Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-23 / 300. szám

6. OLDAL 2000. December 23., szombat Járja az országot, saját maga készítette százliteres tördeli üstjében a szabad ég alatt főzi honfoglaló őseink t „eleit. Hol itt, hol ott bukkan fel hétvégen­ként. „Látványkonyháját” mindig sokan állják körül. Főztje sokaknak ízlik. Nyers Csaba huszonöt esz­tendeje szakács, a natúr konyha művésze. Amikor nem főz, rézdomborítással múlatja az idejét. Budapest _______- He:. an jött az ötlet, hiszen szerszámkészítő szakmája meg­lehetősen messze esik a gasztro­nómiától?- Fiatal koromban sokat jár­tam múzeumokba, szívesen időztem a régiségek között. Ott láttam meg a Törtel-Czakóhalmi bronz bográcsüstöt, amelyet 1869-ben tártak fel. A főzőedény láttán átvillant az agyamon: ha Ahova hívnak, oda megyek Hamuban sült pogácsa, lestyános köleskása nekünk magyaroknak ilyen szép üstünk van, akkor nekem ilyen­ben kell főznöm! Buzgón kutat­ni kezdtem régi, honfoglalás ko­ri ételek után. A régészek által feltárt nyersanyagokra építettem receptjeimet.- A gyorséttermek világában nem túl merész ötlet ősi gabona­ételekkel előrukkolni. Van keres­let manapság ilyen étkek iránt?- Egyre nagyobb. Nem kell fel­tétlenül bonyolult ételeket készí­teni, lehet egyszerűeket is főzni, ízletesen és változatosan. A leg­régebbi leletek öt - köles, árpa, hajdina, barna rizs és tönköly búza - gabonafélére utalnak. Va­lamennyi élettani hatása a táplál­kozás szempontjából elengedhe­tetlen. Ezekből az alapanyagok­ból készítem a leveseket, a fő­ételt és a desszertet. A hajdina például a legtökéletesebb fehér­je-összetételű koleszterinszint- csökkentő tápanyagunk lehetne. Nagyon kedvelt étel a vendégek körében a hamuban sült pogá­csa, a zöldséges barna rizses egytálétel salátával, rozskenyér­rel, a kövön sült leppencs, vagy a lestyános zöldséges köleskása, amit honfoglaló őseink is elősze­retettel fogyasztottak. Az utóbbi időben egyre többen jönnek rá (vagy kényszerülnek rá a drága­ság miatt), hogy nem kell min­dennap húst fogyasztani, egyre többen részesítik előnyben az egészséges táplálkozást, fordul­nak a natúrkonyha felé.- Titkosak a receptek?- Szó sincs róla. Az ételeket gabonából készítem. A vegy­szermentes nyersanyagot bioter­melőtől vásárolom. A legtöbb étel alapja az árpa, a köles, a tönköly búza, ezeket párosítom zöldségfélékkel és lágy fűsze­rekkel, mint például a lestyán, tárkony, kakukkfű, bazsalikom, borsikafű. Fehér liszt helyett korpával, csírával együtt frissen őrölt gabonalisztet használok, fehér rizs helyett barnát, fehér cukor helyett mézet, szőlőcuk­rot, nád- vagy juharszirupot al­kalmazok. Az alapanyagok nem változnak, az ételek íze, jellege viszont aszerint alakul, hogy az országnak éppen melyik táján, az Őrségben, Szabolcsban vagy éppen az Alföldön főzök.- Egyedül ön készít ilyen étke­ket. Lesz, aki majd folytatja mes­terségét?- Remélem, hogy üzennégy éves fiam tovább megy majd az általam megkezdett úton, átad­hatom neki örökségül gasztro­nómiai tudásom. Már most is nagy érdeklődéssel sürög-forog körülöttem. Ilyenkor, télvíz idején, ami­kor a szabadtéri konyha bezár, kézi rézdomborítással múlatja az időt. Korhű ősi tarsolyleme­zeket, veretes öveket, hajfonat- korongokat, kulcstartókat ké­szít. Keze nyomán a múlt cso­dálatos mintakincsei, haszná­lati-viseleti tárgyai elevened­nek fel. Álma egy télen is nyit­va tartó kis étterem megterem­tése, ahol kizárólag ezeket a régi ételeket készítené vendé­geinek. ÚJVÁRI GIZELLA Tisztelettel tekintünk a Szent Koronára Ünnepi üzenet Kiemelkedően jeles ünnepek előtt állunk. Jézus Krisztus születésének kétezredik évfordulója mellett Szent István esztergomi megkoronázá­sának ezredik évfordulójára is emlékezünk. A koronázás nem egyszerűen szép szertartás volt, hanem ezzel kezdetét vette az a keresztény magyar államiság, amely meghatározta népünk további sorsát. Az államforma mára megváltozott ugyan, de továbbra is érvényes, hogy a keresztény er­kölcsi értékek alapján lehet egészséges társadalmat felépíte­ni. Tisztelettel tekintünk a Szent Koronára, amely magyar történelmünknek, múltunknak, kultúránknak, önazonossá­gunknak a jelképe. Tudatában vagyunk annak, hogy a Szent Koronával is jelképezett erkölcsi és nemzeti értékeknek a megőrzésével fogjuk eredményesen szolgálni hazánk boldogulását és fejlődését az elkövetkező 2001. évben, sőt új évezredben. Ebben a szellemben kívánok minden olvasó­nak Isten áldásában bőséges karácsonyt és új esztendőt. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Enyhe tél ígérkezik Budapest Hosszabb zord periódusok­ra nem kell számítanunk a téli hónapokban, azonban január utolsó napjaiban és február derekán kemény fagyok, sőt kiadós hóesések is előfordulhatnak. Eső és hó egyaránt eshet kará­csonykor, a hőmérséklet ugyanis alig haladja majd meg a nulla fo­kot - bocsátotta előre H. Bóna Márta meteorológus, az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa. Pontosan legfeljebb karácsony végéig „lát­nak előre” a kutatók, a többit a tapasztalat mondatja velük. A szakember szerint az esetleg lehulló fehér lepel szilveszterre biztosan elolvad, mert december utolsó napjaiban tovább enyhül a levegő, s csak az átlagos hőmér­sékletű januári első két hét után köszönt be talán az igazi kemény tél. Hogy a mínuszok hóesést is hoznak-e, vagy száraz évszak elé nézünk, azt most még nehéz megmondani, mint ahogy a vár­ható csapadék mennyiségére sin­csenek még támpontok, bár való­színűleg jól járnak, akik január végén vagy február közepén in­dulnak síelni. H. Bóna Márta úgy véli: nagy átlagban ez a tél sem lesz más, mint az előző éviek, legfeljebb ki­csit enyhébb. Ez azt jelenti, hogy zord és kellemes hőmérsékletű napok váltják majd egymást, de - s ez is belefér az átlagba - olykor akár derékig érő hóakadályok is nehezíthetik az életünket. Mika János éghajlatkutató (OMSZ) az Europress érdeklődé­sére cáfolta a nagyütemű, már- már veszélyes általános felmele­gedésről szóló híreszteléseket. Szerinte az elmúlt 150 évben Ma­gyarországon mindössze 0,9 fo­kot enyhült az éves átlaghőmér­séklet, igaz, e csekély melegedés az elmúlt 25 évben volt a legérzé- kelhetőbb. A világon mindenütt tapasztalható hőmérséklet-emel­kedés hátterében egyébként az üvegházhatást kiváltó gázok, kö­zöttük a szén-dioxid állnak, de az átfogó környezetvédelmi in­tézkedéseknek köszönhetően a tendencia lassulása valószínű. Mika szerint az ózonlyuk mi­att sem kell aggódnunk. Egyrészt azért, mert vékonyodása megállt, remélhetőleg kevesebb, a bőrre igen veszélyes ultraibolya sugár jut át rajta a Földre, másrészt az ózonlyuk állapotának semmi köze a felmelegedéshez. Készül a napi előrejelzés FOTÓ: EUROPRESS Délen a legdrágább az élet A leggyakrabban használt és fogyasz­tott áruféleségek Észak-Magyarorszá- gon a legolcsóbbak, hazánk déli megyéi pedig az átlagosnál drágábbak. Ezt igazolta az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) legutóbbi felmérése. Budapest Az egyesület 1996 óta folyamatosan végez összehasonlító felméréseket az ország különböző pontjain. Céljuk egyrészt annak megállapítása, hogy egy termék a szabad­piaci versenyben milyen árakon kerül forgalomba az egyes vidékeken, másrészt pedig az adatok összesítésével megnézik azt is, hogy melyik régióban térnek el leginkább az árak az átlagtól. Az egyesület idén szeptember és novem­ber között végzett felmérése azt mutatta, hogy a szolgáltatások mindenhol gyorsab­ban drágultak, mint az alapvető fogyasztási cikkek. Az utóbbiak árai között általában öt-tíz százalékos eltéréseket tapasztaltak, a tejár például nem nagyon ingadozik, mind­össze öt és fél százalék volt a különbség a legolcsóbb és a legdrágább bolt között. Ugyanakkor az iparcikkek nem ritkán ötödével is többe kerültek egy üzletben, mint egy másik település szakboltjában, vagy a nagy bevásárlóközpontokban. Különösen érdekes az árak változásának követése, ha a most ősszel - a karácsonyi készülődés idején - tapasztalt árarányokat összevetjük a három-négy évvel korábbi adatokkal. Az étolaj például mindössze tizenhat százalékkal kerül most többe, mint 1996 őszén, de a dél-dunántúli régióban majdnem negyedével drágább. Hasonló el­térés mutatható ki a Rama margarin, a trap­pista sajt, vagy mondjuk a tojás esetében is. Még szembeötlőbb az országrészek közötti eltérés a húsféleségek vizsgálata­kor. A drágább húsok - a sertéskaraj, a marharostélyos - ára az ország egyik leg­szegényebb vidékén, Észak-Magyarorszá- gon emelkedett drasztikusabban, talán en­nek tudhatóan itt a fogyasztás is jelentősen visszaesett. Ugyanakkor a gyakrabban vá­sárolt csirkehús vagy párizsi jóval olcsóbb az észak-magyarországi megyékben, mint A FOGYASZTÓI ARAK ALAKULASA RÉGIÓNKÉNT a déli területeken. A két országrész között itt akár húszszázalékos eltérések is mutat­koztak. A burgonya vagy a banán, az alma esetében még nagyobb a különbség. Mindezek alapján a fogyasztóvédők megállapítják, hogy az élelmiszerek és háztartási cikkek legolcsóbban válto­zatlanul az észak-ma­gyarországi régióban vehetők meg, míg a dél-dunántúli régió­ban kell értük a legtöbbet fizetni. A második legdrá­gább terület a Dél- Alföld. Ez persze an­nak is köszönhető, hogy a foglalkozta­tottsági gondok észa­kon jóval nagyobbak, mint a déli területe­ken, tehát ott drágábban nem is tudnák megvenni az alapvető termékeket az emberek. Bi legalacsonyabb ■ magas ■ legmagasabb Térítésmentes kezelések Budapest Jövőre megszűnik a gyógyszervárólista a szklerózis multiplexben szenvedő betegek körében. Legkésőbb a 2000. év második félévében minden rászoruló hozzá­juthat a világszínvonalnak megfelelő, térítésmentes kezelésekhez. zottság tagjait az OEP főigazga­tója nevezte ki. Az orvosok mellett jogi szakértők, valamint az érintett betegszervezetek képviselői vesznek részt a tes­tület munkájában. A tárgyalá­sok eddigi eredményeként megállapodás született a szkle­rózis multiplex kezelésére szol­gáló készítmények körében. A bizottság három új szer befoga­dásáról is döntött. Kőrössy dok­tor kiemelte, hogy a gyógyszer- gyárak fokozódó versenyének eredményeként 2001-re az idei­hez képest 30 százalékkal ol­csóbban vásárolta meg a bizto­Dr. Kőrössy Péter, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) illetékes főosztályveze­tője lapunknak elmondta, hogy elkezdődtek a speciális szerző­dés alapján finanszírozott gyógyszerbeszerzési tárgyalá­sok. Ebbe a körbe tartoznak bi­zonyos onkológiai (emlő-, pe­tefészek-, vastagbélrák elleni), a hemofíliások, a vesebetegek, valamint a szklerózis multi­plexben szenvedők kezelésére használt hatóanyagok. A gyógyszerbeszerzési bi­sító ezeket a rendkívül fontos készítményeket. Egy kezelés havi költsége csaknem 2 millió forintjába kerül az egészségbiz­tosítónak, a betegeknek egyet­len fillért sem kell fizetniük. Ugyancsak megállapodás született a hemofíliások szá­mára nélkülözhetetlen gyógy­szerek beszerzéséről is. A bete­gek számának emelkedése elle­nére 2001-ben minden rászoru­ló ugyancsak térítésmentesen megkapja a szükséges patika­szert. A hemofíliások esetében ennek havi tb-költsége fejen­ként megközelítőleg 100 ezer forint. A gyógyszerbeszerzési tár­gyalások a további betegség-, illetve hatóanyagcsoportokban várhatóan január első hetében fejeződnek be. Németh zs. OLAJBESZÁMOLÓ. Elkészült az ügyészség olajügyekben végzett tevé­kenységéről szóló részletes beszámoló, amelyet Polt Péter legfőbb ügyész el­küldött Áder Jánosnak, az Országy- gyűlés elnökének. KÁRTÉRÍTÉS. Kiterjesztették annak a térségnek a határát, amelyen belül kár­térítést fizet a biztosító az augusztusi pusztaszőlősi gázkitörés károsultjai­nak. Ez a kör a tájékoztatás szerint a gázkitörés helyétől számított 2600 he­lyett 5200 méter lesz. KIHIRDETTÉK A TÖRVÉNYT. Mádl Ferenc tegnap kihirdette a mezőgaz­dasági szövetkezeti üzletrészekről szóló törvényt. A köztársasági elnök ugyan részben osztotta a mezőgazdasági érdekképviseletek és az ellenzék által hangoztatott aggályokat, de nem talált okot, ami miatt előzetes normakontrollt kellett volna kérnie az Alkotmánybíró­ságtól. Az MSZP, az SZDSZ és a MOSZ a bírói testülethez fordul. b

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents