Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-04 / 258. szám
LETSZAMCSOKKENTES. Röhög az osztály Marci: Ne izguljatok. Svenk Tóni bácsi kitűnő filmrendező. Karcsi: Miből gondolod, hogy ennyi jelentkező közül éppen bennünket válogat be statisztának? Marci: Csak ránk kell nézni! Lajcsi például kiköpött Frankenstein, és Móricka sem néz ki rosszul. Móricka: Nyugi, pupákok, főszerepet kapunk. Athos, Porthos, Aramis. Én pedig D’Artagnan. Lajcsi: Mi leszünk a négy muskátlis! Karcsi: A holnapi matekóra alatt nekilátok az emlékirataimnak: A Sróf utcától Hálivúdig. Móricka: Vagy inkább: A próbafelvételtől a próbareggeliig. Marci: Atyavilág! Látjátok azt a nagy bajuszú muksót abban a bő gatyában? Lajcsi: Pályinkás jó reggelt, tanár úr. Tanár: Kendteknek is, ecsémöcséim. Csapó...! Karcsi: A tanár úr szintén filmszerepre ácsingózik? Tanár: Én már leszerződtem. Marci: Mi lesz a film címe? Tanár: Az Utolsó őstermelő. Egy úttorlaszt fogok játszani. Móricka: Juj! Dublőr nélkül? Lajcsi: Remélem, Maca néni lesz a partnere... Tanár: Maca néni még tárgyalás alatt van a Svenk rendező úrral. Karcsi: Alatt? Akkor abból valami díványszerep lesz... Tanár: Ezért a szövegedért megintlek, fiam. Holnap beírom a kérésemet az ellenőrző könyvedbe. Karcsi: Jaj, ne!... Mit tetszik kérni? Tanár: Egy autogramot apádtól! : _______________________________________t“n Va laki lop Amikor Laposbukszán bevezették a kijárási tilalmat, már valamennyi portán áram alatt voltak a léckerítések. Mert lopnak a faluban! Szemestakarmányt, szopós bárányt, gálicos pálinkát, rozsdás talicskát, tetőcserepet. Bármit, ami sűrűbb a levegőnél, vagy nincs lebetonozva. A la- posbukszai polgárőrség Lenke mama bögrecsárdájában tartotta alakuló ülését. Előbb józanul fölmérték a helyzetet, majd úgy berúgtak, mint Jeronin, az albán testvérközség egyetlen szamara. Valamivel éjfél után a felvégi dűlőúton arra a gyanúsan imbolygó alakra egyszerre hatan vetették rá magukat. Túl sokan: Suhajda Tóni szakaszvezető, Laposbuksza egyszemélyes rendőrőrse, nyolc napon túl gyógyult. De amikor ismét tudta már mozgatni az állkapcsát, igyekezett jó képet vágni a vagyonvédő polgári kezdeményezéshez. Egyebet nem is igen tehetett, ugyanis addigra már az agyonfoltozott gumibotját is réges-ré- gen ellopta valaki. _______/wébé/ Éd es élet Bombon Méri volt a legédesebb lány a téren. A magyar fogorvosok többsége is mindig őt választotta, nem beszélve a pocakos használtruha-kereskedőkről, valamint a szabadnapos kazánkovácsokról. Ám mostanában pangott a bolt, végig a kocsisoron. Lökdmeg Ica unalmában leutazott meglátogatni a vőlegényét Baracskára, Torkos Tarka pedig naphosszat fütyörészett, amire normális üzletmenet esetén egyáltalán nem lett volna módja. Egy holdfényes éjszakán, akár a mesében, egy sötét abla- kú böhöm nagy autó fékezett le halkan Bombon Méri mellett, s odabentről egy öblös férfihang csak ennyit kérdezett:- Tisztességes éjszakai munka Párizsban. Érdekel, szivi?- Óh, Párizs! - röpült be a hátsó ülésre Bombon Méri. — Merd, merci vaku. Már harmadik hete mosogatott a rue Ponceau egyik nonstop gyorsbüféjében, amikor érezte, azonnal cselekednie kell. A habos lébe ejtette a mosogatószivacsot, kezecskéit a tulaj kötényébe törölte, s lassan kisétált a büféből, ki egészen a legközelebbi piros lámpás útkereszteződésig, s ott végre ismét a sarkára állt. /w/ Hacsak és Sejó — meg a gázáremelés Hacsak:. Alászolgálja, Sejókám! Talán a kínai negyedben járt mostanában? Sejó: Megbuggyant, Hacsak? Miből gondolja, hogy ott jártam? Hacsak: Olyan feltűnően sárga a feje, Sejó... Sejó: A jó színt a hosszú, napos indián nyárnak köszönhetem. Hacsak: De ugye, nem a dakota indián nyárnak? Mondja, Sejó, mit csinált október 30-án? Sejó: Miért, mit kellett volna csinálnom? Hacsak: Takarékossági világnap volt. Én spóroltam. Sejó: Mindig tudtam, hogy nagy smucig maga, Hacsak! Aztán mennyit spórolt? Hacsak: Negyvenhárom százalékot, a kormányunk jóvoltából. Sejó: Hogy van ez? Mit miből spórolt maga, Hacsak? Hacsak: A gázáremelésből. Ember, maga nem hallotta, hogy csak a multiknak emelik a gázárat? Mint például magának, Sejó. Sejó: Hogy magánál mindig gáz van, azt tudom! De nálam ugyan miért emelnék a gázárat?! Hacsak: Mert sokat multizik, így maga is egy multi! Sejó: Ide figyeljen, maga vad kapitalista! Én nem multizom, hanem ultizom! így nem vagyok multi. Hacsak: Multi, nem multi, magánál is begyűrűzik a gázáremelés. Sejó: Gyűrűzze be magát egy madarász, Hacsak! Hacsak: Csak sose gúnyolódjon, Sejó! Például a kenyérárban is jelentkezik majd a drágább gáz! Sejó: Ha emelik, hát emelik ... Az én elvem humánus, Hacsak: ha megdobnak kővel, dobd vissza drágább kenyérrel, mint a Grespik szokta a televízióban ... Hacsak: Csak viccelődjön! Én bezzeg a gázfűtésről áttérek más tüzelésre. Sejó: Ahogy én magát ismerem, vén maffiózó, hamarosan egy Magnummal fog tüzelni... Hacsak: Hi-hi-hi! Nagyon vicces! Én a szélenergiát fogom hasznosítani, Sejókám. Sejó: Nocsak, Hacsak! És melyik szelet, ha szabad tudnom? Hacsak: Mint a hajósok, a jó szelet, például a Dórát. Sejó: Hogy a jó szél fütyüljön el a talpa alatt, Hacsak! Az a szél nem a Dóra, hanem a bóra, maga földrajzi analfabéta! Hacsak: A szél az szél, ha nem a Dóra is! Akkor is csaphatom neki a jó szelet... De én juszt is megspórolom a gázáremelést, Sejókám! Sejó: Én meg a maga bugyuta társaságát spórolom meg, Hacsak. Gyorsan gázra, azaz olajra lépek . . . Alászolgálja, a soha viszont nem látásra! (Sejó gázt ad, kirohan a kávézóból.) Vége DONKÓ LÁSZLÓ BŰNÖZÉS BÁBFIGURÁK.- JAJ, ÜGYÉSZ ÚR, ne tessék úgy hálálkodni, ez nem az ön kenőpénze, hanem csaléteknek szánjuk a korrupció elleni harcban. FELTÁRÓ TANÚVALLOMÁS. - Kedves olajszőkítő társaim a következők...- A HÍR IGAZ, elfogadtam a húszmilliót, de azt kizárólag a korrupció elleni harcra akartam fordítani.- UGYE MEGMONDTAM, hogy simán bejutunk, amikor ez a mexikói sorozat megy.
