Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-04 / 233. szám

Kunszentmárton, a sajt megyei fellegvára Talán azért hallottunk eddig ritkán a kunszentmártoni sajtgyártásról, mert a Körös-parti város jobbára a szőrmegyár­ról volt ismert. Pedig szépen csendben a Bakonszegi Awassl Rt. tulajdonába került üzem az évek során kinőtte ma­gát, s mára évi 1500 tonnányit állítanak elő ebből a tejes finomságból. Az Amerikai Egyesült Államokban és az arab piacon fogy el ennek a komoly mennyiség­nek a jelentős része. A jobbára külföldre gyártó cég mostanában fordított nagyobb hangsúlyt a hazai piacoläa, el­sősorban hiánypótló, igényes mi­nőségű sajtokat hozva forgalomba. Juh­sajtok, kecsketejes és tehéntejes sajtok natúr és füstölt változatai, valamint krém­sajtok és fondük széles választéka készül nap mint nap a családias hangulatot árasztó, ám an­nál korszerűbben fölszerelt üzemben. A Bakonszegi Awassi Rt., a kunszenti sajt­gyár tulajdonosa az ország legnagyobb juhtej- termelő gazdaságát mondhatja magáénak, vi­lágviszonylatban is teljesnek nevezhető juhá­szati vertikum van birtokukban. Saját földeken saját gépparkkal termelik meg a szükséges ta­karmányt, saját juhállományuk van, valamint az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által akkreditált genetikai központtal rendel­keznek. Mindez előre vetíti, hogy csakis a leg­jobb minőségű termékek kerülnek ki a rész­vénytársaság kunszentmártoni üzeméből. A piaci igények maximális figyelembevételé­vel alakította ki a cég saját termékcsaládát, mellyel Márton Sajt néven egyre több üzlethá­lózatban találkozhatunk. A kunszenti üzem specialitása a gyúrt-hevített sajtok gyártása. Csakis válogatott minőségű termék kerülhet a fogyasztó asztalára, olyan kiváló sajtok, melyek nem tartalmaznak hozzá­adott ásványi anyagokat, színezékeket. Érdekessége a Már­ton Sajtoknak, hogy idén kaptak új arculatot, természetesen igazodva az egyre igénye­sebb, csomagolásra is sokat adó vásárlókhoz. De nem csupán külső­ségekben keresik az igényes és finomságra vágyó fogyasztók ked­vét, folyamatosan új termékeken töri fejét az üzem vezetése. Az egyik bizonyíték erre a son­kás füstölt sajttekercs, ami nem csupán a sajá­tos és egyedi csomagolásával, hanem a kitűnő alapanyagoknak köszönhető remek ízhatásával is rabul ejti a vásárlókat. Szintén új termék a mifelénk még ritka­ságnak számító ömlesztett fondü. A sajt­fogyasztók előtt új dimenziót tár föl ez a háromféle ízben készülő sajtféleség, me­lyet csupán kevés víz, illetve bor hozzá­adásával föl is lehet olvasztani és kezdőd­het a Svájcban oly népszerű mártogatás. Kunszentmárton joggal lehet büszke sajtgyárára. A kisváros neve már nem is­meretlen a tengerentúlon, elismerően csettintenek a nagy sajtfogyasztó hírében álló arabok is, ha eléjük teszik a kun­szentmártoni sajtok valamelyikét. Talán már nincs is olyan messze az az idő, ami­kor köszönhetően a Márton Sajtoknak, Kunszentmárton az Alföld sajtközpontja­ként válik messze földön híressé. (PR) 2000. Október 4., szerda 7. OLDAL RÁÉPÍTENEK. A kunszentmártoni Széchenyi István Általános Iskola tetőszerkezete az állandó beázá­sok miatt már-már veszélyeztette az épület stabilitását, ezért az önkormányzat magastetőt építtet az in- tézményre, ahol a tervek szerint a későbbiekben tantermeket alakítanak majd ki. ____________fotó; cs. i. R öviden ZÁSZLÓÁTADÁS. Október 9- én adják át Rákóczifalvának a millenniumi zászlót. A tervek szerint a kulturális tárca állam­titkára, Várhegyi Attila nyújtja át a kormány ünnepi ajándékát. HELYREÁLLÍTOTT UTAK. A megyei közútkezelő kht. beru­házásában kijavították Martfű határában az árvíz által tönkre­tett utakat. A 442-es gátként funkcionált az áradáskor, s az út­test több helyen megsüllyedt és komoly sebességkorlátozásokat kellett bevezetni emiatt. NYERETLEN MOZI. Nem sike rült újabb pályázati pénzhez jut­nia a rákóczifalvi önkormány­zatnak a községi mozi további javításához. A korábban életve­szélyessé vált tetőszerkezet mi­att be kellett zárni az intéz­ményt. A közvetlen veszélyt már elhárították, de még több millió forintra lenne szükség arra, hogy ismét üzemelhessen a mozi. TISZAZUG RENDŐRE. Boldi­zsár László főtörzszászlós, a kunszentmártoni kapitányság nyomozati alosztályának vezető­je lett a Tiszazug rendőre idén. A térségi önkormányzatok szövet­sége minden év októberében íté­li oda ezt a kitüntető címet. HÚSZ ÉV. A kunszentmártoni Széchenyi István Általános Isko­lában megrendezték a hagyo­mányos Széchenyi-hetet. Gaz­dag programok során emlékez­tek meg a névadóról az idén húszesztendős intézmény tanu­lói és nevelői. LAKOTT ISKOLA. Még mindig laknak árvízkárosultak Kunszent- mártonban a használaton kívüli Bercsényi úti iskolában. A hírek szerint hamarosan megoldódik az ideiglenesen ott élők lakásgondja, s akkor valószínűleg vállalkozás­nak adják bérbe az ingaüant. ÉPÜL A TETŐ. Elkezdődött a rákócziújfalui művelődési ház el­avult és folyamatosan átázó tető- szerkezetének átépítése. A mint­egy húszmillió forintos beruhá­zást követően új termekkel gaz­dagodik az intézmény, nem be­szélve arról, hogy küllemében is lényegesen megszépül az épület. BÚVÁRBALESET. Halálos bal­esetet szenvedett egy kunszent­mártoni férfi az Adriai-tenger­nél. A merülési engedéllyel is rendelkező férfi egyelőre még nem tisztázott körülmények kö­zött halt meg, holttestét a ten- gerből emelték ki társai. _____■ S ÉTÁLHATNAK. A terveknek megfelelően halad a kunszentmártoni sétálóutca építése. Az üzletekkel, szökőkúttal és zöldfelületekkel díszített új központ teljes egészében vállalkozói tőkéből készül, fotó. cs. i. Belvízgondok a térségben Az ember örök bizakodó. Igaz, utólag sok­szor belátja, mégsem kellett volna előre in­ni a medve bőrére. így vannak ezzel sokan a Tiszazugban, akik örültek a belvíz és az árvíz elvonultának, ám az utóbbi hetekben szembesülnek vele, még mindig van utóha­tása a pár hónappal ezelőtti eseményeknek. Tiszazug Hosszú egyeztetések, valamint eléggé parázs vi­ták és vádaskodások kísérték a helyreállítási mun­kálatokat megelőző kárfelméréseket. Bár a hír­adások többször elmondták, hogy a kormány csak a lakossági károk ötven százalékát téríti meg, az emberek nehezen fogadták el ezt a döntést. Ál­landóak voltak a viták, ki mennyit kapott és miért, ráadásul legtöbbeknek az okozott szinte megold­hatatlan problémát, hogy a kapott állami juttatás mellé miből rakják oda a hiányzó részt. Aztán mikor lecsendesedett volna minden, a nyári szárazságban megrepedeztek a koráb­ban átázott vályogfalak, és ismét kezdődhe­tett minden elölről. Az önkormányzatok ép­pen akkor kapták meg az államtól a kárigé­nyek kielégítésére szolgáló pénzt, így az új­donsült károsultak abból követelték a támo­gatást. Tiszaföldváron és Kunszentmártonban sok gond akadt az árvízi pénzek szétosztásával, pontosabban annak megértetésével, kinek mi jár. Tiszaföldvárról arról adhattunk hírt nemré­giben, hogy megérkezett az adminisztrációs hi­ba folytán késő pénz, míg Kunszentmártonban a napokban újabb károk kerültek napvilágra. A város tulajdonában lévő egyik szolgálati lakást kell szinte teljesen felújítani, az egyik főfalat ki­bontják, mert veszélyesen megroggyant. Kunszentmártonban néhol ismét idegesek az emberek, nem értik, miért nem kapnak konkrét segítséget. Természetesen megkerestük dr. Czuczi Mihály polgármestert, aki elmondta, hogy min­dennaposak lettek újra a kárbejelentések, a hirte­len visszahúzódott talajvíz miatt olyan házak is megrongálódtak, melyeknek betonalapjuk van.- A Köröstől száz-százötven méterre gyakor­latilag végig gond lehet - magyarázta a város vezetője. — Mivel öt kilométer hosszan öleli kö­rül a várost a folyó, még várható több bejelen­tés. Mi mindenhová kimegyünk, ígérni nem tu­dunk, mert nekünk sem mondanak semmit az illetékesek. Ami bizonyos, a nyáron előjövő ká­rokra az igényeket augusztus közepéig kellett beküldeni. Mi küzdünk azért, hogy legyen újabb tárgyalás az állami támogatások ügyében. Kerékpárút a Körösig? Szolnok-Kunszentmárton Valószínűleg közös pályá­zatot fog beadni a szolnoki, valamint a tiszazugi telepü­lési szövetség. A cél az, hogy kerékpárutat építse­nek ki Szolnoktól Kun- szentmártonig. A fő ötletgazda Bodács István rá­kóczifalvi polgármester volt, aki elmondta, nagyon sok előnye származna a régiónak a bicikliút- ból.- Azon túl, hogy az egyre nö­vekvő kerékpáros-forgalom biz­tonságosabb lenne, turisztikai szempontból is komoly jelentő­ségét látom a közös pályázatnak. Több nagyszerű fürdőhely (Ti- szaföldvár, Cserkeszőlő), vala­mint szép természeti kincsek (ti- szakürti arborétum, holtágak) kapcsolhatók össze a 442-es mentén végigfutó kerékpárút se­gítségével. A régióban már több helyen épült bicikliút, van ilyen Szolno­kon, Rákócziújfaluban, Martfű belterületén, Tiszaföldváron, va­lamint Kunszentmárton és Cser­keszőlő között. Az ügyben még állást kell foglalnia az érintett te­lepüléseknek is, hiszen a beruhá- ■ záshoz az önerőt biztosítani kell. Ami bizonyos, a Cserkeszőlő- re és Tiszaföldvárra látogató kül­földi turisták nagyon örülnének, hiszen a német, holland, osztrák utazók autójának tetején gyakran ott van a drótszamár, s- szeretik azzal bejárni a vidéket. PÓKÁSZ ENDRE Borvidék bor nélkül Az utóbbi esztendők egyik legjobb minőségű szőlőjét szüretelték le az idén. A hírek szerint ilyen jó szőlőből csakis kiváló bort lehet ké­szíteni. Az ember azt gondolná, milyen jó dolga lesz a tiszazugi bo­rospincészeteknek, de sajnos ez csupán álom. Megyénk legnagyobb bortermelő vidékén az a fu­ra helyzet állt elő, hogy szinte minden más van a térségben, csak éppen egy normális borospincét nem lehet sehol sem találni. Hazánkban egyre több település és régió lázasan keresi azt a lehe­tőséget, amibe kapaszkodva hirdetheti önmagát a nagyvilágban. A Tiszazugban mindez már régóta adott, de mégsem fordít rá nagyobb energiát senki. Ott van például az egykori tiszaugi pincészet. A köz­ség központjában egy óriási pince van, állítólag a Tiszazug legna­gyobb tölgyfahordóját rejti az épület. Most helytörténeti és borászati múzeum működik benne, s ezzel egyedüliként emlékeztet a borter­melésre. Hiába vannak óriási szőlőültetvények, hiába rendeznek szü­reti felvonulásokat, ezzel aztán semmi sem fogja ide csábítani az uta­zókat. Sajnos valahogy jellemző a térségre mindez. Pedig csupán el­határozás kérdése lenne az egész. Ha több település összefogna, s például közös nagy felvonulást tartana, arra odafigyelne az egész or­szág. Lehetne meghívni más borvidékek képviselőit, lehetne hagyo­mányt teremteni. Nincs például olyan, hogy cserkei bor. Vagy éppen tiszakürti, nagyrévi, földvári, homoki. Mindenütt vannak olyan gaz­dák, akik termelnek, gyakorlatilag minden adott egy térségspecifikus nedű előállításához, de egyelőre a legtöbben megelégednek azzal, hogy eladják a szőlőt, amit aztán másutt, más néven hoznak forga­lomba. Elveszíti a Tiszazug egy olyan kincsét, amiért másutt minden pénzt megadnának. Talán egyszer valaki rájön, hogy vétek ekkora le­hetőséget kihagyni, végigjárja a településeket és ott meggyőzi az ön- kormányzatokat arról, mekkora kincset rejtegetnek. Még nincs döntés Rákóczi falva Sok huzavonát követően még mindig nincs végleges döntés a község életveszélyessé vált isko­laépületének biztosításával kap­csolatban. Mint arról korábban már írtunk, az úgynevezett Mé­száros iskola a talajvízszint emel­kedése miatt süllyedni kezdett, megrepedeztek a falai. Az önkor­mányzat a biztosítási pénzből szerette volna lebontatni a veszé­lyes épületet, de a biztosítótól vé­gül nem kaptak semmit. Az ügy­ből per lett, lapunk értesülései szerint most a bíróság szakértőt rendelt ki, hogy vizsgálja meg a Mészáros iskolát. A történet tel­jességéhez hozzátartozik, hogy már megtekintette több szakem­ber is a megsüllyedt falakat, s az ő véleményük alapján kapott az­tán központi forrásokból a köz­ség több mint harmincmillió fo­rintot. Ebből sikerült felépíteni egy új iskolaszárnyat, pótolandó a kiesett tantermeket. ■ Az oldalt szerkesztette: Pókász Endre Fotók: Csabai István Elveszíti a Tiszazug egy olyan kincsét, amiért másutt minden pénzt megadnának.

Next

/
Thumbnails
Contents