Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-11 / 264. szám

ffMIl 2000. November 11., szombat TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI __________________Nézőpont „Begyűrűzik” a világ Kettő, négy vagy hat év? - találgatják pártvezé­rek és szakértőnek kikiáltott politikusok időről időre hazánk Európai Unióhoz való csatlakozá­sának dátumát. Kettő, négy vagy hat hét? - ta­lálgatják a szolnoki tejiparnál dolgozók is az üzem bezárásának időpontját. A két társadalmi réteget, úgy tűnik, jelenleg csak egyet­len dolog köti össze: a bizonytalanság. Míg az előbbiek a bebocsá­tás reményében egyre buzgóbban kopogtatnak az Unió ajtaján, addig az utóbbiak úgy érezhetik, a globalizált világ már áüépte kü­szöbünket. Ráadásul számukra úgy tűnik, teljesen mindegy, kívül vagy belül vannak, az eredmény ugyanaz - a bizonytalanság. Lassan egy hónapja A tejüzemben többről van több száz, a tej vékony szó, mint kenyérharcról «gj g“ ért. Hiszen megyénkben a tejfeldolgozó-kapacitás nagy része egyik napról a másikra meg­szűnhet, ha a gazdasági versenyhivatal is jóváhagyja egy holland érdekeltségű vállalat terjeszkedését, azaz a Hajdútej és a Mátratej „összeolvadását”. Ez pedig nem csak az üzemben dolgozó 160 ember családját, de a termelők nagy többségét is valószínűleg padlóra küldené. Persze mondhatnánk, nem ez lenne az első eset. A rendszer- változtatás kezdete óta eltelt bő egy évtizedben üzemek tucatjait zárták be, és alkalmazottak ezreit tették utcára. Csakhogy míg ko­rábban a munkanélkülivé válók elsősorban saját megélhetésük veszélybe kerülése miatt emelték fel szavukat, addig most többről van szó, mint kenyérharcról. A legfőbb kérdés az, hogy lehet-e be­csülete a munkának. Míg eddig jobbára a veszteséges, működés- képtelen vállalatokat zárták be, addig most egy bevallottan hat- százmillió forintos nyereséggel dolgozó üzem szűnne meg. Az okokat - hivatalos nyilatkozatok híján - csak találgatni lehet. Az üzemben termeléskoncentrációról beszélnek, mondván, az Euró­pai Unióban - ahová épp az ország szeretne bebocsátást nyerni - sokkal jobb a tejipari kapacitások kihasználtsága. Ha ez így van, akkor lehet, hogy hamarosan sokan saját bőrünkön tapasztalják meg a globalizációt. Új doktornő, új remények Nagykörű Hosszú hónapok hercehur­cája után új „gazdája” van a település háziorvosi rende­lőjének dr. Miló Krisztina fi­atal doktornő személyében.- Miután elvégeztem az egyete­met, két évet rezidensként külön­böző szakterületeken töltöttem — mondta érdeklődésünkre a dok­tornő. - Nem volt könnyű fel­adat, bár a gyakorlati ismereteim jelentős részét ennek az időszak­nak köszönhetem.- A tanulmányokat követően nem próbált a lakóhelye környé­kén elhelyezkedni?- Dehogynem! Csakhogy a háziorvosi pálya Nyíregyházán rendkívül telített, még a város vonzáskörzetében sem akadt megüresedett praxis. Nekünk pe­Névjegy: Neve: dr. Miió Krisztina választottunk, és úgy látom, itt valóban szükség van ránk. Ké­sőbb szeretnénk gyerekeket is, de azt még nem tudom, hogy er­re a munkánk és a szakvizsgákra való felkészülés feszített tempója mellett mikor lesz majd lehető­ség. Ráadásul az egészségügy fi­nanszírozásának jelenlegi, kaoti­kus helyzete sem biztat túl ró­zsás jövőképpel...- Ha már az első benyomások­ról esett szó, mi a véleménye ott­honukról új munkahelyéről? Néhány napja végeztünk a költözködéssel, és a héten kezd­tem el a munkát. A rendelőben eddig talán hetven beteggel ta­lálkoztam. Az emberek barátsá­gosak, és úgy tűnik, az elődöm sem hagyott rám megoldatlan szakmai feladatokat. így a meg­ismerkedést követően saját ter­veim megvalósítására figyelhe­tek.- Vannak konkrét szakmai el­képzelései?- Akad néhány. Hosszú távon szeretném a gyógyítás mellett a megelőzést erősíteni. Vélemé­nyem szerint a betegeknek nagy szükségük volna a minél ponto­sabb tájékoztatásra is. E téren szeretném elérni, hogy egy rosz- szullét esetén el tudják dönteni: a háziorvost vagy a mentőt hívják- e a beteghez, illetve a saját lehe­tőségeiken belül miben segíthet­nek az orvos megérke­zéséig. Tapasztalatból tudom, hogy ez a tudás adott esetben életet menthet.- Nem tudom, érte­Sziiletett: 1974, Nyíregyháza Végzettsége: Debreceni Orvostudományi Egyetem Családi állapota: férjezett, gyermeke nincs dig mindenképpen nagyváros kö­zelében kellett maradnunk, mert a férjem kórházban végzi balese- .tisebész-gyakorlatát. A szüléink az ország keleti felében élnek, így egyikünk sem szeretett volna nagyon eltávolodni ettől a kör­nyéktől. Jász-Nagykun-Szolnok megye ebből a szempontból ide­álisnak tűnt. Három ajánlat közül választottuk Nagykörűt, azért is, mert megtetszett.- Ez azt jelenti, hogy a letele­pülési szándékuk végleges?- Azt hiszem, igen. Az első napok tapasztalataiból ítélve jól sült-e az elődje és az ön- kormányzat között le­zajlott konfliktusról, és ha igen, befolyásolja-e ez a munkáját?- Természetesen nagy vona­lakban hallottam a történtekről, de őszintén szólva nem ejtett gondolkodóba az eset. Egy orvos megítélése ugyanis mindig egyén- és szituációfüggő. Én te­hát a legjobb szándékkal sem tö­rekedhetem másra, mint hogy le­hetőleg tökéletesen lássam el a munkámat, mindenekelőtt a be­tegek érdekét szem előtt tartva. Az összes többi szempont csak ez után következhet. BUGÁNY JÁNOS Fizetési gondok a Kossuth Szövetkezetben Haszonbérleti szerződéseket szüntetnek meg, dolgozókat bocsátanak el JÁSZÁROKSZÁLLÁS A szövetkezet elnöke, Szabó Béla válaszolt kérdéseinkre.- Csődhelyzetben vannak?- Egyelőre erről még nincs szó, de közel kerültünk hozzá.- Mi okozza a válságot?- Az elmúlt két és fél év eredmény­telenségéből kialakult pénzhiány kö­vetkeztében a szövetkezet kénytelen karcsúsítani. A természeti csapások so­ra - árvíz, belvíz, aszály - egy dolog, a következő az ebből adódó bevéteM- esés. Hitelt kellene felvennünk tehát tevékenységünk finanszírozására. A pénzintézetek jól meggondolják, hogy tesznek-e pénzt a mezőgazdaságba. Az ágazatban már most jelentős mennyiségű hitel van. Ezt tarkítja a természeti csapások sora, illetve a ban­kok még inkább elbizonytalanodnak a külső üzletrésszel kapcsolatos kor­mányzati intézkedések lebegtetése mi­att.- Tavaly 170 milliós veszteséggel zártak. Idén mi a helyzet?- Az 1999-es kiesések miatt idén a ráfordítás is kevesebb volt. így a nö­vénytermesztésből adódó bevételki­esés is kevesebb. Tavaly olyan 200 mil­liós volt a kiesést, idén ez 150 millió forint lesz. A veszteség kalkulációnk szerint 50 millió forint körül várható.- Hogyan csökkentik költségeiket?- Döntöttünk arról, hogy a megművelt földterületeinket csökkentjük. Összesen mintegy 1700 hektáros területre vonatkozó haszonbérleti szerződés megszüntetését kezdeményeztük, illetve 2-300 hektáron ebben az évben jár le a határozott idejű szerződés, ezek egy részén nem újítjuk meg a bérletet. A határozott idejű szerződé­sek idő előtti felbontása csak közös meg­egyezéssel lehetséges. A szerződésbontást kevesen fogadták el. Sokan voltak, azonban akik az elmúlt két évet testközelből végigél­ték velünk, és megértették problémáinkat. Szabó Béla: - Csődhelyzetről egyelőre még nincs szó, de közel kerül­tünk hOZZá FOTÓ: s. J, leges elbocsátásokat jelent, másrészt - a növénytermesztéshez kapcsolódó területe­ken - a téli hónapokra vagy fizetés nélküli szabadságot, vagy munkanélküli-segélyt.- Hány embert érint összesen?- A végleges elbocsátás 40-50 embert, a téli foglalkoztatás szüneteltetése pedig szintén ugyanennyit.- Hányán dolgoznak a szövetkezetben?- Változó, de olyan 210-220-an. Gyakor­latilag csak az állattenyésztő ágazat dolgo­zói maradnak. A folyamatos pénzügyi finanszíro­zás okoz gondot. A napi kiadásokon is gondolkodnunk kell. Az alkatrész-, a gázolajvásárlás is ide tartozik. Sa­ját pénzforrásunk nincs a szemesta­karmány vásárlására. Létezik a ka­mattámogatásos pályázati lehetőség, ha a banktól hitelt tudnánk felvenni. Ehhez várjuk a konszolidációs prog­ram elbírálását. Talán pótlólagos hi­telhez jutunk, illetve ezen keresztül állami támogatást is igényelhetünk. Ez lélegzetvételhez juttatna minket, de ha nem sikerül, az állatállomány számát is csökkentenünk kell, ami további létszámcsökkentést eredmé­nyezne. A csődhelyzet veszélye megvan. Ha a külső üzletrészeket valóban nekünk kell kifizetni rövid határidőn belül — ahogy ez az eredeti törvénytervezet­ben szerepel —, az a szövetkezetek döntő többségében csődhelyzetet fog eredményezni, mert akkor a bankok is érvényesíteni fogják jelzálogjogaikat. A gazdálkodás egyéb körülményei miatt ez nem reális veszély jelenleg, de egy bérleti díjat. A követke­ző évben — eddig mintegy ötezer hektá­ron gazdálkodtunk — összesen ezer hektáron szüneteltetjük a műve­lést.- Szükség van lét­számcsökkentésekre is? — Sajnos igen. Az őszi munkák befejezé­sét követően megkezdtük mind a fizikai, mind az adminisztratív, mind a vezetői kör ben a létszámcsökkentést. Ez egyrészt vég­A földbérletet Jászárokszálláson és környékén más termőte­rület-használók is visszamondják. Ez a trend, illetve a mező- gazdasági termelés jövedelemtermelő képességének további apadása a föld árának csökkenését hozta magával, pedig né­hány éve még versengtek a viszonylag jó minőségű árokszál­lási termőterületekért. A mezőgazdasági munkanélküliek egy része megindult az ipari üzemek felé, ott jelentkezik munka- vállalóként. újabb természeti csapást már nem bírna ki gazdaságunk, és még radikálisabb leépítést tenne szükségessé. BANKA CSABA Panelvárosi pillanatképek Szolnok Széchenyi-lakótelep, csütör­tök délelőtt. Szabadon fut- károznak a szelek, nejlono­kat, faleveleket görgetve ma­guk előtt. Az egyik pádon férfiak verik a blattot. Hu- szonegyeznek háttal a szél­nek. Odaballagok.- Beszáll papa? - így egy baju­szos.- Sajnos nem látok sokat a szemüvegemmel.- Nekünk az a jó. Oszthatok?- Mindjárt, csak szólok a kapi­tányságra. A szél nem volt olyan sebes, ahogyan ők felszívódtak több irányba. A kőasztalokkal ellátott piac felé veszem az irányt. Nincs nehéz dolgom, egyetlen eladó rakta ki a portékáját. Egy főzet zöldség, kilónyi alma, egy árva, hosszúkás, vékony sütőtök. Meg­örül, ahogyan feléje megyek, de elszomorodik, mikor közlöm, ne­kem hírek kellenek.- Már boldog voltam, hogy nem kell hazamennem 50 forint­tal, mert ma ennyi jött be. De hát maga sem vesz.- Hányszor áll itt hetente?- Háromszor. Juli néninek hív­nak, mindenki ismer.- Mennyi volt a legnagyobb napi bevétele?- Az egyik hétvégén ezer fo­rint. Kellene a pénz, mert az én nyugdíjam 24 ezer, az uramé 25 ezer. Mire mindent kifizetek, az enyém ilyenkor fűtési szezon­ban rá is megy a költségekre. Pe­dig unokáink is vannak, nekik is kellene hol ez, hol az. Nem hit­tem, hogy öregkorunkra gatyá- sodunk le. Mi lesz, ha ágynak esünk?- Majd akkorra eme­lik a nyugdíjakat.- A rohanó árakat, szolgáltatásokat követve, cammogva, lemaradva. Ez a magyar gyakorlat, valóság. Fiatalasszony tolja ke­rékpáron kislányát. Ott­hon van N.-né Ildikó a két gyerekkel, de mivel a pénz nem sok, havi há­romezerért tiszteletdíjas ebédhordó.- Be lehet írni nyu­godtan, nem feketén csi­nálom!- A férjei- Asztalos. Ketten ha­vi 50 ezer forint körül ka­punk, ebből élünk né­gyen. A rezsi 23-24 ezer.- A maradék édeskevés.- Szerencsénkre a; anyósomék kertes házban laknak vidéken, és sokat segítenek. Hús­sal, tojással, zöldséggel.- Mi a luxus az életükben? Gondolkodik egy sort, majd így felel: - Az, hogy van egy 52 négyzetméteres lakásunk. Már ki­fizettük, az a miénk, és négy éve élünk itt, a Karczag László úton. Nekünk megfelel ez a 9. emelet, viszont lenne egy panaszom. Csúnyák, kutyaürülékkel „díszí­tettek” a játszóterek, sokat kell gyalogolni, hogy megfelelőt talál­jak a gyerekelmek. Pedig ezen a lakótelepen rengeteg kicsi is él. Meg nyugdíjas. Közéjük tarto­zik Ecsekiné Szűcs Erzsébet, aki a Járműjavítóban ledolgozott 34 évet, 9 hónapot, és kap is érte most havi 28 ezret. — Éhen halnék vagy mehetnék az utcára, ha a párom nem dol­gozna. Mert a tél mindig rosz- szabb, mint a július, és mire min­dent kifizetek, nem biztos, hogy marad háromezer forintom. Pedig ő se sokat, — hatvan-, hetvenezret —, ennél jóval kevesebbet keres.- Min változtatna itt, a Széche- nyin?- Nekem a fűtés ellen van kifo­gásom. Itthon vagyok egész nap, és bizony reggeltől estig itt keve­set tüzelnek. Pedig már nem ing­ujjra való az idő, még ha napköz­ben süt is a nap.- Megélnek úgy ahogy?- Szerencsére akad egy kis kertünk, örököltük, és abban a férjem sok mindent megtermel a szabadidejében. Godó Jánost feltartóztatom pár percre, pedig siet haza. Ma ő főz, a lánya, felesége dolgozik. Neki a fűtés ellen nincs kifogása, mást sorol.- A közbiztonsággal akad ba­jom.- Útonállók riogatják?- Ugyan, dehogy! Ezek a ve­szekedések, családok közti per­patvarok a lakásokban folynak. Nem erről van szó. Inkább arról, hogy ami mozdítható, viszik.- Például?- Például nekem a lelakatolt kerékpáromat a tárolóból. Lezárt tárolóból. Valamelyik éjjel pedig a ház mögött álló kocsim ablakát törték be. Amit foghattak, vittek. Pedig én a piactér környéki eme­letesekből jöttem ide ki a na­gyobb lakásért, jobb elrendezé­sért. A lakás nagyobb, jobb be­osztású, de hát mindent lakatolni kell. És még így sem biztos a vé­delem. Közben megtudtam, a lakás­árak itt is megugrottak. Egy há­romszobás 4-4,2 milliót is kóstál. Itt kinn, a Széchenyin a 2000. esz­tendő november havában. Te jó ég! Mi lesz itt egy-két év múlva... D. SZABÓ MIKLÓS Rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe került a Kossuth Mezőgazdasági Szövetke- I zet. A problémák mélységére jellemző, hogy az összesen mintegy 210-220 dolgo- i zó felét időlegesen vagy véglegesen el kell küldeni, a kiadásokat a minimális szintre kell szorítani. Döntöttek a megművelt területek csökkentéséről is. Ők lemondtak a következő évi bérleti díjról annak fejében, hogy a tenyészidőszakban tárcsázással megakadályozzuk a területek elgyomosodását. A tulajdonosok kisebb ré­sze — főleg azok, akik nem a környéken él­nek - nem járultak hozzá ehhez, és kérik a A lakásárak a Széchenyi-lakótelepen is megugrottak fotó: csabai istván

Next

/
Thumbnails
Contents