-Alföldön minden kilencedik-tizedik van állás nélkül, a munkanél­küliségi ráta pedig az országosnak másfélszere­se. (Ugyancsak kedvezőtlen, hogy az Észak-Al­földön száz aktív keresőre 91 eltartott jutott, ami 1,2 szerese az országi átlagnak.) Ezek után nem meglepő, hogy a régió lakos­ságának vállalkozási aktivitása gyenge, ezer főre tavaly a térségben kevesebb mint 60, ugyanak­kor országosan 80 vállalkozás jutott. Aki dolgozik, az sem lehet teljesen elégedett, hiszen a térségben a főbb gazdasági ágakban a keresetek viszonylag alacsonyak, következés­képp a saját nyugdíj, a munkanélküli-ellátás és a táppénz is kevesebb. Valamelyest mérsékelte az észak-alföldi régió jövedelemhátrányát a mező- gazdaságból származó jövedelem, amely az álla­tok, állati és növényi termékek eladásából szár­mazó bevételből és a saját termelésű fogyasz­tásból tevődik össze. A háztartások összetétele, bevételük szín­vonala és szerkezete egyaránt azt jelzi a KSH szerint, hogy a régió fokozottan érzékeny a társadalmi jövedelmek változására, a külön­böző támogatási és segélyezési formák alaku­lására. (FOLYTATÁS A 9., INTERJÚNK A 7. OLDALONI Regionális információ Tavaly a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei háztartá­sokban egy főre átlagosan 330 ezer forintot alig meghaladó nettó jövedelem jutott, az or­szágos szintnél 44 ezer forinttal kevesebb. Térségünk hátránya a közép-magyarországi régióhoz képest 21 százalékos, 12-17 száza­lék a nyugat- és közép-dunántúli régióhoz mérve, 6-9 százalék az prszág déli térségei­hez képest, és egyedül Észak-Magyarország adatához hasonlítva minősíthető szerény­nek. Az észak-alföldi jövedelmi színvonalat az is jól jellemzi, hogy az egy főre jutó jövedelem a lét­minimum értékét (egy évre számítva 274 560 forintot) csupán egyötödével haladta meg, mi­közben a háztartások véleménye szerint az el­fogadható megélhetési szinthez egy lakosnak tavaly 403 200 forintra lett volna szüksége. Röviden PÉNZ ÚJ-ZÉLANDRÓL. Az Új Zélandon élő magyarok közös­sége pénzt gyűjtött annak érde­kében, hogy támogathassák a megyénkben árvízkárosulttá vált tűzoltókat. Az új-zélandi Magyarok Klubjának elnöke, Kiss Zsuzsanna a Magyarok Vi­lágszövetségének közreműkö­désével a megyében élő tűzol­tók közül négy többgyermekes családfő részére adott át tegnap adományt a megyei katasztrófa- védelmi igazgatóságon. NINCS TÖBBÉ BELVÍZ. Befe jeződött Örményesen a belvízle­vezető rendszer kiépítése. A kö­zel negyvenmillió forintos beru­házás jelentős része kormány­zati támogatásnak köszönhető, de a község önerőből is hozzájá­rult a munkálatokhoz, hiszen két év alatt hatalmas problémát okozott a településen a belvíz. KIUGROTT? Életveszélyes sérü­léseket szenvedett egy 38 éves férfi hétfőn délután, amikor eddig ismeretlen körülmények között kizuhant a szolnoki MÁV-kórház harmadik emeletének egyik erké­lyéről. A tiszaföldvári férfit beteg­ként kezelték a kórházban egy közlekedési balesetben szerzett sérülései miatt. A vizsgálat sze­rint valószínűleg öngyilkosságot akart elkövetni a férfi. ÁRUHÁZ ÉPÜLHET. Több éve húzódik a Mezőtúr főterén üre­sen álló, több mint 2000 négy­zetméteres telek ügye. Tavaly az önkormányzat árveréssel érté­kesítette az ingatlant egy kft. ré­szére, de beépítési kötelezettsé­güknek azóta sem tettek eleget. Most jelentkezett egy másik cég, amely a kötelezettséget átvállal­ná, és jóval a határidő, 2002. jú­nius 30-a előtt, már a jövő év vé­géig átadnának egy 1000 négy­zetméter alapterületű áruházat. HÍD HELYETT ÚT. Elkészült a lebontott, életveszélyessé vált berekfürdői fahíd „utóda”, az északi üdülőövezetet és a főteret összekötő út. A falu eredménye­sen pályázott a Közlekedési Mi­nisztériumnál, és az elnyert 10 millió forintból és az önkor­mányzati 5 milliós önerőből az elmúlt hetekben megépült a hi- dat helyettesítő átjáróút. __■ KENGY ELI MIKULÁS-CSAPAT. Tízéves hagyomány már Kengyelen, hogy december 5-én délután tizenhat Mikulás tizenhat lovas kocsival bejárja a községet, hogy a 800 tizennégy év alatti gyereknek eljuttassa az önkormányzat Mikulás-csomagját._________________fotó, mészáros O lcsóbb lesz a petárdázás? Évről évre problémát jelen­tenek ilyentájt a petárdázók, akik tiltott módon durrog- tatnak az utcákon. A piro­technikai eszköz igen veszé­lyes, azon túl, hogy belátha­tatlan következményekkel járhat az, ha éppen rosszkor és rossz helyen robban fel, de maga a robbanással járó hang is riadalmat kelthet a lakosság körében. Nem véletlen tehát, hogy év vége felé a rendőrség is fokozottabban ellenőrzi a piacokat, áru­sokat, többek között a pe­tárdák miatt is. így lesz ez várhatóan az idén is. A pe- tárdázással összefüggő kérdésekkel korábban kormányrendelet foglal­kozott, ám a jelenség sú­lyossága miatt ez év már­cius 1-jén hatályba lépett új szabálysértési törvénybe foglal­ták az ipari robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel kap­csolatos szabálysértéseket - tud­tuk meg a Szolnoki Rendőrkapi­tányság igazgatásrendészeti osz­tályvezetőjétől, Sáfár Miklósáé al­ezredestől. A jogszabályi háttér ezzel ugyan erősödött, viszont a szabálysértésért kiszabható bír­ság legmagasabb összege csök­kent. Míg korábban 60 ezer forin­tot lehetett kiszabni petárdázá- sért, a törvény hatályba lépésével már csak 50 ezer forintot lehet PETÁRDÁZÁS MIATT KISZABHATÓ BÍRSÁG 50 000 Ft > fc 2000. március 1. után ugyanezért a tettért bírságként ki­róni. Természetesen még így is sokba kerül a tiltott durrogtatás, persze, ha az illetőt valahogyan si­került elkapni. Ez azonban nem tartozik az egyszerű feladatok kö­zé. A törvény bírsággal fenyegeti azokat, akiket az előírások meg­szegésével állítanak elő, vagy akik forgalmaznak, tárolnak, szállíta­nak esetleg felhasználnak piro­technikai anyagokat. Nyilván, ha a petárdázásnak következményei is vannak, például megsérül vala­ki, még súlyosabb büntetőjogi kö­vetkezményekkel számol­hatnak az elkövetők. Az osztályvezető asz- szony elmondta, a kapi­tányságon jelenleg is folya­matban van ilyen szabály­sértési eljárás, de tömeges jelenségről — legalábbis egyelőre — semmiképp sem beszélhetünk. hgy

Next

/
Thumbnails
Contents