Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-08 / 261. szám

2000. November 8,. szerda 7. OLDAL Márton-napok Kunszentmárton Idén is megrendezik a hagyomá­nyos Márton-napi rendezvény- sorozatot. A kulturális progra­mok már október végén elkez­dődtek, a november 19-ig tartó Márton-napok főbb eseményei között található országos népze­nei konferencia, koncert, futó­verseny, több kiállítás. A város önkormányzata ünnepi testületi ülést is tart november 10-én, pénteken, ahol átadják a Pro Űr­be és a Pro Communitate Urbis kitüntetéseket. Szent Márton napján, 11-én érseki misét tarta­nak a nagytemplomban, melyet dr Márfi Gyula veszprémi érsek celebrál. Ugyanezen a napon tartják meg a középiskolások­nak a hagyományos felvilágosí­tó előadásokat a helyi moziban, melyen az alkohol és a kábító­szer káros hatásairól szólnak a szakemberek. Hírek röviden MEGSZÉPÜLT KUNGYALU. A Kunszentmártonhoz tartozó tele­pülésrész életében komoly válto­zást jelent, hogy a művelődési ház és az óvoda alaposan meg­szépült. Új tetőszerkezet, meny- nyezeti rész készült, valamint új köntöst kapott az önkormányzat ottani hivatali épülete is. SZÁZ ESZTENDŐ. Nemrégi­ben köszöntötték Cibakháza legidősebb polgárát. Szabó Mi­húlyné Mariska néni a napok­ban töltötte be életének száza­dik esztendejét. PESTEN A KÓRUS. Többek között eddigi munkájának elis­merésének köszönhetően a Mart­fűi Városi Női Kar önálló koncer­tet ad a budapesü Történeti Mú­zeumban november 12-én. TORTASZTÁR. A képen látha­tó figura bizonyára sokaknak is­merős, a Csillagok Háborúja cí­mű film egyik főszereplőjét, Jar- Jar-t ábrázolja. A mulatságos fi­gurát a kunszentmártoni Talmá- csi cukrászat készítette. ■ DÍSZPOLGÁRI CÍM. Október 23-án Cibakháza történetében először adtak át díszpolgári címet. A megtiszteltetés D. Molnár Mihálynak szólt, aki közel negyedszázadon át volt a holt-Tisza-parti telepü­lés tanácselnöke. Ő sajnos betegsége miatt nem vehette át az elismerést. Szarvas András tiszteletbeli főesperesnek a Cibakházáért Érdemérmet adományozta az önkormányzat a húsz esztendő alatt elvég- zett munkája előtt tisztelegve (képünkön).__________________ fotó:cs.i. Az ipari parkra várva Földet vásárol a város önkormányzata az ipari park létesítéséhez, lévén nincs a tele­pülés tulajdonában számottevő földterület. Ugyan még csak gyerekcipőben jár az ipari övezet, de már akadt egy komoly jelentkező. Kunszentmárton Amióta az illetékes minisztérium ipari parkká nyilvánította a kunszentmártoni önkormányzat által kijelölt határszéli területet, azóta sokan op­timistábban látják a város jövőjét. Igaz, azért akadnak bőven kételkedők is, akik szerint hiá­bavaló, elkésett próbálkozásról van szó csupán. A gazdasági minisztériumhoz benyújtott, inf­rastrukturális beruházásokra pénzt kérő pályá­zat eredményére vár a Körös-parti város vezeté­se, s bevallottan sokat várnak az ipari park lété­től.- Kunszentmárton számára nem kínálkozik sok esély, csak előre tekinthetünk — magyarázta dr. Czuczi Mihály polgármester. — Megértem, hogy az emberek türelmetlenek, hiszen nyolc éven keresztül csak munkahelyek megszűnésé­vel kellett szembenézniük. Az elmúlt hónapok tárgyalásainak eredményeiként például har- minc-ötven fő, csökkent munkaképességű mun­kanélkülit foglalkoztató cég dolgoztat majd itt 2001-től. Tudom, ez csepp egyelőre a tengerben, de valahonnan el kell indulni. Az ipari park cím a két éve felállt önkormányzat leggyorsabb ered­ménye volt, igaz, ez még nem hoz rögtön mun­kahelyeket, sokat kell még dolgoznunk.- Konkrét eredménye van-e már a munká­nak?- Pozitívumok akadnak. Van egy nagyon ko­moly befektető, mely a tervek és engedélyek be­szerzésénél tart az építkezéshez. Szeretnének Kunszentmártonba jönni, de már óvatosságból is csak akkor lehetünk biztosak a dologban, ha az utolsó aláírás is ott lesz a szerződéseken. Ez olyan nagy beruházás lenne, amire régóta vár­tunk, s nem csupán városunkból, hanem az egész térségből foglalkoztatna embereket. Kunszentmártonban harminchektárnyi terüle­ten nettó áron mintegy'százharmincmillió forin­Magyarországon jelenleg 112 ipari park van, összesen 6700 hektárnyi területen. Ezen befektetési övezeteknek közel a. felében, 49 százalékában adókedvezményt kaphatnak a beruházó cégek, mert a területfejlesztés úgynevezett ked­vezményezett zónájába esnek. A már működő parkok 81 ezer embert foglalkoz­tatnak, az eddigi beruházások meghaladják a 350 milliárd forintot. Az ipari övezetek infrastruktúrájának kiépítését az állam anyagilag is támogatja, az eddig erre a célra fordított összeg közel 40 százaléka Észak- Magyarország, 23 százaléka Közép- Magyarország, s alig húsz százaléka az Észak-Alföld parkjainak jutott. tos ráfordítással szeretnék az infrastruktúrát ki­építeni, ennek költségeire állami forrásokat sze­retne megnyerni a város. Már önmagában ez az építkezés is sok munkahelyet teremthet, nem beszélve a majdani üzemekről. Mindent össze­vetve a munkanélküliséggel halmozottan sújtott Tiszazug számára nagyon jól jönne egy működő ipari zóna. A bizakodást táplálja a tiszaugi híd megépülésével kifejezetten kedvezővé váló inf­rastrukturális helyzet, az, hogy Kunszentmárto- nig az osztrák határtól szinte végig autópályán lehet eljönni, pusztán ötven kilométernyi főút vár az ide utazókra. Valami megmozdult? Azt mondják sokan, valami megmozdult megyénk egyik legelma­radottabb térségében, a Tiszazugban. Mintha nem lenne már olyan álmos a környék, akadnak szép dolgok, megújult utcák, ki- sebb-nagyobb üzemek. S tényleg, Tiszaföldváron már a második nagyobb cipőüzem épülget, aztán ott van Kunszentmárton, pár hó­nap alatt mintegy száz új munkahely „költözött” a városba. Épül a sétálóutca,* hamarosan nekikezdenek az új rendőrkapitányságnak is. A szomszédos Cserkeszőlő csodájára pedig az egész ország fel­figyelt. Ott a fürdő és a főutca építése a varázslat tárgya. Szóval, ez az érem egyik oldala. Tiszaföldvár kivételével a fejődésnek indult települések a 44-es főút mentén helyezkednek el. A klasszikus Tiszazug, Tiszasas, Csépa, Szelevény, valamint Cibakháza, Tiszainoka, Ti- szakürt, Nagyrév és Öcsöd esélyei enyhén szólva rosz- szak. Az önkormányzatok mindent megtesznek, van­nak eredmények is például Cihákon, de a lehetőségek igen korlátozottak. Jelen pillanatban aligha van néhánynak esélye arra, hogy a forráshiányosság csapdá­jából kitörjön. Ezek az örökölt adottságok, amit megváltoztatni nagyon nehezen lehet. Van azonban egy ennél sokkal nagyobb probléma is, mellyel több cég is szembe került már, s bár nem tiszazugi sajátosság, a ne­héz helyzet miatt sokkal több kárt okozhat, mint másutt. Ez pedig a munkát keresők egy rétegének hozzáállása. Mai a példa. Az egyik cég villanyszerelőket keres fővárosi munkára a térség egyik városá­ban. Hoznák-vinnék az embereket, fizetnék a pesti tartózkodás költ­ségeit, s nettó ötvenezer forintot adnának havonta teljesen legálisan, nem biztosítás nélkül, feketén. A régóta munka nélkül tengődő szak­emberek válasza: „százezer alatt nem megyek sehová”. Pedig nem egy messziről érkezett cég jött pénzt spórolni, hanem egy mindig is ott lévő, komoly gazdasági háttérrel rendelkező vállalkozás akart föl­dijeinek kenyeret adni. Aztán panaszkodott korábban egy asztalos is, hiába a sok szakképzett munkaerő, hiába a rengeteg megrende­lés, a jónak mondható bér, nem tud embert találni. Ha csak maguknak ártanak ezzel a kelletlenek, akkor nem len­ne gond. Ám a tisztességes, dolgozni szerető nagy többség esélye­it rontják, s megbélyegezhetnek egy amúgy jó adottságú, munká­ra és fejlődésre vágyó régiót. Való igaz, elindult egy pozitív folya­mat, ám amíg ilyen esetekről mesélnek vállalkozók, addig ez csu­pán a könnyen feledésbe merülő felszín lesz, a szép épületek mö­gött nem marad semmi jó. p. e. HÍDÉPÍTÉS. A tiszaugi híd építésének leglátványosabb részénél tartanak jelen pillanatban a kivitelezők. A felvételünkön látható uszály nagyon fontos eszköze a hídelemek beemelésének, ugyanis ennek segítségével csúsztatják a hatalmas szerkezeteket végső he­lyükre^ ___________ FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS A kiközvetített húsz-harminc emberből jó ha marad öt-hat KÉSZÜL A SÉTÁLÓUTCA. Egyre látványosabb a kunszentmártoni sétálóutca építése. Mint felvéte­lünkön is látható, hamarosan a végéhez közeledik a munka, melynek finanszírozását magántőke be­vonásával oldotta meg a város önkormányzata. Az új teret egyébként szökőkút is fogja díszíteni. ___________________________________________________________________________________________FOTÓ: CSABAI ISTVÁN AZ OPAR KFT. martfűi üzemébe gépi forgácsoló (marós-esztergályos) és hegesztő munkakörbe munkatársakat keres. i Jelentkezés: a korábbi munkáltató szakmai véleményével Kovács János műszaki igazgatónál ^ Martfű, Lenin úti. Tel.: 56/450-792. LAKÁSÉPÍTÉSI AKCIÓ KUNSZENTMÁRTONBAN Tóth György és Társai Építőközösség és a .PALLÉR" Építőipari Bt. szervezésében és kivitelezésében 8 db lakás épül a Kölcsey út 4-6. szám alatti üzletházak fölött (postával szemben) 55-től 75 m‘ alapterűletig. Szerkezetkész, igény szerint kulcsrakész kivitelben, választható alaprajzi elrendezésekkel. A kivitelezési munkák megkezdődtek. Használja ki a szociálpolitikai kedvezményt és a kibővített kedvező lakásépítési hitellehetőségeket. Érdeklődni: Kunszentmárton, Bozsik K. út 1. sz. (PALLÉR Bt. Iroda) Tel.: 56/461-408, mobil: 06-30/9650-189, valamint Tóth György Kunszentmárton, ^ Kinizsi út 22. sz. Tel.: 06-20/9107-882. t Mezőtúron eladó vagy bérbe adó ingatlanok:- Rákóczi út 3. sz. alatti ÁFÉSZ irodaház (kb 320 m2) és presszónak, tanácskozónak alkalmas pincével (kb 220 m2)- Mezőtúr, Sugár út 33.370 m2 alapterületű cukrászüzem 2 hűtőkamrával, 2 nagyméretű garázzsal- Mezőtúr, Rákóczi út 3. sz. alatti 310 m2-es üzlethelyiség (alkalmas discónak, bútorüzletnek, autószalonnak, stb.)- Mezőtúr és Szarvas között Pusztabánrévén italbolt és élelmiszerüzlet eladó, vagy bérbe adó. ELADÓ INGATLANOK: Tiszakürt, Felszabadulás út 14. sz. alatti 280 m2-es ABC áruház, - Öcsöd, Kossuth úti volt ÁFÉSZ központi iroda és garázsok: 1 V Érdeklődni: Tiszaföldvár és Vidéke ÁFÉSZ Takács István kereskedelmi igazgatónál Tel.: 56/470-022, 20/9604-897

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents