Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-19 / 296. szám

2000. December 19., kedd KÖR KÉP 7. OLDAL Réz volt az arany A polgárőrök segítettek a felderítésben A mezőtúri kórusok atyja JÁSZBOLDOGHÁZA Amióta a lakosság körében népszerű és kedvelt körzeti megbízott nyugdíjba ment, nincs rendőrük a boldoghá­ziaknak. Ez csaknem egy éve van így, ám szerencsére a rendőrséggel együttműkö­dő polgárőrök rajta tartják a szemüket a falun. A jászboldogházi pol­gárőrök komolyan ve­szik a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodásban megfogalmazott fel­adatukat — tudtuk meg a Jászberényi Rendőrkapitányság sajtóreferen­sétől, Lukács Anita főhadnagytól. A civil bűnmegelőzők nyitva tart­ják a szemüket, és szükség esetén haladéktalanul értesítik a kapi­tányság ügyeletét, de ha kell - él­ve jogukkal - a tetten ért tolvajo­kat is elfogják és „vigyáznak rá­juk” addig, amíg a rendőrség egyenruhásai meg nem érkeznek. A napokban egy Sajószentpéter- ről érkezett női csapat „söpört” végig a településen, és árulták az általuk aranynak kikiáltott rezet. Akadtak jócskán, akikben — ki tudja miért, de - nem keltettek gyanút a vadidegen utcai árusok, így a helybeliek közül többen is belestek a csapdába, és vettek az „ékszerekből”. A jász- boldogháziak 250 ezer forinttal „ajándékozták meg” ilyen módon az idegeneket. Miután fény derült - az egyéb­ként meglehetősen ócs­ka - trükkre, a polgár­őrök közreműködésé­vel az öt nőt elfogták a rendőrök. A gyanúsítot­taktól lefoglaltak 75 ezer forintot, amit menekülésük közben dobáltak el vagy hagytak hátra, például egy útjukba eső kocsma mellékhelyiségének vé­cétartályában. A polgárőrök aktivitására jel­lemző, hogy még aznap elfogtak a település határában két tolvajt, akiket átadtak a rendőröknek. HGY Ünnepi istentiszteletek Országos információ Néhány nap múlva elérkezik a keresztény világ egyik leg­jelentősebb ünnepe: decem­ber 25-ét a IV. század óta Krisztus születése napjának, és mára világszerte a szere­tet ünnepének is tekintik. Karácsony napján vagy elő­estéjén mindhárom magyar- országi keresztény nagyegy­ház ünnepi szentmisét, illet­ve istentiszteletet tart. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek de­cember 24-én, vasárnap Eszter­gomban mutat be éjféli szentmi­sét. A Magyar Katolikus Egyház ünnepi eseményét, amelyre a kor­mány tagjai is meghívást kaptak, a Magyar Televízió 1-es program­ja egyenes adásban közvetíti. A hagyományok szerint karácsony előestéje zárásaként más templo­mokban is éjféli misével várják a híveket. A Duna Televízió decem­ber 24-én II. János Pál pápa mil­lenniumi éjféli szentmiséjét sugá­rozza Rómából, a Szent Péter-ba­zilikából. Bölcskei Gusztáv, a Ma­gyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke de­cember 25-én, karácsony napjá­nak délelőttjén hirdet igét a Deb­receni Református Nagytemplom­ban. Az istentiszteletet a Kossuth rádió egyenes adásban közvetíti. Harmati Béla, a Magyarorszá­gi Evangélikus Egyház püspök­elnöke ugyancsak ak ünnep első napján, délelőtt mutat be szent­misét Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban. Az egyházi eseményt az ml műso­rán láthatják a televíziónézők. A karácsonyra való felkészülés és ezzel együtt az új egyházi év ad­vent első vasárnapjával, az idén de­cember 3-án kezdődött meg. Eb­ben az évben a keresztény hagyo­mányok szerint éppen december 24-én, karácsony előestjén gyújt­ják meg a negyedik gyertyát az ad­venti koszorún. A karácsony meg­ünneplése után mintegy két héttel, 2001. január 5-én szentmisékkel zárják a Katolikus Egyház által Ju­bileumi Szentévnek nyilvánított 2000. esztendőt Magyarország ka- tolikus főtemplomaiban. imth December 22-én ün­nepli 75. születésnap­ját Kávási Sándor, aki­nek keze alól országos hírű túri gyermek- és felnőttkórusok kerül­tek ki több évtizedes zenei munkássága alatt. Mezőtúr Névjegy Neve: Kávási Sándor Születési idő: 1925. december 22. Iskolai végzettség: Debreceni Református Tanítóképző 1946 — orgonista kántortanítói oklevél, Apáczai Cse­re János Pedagógiai Főiskola 1959 — ének­zene tanári oklevél Gyermekei: Mariann (óvónő), Klára (a Nem­zeti Színház könyvtárosa)- Mikor kezdődött a zene szeretete? - kér­deztük Kávási Sándor­tól.- A helyi református gimnáziumban ismer­kedtem meg egy fiatal énektanárral, Csenki Imrével, aki olyan lel­kesedéssel szervezett kórust a diákokból, ami engem is magával ragadt. Mindössze 14 éves voltam, amikor az ország legjobb gimná­ziumi kórusainak ver­senyén — amit a fővá­rosi Vigadóban rendez­tek - 44 tagú fiú ve­gyes kórusunkat 16 kö­zül a legjobbnak ítélte a zsűri. Ennek a jutal­ma egy finnországi fellépés lett volna, azonban tanárunkat, Csenki Imrét a debreceni tanítókép­zőbe hívták. Akkor már olyan fontos része volt életemnek a zene, hogy követtem, és jelentkez­tem a képzőbe. Öt év után, 1946-ban mint orgo­nista kántortanító végeztem, olyan oklevéllel, amelyben külön szerepelt, hogy teljes óraszám­ban taníthatom az ének-zene tantárgyat. Vissza­térve Mezőtúrra, először a Fóti útra, majd az Új­városra kerültem.- Milyen sikereket értek el az ottani gyermek­kórusokkal?- A Fóti úton kezdő pedagógusként 72 elsős gyereket kaptam, akik hamarosan kézjelről tud­tak énekeim, ezt követően átirányítottak az Új­városi Általános Iskolába, ahol második évtől már én taníthattam 1-6. osztályig az éneket. Itt kezdődött az igazi munka. 1948-tól folyamatos sikereket értünk el, rádióban, tévében szerepel­tünk. 1954-ben felkerültem a központi iskolába, az akkori Kossuth térre, ott újra mindent elölről kellett kezdenem. 1963-ra eljutottunk addig, hogy a gyermekkórus aranyérmes lett. Sikerült elérni, hogy az országban megismerjék Mezőtúr nevét.- Közben átvette a Petőfi dalkört is...- Igen, 1948-ban a Petőfi elődje, az Iparos dalkör meghívott kórusvezetőnek; azóta, vagyis több mint ötvenkét éve én vezetem őket is. Ve­lük szintén országos sikereket értünk el, de elju­tottunk Romániába, Lengyelországba, Csehszlo­vákiába is. 1956 után a honvédség kórusát is megkaptam. Belőlük, a Teleki kórusából és a Pe­Kávási Sándor nyugdíjasként sem pihen, most éppen a Petőfi Dalkörrel Karai József szerzői estjére készül ' FOTÓ: TAKÁCS A.. tőfi dalkörből állt össze a nagykórus, amely 125-130 taggal és 16 fős fúvóskíséret­tel működött 1972-ig. Évente megyei és országos verse­nyeken szerepeltünk, és ál­landó vendégei voltunk a gá­laműsoroknak is. Később a honvédség kórusa Békéscsa­bára került, egy ideig én jár­tam utánuk, de később átad­tam a vezetésüket. 1985-ben mentem nyugdíjba, de a gyermekkó­rus kivételével a többi elfoglaltságom megma­radt.- Mivel ismerték el a munkáját városi és orszá­gos szinten?- A város és a mindenkori vezetés mindig maximálisan támogatott a munkámban. Első ízben pedagógusként megkaptam a Pro Urbe- Mezőtúr Városáért díjat. A gyermekekért orszá­gos elismerést pedig Bárdos Lajossal egy idő­ben vehettem át, de több városi és országos díj­ban részesültem már ez alatt az ötvennégy év alatt.- Az utóbbi időben nőtt-e az érdeklődés az éneklés iránt?- Egyre kevesebben jönnek, nincs idejük az embereknek. A Petőfi dalkör is alig harminc ze­nekedvelővel működik csak.- Vannak tehetséges fiatalok a városban, akik az utánpótlást jelenthetik?- Több tehetséges fiatal vesz részt a munká­ban, de legtöbben a régiek közül járnak a fellé­péseinkre. A mezőtúriak mentalitásával mindig is baj volt. Rövid időn belül csodákra képesek, de kevés a kitartásuk, nem küzdenek tovább.- Milyen fellépésekre készülnek a közeljövő­ben?- Karai József szerzői estjére készülünk, amely májusban lesz, ehhez januárban kezdjük a munkát a Petőfi dalkörrel. Készülünk továbbá egy fővárosi múzeumi szereplésre, Erdélybe és több helyi szereplésre is. RÁCZ SZILVIA Jelentés a ciánszennyezésről Tisza mente A ciánszennyezés okainak kivizsgálására létrehozott Nagybányai Munkacsoport jelentése támpontot ad Ma­gyarországnak ahhoz, hogy januárban polgári peres el­járás útján kártérítést köve­telhessen a romániai Aurai cégtől — hangsúlyozta Gön- czy János tiszai kormány- biztos Budapesten. A kormánybiztos brüsszeli útjá­ról hazatérve sajtótájékoztatón kifejtette: a 40 oldalas doku­mentum egyik fontos része, hogy nem az időjárást, hanem a bányászati létesítmények elég­telen műszaki állapotát okolja a cián és nehézfémek folyókba jutásáért.- A magyar fél ugyan a jogor­voslat kapcsán a jelentés tartal­mára szó szerint nem hivatkoz­hat majd, ám annak szellemisége egyértelműen a hanyag, felelőt­len kivitelezésre, azaz bünteten­dő tevékenységre utal - mutatott rá Gönczy János. A jelentés má­sik fontos részeként a munkacso­port ajánlását említette, amelyek a jelenlegi nyílt, korszerűtlen bá­nyászati eljárás helyett zárt, mo­dem technológia alkalmazását fo­galmazzák meg. A kormánybiztos emlékezte­tett arra, hogy a februári ökológi­ai katasztrófasorozat óta semmi olyan műszaki beavatkozás nem történt a romániai bányáknál, amely megnyugvásra adna okot.- Továbbra is veszélyben van Magyarország, legalább annyira, mint a szennyeződéseket meg­előzően - jelentette ki. Gönczy János a jövőt tekintve aggodalmá­nak adott hangot, mert szerinte egy újabb nehézfémszennyezés bármikor bekövetkezhet. — Fé­lek, hogy Romániából folyamato­san alattomos nehézfémszennye­zések érik az országot, ezt csu­pán szerencsével lehet elkerülni — jegyezte meg a kormánybiztos. A kérdés megoldását Gönczy Já­nos kizárólag egy olyan nemzet­közi összefogáson alapuló mun­kában látja, amely a Tisza-völgy vízgyűjtőjét egységesen kezeli.- Magyarországnak, Románi­ának, Szlovákiának, Ukrajnának és Szerbiának közösen, egy elfo­gadható környezeti kultúra kiala­kítását kellene megcéloznia - tet­te hozzá a kormánybiztos. IÜTU Karácsonyvárás a „Bermudán” A Bermuda-háromszög alatt a mi megyénkben kissé tréfá­san Tiszasüly, Kőtelek, Nagykörű értendő. Egyesek szerint a név régi eredetű, mások állítják, akkortájt született, amikor a három település tanácsát összevonták. Teljesen mindegy volt, akarták-e az ott élők vagy nem ezt a közösködést, a po­litika így diktált. Azóta más szelek fújdogálnak, újra önálló­ak a községek, saját gondjaikkal, bajaikkal, mindennapjai­val, a Tisza közelsége miatt annak minden jó és rossz olda­lával. Tiszasüly—Nagykörű- Kőtelek Vasút arrafelé nincs, műúton kö­zelíthetők meg a községek. De hát akár Bermuda, akár nem, ott is élnek emberek. Most őket kér­deztük arról, nekik mit jelent a fe­nyőfás ünnep, milyennek látják, mit ünnepelnek benne és hogyan készülnek rá. Tanyasi bolt valahol arrafelé a világ végén, egy útkereszteződés­nél. Az eladónő kérte, név nélkül szerepelhessen.- Sajnos, ma ennek a koráb­ban nagyon várt, meghitt ünnep­nek olyan a megítélése, kinek mi­lyen az anyagi helyzete. Már a ta­nyán sem nevel és vág mindenki hízót, ezért ahogyan tud, bevásá­rol: mondjuk Tiszasülyön. Meg kell rendelni előbb, hogy ponto­san az jusson, amit szeretne enni. Mi szerencsések vagyunk, már vágtunk hízót. Karácsony este a gyerekekhez utazom Szolnokra, másnap pedig vendégül látom őket nálam, a tanyán. Ennivaló is lesz, karácsonyfa is. — Mit kap ajándékba? — Nem kell már nekem semmi, ezt se bírom elhordani, ami van. De tudom, azért vala­mivel csak meglepnek. Én pedig pénzt adok. Tudom, nem illik, de akkor olyat vesz, ami­lyet szeret. Földes Lászlóné Pi­roskát mindenki ismeri Kőtelken, hiszen az önkormányzatnál dol­gozott. — Nekem, mint hívő katolikus­nak, a karácsony vallási ünnep. A készülődés abból áll, hogy az atya meggyóntat. Gyónunk, áldo­zunk, és tiszta lélekkel várjuk z kis Jézuska születését. Természe tesen elmegyünk az éjféli misére is. Hogy az ételekről is essék szó a töltött káposzta meg a disznóto ros leves sem hiányzik, hiszen előtte hízót vágunk. A gyerekek messze laknak, nem jönnek, de a 22 éves unokát a két vizsgája kö­zött várjuk. Lesz fenyőfa, alatta ajándék, mert anélkül nem kará­csony a karácsony. Pénzt adok, majd megmutatja, hogy azt vett rajta, amire szántam.- Mit kíván 2001-re?- Békességet, mivel ez most valahogy hiányzik a mindennap­okból. Az emberek szívében any- nyi, de annyi minden van, de mintha a szeretetből kevés lenne. Pedig a világot a munka, a jóság, a hit, a szeretet viszi előbb. Az emberek szívében annyi, de annyi minden van, de mintha a szeretetből kevés lenne Végh Tibor, Kőtelek polgármes­tere másra figyelt fel az ünneppel kapcsolatban.- Úgy tapasztalom, hogy las­san elvesztik ezek a napok régi varázsukat, a szeretet jelleget. Egyre több a kufárgondolat: mit vegyek, hol vegyek, mennyiért vegyek? Nekem a karácsony me­leg szobát, családot, kalácsot, meghitt beszélgetést jelent. Ezzel szemben megjelenik a kérkedés: nézd, én mit kaptam, hát te? És ha a családok ezt a kimondott, ki­mondatlan versenyt nem bírják anyagilag, kellemetlenül érzik magukat. Tele a világ reklámok­kal, holott ilyentájt az átlagem­bert aligha az érdekli, mi a legdi­vatosabb, legújabb, legmenőbb. Nagyné Baráth Ágnes Nagykö­rűben tanárnő. — Nálunk azért is nagy ünnep, mert a férjem János, és ilyenkor összejön a család. A gyerekek és mindenki, aki számít, vagy tizen­öten. Természetesen lesznek ajándékok is, de az most még ti­tok. Három dolog biztosan kerül az asztalra: halászlé, töltött ká­poszta meg pulyka. Az iskolában pedig december 22-én tartunk egy ünnepi műsort. Nem hiány­zik belőle a zene, az ének, illetve a betlehemes játék sem. Az utób­bit az 5/a osztály adja, ahová ti­zenheten járnak. Mindenki szere­pel ebből az osztályból, mert egy ilyen fellépésből nem lehet és nem is szabad kihagyni senkit sem. Hiszen a betlehemes játék az egyik legősibb és legcsodálato­sabb a világon. Aki ebben meg­szólal, idős koráig emlegetheti: 2000-ben ő is részese volt kará­csony előtt az iskolában egy ki­sebbfajta csodának, műsornak. O. SZABÓ MIKLÓS Polgármester ikonnal Kőtelek Néhány éve, hogy a település rend­szeresen megren­dezi az úgyneve­zett ősz eleji mű­vészeti alkotótábo­rát. Ez kéthetes, és általában Erdély­ből érkeznek mű­vészek. A tizen­négy nap során szállást, ellátást kapnak, így nyu­godtan dolgozhat­nak. Hogy azért ne távozzanak csak úgy, fizetségkép­pen rendszerint mindegyikük a községre hagyja egy alkotását. Nem történt ez másképpen az idén sem. Először érke­zett ebbe az alko­tótáborba egy neves, román ikonfestőnő. Munkái a román ortodox templomok belső reme­kei, és el sem képzelné az em­ber, mennyi megkötés, szabály, aprólékos, mindenre kiterjedő figyelem övezi ezeket az ikono­kat. Még az alakok nagysága, el­helyezése, bizonyos színek Végh Tibor polgármester a zsűrizett kép egyikével, amelyik a Mária a gyermekével címet viseli fotói b. j. megválasztása is előírt. A mű­vésznő fenyőalapra, olajjal dol­gozik, és a munkái kivétel nél­kül zsűrizettek. Két alkotása maradt emlékül: a Szűz Mária és a Mária a gyermekével, ame­lyek a polgármester hivatali he­lyiségét ékesítik.

Next

/
Thumbnails
Contents