Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-10 / 263. szám

2000. November 10,. péntek 9. OLDAL Euróra várva A csatlakozásra váró orszá­gok cégeinek fel kell ké­szülniük az euró bevezeté­sére. A közös pénz jelentős hatást gyakorol nem csak az euró-zónára, hanem az azon kívüli országokra is. Ezért a bizottság arra ösz­tönzi a csatlakozásra váró országok cégeit, hogy minél hamarabb készüljenek fel a változásokra. Az Európai Parlament és a bizott­ság közös szervezésében a han­noveri Expo 2000 keretein belül rendezett konferencián informá­ciós kampány indult a csatlako­zásra váró országok üzletemberei számára az euró mint készpénz bevezetésének gyakorlati megva­lósításáról. Tekintettel arra, hogy a csatlakozásra váró országok j gazdaságai növekvő mértékben integrálódnak az euró-zóna or­szágainak gazdaságához, a bi­zottság segítem fog az euró beve­zetésére történő felkészülésben. A csatlakozásra váró országok cé­gei számára hasznos lesz az euró | bevezetése, mert egyszerűbbé válnak a napi banki műveletek, és csökkennek a tranzakciós költsé­gek. Az árak átláthatóvá válnak, és javul a cégek versenyképessé­ge. Az új fizetőeszköz minél ko­rábbi időpontban történő beveze­tése pozitív hatással lesz a csatla- : kozásra váró országok cégeire, és az euró-zóna országaival történő kereskedelemre. Közösségi szabadalom? Az Európai Unió 2001 végé­ig meg akarja teremteni az egységes közösségi szaba­dalmat. Frits Bolkestein, az Európai Bi­zottság belpiaci ügyekért felelős tagja elmondta, hogy a közösség egész területén érvényes egysé­ges szabadalom bevezetésétől a vállalatok költségeinek csökkené­sét és az innováció ösztönzését várják. A biztos kiemelte, hogy ha 2001 végéig meg akarják valósíta­ni ezt a célt, a miniszteri tanács­nak és az Európai Parlamentnek összehangoltan és minél gyorsab­ban kellene cselekednie. Az egy- i séges szabadalom megteremtésé­re irányuló törekvés része az EU hosszabb távra szóló belső piaci stratégiájának. ______________■ | B rüsszelben jártak Renáta és Andrea a Verseghy képviseletében érkezett az Unió központjába fotó: cs. i. Öt magyar diák járt a közel­múltban Brüsszelben, az Európai Unió „ fővárosá­ban”. Ketten közülük — Ba­log Andrea és Ragó Renáta — a szolnoki Verseghy Fe­renc Gimnázium diákjai. Több mint egy hetet töltöttek Brüsszelben, s természetesen fel­keresték az EU intézményeit. Fő­ként az Unió keleti bővítésének esélyeiről, feltételeiről, várható időpontjáról hallgattak meg elő­adásokat, de szóba került az EU biztonságpolitikája is. Számos országból szereztek barátokat ez alatt az idő alatt, hi­szen a szervezők tudatosan más­más nemzetiségű diákokat he­lyeztek el együtt. Érdekes volt az­zal szembesülni, hogy a hasonló korú külföldiek mennyit tudnak — vagy éppen nem tudnak — ró­lunk, magyarokról. Az előadások, tréningek köze­pette jutott idő a város megisme­résére is. A lányoknak nagyon tetszett, ahogyan keverednek a I stílusok Brüsszelben, a középko­ri utcácskák mellett modern épü­letek emelkednek. Az egyhetes tanulmányúttal azonban nem fejeződött be a diá­kok uniós tevékenysége, felada­tokkal érkeztek haza. A legfonto- j sabb, hogy szűkebb kömyeze- j tűkben, iskolájukban jiépszerű- j sítsék az Európai Uniót. Emellett j közösen web-oldalt szerkeszte­nek, melynek témái adottak, il­letve ha igény lesz rá, akár uniós szakkört is indítanak. SZILVÁSI A tagság küszöbén állunk Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió Magyaror­szági Delegációjának veze­tője, Michael Lake október közepén tett látogatást me­gyénkben, ahol három jász­sági várost keresett fel. Miután lerakta a fényszarui ipari park alapkövét, egy gazdasági fó­rumon vett részta diplomata. Itt dr. Skultéty Sándor, a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára elmondta, hogy a lassan mögöttünk hagyott év kiemelkedő eredményeket ho­zott az Unió és az ország együtt­működésében. A szaktárca a ha­táskörébe tartozó területeken 18 millió euró támogatást nyert, hat Phare-, illetve hét ISPA-pályázat kapott zöld utat, 44 millió eurós támogatást előre vetítve. A minisztérium főosztályveze­tője, Becker László hozzátette, hogy a Jászság professzionális módon kezdett hozzá a szenny­víz-gazdálkodást célzó ISPA-pá- lyázatának elkészítéséhez, s jó eséllyel indul a megmérettetésen. A tanácskozáson Michael Lake hangsúlyozta, hogy a tervezés szempontjából hazánk már nagyon közel van az uniós csatlakozáshoz. Ahhoz, hogy a közösség tagjaként az első naptól pályázhassunk a külön­böző alapok pénzeszkö­zeire, már most jól át­gondolt tervezőmunkára van szükség. Ha ezt nem látjuk át, milliárdos tá­mogatásokról maradhatunk le. Ebbe a hibába esett például Por­tugália, mert nem gondolkodtak hosszú távra a csatlakozást meg­előzően. A nagykövet kiemelte, Magyar- ország egyre nagyobb támogatást vesz igénybe az Uniótól, s a nyer­tes programok zökkenőmentesen haladnak előre. Vannak még nyelvi akadályok, adminisztratív problémák, illetve a projektkészí­tési technikát is tanulni kell, de jó irányban halad az ország. Ennek mintegy alátámasztása­ként Heil Péter, a Phare-programo- kat koordináló tárca nélküli miniszter hiva­talának főosztályveze­tője rámutatott: a Phare alapjaiból közel kétszer annyi forrást kötött le hazánk, mint két évvel ezelőtt. A felhasználható tá­mogatások összege to­vább nő, a tervek sze­rint jövőre az idei nagyságrendet is meg tudjuk duplázni. Erre a ré­giók szakembereinek fel kell ké­szülniük, hiszen tervezési szinten már a csatlakozás küszöbén ál­lunk. A stratégiai elképzeléseket most kell papírra vetni ahhoz, hogy az EU strukturális alapjaiból a csatlakozáskor már részesedhes­sen Magyarország. BANKA CSABA Pozitív lesz az egyenleg Magyarország európai uniós csatlakozásának mintegy 175 milliárd forintos hoza- déka lesz — közölte Beszteri Sára, a Pénzügyminisztéri­um Vám- és Forgalmi Adófő­osztály vezetője egy vám- konferencián. Hozzátette: a mintegy 100 milliárd forin­tot kitevő vám, általános forgalmi adó és egyéb befi-. zetés mellett az EU mező- gazdasági és strukturális alapjaitól 275 milliárd forint körüli összeghez juthat a magyar gazdaság. Beszteri Sára kiemelte, hogy az idén július 1-jén életbe lépett je­lentős mértékű vámtörvény-mó­dosítás után legközelebb 2001 vé­gén várhatók újabb változtatások, amikor az ideiglenes behozatalra és a vámkezelésre vonatkozó EU­szabályok épülnek be a magyar vámtörvénybe. Hozzáfűzte: a vámszabadterületekre illetve a vámbiztosíték-fizetésre vonatko­zó szabályozás teljes EU-harmo- nizációjára csak a csatlakozás előtt fél évvel, várhatóan 2002 jú­liusában kerül majd sor. Beszteri Sára szólt arról is, hogy az idén várható mintegy 100 milliárd forintot kitevő vámbevé­telek 2001-2002-re az előrejelzé­sek szerint 70 milliárd forintra csökkennek. Ennek oka, hogy az ipari termékek utáni, illetve a me­zőgazdasági árucikkek felét érintő vámtételek jövőre nulla kulcsosak lesznek. Magyarország várható 2003-as csatlakozása után a vám­bevételek 90 milliárd forintra emelkednek, mivel a mezőgazda- sági vámok az EU-ban magasab­bak, mint Magyarországon. A Pénzügyminisztérium szakembe­re azonban emlékeztetett arra, hogy Magyarország EU-integrá- ciója után a vámbevételeket a brüsszeli kasszába kell befizetni és az összegnek mindössze 25 százalékát tarthatják meg a nem­zeti költségvetések. Beszteri Sára igyekezett szétoszlatni azt a tévhi­tet, hogy az EU-csatlakozás után egyszerűbbé válik a vám-admi­nisztráció, mivel az Unióban bü­rokratikusabbak a vámeljárások, mint a jelenlegi magyar gyakorlat. Udvardi-Lakos Gergely, az Infor­matikai Kormánybiztosság főosz­tályvezetője elmondta: a vám-ok- mánykezelést és bizonylatolást, ezen keresztül pedig az áruforgal­mat jelentősen egyszerűbbé, átte­kinthetőbbé és gyorsabbá teszi majd az elektronikus aláírásról szóló törvény, melyet várhatóan 2001 első negyedévében fogad el az Országgyűlés. ‘ mm) „Szabványharmonizáció” A magyar gazdaság műkö­dő- és versenyképessége szempontjából kulcsfontos­ságú mérésügyi és szabvá­nyosítási törvények na­gyobb része már megfelel az európai előírásoknak — mondta Hónig Péter, a Gaz­dasági Minisztérium helyet­tes államtitkára egy, a szab­ványügyi szervezetek által szervezett konferencián. A helyettes államtitkár hangsú­lyozta, hogy a gazdasági tárca cél­ja a magyar kis- és középvállalko­zások segítése. Ezen belül támo­gatják e vállalkozások piacra jutá­sát az Európai Unióba, ami elkép­zelhetetlen egy EU-konform mi­nősítési és szabványügyi rend­szer nélkül. Alain Bothorel, az EU bizottsága magyarországi képvi­seletének tanácsadója a konferen­cián hangsúlyozta, hogy az EU Phare-programja is segítette - többek között 3 millió euróval - az európai szabványok átvételét Magyarországon. Ennek is köszönhető szerin­te, hogy a Magyar Szabványügyi Testület 2000 végéig átülteti gyakorlatába az EU tízezer szabványának mintegy 80 szá­zalékát, ami a teljes jogú tagság feltétele. Pónyai György, a Magyar Szabványügyi Testület ügyveze­tő igazgatója hozzáfűzte: az EU- jqgharmonizációs folyamat fel­gyorsult, így 1999-ben és 2000- ben mintegy 3200-3200 uniós szabványt vett át a testület. En­nek eredményeként 2001 végére az EU-szabványok 90 százalé­kát átültetik a magyar gyakorlat­ba. Sorokban SÓGOROK. Az osztrákok több j mint fele támogatja Magyaror- j szág EU-csatlakozását - mond­ta Rejtő Péter, Ausztria nagykö­vetségének kereskedelmi taná­csosa az EIC klubfoglalkozásán, Szolnokon. Úgy ítélte meg, hogy a közösségi joganyag átvétele idő- és szakemberigényes, s kü­lönösen a közigazgatás alsóbb szintjein nagy a lemaradásunk. Ugyancsak rengeteg a tenniva­lónk a közlekedés, a környezet- védelem és a mezőgazdaság in­tegrációja terén. BELGA ELNÖKSÉG. Lonis Michel belga külügyminiszter az Európai Unió 2001 második felé­ben következő belga elnökségé- [ nek középpontjába az EU világ- j politikai hatalmi tényezővé válá- j sát és az integráció távlatainak kimunkálását akarja állítani - a bővítés az említés erejéig is alig került szóba. A belga elnökség fő feladatának egyrészt a közös kül- és biztonságpolitika fejlesz­tése révén az önálló Európa-ha- talom megteremtését tartja, másrészt az EU távlatainak nyílt, akár vélemények össze­csapását hozó megvitatását. AKÁR A RÉTES. A Financial Ti­mes szerint csaknem biztosra ve­hető, hogy a hivatalosan emlege­tett időpontokhoz képest csúszni fog az Európai Unió bővítése, mert a csatlakozási tárgyalások a j legelőrébb tartó jelöltekkel is még legalább másfél évig tarta- J nak. A bővítési folyamat állásáról j készített bizottsági jelentés a lap I szerint 2002-re teszi a tárgyalá­sok befejezésének legkorábbi időpontját. A csatlakozási szer­ződések ratifikálása várhatóan további másfél évet vesz majd J igénybe, s ebbe még a 2004. ja­nuár 1-jei csatlakozási időpont is csak szűkösen férne bele. Az el­ső új tagországok belépésének legvalószínűbb időpontja 2005. január 1. — áll a lapban. KOCKÁZAT. Belga vélemény j szerint az Európai Unióba törek­vő tíz kelet-közép-európai or­szág felvétele bizonyos élelmi­szer-biztonsági kockázattal jár majd a régi tagországokra néz­ve. Jaak Gabriels belga földmű­velésügyi miniszter egy sajtóér­tekezleten azt mondta, hogy ne­héznek látszik a tizenötöknél ér­vényben lévőkkel egyenértékű és ellenőrizhető biztonsági nor­mákat érvényesíteni ebben a tíz országban. EURÓPAI DOMAIN. Előrelát | hatólag jövőre startol a közös európai domain az interneten. Az EU Bizottság tervei szerint a ,,.eu” megnevezés a túlnyomó- részt használt ,,.com” titulussal ellátott domainnevek helyébe lép, ezzel jelezve a cég európai eredetét és javítva az európai versenyképességet. ________ ■ A megyei kereskedelmi és iparkamara égisze alatt mű­ködő Euro Info Központ el­sődleges információforrás az Európai Unióval kapcso­latosan. Az alábbiakban a legfrissebb kiadványaikból válogattunk. 1 1. Engem is érint. Füzetsorozat, amely az EU-ba való beilleszke­dés témáival, valamint ennek elő­nyeivel és hátrányaival foglalko­zik. Euro info 2. Európáról módsze­resen. Tanári módszerta­ni kézikönyv az európai dimenzió elméletéről és oktatásáról. 3. Az ön vállalkozása és az euró. Részletes információ kát közöl azoknak a vállalkozók nak, akik szeretnék tevékenysé güket sikeresen folytatni az euró- zónában. 4. Technológiai Előre­tekintési Program — „Vá­lasszunk jövőt!” A piaci és technológiai lehetősé­gek felismeréséről szól. 5. Humánerőforrás­fejlesztés és az Európai Szociá­lis Alap. A kiadvány arról számol be, hogy Magyarország hogyan készül fel az Európai Unióhoz va­ló csatlakozásra. Üzleti partnerkeresés A szolnoki Euro Info Központhoz folyamatosan érkeznek a külföldi üzleti part­nerek ajánlatai, partnerkereső hirdetései. A hirdetések között túlnyomó több­ségben találhatóak a szomszédos országok (Románia, Ausztria), az EU-tagál- lamok (Németország, Olaszország, Spanyolország, Görögország), illetve az egyéb, csatlakozásra váró országok (Bulgária, Csehország, Lengyelország) stb. vállalkozói által megjelentetett üzleti partnerkeresések. A hirdetések külön­féle szakmákból, szakterületekről érkeznek. Az üzleti ajánlatok megtekinthetők az Euro Info Központban és a kamara honlapján ( www.jnszmkik.hu ), amit havonta frissítenek. Lehetőség van arra is, hogy a partnert kereső kis- és középvállalkozások üzleti ajánlatait továbbítsák a nemzetközi Euro Info Központ hálózat tagjaihoz. 6. Technológia, foglalkoztatás, versenyképesség az OECD-orszá- gokban 1970-1995. Az Európai Unió és Magyarország kapcsolatának elemzése. 7. Az Európai Unió keleti kibőví­tése és a regionális célú támogatások alakulása az Agen­da 2000 fényében. Ugyancsak az Európai Unió és Magyarország kapcsolatát elemzi. 8. Magyarország az Európai Unió és a 10 társult ország kö­zötti külkereskedelem jellem­zői és új irányzatai 1989-1997. A külkereskedelem fontosabb jel­lemzőit és irányzatait mutatja be. 9. Útmutató az Európai Szoci­ális Alaphoz csatlakozni kívánó országok számára. Az Európai Unióval és annak foglalkoztatási stratégiájával fog­lalkozik. 10. The ABC of Community Law. Angol nyelvű kiadvány a kö­zösségi törvényekről. 11. Sellilng to the public sector in Europe. Angol nyelvű kiadvány, mely gyakorlati útmutató a kis- és középvállalkozások számára. 12. European Union enlarge- ment. Angol nyelvű kiadvány, mely történelmi alkalmakról, ese­ményekről, például szerződések­ről és egyezményekről ad számot. A nagy kihívás Magyarország közlekedési hálózatának fejlesztésére 5­5,5 milliárd eurónyi (mint­egy 1300-1400 milliárd fo­rint) beruházást kellene fordítani ahhoz, hogy az el­következő tíz évben a gaz­dasági fejlődésnek ne le­gyen gátja a közlekedés — mondta Kazatsay Zoltán, a Közlekedési és Vízügyi Mi­nisztérium EU-ügyekért fe­lelős helyettes államtitkára a minap egy konferencián. A helyettes államtitkár az elvég­zendő feladatok közül 1200 kilo­méternyi közúthálózat-bővítést, 1500 kilométer vasútpálya-fej- lesztést, hat kikötő felújítását, lo­gisztikai központok létesítését, valamint egy újabb Ferihegyi ter­minál építését emelte ki. Ezek közül nyolc éven belül ki kell épí­teni az autópályákat a határátke­lőkig és feljavítani a vasútpályát — emelte ki Kazatsay Zoltán. Az európai uniós csatlakozással kapcsolatban elmondta: Magyar- ország a közlekedés területén jogharmonizációra váró 200 jog­szabály közül hétre kér átmeneti mentességet az uniótól.- Magyarország deregulációt igényel 2-4 évre a közúthálózat javítására terhelhetőség szem­pontjából, a gépjárműadó emelé­séhez, a vasútpálya nyitásához, valamint a légi közlekedés és a flottamodernizáció területén — közölte a helyettes államtitkár. Szólt arról is, hogy az elmúlt tíz évben a magyar közlekedés na­gyobb átalakuláson ment keresz­tül, mint az elmúlt 60-70 eszten­dőben. Az elkövetkező években nagy kihívással kell szembenéz­ni, amely további felkészülést igényel — hívta fel a figyelmet Ka- zatsay Zoltán. _____________imtu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents