Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-20 / 297. szám

4. OLDAL GAZDASÁG 2000. December 20., szerda XKM M E GYE TÜKÖR ____­K iebrudalt népművészet A négy székely asszonyt két évre kiutasították Magyarországról Négy székely asszony rendezgeti bő­röndjeit egy kocsi csomagtartójában. Arcukon folyik a víz. A szakadó eső fő­kötőjükről lecsorgó cseppjei vagy a könnyük? Nehéz lenne megmondani. Akár az utóbbi is lehet. Az idegenrendé­szet ugyanis kiutasította őket, mert en­gedélyek nélkül árulták kézimunkáikat ott, hol már tíz esztendeje teszik min­den karácsony előtt, a városi művelődé­si házban. Mindez jogszerűen történt, mert a törvény szerint nincs különbség a népművészeti remeknek számító hím­zett bekecs és a klottgatyák között. Szolnok Kiskarácsony, nagykarácsony - szól a Szol­nok központjában elterpeszkedő karácsonyi falu egyik sátrában a zene. A szomszédból egy, a gyermekek között mostanság népsze­rű rajzfilm slágere üvölt a magnó­ról: „Szerezd meg hát mind!” Hi­ába, csúcsforgalom van, már egy hét sem kell, és csönget a Jézus­ka. Tanácstalanul bóklászom a bazárt portékák között, mikor eszembe jut, a művelődési házban - vagy ahogy hivatalosan nevezik, a Városi Művelő­dési és Zenei Központban - biztosan ott vannak a székely asszonyok, náluk biztosan kapok valami szépet a feleségemnek. Pult­juk, hol évek óta árulnak, azonban üres. „Ki­utasították őket az országból, de ha siet, még a természetvédők tabáni házában talán meg­találja az asszonyokat” - igazít útba az egyik árus. A zuhogó esőben tényleg az utolsó pilla­natban érek a szállásukul szolgáló tabáni házhoz. Kocsijuk indulásra kész. A kétség- beesés a négy asszony arcára van írva. Fél­nek mindentől, még a határon való átjutástól is. A rendőrség igazgatásrendészeti osztályá­nak határozata szerint ugyanis már két napja el kellett volna hagyniuk a országot.- Egy férfi az igazolványunkat kérte. Civil ruhában volt, először azt sem tudtuk, kicso­da - magyarázza Székely Klára. A széki asz- szonyok azonban rövid időn belül megtud­ták, egy rendőr alezredes toppant elébük. Hamarosan már a főkapitányságon ültek, ahol elmondásuk szerint rabosították őket. Bár az igazgatásrendészeti osztály vezetője szerint ez utóbbiról szó sincs. Az asszonyok­tól valóban ujjlenyomatot vettek, és fényké­pet is készítettek - három oldalról, mint a bűnözőkről szokás -, de ez még nem jelenti a rabosítást. Az ugyanis attól függ, hogy bűn­ügyi nyilvántartásba kerülnek-e az adatok. Márpedig ebben az esetben ez nem történt meg. Mi végre akkor a hercehurca? Elővi­gyázatosságból. Dr. Szegedi Károlyné szerint ugyanis az erdélyiek gyakran kiutasításuk után nevet változtatnak, és új útlevéllel pró­bálnak meg visszatérni Magyarországra. A kocsi csomagtartójában matató négy asszony azonban az elővigyázatosságot épp­úgy nem érti, mint azt, miért most ütötték útlevelükbe a pecsétet: „Két évre kiutasítva”. Tíz esztendeje kínálják már portékájukat ka­rácsony táján Szolnokon, illetve a csángó Az idegenrendészeti törvény szerint munkavállalási vízummal, a munkaügyi központ és a rendőrség engedélyével kellett volna rendelkezniük fesztivál idején Jászberényben. Szemet azon­ban legelőször tavaly szúrtak a hatóságnak. A karácsonyi faluból ugyan akkor is idő előtt pakolniuk kellett, de megúszták egy figyel­meztetéssel. Pedig akkor is, mint most és az elmúlt esztendőkben mindig, meghívólevél­lel a zsebükben terítették ki szőtteseiket a művelődési ház előcsarnokában. Igaz, az is tény, hogy a meghívó egyetlenegyszer sem értékesítésre, hanem „saját népművészeti vi­láguk megismertetésére” szólt. Ám Juhos Zsuzsanna szerint aznap, amikor lecsapott rájuk a rendőrség, nem is tettek mást, mint kiállítottak. Legfeljebb ha egy asztalterítőt ad­tak el. Tanú azonban akadt, nem is egy, ha­nem kettő, aki látta, üzleteltek a széki asszo­nyok.- A jogszabály nem tesz különbséget, hogy valaki kétszáz zoknit, száz gatyát vagy hímzett asztalterítőt árul - magyarázza a rendőr alezredesnő. A törvényt pedig néhány éve éppen azért szigorították meg, hogy visszaszorítsák a pia­cozó külföldieket. Mert azt egyetlen ország­ban sem engedik meg, hogy míg egy hazai vállalkozó helypénzt, adót, társadalombizto­sítást és még ki tudja, mit fizet, addig egy külföldi csak úgy saját szakállára kínálja por­tékáit. Az idegenrendészeti törvény szerint ugyanis a széki asszonyoknak munkavállalá­si vízummal, a munkaügyi központ és a rendőrség engedélyével kellett volna rendel­kezniük. A hatóság csupán az előírásoknak tett eleget, némiképpen még humánusan is, hiszen akár tíz esztendőre is kitilthatták vol­na az országból az asszonyokat, ám ehelyett a tavalyi „ejnye-bejnye” után is csupán két évre tették ezt meg. Emberség - erre apelláltak azok is, akik a törvények ellenében igyekeztek segítő kezet nyújtani. Mert amikor a pecsét bekerült útlevelük­be, segíteni igyekvőből nem volt hiány. Még a polgármester is levelet írt, telefonált. De tenni Szalay Ferenc sem tudott már semmit.- Tagadhatatlan, sokat segítet­tek a székiek a Mátyás király is­kolásoknak, a Tisza Néptánc­együttesnek. De a törvényeket be kell tartani - válaszolta érdeklődésünkre a polgármester. Ezzel a rendőrség osztályvezetője is egyet­ért. Szegediné szerint a meghívók, a város vezetése akkor tudott volna igazán segíteni, ha a széki asszonyoknak előre beszerzi a szükséges engedélyeket. Jövőre, ígéri Szalay Ferenc, ez nem is marad el, feltéve, hogy idő­ben megkeresik őt vagy munkatársait a szé­kiek. Székely Klárának, Juhos Zsuzsának, Vígh Sárának, Batíz Erzsébetnek azonban ez már mindegy. Az utolsó táska is bekerül a kocsi csomagtartójába. Az asszonyok arcáról nagy cseppekben gördül alá a víz. A főkötő­ről vagy a szemükből? Ki tudja. Zuhogó esőben ballagok vissza a karácsonyi faluba, hátha találok valami értéket is a tucatáruk között. Pulóverek, kabátok, gatyák, zoknik között turkálok. A szomszédos sátrak vala­melyikéből üvölt a zene: „Szerezd meg hát mind!”. TELEKI JÓZSEF FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 5000 SZOLNOK, SZAPÁRY ÚT 22. Telefon: (56) 511-290 Érvényes: 2000. dectmter 11-től BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Éves ksmal, 1H Ft M*tt (%) 5.750 7.250 8.250 8,000 7.750 7.250 1 hét 2-3 hét 1-2 hó 3 hó 6 hó 12 hó CIB Bankszámla 2,000 (EBKM) (5,83) (7.35) (8.36) (8.11) (7.86) (7.35) (2,05) SO E R-6 MFt 5-10 HFt 10 M Ft M*tt Lekötési ktt *ves kanul (M EBKM *vm kanul (%) EBKH tm kamat (%) EBKM 1 hó 9,500 (9,63) 9,875 (10,01) 10,250 (10,39) 3 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 6 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 12 hó 7,750 (7,86) 8,125 (8,24) 8,500 (8,62) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sévoa kamatai: 6vea kamat (\) EBKII 0-100 EFt-ig 2.500 2,56/2,56 100 E Ft—1 M Ft 3,000 3,08/3,08 1 MFt felett 6,000 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kanutal: évss kanul (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 2,500 2,56 50 E Ft—1 M Ft 6,500 6,79 1 MFt felett 9,500 10,07 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 1 hónap 10,000 10,14 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárai előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) év« kamat (\) EHM' 3 hó 8,500 8,50 6 hó 8,500 8,50 12 hó 8,000 8,00 • Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGANSZEMELYEK RESZERE NYÚJTOTT HITELEK Évas kamat (%) Folyószámlahitel 20,00 Betétőrző hitel 15,00 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamata 16,00- egyéb célú hitel kamata 18,00 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 13,80 5 éves kamatperiódus 11,20 CIB Új Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön THM: 27,88-33,66%, 3%-os HUF prime rate költség n Ém kamat (%) 13,75 CIB^\o6 40 242 242 A BANCA COMMERCIALE ITAL1ANA-CSOPORT TAGJA Új számviteli naptár Az üzleti év első napján hatályos törvények a mértékadóak A gazdasági társaságok egy része számára az új számviteli törvény lehetővé teszi, hogy 2001-től az üzleti évük eltérjen a nap­tári évtől. Aki a jövő esztendőben élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak a változtatásról az illetékes adóhatóságot még az idén, december 31-ig értesíteni kell. Budapest Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szakembereinek tájékoztatása szerint az új sza­bályok értelmében a naptári évtől eltérő üzleti évet a következő társaságok választhatják: külföldi anyavállalatok konszolidálásba be­vont belföldi leányvállalatai és azok leányválla­latai, valamint a külföldi székhelyű vállalkozá­sok belföldi fióktelepei. További feltétel, hogy a külföldi anyavállalatnak is az eltérő üzletévet kell alkalmaznia. (A hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások és a biztosítók nem élhetnek ezzel a választási lehetőséggel.) Természet­szerűen a választott üzleti évhez igazodnak az érintett társaságok esetében az adózási szabá­lyok is. A Pénzügyminisztériumból származó információk szerint az adóév az üzleti évvel megegyezik minden olyan adónem esetében, amelynél az adómegállapítás valamely szám­viteli előíráson alapul. Ebbe a körbe tartozik a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó. Az adóbevallást, az adóelőleg- és az adófize­tési kötelezettséget a naptári év időpontjainak megfelelő gyakorisággal kell teljesíteni. A szokásostól eltérő üzleti év esetében azzal is számolni kell, hogy az adózással kapcsolatos jogszabályi változások rendszerint a naptári év elején lépnek életbe. A zavarok elkerülése érde­kében az a szabály, hogy az adózási kötelezett­ségeket az üzleti év első napján hatályos törvé- nyek szerint kell teljesíteni. ______________n.zs. N ő a mezőgazdasági járadék A készülő kormányrendelet mintegy húszezer embert érint A mezőgazdasági járadék összegének kétezer forinttal tör­ténő emelését javasolja a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium (FVM). Amennyiben a kormány jóvá­hagyja a tárca előterjesztését, a plusz ellátást januártól folyósítanák az érintetteknek. Budapest A mezőgazdasági - öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi - járadék konstrukciója egyedül az agráriumban létezett. Az intéz­ményrendszert megszüntették, de akiket megillet, azok életük végéig megkapják ezt az ellátást - tudtuk meg Szeretni László- nétól, a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtaná­csosától. A rendszerben lévők száma évről évre folyamatosan csökken, így a készülő kormány- rendelet mintegy húszezer em­bert érint. A szakember elmond­ta: a társadalombiztosítás 1994- ben kezdődő profiltisztítása so­rán emelték ki a szociális jellegű ellátásokat a tb intézkedési köré­ből. Azóta - mivel nem biztosítá­si jellegű ellátásról van szó - a já­radékot a költségvetés finanszí­rozza. Ettől függetlenül az érin­tettek minden évben megkapták a nyugdíjkiegészítéseket és -eme­léseket. Mezőgazdasági járadékot azok az emberek kaptak, akiknek nem volt meg a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejük. Nagyon magas életkort kellett megélni ahhoz, hogy valaki alanyi jogon jogosult­tá váljon az ellátásra, munkakép­telenségi járadék esetében pedig legalább II. csoportos rokkantnak kellett lennie. Ä szövetkezetí és a szakszövetkezeti tagok esetében például azokat illette meg ez a juttatás, akik tíz évvel túl voltak a nyugdíjkorhatáron - férfiaknál 70, nőknél 65 év korhatárral - és legalább hároméves tagsággal rendelkeztek. A járadék fix össze­gű volt. Ha az illető meghalt, ak­kor a feleség, illetve a férj özvegyi járadékra szerzett jogot. A mezőgazdasági járadék költ­ségvetési finanszírozása tavaly 6,4 milliárd forintot tett ki. A jára­dék havi átlagos összege - a rend­szeres emelés következtében - 22140 forint volt, míg az átlag­nyugdíjaké 28 844 forint volt. _________________________________[ujvAwi S zimfonikus rockzene Nottingham-Szolnoki Filharmonikusok közös koncert Szolnok Nagy sikerű koncertet adott múlt hét pénteken a szolno­ki Nottingham zenekar és a Szolnoki Filharmonikusok. A szimfonikus művet a rockegyüttes gitárosa, La­kai Zoltán szerezte. Nem mindennapi történet, hogy a könnyűzene és a komolyzene ily módon találkozik (az egyik ilyen első, nagy hatású fellépés a Deep Purple angol rockcsapat és a Royal Filharmonikusok közös koncertje volt még 1969-ben - a szerk.), s ráadásul nem egy ismert mű fel­dolgozásban működnek együtt, hanem egy kifejezetten erre az al­kalomra írt darabot adnak elő. Lakai Zoltán neve nem isme­retlen a megyei zeneszerető kö­zönség előtt. Nem csupán rock­zenészként tett már le egyet s mást az asztalra, hanem a filhar­monikusok zenekarában is ját­szik, nem idegen tehát tőle a ko­molyzene sem.- Valóban mindkét területen otthonosan mozgok - magyarázta a zeneszerző ötletgazda. - Első szimfonikus művem volt ez, s mindjárt a Szolnoki Filharmoniku­sokkal játszhattuk el, ez több mint siker számomra. Ráadásul a kar­nagy, a világ több táján tisztelt Sel- meczi György tulajdonképpen az első szóra partnernek bizonyult. Az úgynevezett olvasópróba után igent mondott a felkérésre. Lakai Zoltánék sikere remél­hetőleg nem marad megyehatá­ron belül, hiszen párját ritkítja az olyan zenei csemege, amikor egy jegyzett filharmonikus zenekar egy rockcsapattal karöltve világ­hírű karmester irányításával el­kápráztassa a közönséget. Mindenesetre az érdeklődés több mint biztató. Egy háromtéte­les szimfonikus műnél nem szo­kás a tételek közötti rövid szünet­ben tapsolni, ám a koncerten a művelődési ház közönsége min­den lehetőséget megragadott arra, hogy tetszését tudassa a zenekar­ral és a szerzővel. A hírek szerint a nagy érdeklődésre való tekintet­tel minél hamarabb szeretnék rög­zíteni a művet, hogy aztán CD-n bárki újra meghallgathassa. re Sokan felszámolják az ipart? (Folytatás az 1. oldalról) Egy ilyen nagyságrendű többlet- költség fedezésére ezért évente 1,4-1,8 millió forintos többletár­bevételre lenne szükség. Az Iposz elnöksége úgy véli, nem lesz annyi tartaléka számos kisvállalkozásnak, hogy többlet­teljesítmény nélkül ki tudja gaz­dálkodni a bért és a közterheket. Félő, hogy a vállalkozások csőd­jével, a foglalkoztatás visszaszo­rulásával, esetenként a szürke- és feketegazdaság erősödésével jár majd a minimálbér emelkedése. Várhatóan elterjed majd a rész- munkaidőben és a bérmunkában való foglalkoztatás, a bérek nor­ma szerinti meghatározása, a vál­lalkozói alapon és megbízási szerződéssel, illetve alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás. Rusa Attila hozzá­tette: főként a kistelepüléseken számolni kell azzal is, hogy az iparosok bizonyos lakossági szol­gáltatások megszüntetésére kényszerülnek, vagy háznál, fe­ketén végzik el a továbbiakban a munkát. A minimálbér emelése okán felmerülő többletköltség természetesen az árak növekedé­sét gerjeszti, így végső soron mindenkire kedvezőtlenül hat az intézkedés. A megyei Iposz-vezető szerint az átalányadózás kiterjesztésével és a vélelmezett költséghányad jelentős emelésével mindenki jobban járt volna: az állam, az iparosok és a lakosság is. LL SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ARAK I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 287,90 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 290,58 2. szövetkezeti átlagár: 291,12 3. egyéni vállalkozói átlagár: 278,23 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 292,54 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 292,80 2. szövetkezeti átlagár: 296,78 3. egyéni vállalkozói átlagár: 287,28 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, 295 Jász-Nagykun-Szolnok): 295 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: 292 E: 360,57; U: 350,87,R: 341,18 O: 329,45 , P: 321,78 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: 3,01 DM Forrás: HÚSCÉH Budapest Változó borjövedék mennyiség készítéséhez. Eddig minden esetben negyedévente kellett bevallást készíteni, amennyiben ezer liter feletti mennyiséget állítottak elő. Ha csak saját célra használja fel a termelő az ezer liter feletti meny- nyiséget, akkor január 1-je után elegendő évente egyszer, decem­ber 15-ig eleget tennie az adó­bevallásnak. A változásokat ismertetve az őrnagy elmondta: január 1-jétől a borokra is zárjegyet kell he­lyezni. A zárjegyek a 16-os vám­hivatalnál igényelhetők. Az egy­szerűsített adóraktár kategóriába tartozók a zárjegyet a megye- székhelyeken vehetik át a vám­hivatalnál. A borkimérést végző kiskeres­kedőknél megszűnik január 1-jé- től a bornyilvántartási kötelezett­ség. A borkiméréssel foglalkozók is használhatják január 1-jétől az üdítőital-adagolóhoz hasonló automata szerkezeteket. ■ A jövedéki törvény változá­sa alapján január 1-jétől az 1500 négyzetméteresnél ki­sebb szőlőterületen gazdál­kodóknak is regisztráltat­niuk kell magukat a vám­hatóságnál, amennyiben eladják borszőlőjüket - közölte tegnap Madár Mihály őrnagy, a közép­magyarországi regionális vámparancsnokság jövedé­ki osztályának vezetője. Továbbra sem kell engedélyt kér­nie, illetve adót fizetnie annak, aki 1500 négyzetméternél kisebb területen ezer literig saját célra állít elő bort. Ezentúl vásárolhat­nak is szőlőt a termelők ennyi bor előállításához. Az 1500 négyzetméternél na­gyobb területen gazdálkodók is vásárolhatnak szőlőt az ezer lite­rig engedély- és adómentes bor-

Next

/
Thumbnails
Contents