Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-27 / 252. szám
HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL 2000. Október 27., péntek Bizakodó magánnyugdíjpénztárak Budapest Szövetségre lépett az öt legnagyobb magánnyugdíj- pénztár. Tagjai abban reménykednek, hogy a kabinet egy-két éven belül eleget tesz ígéretének: hatról nyolc százalékra emeli a magán-nyugdíjpénztári járulékokat. A nyugdíjreform elindítása óta a kormány fizeti be a tb nyugdíj- kasszájába azt a részt, amit az átlépő tagok már a magánpénztárakban gyűjtenek. Ez az összeg jövőre - az Orbán-kabinet számításai szerint - mintegy 70 milliárd forintra rúg. A miniszter- elnök a költségvetési vitában ezekre a kiadásokra hivatkozva gyakorlatilag azt javasolta, hogy a parlament vizsgálja felül a nyugdíjreformot. A miniszterelnök ötletét ellenzéki politikusok, független szakértők, és nyugdíjbiztosítási szakemberek nem támogatták. A magánnyugdíjpénztárak vezetői pedig úgy vélekedtek, hogy a kormányfő felvetése kizárólag politikai, s nem szakmai jellegű.- A magán-nyugdíjpénztárak jól működnek. A reformnak köszönhetően stabil nyugdíjrendszer jött létre Magyarországon - mondta Nagy Csaba, az öt legnagyobb magánnyugdíjpénztárat tömörítő, nemrég megalakult Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség elnöke. - Az államnak a tervezettnél többe kerül most a reform, mert a vártnál többen választják a magánpénztárakat. Erre hivatkozva pedig már két éve késik a magánnyugdíjpénztárakba irányítható járulékok ígért emelése is. Nagy Csaba szerint egy-két évig még türelmesen várják az ígéret betartását, utána azonban az Alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy kikényszerítsék a járulékemelést. SZ. F. 1000 1998 1999 2090 A KSH átlagkereset alapján számított átlagos egyéni tagdíj Forrás: PSZÁF Fogyatékosok támogatása Budapest A 2001. júliusától esedékes új fogyatékossági támogatásra eddig a vártnál kevesebben nyújtották be igényüket. Lapunk értesülése szerint a várakozást a betegek érdekvédelmi szervezetei ajánlják az érintetteknek. Ezt a tanácsot azoknak a súlyosan sérült embereknek adják, akik a fogyatékossági törvény módosítása után jelentkeznek állapotuk felülvizsgálatára, a bizottság esetleg enyhébben sérült kategóriába sorolja őket, s ennek következtében kevesebb pénzt kapnak. Ők jobban járnak, ha az emelt családi pótlékot választják. Ezt Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) elnöke, egyszersmind az Országos Fogyatékosügyi Tanács tagja is megerősítette lapunknak. Az új típusú rendszeres támogatás folyósítása 2001. július elsejétől kezdődik. Attól kezdve a súlyosan fogyatékosok egységesen a mindenkori nyugdíjminimum (az idén 16 600 forint) 50 százalékát kapják. A nyugdíjminimum 80 százalékában - szintén egysé- • gesen - a halmozottan fogyatékosok részesülnek. Ez utóbbi körbe olyan értelmi, érzékszervi vagy mozgásszervi fogyatékosok tartoznak, akiket az orvos szakértői bizottság önálló életvitelre képtelennek minősít. A kérelmeket a fővárosi és megyei egészségbiztosító pénztárak fogadják, és az országban 28 bizottság bírálja el a fogyatékosság mértékét. Az Országos Fogyatékosügyi Tanács számításai szerint a mintegy 800 ezer, fogyatékkal élő ember körülbelül egyharmada tartozik ma a súlyos kategóriába, míg a halmozottan sérültek száma kevesebb mint 35 ezer fő. _____________________________(CS. B. J.) N YUGDÍJAS KI MIT TUD? Egész éves versenysorozat végéhez érkeztek a legjobb nyugdíjas amatőr művészeti együttesek és szólisták. Tegnap és ma énekkarok, pávakörök, táncegyüttesek, színjátszó csoportok, valamint versmondók, énekesek és hangszeres szólisták mérik össze tudásukat a döntőben. fotó: europress/körmendi imre Pannonhalmi Háló Budapest Megkezdődött a Kárpát-medence katolikus közösségeinek találkozója Pannonhalmán. A négynapos esemény szervezője a Katolikus Közösségek Hálózata - ismertebb nevén Háló - elnevezésű mozgalom. Ez a szervezet 1990 óta tömöríti a magyarországi és a határainkon túli magyar önszerveződő kisközösségeket. A 800 csoportot összefogó Háló megalakulásától kezdve rendszeresen szervez összejöveteleket, táborokat többségében fiatal tagjainak. Puchard Zoltán szervező elmondta: „A színhely kiválasztásakor azért gondoltunk Pannonhalmára, mert az apátság a magyar kereszténység történetében szinte az államalapítás óta igen jelentős szerepet tölt be. Sajnos helyszűke miatt nem érkezhet képviselő minden közösségtől. Az előadások a nevelés, a közösség és a kommunikáció köré csoportosulnak. Vendégeink között üdvözölhetjük Karl-Josef érsek, apostoli nunciust és Nemes- kiirty István millenniumi kormánybiztost is.” Várszegi Asztrik, Pannonhalma főapátja érdeklődésünkre kifejtette: „Ezen a találkozón nem számítanak az országhatárok. Olyan közösségről van szó, mely az elmúlt tíz év alatt magyarságának és hitének köszönhetően különálló csoportokból egységes egésszé szerveződött.” ___ -RÉB onyolult helyzet a kisgazdáknál Egyesek pnccsot, mások műbotrányt emlegetnek Csak egy Független Kisgazdapárt van, s annak egyetlen legitim elnöke létezik, akit Torgyán Józsefnek hívnak - jelentette ki Lányi Zsolt, az FKGP alelnöke cáfolva a Székely- és más ügyek miatt hírbe hozott párt belső viszályairól, illetve egyes kisgazda honatyák „átülési” szándékáról szóló információkat. Budapest Székely Zoltán nem ránthatja magával az egész pártot - úgy tűnik, ez a legfőbb jelszó mostanában az FKGP felső köreiben. Állítólag erről vitatkozott Torgyán József és néhány munkatársa nemrégen egy zártkörű eszmecserén is. Úgy tudjuk, egyesek elébe mennének az eseményeknek, azaz inkább kizárnának még két-három „gyanús” kisgazdát, mintsem bevárják a szennyesteregetés újabb fordulóját. Mások - közöttük maga az elnök is - a követő-védekező magatartást tartják helyes taktikának. Közben furcsábbnál furcsább oldalakkal bővül a Székely-dosszié. Miközben az ügyészség javában vizsgálja a már több személy zsarolásával megvádolt képviselő viselt dolgait, Székely újabb és újabb „titkokat” fecseg ki. Elmondta például: személye kiiktatása egy jövő januárra tervezett puccs megakadályozását célozza. Szerinte a kisgazda képviselőcsoport 16-20 tagja Zöld Párt néven önállósította volna magát, hogy így szabaduljon meg Torgyántól. Lányi Zsolt az Europress érdeklődésére kijelentette: a sajtó kavart ekkora botrányt a kisgazdapárt körül. „Mindenfélét összeirkáltak a Kis Újságnak utalt pénzekről ugyanúgy, mint az Agrárinnovációs Kht. állítólagos költekezéséről, anélkül, hogy meggyőződtek volna a valóságról. A Torgyán-ellenes puccs terve ugyanúgy légből kapott marhaság, mint az a hír, amely szerint egyes honatyák a Fidesz-frakcióba való átülést tervezik.” A sokat emlegetett taktikai tanácskozás valójában egy szimpla ebéd volt az FVM éttermében - tette hozzá az alelnök -, amelyen a hogyan mentsük meg a pártot téma helyett jómaga, Torgyán József, Bánk Attila, Túri Kovács Béla és Horváth Béla a frakció aktuális feladatait vették sorra. Szerettük volna néhány vidéki kisgazdaszervezet vezetőjének a véleményét is kikérni a párt körül forrongó ügyekről, ám többen épp külföldön tartózkodnak, helyetteseik pedig nem nyilatkoztak. A Bács-Kiskun megyei szervezet főtitkára, Mihályi lAszlóné is csupán annyit közölt: a környékbeli kisgazdák helyeslik Székely kizárását, és kiállnak Torgyán mellett. Az egyéb „balhés” híreknek pedig csak akkor hisznek, ha azokat a jog eszközeivel bebizonyítják. Levendel Ádám, a Szonda Ipsos közvélemény-kutató intézet igazgatója szerint a széles közvélemény előtt korábban szinte ismeretlen Székely korrupciós ügye kevesebbet árthat a jelenleg 4-6 százalékos népszerűséggel bíró FKGP-nek, mint Torgyán ’96-os „féregirtós” beszéde. „Egyrészt azért, mert a kisgazda vezetés gyorsan elhatárolta magát a történtektől, másrészt azért, mert az olyan egyfejű pártokban, mint a kisgazdáké, a többség szinte csak az első emberre figyel. Sokkal inkább a politikai elit, illetve az egész kormánykoalíció sara gyarapszik még tovább”- mondta Levendel. TAKÁCS MARIANN Teret a folyóknak! A parlament környezetvédelmi bizottsága már megkapta a vízügyi és a környezetvédelmi tárca közös javaslatát a hazai folyók szabályozására. Ez szorosan kapcsolódik a következő hónapok árvízi védekezésének témájához, így érthetően szóba került a tegnap befejeződött Vízkárelhárítás és a környezeti károk összefüggései című konferencián. Budapest A tanácskozáson Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke elmondta, hogy kiemelten fontos feladat a védvonalak folyamatos ellenőrzése. Mind a kormány, mind pedig az érintett szaktárcák feladata, hogy biztosítsák a megfelelő anyagi hátteret a folyó menti töltések, tározók, árterek állandó karbantartására. Az ország területének ugyanis több mint 50 százaléka árvíz által veszélyeztetett, és az évszázados töltések egyharmada már nem kellően megbízható. Illés Zoltán hangsúlyozta: az ár elleni sikeres védekezés nem kis részben a hozzáértő vízügyi szakemberek érdeme. Hajós Béla, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára arról szólt, hogy a statisztikák szerint 2-3 évente egy-egy kisebb, 5-6 évenként közepes, és hozzávetőleg évtizedenként nagyobb árvízzel kell számolnunk. Hazánk csaknem összes folyója határainkon kívül ered ugyan, de a forrásvidékről induló árhullám a mi országunkon át vonul le. Ezt tetézi, hogy Magyarország a szomszédos országok zöménél alacsonyabb fekvésű. A közelmúlt árvizei közel 170 milliárd forintos költséget jelentettek. Be kell látnunk - tette hozzá a helyettes államtitkár -, hogy a védekezés legjobb módja a fejlesztés. Idén januárban a kormány elfogadta a tízéves fejlesztési programot, mely teljes folyógazdálkodási koncepciót tartalmaz a jövőre nézve. Mottója: „Teret a folyóknak ”, ami arra utal, hogy ezen elképzelés szerint nem a töltések magasítása a legjobb megoldás. Helyette a hullámterek visszaállítására kellene törekednünk. Nem kell kitelepítésekre gondolni, hiszen ez óriási ellenkezést váltana ki. Azt szeretnénk elérni, hogy a hullámterek - amelyek az árvíz levezetésére valók - ne szántóként, mezőgazdasági területként működjenek, hanem természet- védelmi szempontból is értékes zöld élettérként - fejtette ki Hajós Béla. (juhász) HÍREK RÖVIDEN Tábornoki ügyek Orbán Viktor kormányfő Szabó János honvédelmi miniszterrel folytatott megbeszélést csütörtökön kora délután. Énnek eredményeként a Magyar Honvédségnél személyi ügyekben nyitott kérdés nem maradt - közölte a Honvédelmi Minisztérium sajtófőosztálya. A közlemény szerint az ezzel ösz- szefüggésben felmerülő személyi beszélgetések hét embert érintenek. Várják Némethet Kovács László, az MSZP elnöke sajnálja, hogy Németh Miklós a szocialista párt tisztújító kongresszusán nem vállal jelöltséget egyetlen párttisztségre sem. Az elnök továbbra is örömmel fogadná az exkormányfőt a pártvezetésben. „Sajnálom Németh Miklós döntését, mert számoltam, számoltunk vele az MSZP vezetésének egyik kulcsszerepet betöltő tagjaként” - mondta Kovács László csütörtökön. Az agrárium vezérkara Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Kaposvárott a dunántúli megyékből érkezett mintegy 500 falugazdász részvételével megtartott konferencián a magyar agrárium vezérkarának nevezte a falugazdász-hálózatot. Jelezte: szeretné, ha a már meglévő miniszteri tanácsadói kör mellett mielőbb egy falugazdászokból és a megyei földművelésügyi hivatalok képviselőiből álló testület is segítené a munkáját. Széchenyi-gondolat A Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 175. évfordulóját november 3-án köszöntő eseményeket ismertetve Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke kijelentette: amikor Széchenyi István a pozsonyi országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét felajánlotta a magyar tudós társaság megalakítására, olyan akadémiát akart, amely a nemzet tanácsadója lesz. Ehhez a Széchenyi-gondolathoz kell visszakanyarodni - hangoztatta az elnök. Nincs rádióelnök A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma azt ajánlja a testület elnökségének, hogy nyilvánítsa érvénytelennek a rádió elnöki tisztségére kiírt második pályázatot, és írjon ki új, 30 napos beadási és 15 napos elbírálási határidőt megszabó pályázatot. A kuratórium csütörtökön megállapította, hogy a beérkezett pályázatok jelentős hányadának szakmai színvonala nem volt kielégítő. ________________■
