Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-31 / 255. szám

ܧ2H 2000. Október 31., kedd HAZAI T Ü KÖR 5. OLDAL Rendőrök a bizottság előtt Tonhauser László és Kiss Ernő a bizottság előtt fotó: europress/körmendi imre Budapest Volt és jelenlegi rendőr ve­zetőket hallgatott meg teg­nap az Országgyűlés olaj­bizottsága. Meghívást ka­pott Sándor István, az egy­kori Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) volt ope­ratív tisztje is, őt azonban vasárnap reggel hivatali visszaélés és vesztegetés gyanújával őrizetbe vették. Kiss Ernő, Tonhauser László, Kacziba Antal, Orbán Péter, Ignácz István és Ferenczi László meghallgatása szerepelt a bizott­ság tegnapi napirendjén. A kor­mánypárti és ellenzéki tagok, mi­után megtudták, hogy Sándor Ist­ván hétfői meghallgatását nem te­szi lehetővé az ügyészség, az ülés elején azon vitatkoztak, hogy a nyomozás érdekeire hivatkozva jogszerűen akadályozta-e meg a testület előtti megjelentést az ügyészségi nyomozó hivatal. Az MSZP, az SZDSZ és az FKGP hat képviselője szerint nem. Balogh László (MDF) ezzel szemben úgy véli: így legalább elkerülhető volt az a csapda, amelybe már többen többször bele akarták vinni az olajbizottságot. Szerinte ugyanis szokássá vált, hogy egyesek - ön­maguk megmentése érdekében - egyfajta nyomásgyakorlásra használják a testületet. Ignácz István vezérőrnagy, az ORFK volt helyettes vezetője az Europressnek nyilatkozva el­mondta: jómaga részt vett ugyan a szervezett bűnözés elleni küz­delem szakmai irányítását végző KBI, valamint a hasonló feladat­tal megbízott különleges osztá­lyok megalakításában, de az ő kezén nem mentek át „olajos ügyek”. Szerinte egyébként a rendőrség mindig csak az éppen hatályos jogszabályi kereteken belül mozoghat. Huszti Péter, a titkosszolgála­tokat jól ismerő történész úgy vé­li, hogy az igazi nagy halakat nem a rendőrségen belül, hanem a politikában, a gazdaságban és a pénzügyi világban befolyással bí­ró, alvilági kapcsolatokkal ren­delkező személyek között kelle­ne keresni. takács mariann A közélet szereplői szem előtt vannak Torgyán-villa: legális jövedelemből is épülhet családi ház Kérnie kellene vagyongyarapodásának felmérését, állítja Csúcs László fotó: europress/kallus györgy „Dr. Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter a családi ház építésével kapcsolatos rágalmakat hamis váddá duzzasztó személyekkel szemben elrendelte a hamis vád bűn­tette miatti feljelentés mai napon törté­nő megtételét” - áll a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hétfőn kiadott sajtóközleményében. A vagyoneredet vizsgálatát a kormányprog­ramban meghirdetettek szerint szorgalma­zó Csúcs László kisgazda képviselő, parla­menti frakcióvezető-helyettes lapunknak elmondta:- Úgy gondolom, hogy dr. Torgyán Jó­zsef miniszter úr minden bizonnyal legális úton jutott ahhoz a vagyonhoz, amelyből házat épít. Szerintem az volna a legszeren­csésebb, ha maga a miniszter kérné va­gyongyarapodásának felmérését. Ebből ki­derülhetne, hogy 1998 és 2000 között mi­lyen legális forrásból származó, adózott jö­vedelme volt, és milyen illetékkel terhelt örökség vagy ajándék szállt a családra. Ez­zel minden alaptalan vád alól tisztázhatná magát. Csúcs László ugyanakkor etikailag és politikailag kifogásolhatónak tartja dr. Torgyán József azon kijelentését, hogy az 1998-as vagyonnyilatkozatában - „a bű­nözők távoltartása végett” - nem a valós adatokat írta be. A konkrét eseten túlmenően vannak a képviselők vagyoni helyzetével kapcsolatos általános kérdések is. Ilyenekről kérdeztük Burillák Attilát, az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal (APEH) szóvivőjét.- Az alkotmánybíróság korábbi döntése alapján vagyonnyilatkozat tételére senki sem kötelezhető. Ettől függetlenül az adó­hatóságnak jogában áll vagyongyarapodási ellenőrzéseket végezni az eltitkolt, adózat­lan jövedelmek feltárása érdekében. Az or­szág területén jelenleg is több tucat ilyen jellegű vizsgálat folyik. Az ellenőrzések so­rán - ha kell szakértők bevonásával - tárjuk fel az érintettek bevételi-kiadási mérlegét. Kérdésünkre a szóvivő elmondta, hogy az APEH fennállása óta még senki sem kért önmaga ellen vagyongyarapodási ellenőr­zést. Természetesen nem látja akadályát an­nak, hogy bármelyik adózó ezt mégis meg­tegye. Egyébként az országgyűlési képvise­lők a törvények értelmében ugyanolyan adóalanynak számítanak, mint bárki más. A parlamentben annyit sikerült megtud­nunk, hogy a képviselők vagyonnyilatkoza­ta egy nyilvános és egy zárt részből áll. Utóbbi tartalmába - amely nemcsak a kép­viselő, hanem a családtagok vagyoni hely­zetét is bővebben taglalja - indokolt eset­ben kizárólag a mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek be. Dr. Isépy Tamás bizottsági elnök szerint a vagyonnyilatkozat beadásá­nak elmulasztása, illetve téves kitöltése a törvények értelmében semmilyen jogkövet­kezménnyel nem jár. Ugyanakkor a Fidesz képviselője hangsúlyozta, hogy a közélet vezetőit „fokozott erkölcsi felelősség terheli akkor, ha vagyoni helyzetükben tisztázan­dó kérdések merülnek fel”. _____________________________________________(EUROPRESS! S ikeres a Családnet-akció Karácsonykor már használhatják számítógépüket ____ Budapest H atalmas sikert aratott a kormány kedvezményes internet-hozzáférési lehető­séget kínáló akciója. A je­lentkezés határideje novem­ber 10., de az érdeklődök száma már most is a sok­szorosa a rendelkezésre álló számítógépek számának. A Családnet-programra szervezői nem számítottak ilyen hatalmas rohamra - mondta el lapunknak Hammang Henrik, az Informati­kai Kormánybizottság sajtófőnö­ke. A nagy teljesítményű számí­tógépekhez és az olcsó világháló­kapcsolathoz való hozzájutás kritériuma: a pályázó nem lehet idősebb 67 évesnél, legalább két kiskorú gyermeke kell hogy le­gyen, akik nyolc év felettiek. Te­lefonnal is rendelkeznie kell, és a számláin nem lehet tartozása. A kérelmek elbírálásakor a hitelké­pességet is ellenőrzik, tehát fo­lyamatos jövedelmet kell igazol­ni. A szülőktől elvárt minimális jövedelem 32 ezer forint, aminek a családok nagy része általában megfelel, ezért szabályosan izzik a kormányhivatal bővebb infor­mációt nyújtó 06-40-200-275-ös telefonvonala. Az óriási sikerre reagálva Hammang Henrik tudósítónk­nak kifejtette: a Családnetet kí­sérleti programnak szánták, de szinte biztos, hogy lesz folytatá­sa. Konkrétumokkal azonban nem tudott szolgálni, mert el­mondása szerint a további ak­ciók beindításához ki kell ele­mezni a mostani tapasztalatokat. Eddig több mint tízszer annyian jelentkeztek, mint ahány gép van, ezért sorsolással fogják el­dönteni, hogy kik lesznek a kivá­lasztott szerencsések. Az 1400 nyertes várhatóan már karácsony előtt használhatja a várva várt új gépet. _______-w­K ék fény - csak indokoltan HÍREK RÖVIDEN Budapest Még nincs információ arról, ki a felelős a szombaton, a közlekedési minisztert szállító, megkülönböztető jelzést használó Audival történt balesetért. Az MSZP kezdeményezte a kék lámpa használatának megszigo­rítását. Mint ismeretes, a kék fényt és szirénát használó gépkocsi át­hághat szinte valamennyi köz­lekedési szabályt, kivéve a rendőri utasítást, illetve a vas­úti sorompó tilos jelzését. Mindezzel együtt azonban fo­kozottan ügyelnie kell az em­beri élet védelmére és a bal­esetmentes közlekedésre. A KRESZ szerint a megkülönböz­tető jelzés használata akkor in­dokolt, ha hozzájárul a feladat sürgős ellátásához, ha garan­tált a védett személy, illetve mások életének és vagyonának biztonsága. Mielőtt a jelzést használná, a sofőr írásbeli vagy szóbeli - rendszerint rádión ér­kező - engedélyt kap felettesé­től, a kocsiparancsnoktól. Amennyiben az utas a minisz­ter, joga van arra, hogy a sofőrt felszólítsa a megkülönböztető jelzés használatára. Az ORFK egyik - nevének el­hallgatását kérő - munkatársa la­punknak elmondta:- Nincs külön nyilvántartás a megkülönböztető jelzéssel köz­lekedő járművek baleseteiről. Ez mindig a területileg illetékes rendőrség hatáskörébe tartozik, ők intézkednek az ügyben. Csu­pán hozzávetőleges adatokkal tu­dok szolgálni: az elmúlt év ösz- szes - csaknem 19 ezer - szemé­lyi sérüléssel járó közúti balese­téből csupán 10-12 esetben volt érintett megkülönböztető jelzés­sel közlekedő gépkocsi. JUHÁSZ Szabónak adtak igazat Pallag László megsértette Szabó Iván személyiségi jogait, és valótla­nul állította 2000. június 9-ei sajtótájékoztatóján, hogy a volt pénz­ügyminiszter pénzügyi fedezetet biztosított olajügyletekhez - dön­tött csütörtökön a Békéscsabai Városi Bíróság. Nyugdíjak és olaj A nyugdíjak reálértéke 1998 és 2001 között összesen 9,3 százalékkal emelkedik, ezzel szemben csökkent az ellátások vásárlóértéke - közölte Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára Budapesten. 2001-re 4,1 százalékos reálérték-nö­vekedést terveztek, de elképzelhető, hogy ez csak fele akkora lesz. Újjáépítés Október közepéig az ár-és belvíz miatt megrongálódott épületek 80 százalékát sikerült helyreállítani; a 31 ezer megrongálódott magán- tulajdonú ingatlanból 22 ezer felújítása, illetve újjáépítése befejező­dött - derült ki a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság teg­napi ülésén. Marad az MNB-alapkamat Miközben a jegybanki alapkamat nem változott, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2000. novemberi tartalékperiódussal kezdődően megváltoztatja a kéthetes jegybanki betét igénybevételének feltétele­it. A szakaszos rendelkezésre állásról áttér az eszköz mennyiségi tendereztetésére. A módosítások 2000. október 30-i hatállyal léptek életbe. ■ RÉGI-ÚJ PÁLMAHÁZ. Hosszú, tízesztendős szünet után a budapesti Városligetben tegnap ismét meg- nyüotta kapuit a Pálmaház. Az üveggel fedett impozáns épületben valamennyi kontinensről megtalálha- tók a látványosabbnál látványosabb növény- és madárritkaságok. _____________fotó, europress/ diósmmre E gy nap az ősök emlékéért Mindenszentek és halottak napja november első két napja, az elhunytakra való emlékezés ünnepe. Ilyenkor benépesül­nek a temetők, s a távolba szakadt hozzátartozók is elhelye­zik a hantokon a megemlékezés virágait. Budapest- Az idén első alkalommal mun­kaszüneti nap november elseje, mindenszentek napja. Talán en­nek köszönhető, hogy ebben az évben meglepően élénk érdeklő­dés övezi a halottak napját - mondta el lapunknak Verebélyi Kincső néprajzkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem do­cense. Az elhunytak halottak na­pi tisztelete a magyarság körében meglehetősen erős hagyomány, amely máig alig változott. Ezen az ünnepen az elszármazott ro­konok az ország legtávolabbi csücskéből is visszamennek szü­lőföldjükre, hogy leróják tisztele­tüket az ősök előtt. Ezzel a gesz­tussal kifejezik, hogy nem felej­tették még el a közösséget, a tele­pülést, ahonnan származnak. Sok idős embernél tapasztal­ható, hogy előre gondoskodik magának sírhelyről, sírkőről és az egyéb, temetéshez szükséges fel­tételekről. Az idősebbek inkább érzik biztonságban magukat ak­kor, ha mindent időben elintéz­nek, és nem kell félniük attól, hogy az utódok megfeledkeznek róluk. Mai kultúránk nagyon jö­vőorientált. A jelenre és a jövőre irányuló figyelem következtében kissé megfeledkezünk a múlt és az ősök tiszteletéről, és csak no­vember elsején jut eszünkbe a megemlékezés. A magyar hagyományok sze­rint a halottat a földbe temetik. A hamvasztás elterjedése is az el­múlt néhány évtized hozadéka, ami részben a szokások feloldó­dásának, részben pedig a prakti­kus észjárásnak köszönhető. A test elégetése nem volt szokás hazánkban. Tornka Miklós vallásszocioló­gus a témával kapcsolatban kifej­tette:- Az utóbbi időben egyre töb­ben szeretnének templomi urná­ban nyugodni. Számos templom már úgy is épül, hogy külön terü­letet alakítanak ki benne az urnák számára. Ez a templomnak bevé­telt, a túlvilágra készülődőknek jelentős kiadást jelent. A szent hely vonzereje azonban nem rit­kán nagyobb, mint a borsos árak taszítása. Sok nyugdíjas évekig takarékoskodik, hogy itt nyugod­hasson, lemondva az ősi temetke­zési szokásokról. - ré -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents