Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-28 / 253. szám
Hl 2000. Október 28., szombat _____________________Nézőpont T urizmus és egészség Új szó született az idegenforgalomban. Egyre többször emlegetik az úgynevezett egészségturizmust, ami összekapcsolja a pihenést az aktivitással. Többek között megyénk is igyekszik nyitni, és csatlakozni az egészségturizmus ajánlataihoz. Ez azonban nagyon sok területen szemléletváltozást igényel. Amikor egyik megyebeli, vezető pozícióban lévő ismerősömet arról faggattam, hogyan tölti a szabadságát, azt felelte: ülök a kertemben és sörözök. Míg korábban divat volt a múzeumok és kulturális rendezvények rohamszerű látogatása, ma, különösen azoknak, akik túlter- heltnek érzik magukat, a „semmittevés” jelenti a kikapcsolódást. De Nyugat felé kacsintgatva azt látjuk, hogy a nyugati ember a pihenőidejében biciklizik, erdőt jár, lovagol, masszíroztatja magát, nem beszélve a vízisíről, a síről, a vízi túrákról. A nyugati turista sokszor úgy lépi át az országhatárt, hogy a luxusautó tetején ott sorakoznak a család kerékpárjai. Megyénk szerencsés helyzetben van, hiszen számtalan kínálattal tud kedvezni az egészségturizmus követőinek. Vannak folyóink, gyógyfürdőink, síkságaink, kerékpárútjaink. Minden lehetőség adott, több odafigyeléssel és szervezéssel még hasznot is kovácsolhatunk abból, hogy a nyaralók új igényekkel lépnek fel. Hiszen a mozgás lehetőségei, körülményei megteremthetők a legeldugottabb községekben is. Csak ehhez a szemléletnek is igazodnia kell. A szálláshelyeken még nem mindenütt jutnak el odáig, hogy az egészségturizmus valamelyik kínálatát kialakítsák. Miközben Nyugaton már az „Isten háta mögötti” farmokon is több lehetőséggel várják a turistát. A magyar embernek viszont először a gondolatvilágába kell beleplántálni, hogy az egészség olyan fontos és akkora érték, hogy a szabadság ideje alatt is érdemes tenni érte. Ez az átállás pedig ott kezdődne, hogy a saját pihenésünk idejéből is rendszeresen szánjunk az egészséges életmódra. Sörözős ücsörgésekkel ugyanis nehéz megérteni azokat a messziről jött „izgága” embereket, akik mindenáron mozogni akarnak... Persil országos gyermekmodell-verseny A Persil szeptemberben országos gyermekmodell-versenyt hirdetett. A verseny nagyon népszerű volt: csaknem 3000 fotó érkezett szerte az országból. A beérkezett fényképek közül szakértőkből álló zsűri kiválasztott száz kisgyereket, akiknek a fotója bekerül a Kiskegyed 44. számában megjelenő külön katalógusba. A száz kisgyerek közül az olvasók szavazataikkal döntenek. A legtöbb olvasói szavazatot kapott hat kisgyerek nagy összegű modelldíjat, értékes ajándékokat nyer, és közülük kerül ki a győztes, aki a jövő évi Persil óriásplakátokon fog szerepelni. A száz döntős kisgyerek közé Jász-Nagykun-Szolnok megyéből egy szolnoki kislány került be: Megyeri Tímea (képünkön). A szabadsága alatt biciklizik, erdőt jár, lovagol, masszíroztatja magát _ .. 5. OLDAL MEGYEI TŰKOR___________________________________________________________________________ Nem mindig olajozott az olajügy Karcag polgármestere, dr. Fazekas Sándor, a Fidesz-MPP országgyűlési képviselője több mint fél éve vesz részt a parlament olajbizottságának a munkájában. Az ottani hangulatról, a munkáról kérdeztük a karcagi honatyát. — Amikor Glattfelder Bélát államtitkárrá kinevezték, akkor kért fel a frakció vezetése, hogy vegyem át a helyét a bizottságban. így kerültem kapcsolatba az olajügyekkel - mondta dr. Fazekas Sándor. A képviselő szerint nagyon tanulságos ebben a bizottságban dolgozni, ugyanis a legkülönfélébb emberi erények és gyarlóságok, a legszerteágazóbb és többféleképpen megítélhető egyének kerülnek az ember elé.- Voltak-e ön számára is érdekes ügyek? — A legmeglepőbb számomra az elnök viselkedése. Pallagh László közismert* közéleti személyiség, így abból a meggyőződésből indultam ki annak idején, hogy viszonylag tekintélyes mennyiségű bizonyítékhalmazzal rendelkezik, hiszen ezekre mindig hivatkozott. Most a tendencia azonban abba az irányba mutat, hogy tarsolyában nem túl sok minden van. Korábban a kunmadarasi repülőtér neve is felmerült, és néhány érdekes személynek a mozgása is a tudomásomra jutott. Ezeknek a pletykáknak a rendőrség megfelelő háttérszervezetei elég alaposan utánanéztek, tisztázták azokat. Itt nem voltak igazak, de máshol néha a pletykák önálló életet élnek. Például az Aranykéz utcában felrobbantott B. Tamás sokáig az egykori miniszter fiának adta ki magát, vagy még érdekesebb, hogy az L. Bandika néven elhíresült férfi szintén egy volt MSZMP KB-titkár fiakánt szerepelt több újságcikkben, és hát itt is kiderült, semmi köze a politikusnak a bűnözőhöz. Nagyon meglepő volt az is, hogy a sajtó évekig cikkezett erről, és okiratokon is nyoma van annak, hogy az orosz államadósság leépítésére K. L. bizonyos cégein keresztül igyekezett bekapcsolódni, és ez sikerült is neki. Az olajgate-ügy kapcsán merült fel a neve, és akkor a parlamenttől levélben kikérte magának: soha nem volt semmilyen olajexport-import dolga, ehhez képest több oldalas újságcikk jelent meg erről, és nem látom, hogy K. helyreigazítást kért volna. A legutóbbi bizottsági ülés meglepő fordulata az volt, amikor egy alföldi társadalmi egyesület gyanúsította olajügyekkel az ottani polgármestert és más közéleti személyeket. Itt is kiderült, hogy a vesztes polgármester volt az egyik vádló.- A hírek szerint a bizottság több tonna dokumentumot kapott már.- Igen, a különféle szervektől kapott anyagok kiértékelésében jó néhány szak- tanácsadó: vámos, nyugállományú rendőr, gazdasági szakember, jogász, pszichológus segít.- Az összefoglalókban is lehet látni, hogy nem mindig megy olajozottan a bizottságban a munka.- Volt már több, fordulatokban gazdag meghallgatás. Ilyen volt a Nógrádi Zsolté közül az, amelyiken nem vállalta a nyilvános meghallgatást, és két-három nap múlva már a tévében szerepelt. Nem várt fejlemény volt. Sajnos számos anyag is volt olyan, amire hivatkoztak, hogy titkos, bizalmas, és az * ember hamarabb tudta meg a tartalmát a tévéből, rádióból, mint ahogy azt a bizottságban megkapta. Ez ellen nem sok mindent tudunk tenni, ugyanis olyan nagy a kíváncsiság, és sok ember fér hozzá az anyagokhoz. Ha kérünk valamit például az ügyészségtől, az ott átmegy tíz ember kezén, mire megkapjuk a parlamenten keresztül. Ami addig nem pattant ki, az a parlamenttől általában már nem kerül ki, kivéve, ha az elnök elszólja magát.- Ön szerint van-e már eredménye a bizottsági munkának?- Igen, hiszen ha valaki figyelmesen nézi a bírósági híreket, most hetente egykét olajítélet születik. Megkezdődött a jelzés hatására egy olyan munka, ami gyorsított ítélkezést jelent, s hát több száz ügyről lévén szó, azt hiszem, ez figyelmeztetés azok számára, akik ellen eljárás van, hogy az be is fog fejeződni. Találtunk olyan ügyet, ahol 3-4 éve nem volt kitűzve a tárgyalás, volt olyan ügy, amit azért szüntetett meg az ügyészség, mert nem találták meg a feljelentettet. Ezeknél az ügyeknél az emberben sok-sok kérdőjel marad, és ezeket akkor lehet felkiáltójelekké kiegyenesíteni, ha konkrét adatok, tények birtokában vagyunk. Természetesen a bizottság megteszi a megfelelő lépéseket.- Ön szerint sikerül jól lezárni a munkát?- A munka lezárásához az összes feltétel adott. A jelentés tájékoztató jellegű lesz, de a határozat, amelyet az országgyűlés elfogad, az már kötelező feladatot szabhat az országgyűlés fennhatósága alá tartozó szervek részére, vagy kezdeményezhet intézményeknél, amelybe a parlamentnek nincsen beleszólása. Például a bíróság működésébe a parlament nem szólhat bele, de kezdeményezheti az országos igazságszolgáltatási tanácsnál, hogy a megadott ügyekben gyors eljárásban járjon el a bíróság. Az a kérdés azonban, hogy mit várunk a bizottságtól. Ha valaki arra számít, hogy az statáriális jelleggel ítéleteket alkot, és jogi minősítést alakít ki, az biztos elégedetlen lesz, mert arra más szervek hivatottak. Az olajügyek kibontakozását, menetét a nagy számú adatra, a meghallgatottak nyilatkozatára támaszkodva azonban összegezni lehet, és politikai felelősség kérdésében is állást lehet foglalni. Hogy aztán ez hogyan fog a jelentésben megfogalmazódni, az nagy mértékben függ attól, hogy a 94-97 közötü kormánypártokhoz tartozó bizottsági képviselők nem érdekeltek abban, hogy az akkori kormány felelősségét boncolgassuk. Ez megnehezítheti, hogy egy olyan anyag készüljön, amely abszolút támogatottságot kap. DARÓCZI ERZSÉBET Dr. Fazekas Sándor 1963-ban született. 1987-90 között a SZIM jogtanácsosa volt, majd 1990-től Karcag polgármestere, 1998-től a Fidesz-MPP országgyűlési képviselője, frakcióvezetőhelyettes. Tagja a mentelmi és ügyrendi bizottságnak. Nős, két gyermeke van. Hobbija az olvasás, a történelem, a kerékpározás. Aki mankóval is átkapálja a napot Tiszaigar legidősebb polgára Unicsovics Lajosné Kovács István „édesanyámnak” szólítja özvegy Unicsovics Lajosnét, aki őt, az árván maradt 7 éves kisfiút 1955-ben vette magához. Eszti néni ekkor már 54. esztendejét taposta, és az elmúlt hónap idusán töltötte be a 98. évét. Jó 45 évvel ezelőtt hát, így nem csoda, hogy abban reménykedett, élete párjával, Lajos bácsival, aki 1969-ben hagyta özvegyen, tisztességgel és becsülettel fel tudják majd nevelni azt a kisfiút, akit az igari Körtélyesi-tanyán ismertek meg. Eszti mama ekkor még nem is gondolta, hogy 2000-ben már két unokával és egy dédunokával ő lesz Tiszaigar legidősebb polgára. tudom, hogy sohasem tétlenkedik. Fia, menye és unokái ugyanis elmesélik, hogy ma is hasznos tagja a családnak. A lába ugyan már jó húsz éve rakoncátlanko- dik, de nem szereti a keretes járókát, mert azzal nem lehet kapálni, így aztán a mankójával megy ki a kertbe, hogy rendbe tegye a vete- ményt, s gondozza szeretett virágait, ha teheti, reggeltől estig. Hámorerősítő” is! Akkor is előtte volt a kis pohárka, amikor a nagy családi vacsora után elbeszélgettünk. Mire a gyűszűnyi házi kisüstije elfogyott, jócskán beesteledett. Látszott a „mamán”, hogy örül a beszélgetésnek. Amikor elbúcsúztam, még rám szólt: „Leírhatja, hogy aki nem tétlenkedik, dolgozik tisztességgel és becsülettel, s szívében nem horA történetnek a Körtélyesi-tanyá- ig visszanyúló szálai egyaránt szólnak az emberi tisztességről, s egy becsületes családfő szívszorító tragédiájáról. Hiszen Kovács István édesapja, felesége 1953- ban bekövetkezett halála után úgy lett öngyilkos, hogy miután megdöglött a lova, s a terménybehajtók szinte mindenéből kisem- mizve lesöpörték a tanya padlását, nem tudta elviselni azt a fájdalmat, amit egyrészt felesége elvesztése, másrészt pedig az jelentett, hogy nem tudta eltartani erős férfiemberként 4 gyerekét. Mielőtt azonban eldobta volna magától az életét, gondoskodott a gyerekek elhelyezéséről. Pistának úgy lettek nevelőszülei Unicsovi- csék, hogy a Körtélyesi-tanyánál gyakran dolgozó Lajos bácsinak és Eszti néninek hamar a szívéhez férkőzött az eleven, fekete hajú fiúcska, ami abból a szempontból nagyon is érthető volt, hogy a házaspárt az Isten nem ajándékozta meg gyermekkel. „Az én uram, aki a Wagner építésznél volt megbecsült kőműves mester, néha egy csapat gyerek kíséretében tért haza a munkáA hallókészülékes mama ölében szeme fényével, a dédunokával, azaz a legkisebb Kovács Istvánnal ból, mert annyira szerette őket. így nem is kellett sokáig győzködniük egymást, hogy Pista a mi fiunk legyen” - meséli Eszti néni, aki járt napszámba, de cselédkedett tiszafüredi, egri és újpesti ügyvédeknél is. Ám csak 1927- ig, mert miután oltár elé vezette, Lajos bácsi sose hagyta tovább dolgozni. Övé volt a háztartás, kerttel, földdel, jószággal, no és fakanállal! „Áldott jó ember volt, aki a kocsmába be nem tette a lábát. Minden pénzét hazahozta, ideadta nekem. Azt a kis itókát is én porcióztam neki, amit hébe-hóba megkívánt. Ma talán egy válás se lenne, ha a házaspárok úgy élnének, mint mi. Perlekedés és hangos szó nélkül, tisztelve és szeretve a másikat” - folytatja emlékezését az idős asszony, akiről megla istennek, még ma is megengedi neki ezt a szorgoskodást az egészsége. Meséli, hogy még a háború előtt volt valami a gyomrával, tavaly pedig a szemét tették rendbe a debreceni klinikán. No és persze 1977 óta a mankó, s pár éve a hallásjavító készülék. Áz étvágya jó, amihez bizonyosan hozzájárul az orvosi engedéllyel elkortyolgatható „gyodoz haragot és gyűlölködést, annak még a gondban és szegénységben is nyugodtak lesznek az éjszakái”. Én ezt leírtam még azon az éjszakán, amelyet biztos, hogy nyugodtan aludt át Esztike néni, hiszen ő már 98 esztendő tisztességét és emberségét álmodhatja. Remélem, még nagyon sokáig. PERCZE MIKLÓS
