Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-30 / 280. szám

4. OLDAL A SZERKESZTŐS ÉG POSTÁJÁBÓL 2000. November 30., csütörtök '||H| Igényes zenei est a Bartókban Egész estét betöltő, nagy sikerű hangverseny színhelye volt a szolnoki Bartók Béla Zeneis­kola. A reutlingeni Trio Obligato - amelynek tagjai zenetanár­ok - a két zeneis­kola korábbi kap­csolata révén kon­certezett isko­lánkban. Az együttes szo­katlan összetétele a zeneértő közönség számára is újdon­ság volt; a szoprán énekhang, a klari­nét és a zongora együtthangzása nagy tetszést ara­tott nemcsak a fel­nőttek, de a tanu­lók körében is. Az előadás igényessé­ge, felépítése, a jó műsorválasztás szintén fokozta a produkció színvonalát. A tagok különös érzékenységgel figyeltek egymásra. Összeszokottságuk nyilvánvalóan rendszeres próbák eredménye, s nem alkalom- szerű a játékuk. A zeneművek előtt elhangzott műismertető eleve megkönnyítette az érthetőséget, az éne­kesnő szuggesztív előadásmódja, személyisége pedig külön élmény volt. Seiber Mátyás mo­dern darabját is ilyen lenyűgöző előadásmód­dal tudták elfogadtatni a hallgatósággal. A mű­vészek igazi ajándéka csak a ráadásdarabok után következett, amikor az előző napon hal­lott „Viktóriá”-ból előadták az egyik betétdalt, ezzel megköszönve a háromnapos magyar vendéglátást. Mint a zeneiskola igazgatóját, örömmel tölt el, hogy ilyen baráti kapcsolat alakulhatott ki közöttünk, és bízom abban, hogy ezáltal továb­bi hasonló találkozásokra kerülhet sor. □R. KOSZTINNÉ LENGYEL MÁRIA Vaskoporsótól a hamvasztásig Szükségünk van a fedett buszváróra Tartalmas vita A szolnoki Tiszaparti Gimnázi­um és Humán Szakközépiskolá­ban az MTA Regionális Kutatá­sok Központja Alföldi Tudomá­nyos Intézetének szolnoki társa­dalomkutató csoportja kerek- asztal-beszélgetést rendezett a város középiskoláiban társada­lomismeretet tanító tanárok ré­szére. A tanácskozáson a kuta­tócsoport ismertette munkáját, majd T. Szarvák Tibor a drog és az ifjúság életmódjának kapcso­latáról, Szoboszlai Zsolt pedig Szolnok értelmiségeiket megtar­tó erejéről végzett vizsgálatok eredményeiről beszélt. Az elő­adásokat követően élénk vita alakult ki a résztvevők között a társadalomismeret tantárgy fon­tosságáról, jelenlegi iskolai hely­zetéről, a kutatók és tanárok kapcsolatáról, s az ilyen rendez­vények fontosságáról. A szakta­nárok elismeréssel szóltak az új kezdeményezésről, a csoport­nak a tantárgy tanításához aján­lott segítségéről. AZ ISKOLA TÖRTÉNELEM-TÁRS. ISM. MUNKAKÖZÖSSÉGE Érték a múltról Ajándékot kaptam a közelmúlt­ban: egykori kedves tanítvá­nyom, majd kollégám, Józsa László nyugalmazott általános iskolai tanár Megszentelt kövek, kápolnák, szobrok, keresztek és temetők Kunszentmártonban cí­mű könyvét. A szerző évekig dolgozott a római katolikus szakrális néprajzi munkán. A könyv értelmiségi könyvtárba való, bár szép magyar nyelvét az egyszerűbb képzettségű ember is megérti. Aki így tud írni, az nagyon szeretheti szülőföldjét, hitét. Büszke lehet Kunszent- márton népe, és minden bizony­nyal a megye is. fgy is meg lehet őrizni a ma­gyar múltat: halottainkon, népi­paraszti szakrális kincseinken keresztül. DR. VARGA LAJOS, TISZAFÖLDVÁR GYÉMÁNTOKLEVELES GIMN. TANÁR A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a le­vélíró előzetes hozzájárulá­sa nélkül, mondanivalójá­nak tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjá­val. Névtelen vagy címhiá­nyos írások közlését mel­lőzzük. Szerkesztőségünk fenn­tartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is ol­vasói levélként kezelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Vaskoporsót készíttet valaki a ha­lála utáni időkre, abban kíván nyugodni, s egy régi szokás sze­rint álló helyzetben, kalappal a fején - olvasom. Elképzelem a végére állított koporsót, ami kö­zel négy méter mély sírgödröt igényel. Ezt a mi környezetünk­ben, bel- és árvizes területen nemigen lehetne megásni. Az il­lető végóhaja igen ritka napjaink­ban, hiszen egyre népszerűbb (ha szabad így fogalmazni) a hamvasztás. Az utóbbi évtizedekben a te­metési szokások nagyot változ­tak, ami szükségszerűségből is fakad, hiszen a temetkezési he­lyek befogadóképessége egyre szűkül. Megvannak ugyan a ko- porsós formák, de sokan igénylik a hamvasztást, amihez különbö­ző elhelyezési formák társulhat­nak. Van, aki szétszóratja, de egy­re több hozzátartozó viszi haza otthonába az urnát. A motiváció többféle: vagy azért, mert nem tud megválni a szerettétől, de az is lehet, hogy a vandalizmus elől menekítve választja ezt a formát. Sokan azonban a szegénységük miatt kényszerülnek erre, mert képtelenek a temetési költségeket megfizetni. Jelen idő szerint leg­inkább ez a leggyakoribb ok. Egyelőre úgy tűnik, nagy válto­zásnak kell történnie a megélhe­tésünk körülményeiben, hogy a tendencia más irányt vegyen, hogy csak a szeretet legyen a té­nyezője az otthoni temetésnek. Aggódva figyelem szomszédaim­mal együtt, mi lesz a sorsa a szol­noki sportrepülőtéri buszmegál­ló tönkrement utasvárójának, amelyben egy személygépjármű tett súlyos károkat. Az esetet a hatóság kivizsgál­ta, az ügy látszólag elcsende­sült, de minket érintően nem történt elfogadható intézkedés. A fedett buszmegálló helyett ugyanis egy iparművészeti munkának éppen nem nevezhe­tő vaskorlát került. A rombolás hetekkel ezelőtt történt. Azóta ki vagyunk téve az időjárásnak, ezért próbáltuk megtudni, mikorra várható a buszváró pótlása. Legnagyobb sajnálatunkra a polgármesteri hivataltól azt a választ kaptuk, A szolnoki Hermán Ottó és Eöt­vös József általános iskola közös aulája adott helyet annak a közel­múltban megrendezett pedagógi­ai fórumnak, amelyen a kerettan- terv szerepelt. A két iskola együt­tes rendezésében és az Apáczai Tankönyvkiadó szervezésében és finanszírozásában megrende­zett szakmai találkozót nagy ér­deklődés kísérte. Napjainkban az iskolák leg­fontosabb feladatai közé tartozik a kerettantervek megismerése és egyeztetése az intézmények he­lyi programjaival. Az őszi nevelé­si értekezletek napirendjében is jelen van ez a téma, ezért éltünk sokan a szervezők és rendezők által felkínált lehetőséggel, eleget téve meghívásuknak. A szolnoki Eötvös József Ál­talános Iskolának hét éve van testvérkapcsolata az er­délyi székelykeresztúri 12 évfolyamos Orbán Balázs Líceummal. Ősszel a szol­nokiak látogattak hozzá­juk, tavasszal a líceum di­ákjai jönnek Szolnokra. Afí- halcsik Lilla, Magyar Zsu­zsanna és Kocsmár Mária erről a kirándulásról szá­molt be. Tudtuk, hosszú út vár ránk, de izgatottan készültünk. Több he­lyen megálltunk, de talán a ko­lozsvári főtér temploma és Hu­nyadi Mátyás szülőháza hagyott legmélyebb élményt bennünk. A csúcsai Boncza-kastély látnivaló­it követően érkeztünk Kereszt­túrra. Másnap izgalommal men­tünk a líceumba, ahol örömmel adtuk át Kenyeres Istvánná, a Hild Viktor Városi Könyvtár és a hogy pénz hiányában csak a vas­korlátra futotta. Úgy gondoljuk, ezt a megol­dást nem fogadhatjuk el, mert szükségük van a buszra várako­zóknak fedett helyre, másfelől pedig a kárt okozó gépjármű fele­lősségbiztosítása kiterjed min­den, a jármű által okozott kár megtérítésére, így a költségek fe­dezetére elvileg van pénz. Belátjuk, hogy a biztosítóval való kapcsolattartás, ügyintézés idő- és munkaigényes, de a rend­őrségi adatrögzítés lehetővé teszi a kárigény bejelentését és az ere­deti állapot visszaállítását. Kérjük az illetékesek szíves segítségét, hogy a fedett buszmegálló mie­lőbb megépülhessen! ________BOKOR SÁNDOR, SZOLNOK É rdeklődéssel hallgattuk Ka­posi József, az Országos Közokta­tási Intézet tudományos munka­társa tájékoztatóját a kerettanterv céljáról, elveiről, és hasznos gya­korlati javaslatait a tantárgyakba való beépítéséről. Dr. Szilágyi Im- réné, a Fővárosi Pedagógiai Inté­zet vezető szaktanácsadója, az al­só tagozatos kerettanterv szakér­tője nekünk, tanítóknak adott hasznos javaslatokat. A két szakember előadása után szekciókban lehetett talál­kozni a különböző tankönyvek szerzőivel, ahol felvetett kérdése­inkre „első kézből” kaptunk vála­szokat. Köszönet a szervezőknek és a rendező iskolának a hasznos fórumért. kiutazó gyermekek szülei által összeállított ajándékokat. Ez a nap a versenyek napja volt. Anyanyelvi és szép kiejtési vetél­kedőn vettünk részt az ottani di­ákokkal együtt. Az 5-6. és 7-8. osztályosaink megnyerték az anyanyelvi vetélkedőt, a hatodi­kosok a szépolvasást is. Este hosszú beszélgetés következett vendéglátóinkkal. Ott-tartózkodásunk idején tet­tünk egy kirándulást Marosvásár­helyre is, voltunk a Kultúrpalotá­ban, megnéztük a Tükör-termet; ellátogattunk a Teleki Könyvtár­ba, ahol több száz éves könyve­ket is őriznek, de végigjártuk a Bolyai Múzeumot is. Hazafelé tartva arról beszél­gettünk, milyen szívesen marad­tunk volna még, jól éreztük ma­gunkat, s az ottaniak vendégsze­retete is marasztalt bennünket, s ha lehetne, jövőre is elmennénk. F. H-NÉ, SZOLNOK Vigyázni a lelki egészségre Felvételünk a szolnoki Gép­ipari, Közlekedési Szakkö­zép- és Szakiskola Jendrassik Tagintézményének egyik osztályfőnöki óráján készült, ahol „Drog stop” címmel Szappanos József mentálhigi­énés szakember, a MENT-7 Lelkiegészség-fejlesztési Kkt. munkatársa tartott előadást. A szakember beszélt a kábí­tószer-fogyasztás történeté­ről, megelőzésének lehetősé­geiről, a függőség kialakulá­sáról, fokozatairól, a leszokás nehézségeiről, fajdalmairól, majd válaszolt a tanulók kér­déseke. __________________(AMATŐR FOTÓ) F órum a kerettantervről SZAUTNEB JÁM08MÉ, SZOLNOK Székelykeresztúron jártunk Negyedik segélycsomag Tréning a Gordon-módszerrel A közelmúltban kaptuk meg a Nagycsaládosok Országos Egye­sületének pestszentimrei cso­portjától a legújabb, immár ne­gyedik szállítmányt, segélycso­magot. Kuncsorba megyénk egyik legkisebb és legszegényebb tele­pülése. Iskolánkba, óvodánkba nagy többségben szegény, sze­rény körülmények között élő szülök gyermekei járnak. A tava­szi belvíz idején, amikor több­ször voltunk szereplői a kataszt­rófakrónikáknak, figyeltek fel ránk, a pestszentimrei nagycsalá- dusok egyesületében. A csoport egyik vezetőjének, Kelemen Klá­rának az édesanyja több mint negyven évvel ezelőtt itt kezdte tanítói pályáját, aki családjában szeretettel emlegette a nálunk töltőit éveket. Jelenleg Túrkevén t". agdíjas, de a város minden­nap' életének aktív résztvevője ma is. Gyermekek között most is szívesen tölti idejét, rendszere­sen publikál a helyi, megyei és országos lapokban, de két önálló verseskötete is megjelent már. Természetes anyagokból készí­tett játékai, díszei több elisme­rést, díjat szereztek eddig neki és a városnak, Túrkevének, ahol férjével él. Gyermekeik mind messze elszakadtak innen, de az otthonról hozott jó példa, a segíteni akarás bennük is erőtel­jesen él. A kuncsorbai Arany János Ál­talános Oktatási Központ ezt a negyedik adományt Szerjáné Gara Évikének és Kelemen Klárá­nak - akik a Nagycsaládosok Or­szágos Egyesületének pestszent­imrei csoportjában az akciót kez­deményezték, megszervezték, lebonyolították - köszönik. SÁLLÁI KÁROLYNÉ IGAZGATÓ, _____ KUNCSORBA „A z elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, mely lehe­tővé teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörű virággá fej­lődjön, amilyenné belső le­hetőségei csak engedik.” Minden ember a maga nemében egyedi, mindenki mástól külön­böző egyéniség. Viselkedésünk is más és más, mindenki vérmér­séklete szerint reagál, de a maga­tartásformák elfogadhatósága szempontjából tesz különbséget. Ez teljesen egyéni, amit az adott helyen és időben helyénvalónak tartunk, azt valaki más nem tartja elfogadhatónak. Az emberi működés rejtélyes, mindenkit érint, de nem minden­ki akar foglakozni vele. A nőknek inkább megengedett, hogy kielé­gítsék ezt az érdeklődésüket és okuljanak a tapasztalataikból. Nekünk, pedagógusoknak még feladatunk is. Ha a gyereknek (felnőttnek) valami problémája van, hajlamosak vagyunk közbe­lépni „jó tanáccsal”, saját tapasz­talataink átadásával. A jó szándé­kú közbeavatkozásunk dacára ál­talában inkább szaporítjuk a problémát, vagy akadályoztatjuk a bajban lévőt gondja megoldásá­ban. Óvónőként állandóan közvetít­jük értékrendünket, saját példán­kat állítjuk a gyerek elé. Minél jobb a kapcsolatunk a gyerekkel (szülővel), annál nagyobb a példa befolyásoló ereje. Az ember „csak” azoknak az értékeit fogad­ja el, akiket szeret és tisztel. Hogy elkerüljük a „hibázta- tást”, a „címkézést”, hogy meg tudjuk fogalmazni, milyen érzést vált ki bennünk a másik viselke­dése, mire lenne „szükségünk”, hogy közlésünkben ne köves­sünk el nagy hibát, és mindenki­vel jól együttműködjünk, ebben nyújtott nagy segítséget - Virágúé Katona Zsuzsannának, illetve Nagy Jenőnének köszönhe­tően, kinek pályázata révén nyer­te az intézet azt az összeget, ame­lyet a Gordon-modell az óvodá­ban című tanfolyamra fordítottak - a megyei pedagógiai intézet ál­tal óvodapedagógusoknak szer­vezett személyiségfejlesztő és kommunikációs tanfolyama. A té­mák között szerepelt a konflik­tusmegoldás vereségmentes mód­szere, az óvodapedagógus mo­dellszerepe és fejlődéskorrigáló hatása, a szülőkhöz fűződő kap­csolat javítása, a segítő beszéd el­sajátítása (ha a gyerek bajban van, ha a szülő gondokkal küzd), az önismeret elmélyítése. A me­gyéből 15 óvodapedagógusnak nyílt lehetősége arra, hogy a tan­folyamon térítésmentesen részt vegyen. Hogy mindez eredmé­nyesen és sikeresen záruljon, ah­hoz nagyban hozzájárult a két tréningvezető, Kisné Benedek Eszter és Lipták Pétemé személyi­sége. Minden résztvevő nevében el­mondhatom, hogy a tréningen el­sajátított ismeretek, készségek ré­vén sokkal sikeresebbé válha­tunk, eredményesebb lehet a munkánk, kiegyensúlyozottabb a személyiségünk. Úgy érzem, megtanultuk, és sok-sok gyakor­lás után rájövünk, mikor kell ta­nácsot adni, mikor segít az értő fi­gyelem, képesek leszünk megfo­galmazni saját érzéseinket, igé­nyeinket, hogy az a lehető legki­sebb ellenállást váltsa ki. BALOGHNÉ GAJDOS JULIANNA RÁKÓCZI FALVA

Next

/
Thumbnails
Contents