Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-09 / 288. szám

UPM 2000. December 9., szombat ÉRDEKESSÉG E K KRITIKA 9. OLDAL KICSI A RAKÁS. Saját Guinnes-rekordját döntötte meg az indiai hadsereg Tornádó nevű motoros alakulata. Ezúttal 11 motoros nyakába 181 ember ült. fotó. europress/epa Röviden MUNKAHELYI SZEX. A dől gozó brit nők 28 százaléka sze­retkezik a munkahelyén — tu­datta egy felmérés. A legked­veltebb szexhely a férfipartner irodája 25 százalékos hányad­dal. A nők irodája 16 százalékos arányú, csakúgy mint a vécék. A főnök irodája (ha nem a fő­nök a partner) 12 százalékos lá- togatottságú, ezen belül íróasz­tala 10 százalékos szexuális ki- használtságú. Az irodák parko­lóira a munkahelyükön szexuá­lisan aktív nők 5 százalékra szorul rá, 4 százalékuk viszont a szekrényre esküszik. További adalékok: a nők 20 százaléka lenne kész férfi főnökével a szexre függetlenül attól, hogy az illető honorálná-e munkahe­lyi előnyökkel. Egyébként azo­nos arányban, minden ötödik brit nőnek van valóban viszo­nya a főnökével, és közülük 15 százaléknyi a feleségig „emel­kedők” aránya. A felmérés két­ezer, 18-35 év közötti hölgyet ölelt át. VIZELETES KÖLNIK. Kölnivi­zeletet foglalt le Oxfordshire an­gol grófságban a fogyasztóvédel­mi felügyelőség. A Chanel No. 5 címkéjű üvegcsékben lévő par­fümről kiderült, hogy vizelettel hígították. A vizelet ugyanis ha­sonló színű, mint a parfümök nagy többsége, amelyek el­nyomják a szagát, miközben megőrzik saját illatukat. így a vi­zelet remek kölnihamisító, illet­ve -hígító. A felügyelőség arra kérte az embereket, hogy ne vá­sároljanak olcsó parfümöt, és azt tanácsolják nekik, hogy ra­gaszkodjanak a márka eredetí- ségéhez. Ha a hamisítvány nem drága, annak jó oka lehet. Kamaz-tengely, a csodafegyver Csecsenföldön még a kilencvenes évek ele­jén igyekeztek saját fegyvergyártási kapaci­tást teremteni, Dudajev akkori elnök utasí­tását végrehajtva. Dudajev szerint ugyanis a független Icskéria Köztársaságnak saját erőre kellett támaszkodnia, annak ellenére, hogy a kivonuló orosz egységek fegyverze­tük jó részét hátrahagyták, s az orosz feke­tepiacon szinte minden beszerezhető volt. Ennek megfelelően még az első orosz-csecsen háború előtt megkezdődött a „Borz” (Farkas) géppisztolyok sorozatgyártása, de csak néhány száz darab készült belőlük. Más fegyverek soro­zatgyártására is voltak tervek, de azok csak el­képzelések maradtak. A cse­csen „Borz” leginkább a máso­dik világháborús MP—38-as né­met géppisztolyra (smajszer) hasonlít, de a gyártás sajátossá­gai miatt e fegyverből nem szü­letett két egyforma darab. Talán csak abban hasonlítottak egy­másra, hogy nem sok hasznukat lehetett venni: a Makarov pisz­toly kilenc milliméteres lőszere túlságosan erősnek bizonyult az elég rosszul edzett csöveknek, a „Borz” már néhány tár kilövése után össze-vissza köpködte a golyókat, s elkerül­hetetlenné vált a csőcsere. A fegyverrel elméleti­leg 50-70 méterre lehetett leadni célzott lövése­ket, de a tusa hiánya, s a géppisztoly kicsi súlya miatt már a sorozat elején valóságos táncba kez­dett a „Borz” a lövész kezében. Mindezt némileg ellensúlyozta a remek gyorstüzelési mutató: per­cenként ezer lövést tudott leadni. A két orosz-csecsen háború és a szükség vi­szont jó ötleteket szül, a csecsének egy sor re­mek fegyvert barkácsoltak, s tették ezt például a kilőtt páncélozott harcjárművek toronygéppus­káival is. A 14,5 milliméteres kaliberű nehézgép­puska csaknem száz kilogrammot nyom, elekt­romos irányítású az elsütő szerkezete, s csak a toronymechanizmussal lehet becélozni. Első lá­tásra így nem lenne sok értelme leszerelni, s gya­logsági fegyverként használni. A csecsenföldi ezermesterek azonban nem ismertek lehetetlent: a kiszerelt nehézgéppuskához hármas lábazatot barkácsoltak, s a fegyvert sínre tették, hozzáka- nyarítottak egy bicildikormányt az irányzáshoz, a biciklifékhez pedig két vezetéket kötöttek (ak­kumulátor beiktatásával működtették az elsütő­berendezést. Természetesen így csak szabad szemmel céloztak, de különben a nehézgéppus­ka semmiben sem maradt el a „gyári paraméte­rektől” hatékonysága tekintetében. Az igazi csodafegyvert viszont a Kamaz teher­autók kardántengelyéből fabrikálták Csecsenföl­dön. A helyi ezermesterek szerint ideális kilövő­berendezés, jobb minden lézerfegyvernél és más műszaki remeknél, s ráadásul univerzálisan be­vethető: lehet aknavetőként, gránátvetőként és hátrasiklás nélküli lö- vegként, páncéltörő rakéták indításához használni. A Kamaz kardántengely „kali­bere” olyan, hogy az orosz lőszerek többsé­géhez ideális, szinte megrendelésre készült kilövőcső. Lőszert meg garmadával lehet találni a szövetségi egységek közelében. Mindössze egy kétszá­zas szögre van szükség, hogy a Kamaz-tengely aknavetővé változzon. A szöget beverik a cső egyik végébe - ez az elsütő szerkezet -, a ten­gelyt beszúrják a földbe, s máris tüzelésre kész az aknavető. Még kevesebb erőfeszítés kell ah­hoz, hogy gránátvetőként, hátrasiklás nélküli lö- vegként vessék be az autóalkatrészt: a rakétalö­vedéket beteszik a kardáncsőbe, rákötik az ak­kumulátort, majd durrbele! A Kamaz-tengely tűzpontossága még a legme­részebb elképzeléseket is felülmúlja, s haté­konysága talán még az egekig magasztalt Strin­ger légvédelmi rakétákat is túlszárnyalja. Az orosz járműipar e kitűnő termékével ugyanis a dagesztáni harcok idején a csecsen szakadárok három szövetségi helikoptert lőttek le, legalábbis a Moszkovszkij Komszomolec moszkvai napilap által idézett források szerint. MTI-PANORÁMA A „csodafegyver” nyersanyaga: kiégett teherautó, vala­hol Csecsenföldön Mogyorós kocsi A jövő autója a mogyorós kocsi - legalábbis egy brit egyetemi pro­fesszor szerint. Murat Dogru, a Newcastle Egyetem tudósa úgy véli, hogy a mogyoróhéj elégetésekor annyi hidrogén keletkezik, amennyi elegendő hibrid meghajtású vagy villanyautók üzemeltetéséhez: Dogru professzor több kollégájá­val együtt mogyoróhéjak égését vizsgálgatta, hogy megtudja, ke­letkezik-e valami hasznosítható égéstermék. Méréseik szerint a felszabaduló gázok 15 százaléka hidrogén, ami igen magas arány. A New Scientist című brit tudo­mányos magazin cikke szerint Dogru kiszámította, hogy Török­ország - a világ legnagyobb mo­gyorótermesztője - évente annyi mogyoróhéjat éget el hulladék­ként, amennyi 32 millió kilomé­teren át hajthatná a német BMW cég már ma létező, hidrogénüze­mű prototípus autóját, amely persze így már inkább mogyoró- héjüzemű lenne. ___________■ K anadai hószállítmány Háromszáz tonnányi kana­dai havat kapnak a trópus­hoz közeli Puerto Ricó-i gyerekek, hogy végre ők is építhessenek hóem­bert. Az Egyesült Államokhoz tartozó karibi szigeten jelenleg 33 Celsi- us-fokos hőség van, így igencsak izgulnak az akció szervezői a szállítmány biztonságos megér­kezéséért és kirakodásáért. A ka­nadai havat nem a napon fogják tárolni, hanem azonnal egy ha­talmas hűtőházba cipelik, amely azután december 15-től január 7- ig várja a hógolyózni, hóembert építeni vágyó gyerekeket. A szá­mítások szerint mintegy 300 ezer Puerto Ricó-i gyerek kóstolhat bele a tél örömeibe a kanadai hó­importnak köszönhetően - je­lentette a Reuters. Arra nem tért ki, hogy a kanadaiak vajon sap­ka-, sál- és nagykabátszállít- mányt is mellékeltek-e a feltehe­tően csak trópusi ruhatárú gyere­keknek. Hófehérségre vágynak Svédország egyre jobban vágyakozik a szokásos nagyon hi­deg és hófehér teleire, mivel kénytelen volt megélni törté­nelmének egyik legenyhébb, de legsötétebb novemberét, amely a 8,9 millió lakossal megismertette „a sötétség okoz­ta szorongást”. A fény hiánya nem marad követ­kezmények nélkül egy olyan nép lelkületére, amely természeténél fogva hajlamos bizonyos fokú rosszkedvre, és amely egyike a legnagyobb számú öngyilkost adó országoknak a világon. Pszi­chiáterek és orvosok megfigyel­ték: az idén a szokásosnál több „elfáradt” svéd vette igénybe a fényterápiát, hogy enyhítse de­presszióját, amely a hivatalos sta­tisztikák szerint a lakosság ne­gyedét sújtja ebben az évszak­ban. A sötétség okozta szorongás leküzdésére az emberek több al­koholt isznak és több édességet fogyasztanak. - Képzeljék el magukat abban a helyzetben, hogy napjában - mint sokan a svédek közül — két zacskó cu­korkát is elszopogatnak a szoron­gás enyhítésére - jegyezte meg Rolf Adolfsson professzor, a norr- landi egyetem egészségügyi köz­pontjának pszichiátere. - Nyá­ron ez öt-hat kiló súlytöbbletet jelent - tette hozzá. Vannak azonban derűsebb kedvű svédek is, a borúnak örü­lök: az esernyőárusok. A kivéte­les időjárási viszonyok, amelye­ket szerényen „az évszakhoz ké­pest természetellenesnek” mon­danak, kapóra jöttek nekik és a turisztikának. Novemberben a szokásosnál 30 százalékkal több esernyőt adtak el Svédországban, a déli tájakra utazni óhajtók szo­bafoglalásai pedig 71 százalékkal nőttek. ■ szó. A turista azt állította, hogy 130 dollárért vette a fejet Asszu­ánban. Egyiptom turisztikai köz­pontjaiban gyakori, hogy turis­táknak „antik” tárgyként adnak el hamisítványokat, de előfordul­hat, hogy maga az árus sem tud­ja, milyen értéken ad túl potom pénzért. ________________■ A Bunbury a Szigligetiben Vida Péter (balról) és Tóth Sándor fotói csabai SzÍNHÁZKRITIKA Ezen az estén nevet a nézőtér, és ez jó dolog, hogy derű, mosoly lengi be a szín­házat. Az élet pedig? Az csak hadd sírjon odakint, itt benn olyasmi történik, ami­hez neki aligha van köze: az egész csak játék. Túl komolyan nem is szabad ven­nünk. Két fiatal hölgy olymód szerelmesedik bele pusztán egy keresztnévbe, hogy jö­vendőbelijüket is csak akkor tudják el­képzelni, ha történetesen azokat Ernest- nek hívják. Merthogy az összerímel az earnest melléknévvel, ami ugyebár ko­molyat, lelkiismereteset és buzgót is je­lent. Erre mit tesznek lovagjaik? Kiadják magukat egyszerűen Ernestnek. S teszik ezt oly könnyedén, mintha az a világ leg­természetesebb dolga lenne. Ám amikor lelepleződik a hamisság, a két hölgy ott áll szerelmével kétségbeesetten, velük szemben pedig azok, akik őket tárt ka­rokkal várnák, imádóik. így érkezvén el tetőpontjához a névcserére épülő, kissé szokványos bonyodalom. De mert játék ez csupán, végül elrendeződik minden, a frigyek szépen megköttetnek (akár csak egy operettben), s áldását adja rájuk az addig tiltakozó arisztokrata nagynéni is, hisz kiderül, a házasságoknak sem rang­béli, sem vagyonbeli akadályai nincse­nek. Játék ez csupán, de rendkívül ügyes, s olykor szellemes is. A szerző, Oscar Wilde boszorkányosán bánik a szavak­kal, mesteri, ahogy bujkál bennük és kö­zöttük, s ahogy ezen közben bő kézzel szórja hol elmés, hol csak felszínes afo­rizmáit. (Itt minden szereplőnek van egy-két bölcs mondása, akár inas, akár úrhölgy az illető.) Mesterien felépített csevelyek követik egymást, s csak csodál­hatjuk, hogyan lehet olykor a semmit is úgy becsomagolni ragyogóan, hogy vala­minek látsszék. Az előadás erénye hogy ez a „léha” komédia nem válik üres bo­londozássá, holmi bohózattá, a játéknak van tartása, majdhogy nem méltósága, mi több, stílusa mind külső formájában - impozáns díszletek (Mira János), pompás ruhák (Debreczeni Ildikó), mind a helyzetek pontos kidolgozásában. Az együttes Rátóti Zoltán rendezésében vonzó, rokonszenvesen elegáns játékot produkál, jól érzékeltetvén annak mulat­ságos paradoxonjait is. Tóth Sándor (Al­gernon) és Vida Péter (Jack) remek ket­tőst alkotnak, léhaságukban meglepően kedélyesek, derűsen erkölcstelenek; Se­bestyén Éva nagyhatalmú arisztokrata la- dyje meglepően színes, igen jó, Szőlőskei Tímea kellően előkelő, gúnyos sziporkái szinte szúrnak, lásd „összecsapását” ve- télytársával, a kis Cecilyvel, akit Huszá- rik Kata hoz a színpadra üde frissesség­gel, aranyos bájjal; Császár Gyöngyi sér­tődő nevelőnőjébe belop némi gúnyt is, akárcsak Mészáros István, aki kissé gro­teszkre veszi a kanonok figuráját. Czibu- lás Péter és Horváth Gábor, két komor­nyik, jól illeszkednek a tempós játékba (a kertész Zelei Gábor). És van itt még vala­ki, egy szakállas, idős úr, aki a függöny előtt idétlenkedik, mielőtt kezdődnék az előadás. Mintha egy eltévedt néző lenne, ki is tessékelik, s aztán a fináléban a szí­nen váratlanul megjelenik, csodálkozá­sára mindenkinek. A nézőkére is. Mit ke­res itt ez az idegen ember? A szerző is csak csodálkoznék, hisz nem ő találta ki, merőben rendezői találmány: ötlettelen ötlet, semmire való. (Egyébként a figurát Újlaky Lászlónak kell elszenvednie.) Komédiáját a szerző - állítólag - foga­dásból több mint száz üveg pezsgőért „rázta ki szmokingja ujjából”; most pezs­gő játékban kapjuk, s vidáman kortyol­gathatjuk, akár a legfinomabb cham- pagne-t, mely felold, feldob, édes má­morral ajándékoz meg. VALKÓ MIHÁLY Egy homokkőből készült Ram- szesz-fejjel akart hazaindulni Ka­iróból egy amerikai turista, de a repülőtéri hatóságok lefülelték. A szoborfejet az utas csomag­jának átvilágításakor találták meg. A rendőrség letartóztatta az amerikait, miután elképzelhető, hogy ókori tárgyi emlékről van Ramszesz-fej a csomagban

Next

/
Thumbnails
Contents