Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-24 / 275. szám

2000. November 24., péntek HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL Sorállás vagyonnyilatkozatért Pályázó régiók Ma csak a statisztikai megyecsoportok kaphatnak támogatást Budapest Tegnapig körülbelül negy­ven képviselő kérte ki a mentelmi bizottságtól eddig titkos vagyonnyilatkozatá­nak fénymásolatát - tudtuk meg Isépy Tamástól, a testület elnökétől. Szerinte a „bevallások” titkossá­gának feloldása felemás megol­dás, hiszen a képviselőket ezen­túl sem kötelezi senki, hogy nyil­vánosságra hozzák borítékuk tartalmát. Isépy elmondta: reggeltől dél­után fél ötig egyfolytában tart a kiszolgálás. Először megmutat­ják, hogy a boríték érintetlen, majd jöhet a felbontás és a fény­másolás. Aki akarja, nyilvános­ságra hozhatja a kapott íveket, de efféle kötelezettség nincs. Isépy úgy véli: nemcsak emiatt „fából vaskarika” az egész procedúra, hanem ezért is, mert a vagyon­gyarapodás valós mértékét csak a ciklus végén lehetne megállapíta­ni. Ráadásul semmiféle jogkövet­kezménye nincs a továbbra is titkolózó magatartásnak. Mint megtudtuk, a jelenlegi szabályo­zás szerint 2002-ben a nyitó és a záró vagyonnyilatkozatokat - anélkül, hogy bárki összevetné őket - zúzógépbe kell tenni. A honatyák általában az inter­neten vagy a választókörzetük­ben megjelenő lapokban teszik hozzáférhetővé vagyonnyilatko­zataikat. Az MSZP-sek hétfőn va­lószínűleg úgy döntenek - mond­ta Keller László frakcióvezető-he­lyettes -, hogy valamennyien át­adják papírjaikat a helyi sajtó­nak, azzal a feltétellel, hogy azo­kat csak Torgyán József „nyilvá­nos gyónását” követően jelentet­hetik meg. Kérdésünkre, hogy a közeljö­vőben feloldják-e a kiskapunak számító bankbetétek titkosságát, Pulay Miklós, a Bankszövetség főtitkára kifejtette: az EU csupán a jeligés betétek megszünteté­séhez ragaszkodik. Manapság ugyanis a hazai bankok a jeligés betétek elhelyezésekor csak a 2 millió forintot meghaladó össze­gek esetében firtatják a feladó személyét. ______takács mariann E llenőrzik az óvodákat Budapest Húsz éve nem végeztek hazánkban óvodai felmé­rést, hiányt pótol tehát az Oktatási Minisztérium által kezdeményezett országos óvodai projekt beindítása. Egy héten belül kapnak tájékoztatást az ellenőrzés­be bevont óvodák, amelye­ket február környékén el­lenőrök is meglátogatnak. Hazánk 4700 óvodájának egy- tizedét keresik majd fel azok a „kérdezőbiztosok”, akiket az Or­szágos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) választ ki az Országos Szakértői Névjegy­zékből az óvodákban egy éve kö­telezően beindított óvodai alap­program ellenőrzése céljából. Az 1996. évi kormányrendelet kihir­detését követően három év állt az intézmények rendelkezésére a Helyi Óvodai Program (HOP) ki­dolgozására. Egy éve a gyakorlat­ban is működnek a programok, a tapasztalatok felmérését vette tervbe az Oktatási Minisztérium - tájékoztatta szerkesztőségün­ket az OKÉV vezetője, Polonkai Mária. Egy héten belül postázzák az ellenőrzés alá eső óvodáknak az erről szóló értesítéseket. A felké­szülés időszaka februárig tart, s azt követően jelentkeznek a szak­emberek kérdéseikkel. Elsősor­ban arra lesznek kíváncsiak, mi­lyen módszer szerint foglalkoz­nak a gyerekekkel, azaz az eddigi teljesítményközpontú nevelést hogyan váltja fel fokozatosan a gyerekközpontú elv. Az ovisok­nak ugyanis nem elsősorban is­mereteket kell elsajátítaniuk, ha­nem készségeket, képességeket, és jártasságot kell szerezniük az élet apró-cseprő dolgaiban. Felmérik az óvodában dolgo­zók egymás közötti megbeszélé­seit éppúgy, mint a szülőkkel va­ló kapcsolattartás formáit. A kö­telező taneszközjegyzék alapján megvizsgálják az intézmények felszereltségét is, ami manapság egyre gyakrabban a szülők se­gítőkészségén, hozzájárulásán múlik. Emellett megnézik, hogy az óvónők odafigyelnek-e az ön­képzésre, céljuk-e a szakmai elő­relépés. Az eredményekről az érintettek és a szakma is értesül­het: az OKÉV egy év múlva októ­ber 30-áig összegzi a felmérés adatait. icsernyánszkyi Önkormányzati társulást hozott létre Tiszai Vízgyűjtő Programrégió elnevezéssel a folyó mentén fekvő hét megye. A társulás egyik legfőbb törekvése az, hogy pályá zatok útján nyissa meg a hazai és nemzetközi forrásokat a térség fejlesztéséhez. Lapunk utána­járt, milyen esélyekkel indulhatnak az elnyerhető forrásokért a statiszti­kai régiók mellett. ttiEtat-OaBáBtíl (Syör-IHoson­Bas, Zala megje) ’W'5 Észak-Magyararszág (Marád. Bwsod-Aiiaúi-Zempléa. He«es megye) Kozép-Dunántúl (Felér. Komárom- E szférám Veszprém megye) Közép-tllagyamrszág [Budapest, Pest megye) Észak-Alföld (Hajdú-Btbar. Jász-Nagykun- Szoinok. Szabolcs- Szatmár-Bereg m megyei (Bareeya. Semegy. Tetea megye) Dél-Alföld (Bécs-Klskun. Békés. Csengrád megye) Budapest- Országunk hivatalosan kijelölt hét statisztikai régióján kívül léteznek már más területi társulá­sok is, amelyek szintén a régió elnevezést hasz­nálják - mondta el lapunknak Pintye Ágnes, a tiszai kormánybiztosi iroda vezetője. - Jelenleg csupán a hivatalos régiók jogosultak az európai uniós forrásokra, ám reményeink szerint a következő támogatási ciklusban a kör kibővül. Most csak annyi bizonyos, hogy minél nagyobb területet érint egy adott fejlesztési terv, amely­hez EU-forrásokat igényelt egy társulás, annál jobb esélye van arra, hogy pályázat^ kedvező fogadtatásra talál. Tehát a Tiszai Vízgyűjtő Programrégió elnevezésű környezetvédelmi terv, amely hét megyét is érint, a következő pályázati ciklusban már esélyes lehet a beruházási támogatásra. Felvetődik a kérdés, hogy részesülhet-e vala­mennyi régió egyenlő mértékben a támogatá­sokból, akár hazai, akár külföldi segítségről van szó. Természetesen nem, hiszen ezekre a forrá­sokra pályázni kell. Mégis fontos megérteni azt, hogy a régiók nem egymás ellen jöttek létre, ha­nem azért, hogy bizonyos feladatokat teljesítse­nek - jelentette ki Pintye Ágnes. A területfejlesztésre fordítható támogatások korlátozottak, így beruházási programokat nem lehet minden régióban indítani, vagyis a támoga­tott programok nem fedhetik le az ország teljes területét. A PHARE-program elvei szerint azon­ban szükséges, hogy mind a hét statisztikai ré­gió esélyt kapjon a felzárkózásra. Ezért a támo­gatásból kimaradt területek fejlesztési program­jait a magyar költségvetésből kell finanszírozni. A 2000-2002 közötti időszakra a dél-alföldi, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiók részesülnek a csaknem 10 millió euró, azaz 2,55 milliárd forint értékű PHARE-forrásokból - olvasható az Európai Unió támogatási programjairól szóló tájékoztatójában. ______-ré­T ámad az agyhártyagyulladás Nem kell számítani akkora járványra, mint tavaly A jövő hetet követően remélhetőleg a patikákba kerül a C típusú agyhártyagyulladás elleni, két éven aluli gyerme­keknek adható vakcina - jelentette be Gógl Árpád egészség- ügyi miniszter. A fő védelmet az antibiotikum adja. Budapest A gennyes agyhártyagyulladást okozó meningococcus C-baktéri- um már évtizedek óta itt található a lakosság torkában, de például Angliában sokkal több megbete­gedést okoz, mint nálunk vagy éppen Romániában - nyilatkozta lapunknak dr. Molnár Ilona or­szágos tisztifőorvos. A baktérium szaporodásához az influenza vagy egyéb felsőlégúti fertőzések készítik elő a talajt. A kicsi gyere­kek és az öregek fokozott veszély­nek vannak kitéve gyengébb im­munrendszerük miatt. Zárt kör­ben, mint például tavaly a lakta­nyákban, a cseppfertőzés gyor­san terjed. A bölcsődékben és az óvodákban azért kisebb a fertő­zés veszélye, mert ott nincsenek 24 órára egy légtérbe zárva a közösségek. Az A-vírus Afrikában járvá­nyos, a B-vírus előfordulhat ná­lunk is, de erre sehol a világon nincs védőoltás. Tünetei a bőr­vérzést leszámítva megegyeznek a C-víruséval. Utóbbi lefolyása azonban rendkívül gyors, ezért kell a tünetek - magas láz, fej­fájás, tarkómerevedés, bőrvérzés - észlelése után azonnal orvos­hoz fordulni. A legkisebbeknek szánt, törzs­könyvezett védőoltás árát a jövő héten hirdeti ki a kormány. Az egészségügyi miniszter közölte, hogy az ára ötezer forint körül lesz, de hétvégi kormányülésen minden bizonnyal döntés szüle­tik a szer támogatásáról. A javas­lat szerint az arra rászorulóknak csak pár száz forintot kell majd fi­zetniük a vakcináért, de egyelőre bizonytalan, hogy kapható lesz-e közgyógyellátásban. Az időben elkezdett antibiotikumos kezelés adja a legnagyobb védelmet, ezért nem feltétlenül szükséges mindenkinek oltást kapnia. Mészner Zsófia, a Szent László Kórház orvosigazgató-helyettese elmondta, hogy ahol megtelepe­dik a baktérium, ott 2-4 évig is­métlődő járványra lehet számíta­ni. A bevonuló katonák február óta védőoltást kapnak, így remél­hetőleg a tavalyi fertőzéssel ellen­tétben az idén a járvány mértéke csökken. A patikákban pedig március óta kapható a két éven felülieknek beadható, vényre kapható oltóanyag. cs.j. VALLÁSSZABADSÁG. A val­lásügyi szabályozás és a vallás- szabadság helyzete ma Magyar- országon jobb, mint az Európai Unió több tagállamában - ezt állapította meg az Emberi Jogok Határok Nélkül nevű. nemzetközi szervezet jelentése. Az elemzés rámutat, hogy az egyszázalékos adófelajánlás révén több mint hetven vallási közösség kap támogatást, ugyanakkor rossznak tartja az egyházalapítást szigorító törvénymódosítás tervezetét. TÉLI FELKÉSZÜLÉS. A köz útkezelők hárommilliárd forin­tot szánnak az idei télen a hóeltakarításra. Kétszáz út- ellenőrző kocsi járja az ország útjait, mostantól március végé­ig folyamatos ügyeletet tarta­nak, hogy ha kell, azonnal megkezdhessék a síkosság­mentesítést és a hókotrást. Vá­ratlan hóesésben egy órával a riasztás után már úton lesznek a közútkezelők gépei. ZÁNKA. Az oktatási tárcától az ifjúságihoz került a zánkai gyermektábor tulajdonjoga. Az erről szóló megállapodás aláírá­sakor Deutsch Tamás miniszter elmondta, hogy a következő két évben százmilliókat fordíta­nak a központ felújítására, és így létrehozzák Európa leg­nagyobb gyermek- és ifjúsági üdülőcentrumát. FERTŐZÉSEK. Ahhoz képest, hogy a magyar egészségügyi rendszerben egy betegre mind­össze az uniós pénzek átlagá­nak egyötöde jut, nem műkö­dik rosszul. Ezt John Bowis, az Európai Parlament tagja jelen­tette ki tegnap az Országgyűlés egészségügyi bizottságának nyílt napján. Hozzátette, közös érdekünk a megelőzés javítása, mert ma már nem állítja meg a fertőzéseket egyetlen ország­határ sem. ISKOLÁZATLANSÁG. A hazai foglalkoztatás bővülésének leg­nagyobb akadálya az, hogy túl magas azoknak a felnőtteknek az aránya, akik az általános iskolát sem végezték el. Egy szakmai tanácskozáson az is elhangzott, hogy minden negyedik fiatal végzés előtt abbahagyja a szakmunkás- képzőt, így előttük bezárul a munkaerőpiac kapuja. POSTÁSBÉREK. A kongresz- szust tartó postásszakszerveze­tek négyszázalékos, januárig visszamenőleges béremelést követelnek, míg a cég vezetése csak egy százalékot tart el­fogadhatónak. Az egy hete tartó bértárgyalások eredménytelen­sége miatt ma délután a négy szakszervezet delegáltjai a Magyar Posta fővárosi székháza előtt fejezik ki tiltakozásukat. A Független Kisgazdapárt a küszöb alatt A pártok megítélése a keleti országrészben novemberben Az elmúlt hónap leglátványosabb változása a pártok megítélésében az, hogy az 5 százalékos parlamenti küszöb alá süllyedt a Független Kisgazdapárt támogatottsága. Budapest Jelenleg az ország egészében és a keleti országrészben is a választókorú népes­ség 2 százaléka szavazna az FKGP-re. A Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Magyar Szocialista Párt versenye az MSZP mér­sékelt előnyével folyik tovább - így fog­lalhatók össze a Szonda Ipsos november elején végzett politikai közvélemény­kutatásának legfontosabb eredményei. A vezető kormánypárt és a legna­gyobb ellenzéki párt támogatottsága kö­zötti különbség országosan 5 százalék (MSZP: 24, Fidesz: 19 százalék). A keleti megyékben ennél szorosabb a verseny, az MSZP 22 százalékos, a Fidesz 20 szá­zalékos táborral rendelkezik. Ebben a térségben a Szabad Demokraták Szövet­sége, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártja 3-3, a Magyar Demokrata Fórum 1 százalékon áll. A Független Kisgazda- párt a nyár óta tartó népszerűségvesztés nyomán immár kritikus helyzetbe került. Támogatóinak aránya alacsonyabb, mint 50 40 30 20 10 kormányra jutása óta eddig bármikor volt. Kelet-Magyarországon a biztos párt­választók körében egyértelműen vezet az MSZP. Ha most vasárnap tartanák a par­lamenti választásokat, az MSZP 43 szá­zalék, a Fidesz pedig 33 százalék körüli eredményt érne el. A négy kisebb parla­menti párt eredményei hónapok óta a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöb­érték körül alakulnak; egyenként a sza­vazatok 2-5 százalékát szereznék meg. Fel kell viszont figyelni arra, hogy a meg­kérdezettek 44 százaléka a pártválasztá­sában bizonytalan, Vagy el sem menne szavazni. Az elmúlt hónapok kisgazda-botrány- sorozata országosan és a keleti ország­részben is az FKGP-t lendítette az ellen­szenvlista élére. Országosan 19 százalék, keleten 18 százalék semmiképpen sem szavazna erre a pártra. _______europress A kérdezés ideje: 2000. november 1-10. A kérdezés módja: személyes, kérdő­íves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, ál­landó kelet-magyarországi lakóhel­lyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 478 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szem­pontjából azonosnak tekinthető. Fidesz- MSZP FKGP SZDSZ Ml ÉP MDF egyéb bizony­1VIPP párt tálán, nem szavazna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents