Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-08 / 261. szám

PH 2000. November 8., szerda HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL GAZDASÁGI KORSZAKVÁLTÁS. Új gazdaságpolitikai korszak kezdődik Magyarországon 2001. január 1-jén, amikor beindul a Széchenyi-program - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós országok magyarországi kamaráit képviselő több mint 200 üzletember előtt Budapesten. _______________________________________________________________________________________FOTÓ! EUROPRESS/KdBIlEHPI IMRE Törvény a tiszta sportéletről A mindennapi tornaóra bevezetését az ellenzék is helyesli A kormánypártok támogatják a sporttörvényről készült javaslatot, az ellenzéki képviselők viszont úgy vélik, hogy a tervezet sok esetben túlszabályoz. A szokásos kedd délutáni interpellációs időben is folytatódott a vita Torgyán József és az agrártárca pénzügyeiről. Budapest Deutsch Tamás ifjúsági és sport- miniszter előterjesztésében el­mondta, hogy a sporttörvény cél­ja az ágazatban uralkodó káosz és ellentmondások megszüntetése. Ma túl bonyolult a sporttal fog­lalkozó szervezetek tevékenysé­ge, ezért kevesebb, de hatéko­nyabban működő társulásra van szükség. Azt is tisztázni kell, hogy kinek mennyi jövedelme származik a sportból, mert ma még sokan jutnak törvénytelen módon jelentős összegekhez - je­lentette ki a miniszter. A törvény elfogadása esetén a sportpályák lelátóin nagyobb eséllyel lehetne fellépni a tombo­ló szurkolók rendbontásai ellen. A nézőtéri biztonság érdekében ugyanis a szervezőknek joguk lenne a szigorúbb ellenőrzésre és a randalírozókat kitilthatnák a pályákról. Nemcsak a drukkerek, hanem a sportolók fegyelmezésével is foglalkozik a jogszabály, amely a munka törvénykönyve alapján szabályozná a testi vagy szellemi sportot űző polgárok jogait és kötelességeit. A parlamenti ellenzék és több független szakértő amellett, hogy elismeri a tervezet bizonyos pozi­tív vonásait, alapvetően elhibá- zottnak tartja az ISM elképzelése­it. A törvény túl sok jogot adna az államnak, s ezzel együtt túl sok kötelezettséget róna például az önkormányzatokra, pluszpénzek odaítélése nélkül. Minden felszólaló támogatta, hogy az iskolákban legyen kötele­ző a mindennapi testnevelésóra. A hozzászólók szorgalmazták, hogy a javaslatról tartsanak hat­párti egyeztetést, mert egyes ré­szek elfogadásához kétharmados többségre lenne szükség. Interpellációk A várakozásnak megfelelően a legtöbb interpelláló képviselő Torgyán József botránnyá dagadt ügyei­vel, illetve az agrártárcától kiinduló pénzosztoga­tással foglalkozott. Mádai Péter (SZDSZ) például egyenesen a miniszterelnöktől szerette volna megtudni, hogy mikor ad „elbocsátó borítékot” Torgyán kezébe, ugyanis a honatya szerint a mi­niszteri esküt megszegő, valótlan vagyonnyilatko­zatot közzétevő kormánytagot el kellene csapni. Orbán Viktor megbízásából az érintett, Torgyán válaszolt, visszautasítva az okirat-hamisítás és az adózók meglopásának vádját. Mint mondta, az 1990-ben, ’94-ben és ’98-ban tett vagyonnyilat­kozatai mindenben megfelelnek a valóságnak, s az sem igaz, hogy saját szakállára közpénzeket osztogatna. Keller László (MSZP) az FVM-ből az Agrár­innovációs Kht.-n keresztül az FTC-nek utalt 25 milliós támogatás jogszerűségét vitatta. A honatya úgy véli: Torgyán miniszter-klubelnök egy nem lé­tező program köntösébe bújtatva, valós pályáztatás nélkül juttatott közpénzt klubjának. A miniszter - miközben értelmetlen szélmalomharcnak nevezte Keller tudakozódását - válaszában azt bizonygatta, hogy az FTC az „életmódnaphoz” kapcsolódó pá­lyázaton több jelentkező közül jogszerűen lett az első. Torgyán válaszait az interpellálok rendre nem fogadták el, ám a T. Ház megszavazta azokat. Burány Sándor (MSZP) és Szalay Gábor (SZDSZ) a korábban a Fidesz gazdasági tanácsadó­jaként dolgozó Varga Tamás ügyében folytatott „féloldalas” vizsgálatról kérdezték Varga Mihály pénzügy-minisztériumi államtitkárt. Az állítólag Simicska Lajos és Schlecht Csaba baráti körébe tar­tozó vállalkozó cégei egyes számítások szerint 2,5 milliárdos áfacsalást követtek el. Varga Tamás - Szalay szerint - úgy távozott az országból, hogy még csak ki sem hallgatták, s körözés sem folyik ellene. A honatya gyanítja: a késve indított vizsgá­latok és Varga „kiengedése” hátterében az állhat, hogy a jó barát valamivel zsarolhatja ma kormány­zati pozícióban lévő elvbarátait. A pénzügyi állam­titkár, aki mindössze 500 milliós feljelentési ösz- szegről tud, cáfolta, hogy efféle összefonódásról lenne szó. TAKÁCS-WILK Búcsú a hálapénztől? Új Nemzeti Egészségfejlesztési Program indul Gógl Árpád egészségügyi miniszter a most nyilvánosságra hozott Nemzeti Egészségfej­lesztési Program keretében továbbra is ki­tart amellett, hogy a jövőben sem szűkülhet a társadalombiztosítás által biztosított alapszolgáltatások köre. Budapest A program egyik fontos fejezete a gyógyítás anyagi kérdéseiről szól. Előrevetíti, hogy a közel azonos hatású, ám különböző költségekkel járó gyógyító eljárások közül ki fogják választani azt, amelynek finan­szírozását az Or­szágos Egészség- biztosítási Pénztár vállalja. A közkór­házakban a maga­sabb szintű, na­gyobb kényelmet nyújtó hotelszol­gáltatásokért, illet­ve a beutaló nél­kül igénybe vett ellátásokért az állampolgároktól külön anyagi hozzájárulást kér­hetnek. Alapbér 200 ezer körül A kiegészítő díj bevezetésétől és az orvosok, egészségügyi dolgozók bérének rendezésétől azt várják, hogy fokozatosan visszaszorul a hálapénz rendszere. A bérek emelésére több variációt dolgozott ki a szaktárca. Az egyik szerint az ágazat dolgozóit egy lépésben - 26,2 százalékos átlagos béremeléssel - zár­kóztatja fel a kormány a nemzetgazdasági át­laghoz. Ezt két lépésben is elképzelhetőnek tartják, de ekkor a legrosszabb helyzetben lévő nővérek, ápolók béremelése valósulna meg elsőként. Létezik olyan elképzelés is, amely az orvosok bérszintjét a pénzügyi szférában dolgozókéhoz igazítaná. Elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a bírák és ügyészek bruttó bére legyen a mérce. Ez azt jelentené, hogy a legalacsonyabb orvosi alapbér havi 200 ezer forint körül alakulna. Az ágazat dolgozóinak érdemi bérrendezésére évi 105-110 milliárd forint kellene. Az egészségesek védelme Gógl Árpád különösen fontosnak tartja az egészségfejlesztést és az egészségmegőrzést. A miniszter szerint ahhoz, hogy a magyar lakosság rendkívül rossz egészségi állapotában érzékelhető javulás álljon be, alapvető szemlé­Célkitűzések hat pontban 1. A korai halálozás csökkentése, elősegít­ve, hogy minden ember minél hosszabb és egészségesebb életet élhessen. 2. Egészséges életkezdetet biztosítani min­den gyermeknek. Cél, hogy minél többen születhessenek tudatosan, vállaltan, a terve­zett fogamzás időszakában, egészségileg felkészült szülőktől. 3. A keringési betegségek előfordulásának és társadalmi terheinek csökkentése. 4. A daganatos betegségek előfordulásának és társadalmi terheinek csökkentése. 5. Az alkohol, kábítószer és dohányzás okozta egészségártalom csökkentése. 6. Az elhízás és a túlsúlyos állapot okozta egészségártalom csökkentése. letváltásra van szükség. A lé: nyeg, hogy az emberekkel már akkor is foglalkozni kellene, ami­kor még nem betegek. Jelenleg ugyanis a születéskor várható élettartam nálunk jóval alacso­nyabb, mint a nemzetközi átlag. A férfiak életkilátásai a hatvanas évektől a kilencvenes évek elejé­ig romlottak, azóta lassan javulnak. A nők ese­tében folyamatos, kismértékű javulás figyelhető meg. A lelki egészségi állapot viszont fokozatosan romló tendenciát mutat. Jelenleg csaknem 200 ezer beteg áll pszichiát­riai kezelés alatt. A kezelésben nem részesülők számát még megbecsülni sem merik a szak­emberek. A 2006. évre elérendő célkitű­zések között ki­emelt helyen sze­repel a lakosság körében tapasz­talható - egyre gyakoribb - elhízás megfékezése, a daganatos betegségek okozta korai halálozás visszaszorí­tása. A 65 év alatti halálozást 15 százalékkal kívánják csökkenteni, míg ezzel párhuzamo­san az élve születések arányát 10 százalékkal növelni. Fontosnak tartják ugyanakkor azt is, hogy az abortuszok Magyarországon még mindig magas száma öt év alatt legalább 20 százalékkal csökkenjen. A tervek szerint az első orvoshoz fordulást, vagyis az alapellátást semmiképpen nem szabad díjfizetéshez kötni. Senkinek nem kell tehát attól tartania, hogy azért nem kapja meg a szükséges ellátást, mert nem tud fizetni a szolgáltatásért. Továbbra is hangsúlyozottan megmarad a szabad orvosválasztás lehetősége, vagyis sem­miféle adminisztratív korlátozásra nem készül ezen a téren az egészségügyi kormányzat. Átalakul a kórházi ellátás A fekvőbeteg-intézményeket három csoportba sorolnák. Az elsőbe a területi ellátási kötelezett­séggel működő, sürgősségi centrummal rendel­kező közkórházak tartoznak majd. A másodikba - az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár (OEP) által részlegesen finanszíro­zott - területi ellátási kötelezettséggel nem ren­delkező intézmények sorolhatók. Ezekben a társadalombiztosítás legfeljebb csak a krónikus betegeket ellátó ágyakra köthet szer­ződést. A harmadik csoportba az OEP által nem finanszírozható, magántőkére épülő, önmaguk által meghatározott profillal működő intézmé­nyek kerülnek. Az első csoportba sorolt kórházak kiválasztá­sa nyilvános pályázat útján történik majd. A területi ellátási körzeteket az Egészségügyi Minisztérium határozza meg. Az OEP kötelező­en szerződik a kiválasztott kórházakkal a meg­állapított ágykapacitási határon belül. A finan­szírozás a jelenlegi rend szerint történne, ám a mainál magasabb normatívákkal. Az OEP finanszírozásában - az első és a má­sodik csoportban egyaránt - csak olyan kórhá­zak részesülhetnek, amelyek 2000. január 1-jén már rendelkeztek működési engedéllyel. NÉMETH ZSUZSA SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTAM ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 1900-1998 Nők Férfiak ! 5» ! 1 I i i Ilii i HÍREK RÖVIDEN Olajbizottsági meghallgatás A közélet legmagasabb szintjén is szükség van a megtisztulásra - jelentette ki a parlament olajügyeket vizsgáló bizottságá­nak kisgazda elnöke azután, hogy a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalá­ban meghallgatták Sándor István közel­múltban letartóztatott egykori főnyomo­zót. A beszámoló után egy MIÉP-es bizott­sági tag megjegyezte: most már bizonyí­tottnak látszik, hogy az olajügyek elérték a politikát és megfertőzték az igazságszol­gáltatást is. Megtérítik a károkat A Mól Rt. megtéríti az általa okozott pusz- taszőlősi károkat - áll abban a sajtókö­zleményben, amelyet tegnap a cég által meg­bízott kommunikációs ügynökség juttatott el az MTI-hez. Pusztaszőlősön várhatóan szerdán elkezdődik a biztosító kárfelmérési helyszínbejárása, s ennek eredményei alapján kerülhet majd sor a lakossági kifizetésekre. Az olajtársaság korábban beje­lentette, hogy a pusztaszőlősi gázkitörésnél már megkezdődött a károkkal kapcsolatos adatfelvétel. Szocialista program „Magyarország mindannyiunké - az esély- egyenlőség programja” címmel olyan hosz- szű távú pártprogramjavaslat kerül az MSZP novemberi kongresszusa elé, amely élvezi minden platform támogatását - je­lentette ki Kovács László pártelnök a szo­cialisták elnökségi ülése után. Elmondta azt is, hogy hamarosan találkozik Németh Miklós exkormányfővel és tájékozódik to­vábbi terveiről. Történelmi kisvárosok Sok pénzbe kerül a történelmi városok kar­bantartása és fejlesztése, ráadásul a mun­kák csak az utóbbi tíz évben kezdődtek meg. Ezt Kőszeg polgármestere hangsú­lyozta a történelmi kisvárosok polgármes­tereinek kétnapos tanácskozásán. A fej­lesztést nehezíti, hogy ezeken a települése­ken nem könnyű megtartani a vállalkozó­kat, tehát kevesebb a helyi iparűzési adó­ból származó bevétel. Lemondott főigazgató A Környezetgazdálkodási Intézet megbí­zott főigazgatója, a közelmúltban sok visszáságot felderítő Mujzer János tegnap közös megegyezéssel távozott posztjáról, miután tárgyalt Ligetvári Ferenc környezet- védelmi miniszterrel. Az általa kezdemé­nyezett belső vizsgálatok eredményeit át­adta az igazságszolgáltatás szerveinek és úgy nyilatkozott, hogy az ügyek lezárásáig nem is kíván nyilatkozni. Gazdasági szerepcsere A Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala zökkenőmente­sen átvette a belkereskedelmi és vendég­látó-ipari hatósági feladatokat a gazdasági kamaráktól - mondta Gilyán György, a hi­vatal vezetője. Elmondta azt is, hogy hoz­zájuk 14 tevékenység engedélyezése, nyil­vántartásba vétele és az ahhoz kapcsolódó közigazgatási feladatok ellátása került no­vember 1-jétől. A kamarák 45 000 ügyet ad­tak át a hivatalnak. Közvetítőnyelv kellene Budapest A magyar nyelv nem csor­bul, inkább gazdagodhat az Európai Unióhoz való csat­lakozás után - hangzott el egy budapesti tudományos tanácskozáson.- Nyelvünkre hatással lesz az uniós tagság, s ez leginkább az idegen szavak tudatos átvétel­ében jelentkezik - mondotta Szépe György nyelvészprofesz- szor vitaindító előadásában. - Ha a tervek szerint felveszik az Unióba a ma még csak tagjelölt országokat, vélhetően meg­vétózik a szervezet nyelvpoli­tikája is. Ma elméletben valamennyi tagállam hivatalos nyelve hasz­nálható, hiszen az együttműkö­dés egyik alapelve, hogy min­denki beszélhesse a saját anya­nyelvét. Konferenciatolmácsok gondoskodnak arról, hogy a po­litikusok ne értsék félre egy­mást. Ám ez a szolgáltatás az angol, a francia és a német nyelv kivételével nem mindig elérhe­tő. Ha a tagok, s vele a nyelvek száma tovább gyarapszik, ez a probléma hatványozottan jelent­kezhet, ezért van szükség a je­lenlegi nyelvi szabályozás felül­vizsgálatára - mondta Szépe professzor.- A nemzetközi rendezvénye­ken nem megoldott a közvetítő­nyelv kérdése - mondta előadá­sában Nanovfszky György, a Kül­ügyminisztérium osztályvezető­je. A megoldás egy semleges, nem élő nyelv lehetne, mint a Va­tikánban a latin. Többen szorgal­mazzák a könnyen elsajátítható mesterséges nyelv, az eszperantó elterjesztését.-RÉ-

Next

/
Thumbnails
Contents