Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-09 / 237. szám
. ÜMfl 2000. Október 9., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL A SZÖVETKEZETEKÉRT. Ré/aei Istvánt, a Coop-Star Rt. el- , / nök-vezérigazgatóját, a Jászsági ÁFÉSZ elnökét, munkája elismeréseként Szövetkezeti Érdemrenddel tüntették ki a minap. KERESZTÉNYDEMOKRATÁK. A KDNP-nek minden párttal megfelelő kapcsolatot kell ápolnia - mondta Giezy György, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, aki a hét végén Mezőtúron és Túr- kevén tartott lakossági fórumot, aki úgy vélte, elengedhetetlen, hogy a gazdasági versenyben lemaradt rétegeket újra „helyzetbe hozzák”. Giczy György szerint mostanra a demokrácia működése került veszélybe, ezért gondolják úgy, hogy le kell váltani a je- lenlegi kormányzatot. ________■ F ÜRTÖKBEN LÓGOTT A JÓKEDV. Több tisza-tavi település, immáron hagyományosan, október első szombatján rendezte meg a szüreti felvonulást. Tiszaszőlősön és Tiszaderzsen a települések apraja-nagy- ja kíváncsi volt a hagyományőrző, színes szüreti menetre, valamint a felelevenített népszokásokra. ______________________________________________________________________________FOTÓ: P. M. V A legidősebb polgárt köszöntötték (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter megnyitotta a hagyományos szüreti felvonulást, majd fórumon beszélt a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről.- Új világ kezdődött a kistelepülések életében azzal, hogy ösz- szekapcsoltuk a földművelés ügyét a vidék fejlesztésével - mondta a kisgazda politikus. A miniszter a jövőről szólva kifejtette, hogy az a közel ezer- milliárd forint, amit az elmúlt egy évtizedben kivontak a mező- gazdaságból, nagyon nagy érvágás volt az agrárium szereplőinek. Szerinte a megfelelő léptékű fejlődéshez a nemzeti beruházások tíz százalékát a mezőgazdaságban kellene véghezvinni, ám ez eddig mindig lényegesen alacsonyabb volt, még 1999-ben is alig haladta meg a három százalékot. Ezt követően néhány, nagy visszhangot kiváltó hírről is beszélt dr. Torgyán József. Többek között sajnálta, hogy valakik tévesen holland gazdálkodók betelepítéséről cikkeztek. — Amíg én miniszter vagyok, ide egyetlen külföldi földtulajdonos sem teszi be a lábát - hangoztatta a pártelnök miniszter. Torgyán József vasárnap Tisza- tenyőn köszöntötte a 110 esztendős Szűcs Józsefnét, az ország legidősebb polgárát. Szűcs Józsefné, Slotka Erzsébet 1890. október 23-án született Szolnokon. Férje béresgazda volt, 11 gyermekük született. Az ország legidősebb állampolgárának 30 unokája, 15 dédunokája és 8 ükunokája van, rokonai gyakran látogatják. Erzsi néni 30 éve nem lát, nagyothall, ettől eltekintve jó egészségnek örvend, gyógyszert egy szemet sem szedett, és mindennap elfogyaszt egy stampedli pálinkát. Torgyán József a tiszatenyői falunapon millenniumi emlékzászlót adott át Pinczi Imrének, a település polgármesterének. A falunapon adták át hivatalosan a község 310 millió forintból épített nyolc tantermes, új általános iskoláját. Fizetésemelés a képviselőknek Jogosan él az emberekben a kíváncsiság, hogy vajon mennyit keresnek az általuk választott képviselők, polgár- mesterek. Pláne akkor, ha azt hallják- látják, hogy az illetményük idén már nem először emelkedik... Megyei információ Az utóbbi időben a települések önkormányzati ülésein arról is döntés született, hogy mennyi legyen a polgármesterek, alpolgármesterek, illetve a képviselők illetménye, tiszteletdíja, javadalmazása augusztus 1-jével visszamenőleg. Bár a legtöbb településen az év elején már emelkedett a vezetők „fizetése”, most egy törvénymódosítás alapján - mely az 1994. évi, a polgár- mesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényt változtatta meg lehetőség adódott újabb illetmény-, illetve költségtérítés-módosításra. A változtatás lényege, hogy míg régebben a miniszteri alapilletményhez igazították a polgármesterek illetményét, addig most már a köztisztviselői törvény szerint az éves költségvetésben megállapított illetményalaphoz. A képviselők tiszteletdíja pedig a polgármester illetményének a képviselő-testület által meghatározott bizonyos százaléka (Szolnokon például 19 százalék). A megyei önkormányzat esetében a megyei vezetők illetményét az önkormányzati rendeletben megállapított köztisztviselői illetményalap és a 11-13 szorzószám szorzataként a közgyűlés állapította meg. A táblázatban látható néhány városunk polgármesterének, alpolgármestereinek, illetve a képviselőknek a javadalmazása. Mint köztudott, Szolnok esetében három főállású alpolgármester van, a megyei közgyűlésben pedig két főállású alelnök. Karcag esetében a főállású polgármester illetménye (ez szerepel táblázatunkban) mellett a társadalmi megbízatású tiszteletdíja 59 700 forint. Itt azt is előírja az önkormányzati rendelet, hogy a képviselők tiszteletdíja összesen sem (tehát több bizottsági tagság esetén sem) haladhatja meg a 80 800 forintot. A legtöbb helyen hamarosan a polgármesteri illetmény függvényében a képviselői tiszteletdíjak is változnak majd, például Tiszafüreden az október 10-i ülésen tárgyalnak erről. A képviselők a bizottsági tagságért, illetve a bizottsági elnöki posztért pluszjuttatást kapnak (Jászberényben például minden képviselő bizottsági tag is, nekik így havonta 120 ezer forint jár). Sok helyütt a polgármesterek, alpolgármesterek havi költségtérítésben és saját gépkocsihasználatban is részesülnek. Vannak olyan képviselők, polgármesterek is, akik az Országgyűlésben, illetve azok bizottságaiban is helyet foglalnak - a megfelelő javadalmazásért. S hogy teljesebb legyen a kép, még egy adat idekívánkozik: a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának adata szerint megyénkben 2000 első félévében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 62 900 forint volt. BOY MENNYIT KERESNEK A VÁROSVEZETŐK, KÉPVISELŐK? (FORINT/HÓ) Polgármester Alpolgármesteriek) Képviselők Szolnok 365 950 329 355 69 531 Jászberény 320 000 127 520 80 000 Mezőtúr 313 000 121 000 31 300 Karcag 294 300 179 000 40 400 Tiszafüred 225 20020 000 Megyei önkorm. 396 500 (elnök) 376 700 (alelnökök) 30 500 FORRÁS: ÖNKORMÁNYZATOK VÉLEMÉNY MÉSZÁROS GÉZA Egészségtelen szegénység Sorvadunk, most már kimutathatóan - derült ki a minap megtartott egészségügyi kerékasztal-tanácskozáson« Megyénk egészségi mutatói a leggyatrábbak az országban. Az egyik alapvető kiváltó ok a rendszeres testmozgás hiánya. Ez persze országos probléma, ám térségünk azért áll ebben is a mezőny élén, mert lehetőségeiben korlátozott. Nincs mit szépíteni: szegények vagyunk. Uszodára, teniszpályára, fitneszszalonra kevesebben és kevesebbet költünk, mint az ország nyugati felében. Némi iróniával élve, talán az állóképességünkre nem lehet panasz, főleg a munkaügyi központok előtt sorakozó állástalanok kitartását figyelembe véve. Persze, lehetne azonnal sorolni azokat a sportpályákat, intézményeket, ahol díjtalanul, vagy csekély pénzösszeg ellenében akár vidáman mozoghatnánk, no de kinek van kedve üres zsebbel ugrálni? Sajnos a szocializációs hátrány valóban negatívan hat az alföldi ember egészségére. Sokszor a cigarettához és az alkoholhoz nyúlnak egyesek, így próbálják megoldani gondjaikat. A statisztika szerint megyénkben öl a legtöbbet a két említett élvezeti szer, mellyel legtöbben tizenévesen kötnek szoros barátságot. A dohányzás káros hatása később jelentkezik, ám a diszkóbalesetek nem várnak a felnőtté válásig. Egy ismert orvos szerint a demonstrációs oktatás jelentene némi megoldást. Az iskolákban egészségügyi bemutatókat szerveznének, és megismertetnék a fiatalokkal a dohányzás káros hatását. Ehhez nem kellene más, csupán egy tüdőrákban elhunyt daganatos szervpreparátuma. A másik esetben pedig egy diszkóbaleset helyszínén megtartott osztályfőnöki óra segítene szerinte a megelőzésben. Nos, rémisztőén hangzik, de ki tudja...? Egy testnevelő tanár is a prevenciót tartja fontosnak, ezért heti ötre emelné fel a kötelező tesiórák számát, amelyeken nagyobb fegyelmet követelnének meg a diákoktól. Ezenfelül bevezetné a felsőfokú tanintézményekben is a testnevelést. Nagy felelősség hárul elsősorban a családokra, hiszen a szülők példáját követik a gyerekek. Persze, nem csak reggelente, amikor - mozgás gyanánt - együtt futnak az iskolához robogó busz után. Mert „szegényeknek” autójuk sincs. Ebben a megyében ugyanis a száz családra jutó gépkocsik száma sem éri el az országos átlagot... Kinek van kedve üres zsebbel ugrálni? éget ért a filmszemle __ Szolnok E gy hét után befejeződött a millenniumi képzőművészeti filmszemle. Szombaton a Hozam Klubban átadták a négy kategória díjait. Demeter István, a szemle ügyvezetője bevezetésül méltatta annak jelentőségét, hogy a szemle nemzetközivé vált, a millenniumi rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye lett. Báron György filmkritikus, filmesztéta értékelte az elsőfilmes, az animációs és az úgynevezett határvidék kategória filmjeit. Több mint kilencven alkotás tartozott ebbe a három kategóriába. Az animációs kategória volt a leggazdagab. A zsűri első, második, harmadik díjat és különdíjakat adott a legjobbnak értékelt filmek készítőinek. Az elsőfilmesek között az első díjat Joanne Batten (Anglia) kapta Borsmenta álmok című filmjéért. A „határvidék” kategória nyertese Chris Marker (Franciaország) Andrej Arszenovics egy napja című alkotása. Egy Svájcban élő magyar rendező, Horváth Zoltán Tetemek és rákfélék című filmje nyerte el az animációs filmek első díját. A képzőművészeti filmek közül Daló Károly Sokszínű egység című filmje lett az első. (A rendezővel lapunk pénteki számában interjút közöltünk.) A filmszemle idején diákzsűri is működött, amely az első díjat Bánóczki Tibor 3-4 című filmjének adta. A díjazottak valamennyien megkapták a filmszemle plakettjét, Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész alkotását. A díjak átadása után Szalay Ferenc polgármester üdvözölte a szemle résztvevőit. Fél év múlva újabb filmszemle helyszíne lesz Szolnok. Akkor a tudományos filmek szerzői hozzák el alkotásaikat. B. A. __________________AZ OLVASÓÉ A SZÓ_____________ / J Szépül az „éléskamra” A legutóbbi szolnoki városházi tájékoztatón bejelentette a polgármester, hogy napirenden van a belvárosi piac ügye. A tervek szerint a vásárcsarnok a jelenlegi helyén marad, de jelentős fejlesztése várható, növekszik a fedett terület, és galériát alakítanak ki. Megtudtuk, legalább 1200 négyzetméteres bővítésről van szó, amelyből 1000 négyzetméteren üzletek lesznek. Nem marad ki a hulladéktárolás és -elszállítás korszerűsítése sem. A város szívében működő piac a lakók többsége számára jó helyen van. Égy időben szó volt róla, hogy esetleg új helyre kerül, aminek sokan nem örültünk, mert megközelíthetőség szempontjából ennél ideálisabb hely nemigen van a városban. Szinte minden helyi autóbuszjárat útvonala érinti, • könnyen elérhető. A város „éléskamrája” már eddig is sokat szépült, hiszen egy-két éve szerelték fel a zárható ajtókat, üvegfalat kapott a hideg és huzat ellen, rendbe tették a jelenlegi „szemétdarálót”, mostanság pedig külső festésével, mázolásával vannak elfoglalva a mesterek. Igazán nem lehet panaszra okunk, hacsak arra nem, hogy olykor valóban kicsinek bizonyul, különösen a nagy piaci napokon, amikor a járókelők leszorulnak a járdáról, mert minden talpalatnyi helyet birtokba vesznek az árusok. De már ez sem tart sokáig. KOMÁROMI MARGIT Kukoricából kevés termett Búzát 131 ezer hektáron terveznek vetni a megyében Agrárinformáció Javában folyik a kapásnövények betakarítása és az őszi kalászosok vetése a megyében. Hasonlóképp jól haladnak az őszi talajmunkákkal is a gazdálkodók. A kukorica és a cukorrépa eddigi terméseredményei azonban nem túl fényesek. Kiss Róbert, a megyei földművelésügyi és vidékfejlesztési hivatal helyettes vezetője érdeklődésünkre elmondta, a megye gazdálkodói a szántani tervezett terület több mint egyharmadán már elvégezték a talaj forgatását, a magágykészítés pedig az őszi vetésre szánt terület mintegy kétharmadán történt meg. Az eső előtt kevésbé sikerült jó minőségű talajmunkát végezni, a csapadékot követően viszont látványos javulás tapasztalható. A hét eleji állapotfelvétel szerint a tervezett 131 ezer hektárból eddig 28 ezer hektáron vetették el az őszi búzát. A káposztarepce vetése befejeződött, összesen 13 500 hektáron került földbe a magja. Az őszi árpával hamarosan végeznek a termelők, még mintegy kétezer hektár van hátra a tervezett 165 00 hektáros területből. A vetés mellett folyamatos a kapásnövények betakarítása is. A kukoricát és a napraforgót a terület több mint feléről már betakarították, a cukorrépa felszedése azonban még az elején tart. Az eddig terméseredmények — különösen a kukoricáé és a cukorrépáé - nem igazán biztatóak, a hozamok messze elmaradnak a korábbi években megszokottól, ami elsődlegesen a természeti csapásoknak tudható be. KAPÁSNÖVÉNYEK EDDIG HOZAMAI A MEGYÉBEN eddig betakarított termésösszes terület terület eredmény (ezer hektár) (ezer hektár) (tonna/hektár) kukorica 54 33 3,5 napraforgó 39 22 1,6 cukorrépa 5 1,7 28,6 FORRÁS: MEGYEI FVM-HIVATAL Félnek az emberek ‘(Folytatás az 1. oldalról) Ha megvan a terület, azaz megtörtént a kisajátítás, no és persze a pénz, az említett védművek tíz hónap alatt megépíthetők. Itt azonban még nem tartunk. A Kötivízig most azon fáradozik, hogy mielőbb megismertesse, megvitassa a frissen készült tanulmánytervet az érintett települések vezetőivel és polgáraival. Tovább lépni az ügyben ugyanis csak akkor lehet, ha sikerül konszenzusra jutni az érintettekkel a nyomvonalat illetően. Ha mindez megtörtént, következhet a kisajátítás, a beruházás előkészítése. Ám, hogy pénz mikor lesz minderre, ma még nem tudni. Dr. Nagy István ezzel kapcsolatban megjegyezte, a szaktárca ismeri az itt élők problémáit, s támogatja a védvonal kiépítésének előkészítését. L. Z. T. J.