Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-18 / 270. szám
7. OLDAL Ml 2000. November 18,. szombat Időszerű növényvédelem A száraz nyár végi, őszi időjárás miatt a gabonafutrinkák csak később tudták lerakni a tojásaikat. Más években, nedvesebb időjárásban már az árvakeléseken megkezdték a táplálkozást a lárvák, ebben az évben a kártétel megkezdésére november közepéig kellett várni. Arra kell számítani, hogy a lehullott csapadék hatására folyamatossá válik a lárvakelés. A mostani, átlagostól melegebb őszön lehetőség van arra, hogy még a tél beállta előtt további tojást rakjanak, illetve a kikelt lárvák által okozott kártétel fokozódjon. A téli hótakaró alatt a növények teljes bokrosodásáig a kártételek növekedésére van lehetőség. A fentiek alapján felhívjuk a figyelmet, hogy a monokultúrában termesztett gabonaföldeken a kelést követően feltétlenül ellenőrizzék, hogy megkezdődött-e a lárvakelés, és a kárképek megjelenése után — ha szükséges — a védekezést minden gazdálkodó saját érdekében végezze el. Indokolt két veszélyes kártevőre is felhívni a figyelmet. Ezek: a mezei pocok és a hörcsög. Az őszi betakarítási munkák előrehaladtával a rágcsálók koncentrálódása folyamatos. Jelenleg egyik károsító egyedszáma sem éri el megyei átlagban a veszélyességi szintet, de bárhol előfordulhatnak olyan magas egyedszámban, hogy az őszi vetésekben (őszi búza, őszi árpa, őszi káposzta- repce), lucernában és a ruderáliás területeken táblaméretekben érzékeny kárt tehetnek. Indokolt lehet még a hörcsög elleni védekezés, mert a téli táplálék felhalmozódása még tart, a járatokat még nem zárták el. Mezei pocok elleni védekezést akkor ajánlatos elvégezni, ha jelenleg lucernában a lakott járatok száma 6-10 között van, őszi vetésű növényeknél 3-4 lakott járat van 100 négyzetméterenként. A védekezési döntések előtt mindenképpen el kell végezni a károsítok helyi felvételezését, és ennek függvényében kell a kezelést végrehajtaili. Fontos azért is a kártevők felmérése, mert számukra kedvező ősz végi és téli időjárás esetén erős tavaszi veszélyhelyzetet idézhetnek elő. Az elmúlt időszak meleg időjárásának hatására az őszi káposztarepcére tömegesen telepedtek be a levéltetvek. A kártevő a jelenlegi időjárásban oly mértékben legyengítheti a növényeket, amely az áttelelést megnehezíti. Minden termelő saját hatáskörében, az időjárás függvényében döntsön a védekezés szükségességéről. A kultúrnövény kondícióját erősen csökkenti a területen található gabona-árvakelés is. Ahol az őszi gyomirtást még nem végezték el, azokon a területeken indokolt átgondolni a levéltetű elleni védekezés és a gyomirtási munka közös végrehajtási lehetőségét. KASZA IMRE, MEGYEI NTÁ Kertészeti körkép Literenként egy forint haszon Petiik Ferenc tősgyökeres újszászi. Túl az ötvenen már mindent megélt, és mindennek az ellenkezőjét is. Azt gondolta, az élet aligha tartogat meglepetéseket egy hozzá hasonló mezőgazdasági vállalkozónak. Tévedett, hiszen amikor a minap harmincéves egyetemi találkozóra ment a feleségével Gödöllőre, nem akármilyen meglepetésben volt része. Mert az még elfogadható, hogy a három évtizede ott végzett 190 ifjú diplomásból 140-en jelentek meg. De az már alaposan mellbe vágta, hogy egy kézen bőven meg lehetett számolni azokat, akik ma is a mezőgazdaságból élnek. Olyan pedig, aki állattenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel, azaz földműveléssel is foglalkozik, rajta kívül egyetlenegy sem akadt! Szóval egy évtized bőven elég volt, hogy a száznegyven végzettből százharminc-egynéhányan hátat fordítsanak tanult szakmájuknak. Minden bizonynyal azért, mert más területen jobban érvényesülhetnek, többet keresnek. Ő maradt, és marad egyfajta utolsó mohikánnak régi társai közül. Három évtizede kezdett dolgozni Újszászon a téeszben, 1970-1975 között állattenyésztő volt, 1975-től 1989-ig főállattenyésztő. A rendszerváltást követően lett vállalkozó. Van földje, legelője. Kezdetben baromfival foglalkozott, majd áttért a tehenek tartására. Ötvennyolc tehene van, a szaporulatával együtt százon felüli a holstein- fríz állomány. Az ötven-egynéhány tehénből mostanság negyvenötöt fejnek. Naponta hét- száz-nyolcszáz litert szállít az átvevőhöz. Ennek a mennyiségnek több mint 90 százaléka extra minőségű, amiért literenként 66 forintot kap. Számításai szerint neki most 61 forintba kerül egy liter tej előállítása. így marad öt forint haszon. De nem marad, mert az ilyen-olyan további levonások, befizetések után általában literenként egy forint a többlet. Hát akkor miből él? Például a bikák hizlalásából. Itt az a bökkenő, hogy a takarmányárak is meredeken emelkednek, ezért amit lehet, megtermel. Csak az a baj, hogy a hatalmas aszály miatt harminc éve nem volt ennyire kevés téli tömegtakarmánya. Az állomány most még legel, de ha jönnek a fagyok, akkor beszorul az istállóba. Olykor furcsán érzi magát, pedig a kisujjában a szakma, hiszen például a megyében elsőként kapta meg az Aranykoszorús Gazda címet, az akkori mezőgazdasági minisztertől. Néha egyszemélyes vezetőnek, vezérigazgatónak vallja magát, nagyon sokszor pedig olyan tehenésznek, aki most is csizmát húz; és tulajdonképpen élete több mint felét, harminc esztendőt a marha hátsó fertálya körül töltött, dolgozott végig. Vallja, őstermelőnek, mező- gazdasági vállalkozónak lenni igen nehéz. Van támogatás is, de bizony a belvízhez, az aszálykárhoz viszonyítva nem sok. Ráadásul a nyáron tömegtakarmányból sem tudott annyit spájzolni, mint korábban. Pedig fejleszteni is kéne, mert lassan az állomány kinövi az istállót. Az otthonra is ráférne egy kis felújítás, de Petrik Ferenc szerint az már valószínűleg elmarad. Mert az istállóbővítés fontosabb. És ő konok kitartással, igazi föld- és jószágszerető emberként bízik a jövőben. Sőt, a terveire áldoz is, hiszen ehhez a szakmához ért. d. szabó miklós Név: Petrik Ferenc Születési idő: 1947. december 6. Foglalkozása: mezőgazdasági vállalkozó Végzettsége: agrártudományi egyetem Család: nős, a felesége pedagógus, a lányuk főiskolás Hármasban az abonyi négyes ikrek A szabadföldi termesztésben az elmúlt hetek száraz, meleg időjárása segítette ugyan a betakarítási munkákat, ám az őszi vetésű növények kelését már akadályozta. A szaktárca összegzése szerint a fűszerpaprika termésmeny- nyisége gyenge, mivel a hozam 5 tonna körül alakult hektáronként. A szárazanyag-tartalom jó, a termés színanyaga pedig közepes. A sárgarépatermés mennyiségét és minőségét megfelelőnek ítélik a szakértők, petrezselyemből viszont a szárazság miatt kevés termett. A káposzta közepes terméseredményt hozott, a minősége azonban jó. Mégis jönnek Tiszaszentimre jó tíz éve ápolja kapcsolatait a hollandiai Langedijk városával. A testvértelepülés többek között a templom felújításához nyújtott segítséget, de támogatták az általános iskolát is. Most ez az együttműködés tovább bővülhet, mert a közelmúltban négyfős holland delegáció azzal a céllal látogatott a Tisza menti településre, hogy megvizsgálja az agrár-együttműködés lehetőségeit. A különböző agrárvállalkozásokat képviselő holland szakemberek elsősorban a a hollandok? zöldség- és növénytermesztés helyi tapasztalataira és eredményeire voltak kíváncsiak a családi gazdaságokban. A delegáció vezetője, Pier Dijkstra érdeklődésünkre elmondta, hogy ők elsősorban a holland termelési tapasztalatok átadásával, a legmodernebb tudományos eredmények, termelési technológiák megismertetésével kívánják segíteni Szentimre és térsége agrár- vállalkozásait. Felajánlották azt is, hogy felkeresik azokat a holland cégeket, amelyek érdeklődést mutatnak a Tisza menti mezőgazdasági termékek iránt. PM Ma ünnepük egy hónapos „születésnapjukat” az abonyi Kossuth Mezőgazdasági Rt. ikerborjai. A jól fejlett, egészséges fekete-tarka hol- stein-fríz kérődzők nem tudhatják, hogy világra jövetelük az eddigi legnagyobb szenzációként vonult be a telep közel húszéves történelmébe. A tenyésztési napló tanúsága szerint évente 550-600 ellés történik a telepen. A szarvasmarha általában egy utódot hoz a világra, az ikerellések viszonylag ritkák, általában 10-15 ilyen fordul elő minden esztendőben. Hármas ikerborjak 1995 óta csupán két alkalommal születtek itt, és a telep 19 éves fennállása óta október 18- án esett meg először, hogy egy tehén négy borjút ellett - tájékoztatta lapunkat Dr. Egedy Zsolt állatorvos. A szakember elmondta: a négyesztendős anya semmiféle hormonkezelést nem kapott, így az ikerborjak természetes véletlen folytán jöttek a világra. A 1282-es számú tehén egy hónappal ezelőtti ellése az eddigi kettőhöz hasonlóan komplikációktól mentesen, igaz, a szokásosnál két héttel korábban zajlott le. A gondozók ugyan tartottak attól, hogy a borjak a szülőút- ban összegabalyodhatnak, ám ezek az aggodalmak szerencsére alaptalannak bizonyultak. Ettől függetlenül a négy bociból egy halva született, a többiek azonban már az első pillanattól egészségesnek és megfelelő fejlettségűnek tűntek. Egy hónap elteltével pedig már biztosan állítható, hogy a két bika- és egy üszőborjú életrevaló holstein-fríz ikrek. A három „négyes iker” gondozójuk társaságában BUGÁNY J. Sorokban PLUSZPÉNZ. Mindazok a gazdálkodók, akik az idén részesültek belvízkár-enyhítési támogatásban, pluszjuttatásként hektáronként 2150 forintot igényelhetnek a hónap végéig az APEH-től. Az ezzel kapcsolatos igazolások kiadása automatikus. TOVÁBBKÉPZÉS. A megye falugazdászai kiemelt figyelmet fordítanak a gazdák képzésére. Szolnokon idén tavaszi és őszi előadássorozatot szerveztek, előre meghatározott tematikával. Míg tavasz- szal általában szakmai fogásokról és aktualitásokról esett szó, ősszel az EU-csatlakozással összefüggő kérdéseket vitatták meg mezőtúri szakértőkkel. A jó hangulatú, rendszerint kötetlen beszélgetéssé változó fórumok létszáma nem téma-, hanem időjárásfüggő, ami természetes, lévén gazdákról van szó. Az őszi sorozat utolsó előadása december 5-én lesz a szolnoki TRVV-székházban. A téma izgalmasnak ígérkezik, hiszen a szövetkezések szerepéről lesz szó az EU-in- tegrációban. A szervező Bogdán Zoltán falugazdász úgy látja, a gazdák kezdenek ráébredni az összefogás szükségességére. REGISZTRÁCIÓ. Meghosz szabbították a gazdaregisztráció határidejét, a termelők november 30-áig jelentkezhetnek be a megyei FVM-hivatal- ban. KERESKEDELEM. A magyar agrárkereskedelem 15 százaléka előreláthatólag három év múlva elektronikus úton, az Agriportál Kft. internetes honlapján bonyolódik majd - ezt a reményét fejezte ki Varga Péter, a cég ügyvezető igazgatója az Agriportál Kft. sajtótájékoztatóján. A cég előzetes felmérése szerint a mezőgazdaságban tevékenykedő kis- és középvállalkozások 91 százaléka rendelkezik az internet használatához megfelelő számítógéppel, 18 százalékuk pedig már használja is a világhálót. Ez az arány magasabb, mint a magyar gazdaság átlaga. Az Agriportál Kft. céljai között szerepel az agrárágazat informáltságának növelése, az agrárpiac hatékonyságának fokozása, az elektronikus kereskedelem meghonosítása az ágazatban. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Becsüljük meg az avart! Fagyvédelem (m)ésszel A közhiedelemmel ellentétben a kert éve nem tavasz- szal, hanem ősszel kezdődik. Ennek két fontos oka van. Az egyik az, hogy novemberben valóságos vagyon hullik le a fákról. A másik oka pedig az, hogy ősszel könnyen művelhető a föld. De lássuk sorjában: Vajon ho ián szerezzük be azt a r- getegféle tápanyagot (nitrogént, foszfort, káliumot, mező- és mikroelemeket), amelyek nélkül nincs növénytermesztés? A vegyszeres gazdálkodás hívei természetesen műtrágyát vásárolnak a szaküzletekben. Csakhogy a morzsalékos, talajlakó élőlényektől hemzsegő humuszos talajszerkezethez nem elegendő a műtrágya. Sokkal kedvezőbb a biokertészek által jól ismert komposzt. Aki már vásárolt vagy készített magának komposztot, az tudja igazán, miről is van szó. Nevezetesen arról, hogy a természetes alapanyagokból természetes úton keletkezett komposztot nem lehet túladagolni. Ezzel szemben a drága műtrágyákkal csínján kell bánni, mert túladagolás esetén köny- nyen megperzselhetik, sőt el is pusztíthatják a növényeket. Ezért mondják a biogazdák, hogy ősszel hull a talajfelszínre a talaj termékenységének legtökéletesebb alapja, a mindenütt bőven található ingyenes avar. Az évelő növények alatt hagyjuk ott a lehullott leveleket, mert természetes, meleg takarót képeznek a kemény téli éjszakákon. Hasonlatosan az erdőhöz, az avar táplálja azt a több tízezer fajból álló talajlakó élőlényközösséget, mely cserében humusszá alakítja az ősszel lehullott, vagy a földön hagyott növényi maradványokat. A gyepről és az ágyások közötti utakról azonban söpörjük ösz- sze a leveleket, mert azokra ott nincs szükség. Az így betakarított „vagyont” 10-15 centiméteres rétegben terítsük szét a fák tányérjában és az új ágyúsokon, majd fedjük le kevés kerti földdel, hogy a szél szét ne hordja. Ennek tetejére ajánlatos szarulisztet is szórni, hogy az avar tavaszig elbomoljon. Tavasszal ezt a talajtakarást majd be kell dolgoznunk a vetőágyba. Talajtakarás előtt azonban ne feledjük fellazítani, megmunkálni a kertet. Fizikai törvényszerűség, hogy a sötét színű tárgy elnyeli a nap sugarait és föl- melegszik. Ezzel szemben a fehér színű visszaveri a napfényt és ezáltal kevésbé melegszik át. Ezt az egyszerű megfigyelést alkalmazzák a gyümölcsösökben. Mivel a gyümölcsfák legtöbbjének a kérge sötét árnyalatú, a téli napsütésben bizony komoly károsodást szenvedhet. Egyszerű a károsodás magyarázata. A fatörzset az eső áztatja, a ráhullott hó megolvad, bejut az apró repedésekbe és hajnalban, amikor fagy, a nedvesség jéggé válik. Mint tudjuk, a jég térfogata sokkal nagyobb, mint a cseppfolyós halmazállapotú vízé. Tehát a fa repedéseit a jegesedés szétfeszíti, roncsolja. A lekopaszodott fatörzsek déli oldalán jelentkeznek ezek a fagykárok. De nem csak a jég károsít. A nappali fel- melegedéstől és az éjszakai fagyoktól még a száraz fakéreg is folyamatosan tágul, illetve összezsugorodik. A gyakran ismétlődő erőteljes térfogatváltozást az élő kéreg nem tudja elviselni. A sejtek szétszakadnak, a szövetek szétválnak, a kéreg megnyílik, függőleges irányban repedések keletkeznek. Egyszerű módszerrel megelőzhetjük a fagykárokat. A gyümölcsfa törzsét még a kemény fagyok beállta előtt mésztejjel kell fehérre meszelni. A fehér bevonat a nap melegét jelentős mértékben visszaveri. De tévhit az, hogy a kéreg alatt megbúvó károkozók egy része elpusztul a mésztől. Mi több, a vastag mészréteg még elő is segíti az áttelelést. Vékony rétegben kenjük be durva meszelőpamaccsal a fák kérgét felülről lefelé, könnyen folyó mésztejjel. A vastagabb ágakat is bemeszelhetjük. Előzőleg azonban nézzük át a fákat. Ha törés, sérülés, korhadás, odvasodás jeleit vesszük észre, késsel tisztítsuk meg a beteg faréseket. Vágjuk ki a repedéseket és a sebeket az egészséges részig, majd megfelelő sebkenőcs- csel kezeljük (agyagból és tehéntrágyából házilag is előállítható), és csak ezután meszeljünk. Sebkenőcsöt különféle változatban a szaküzletekben is vásárolhatunk.
