Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-27 / 252. szám
111 BMIB 2000. Október 27., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Sorokban BANKRABLÁS. Fegyveres rablásnak indult bűncselekményt hiúsított meg csütörtökön délután Tiszaugon a takarékszövetkezet két női alkalmazottja. A pénzintézet fiókjába fél négy után lépett be egy 30-40 év körüli férfi, aki a pénztárosra fegyvernek látszó tárgyat fogott, s követelte a bevételt. A pénztárosnő azonban észrevette, hogy a fegyver csupán játék pisztoly s a rablót kizavarta a helyiségből. A másik nő a tettes után rohant, és egy követ felkapva, fejbe vágta. A rablónak sikerült elmenekülnie egy Skodával. A bűncselekmény tettesét a rendőrök keresik. Az alkalmazottak azt is elmondták, hogy a tettes már többször járt a fiókban, és lakáshitel-lehetőségek után érdeklődött. VARRODAAVATÓ. Tiszafüreden tegnap Varga Mihály pénzügyminisztériumi államtitkár, a térség országgyűlési képviselője avatta fel azt az új Vajgyár úti varrodát, amely 35, megváltozott munkaképességű dolgozónak biztosít munkalehetőséget. Tiszafüreden az MMFET Közhasznú Szervezet kért segítséget a volt áfész-varroda épületének megvásárlásához. Kért és kapott a Realba Kft.-tői, amely a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által elnyert 57 millió forintos fejlesztés „kötelezettségeként” kezdte el 35 fővel a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. A varroda épületének felújítását 5 millió forinttal támogatta a Megyei Munkaügyi Központ is. A Realba ügyvezetője, Rákóczi Tibor elmondta, 80 főre kívánják bővíteni a dolgozói létszámot Tiszafüreden. ■ Létrejöhet a Jász Képtár (Folytatás az 1. oldalról) „A Jászságért” Alapítványnak mindehhez le kellett mondania arról a jogáról, hogy a Hamza Alapítvány megszűnésekor ő vegye át a Flamza hagyaték kezelését, bemutatását. Mindez megtörtént, így nagy lépést tettek a Jász Képtár megteremtése felé. * Hamza D. Ákos 1989-ben több évtizedes külföldi tartózkodást követően tért vissza Magyarországra, és telepedett le Jászberényben. A képzőművészeti életművét reprezentáló kétszáz festményt, illetve kilenc szobrot ezt követően hagyta a Jászságra és Jászberényre. Hamza D. Ákos 1993-ban hunyt el. Felesége, Hamza Lehel Mária 1991- ben tett alapítványt a hagyaték kezelésére. A Hamza Múzeum 1995-ben alakult meg. A festőművész szándéka volt, hogy felajánlása képezze alapját egy, a kistérség képzőművészetét bemutató, majdan létrehozásra ke- rülő Jász Képtárnak, banka csaba Lesz Túrkeve nagylexikon is? Túrkeve Október 21-én jelent meg a Túrkeve lexikon, amely a négy évvel ezelőtt kiadott kislexikon folytatása, és lényegesen több információ- anyagot nyújt a város nevezetességeiről, elszármazott hírességeiről. Talpalló Piroska, a könyv szerzője több évtized alatt gyűjtött anyaga került a könyv lapjaira, gazdag képanyaggal illusztrálva.- Hogyan jött a könyv elkészítésének ötlete? — Még 1975-ben, a honismereti szakkör megalakulásakor kezdtem foglalkozni a Túrkevéről elszármazott híres emberekkel. A nevek egyre szaporodtak ár. Györffy Lajos, a múzeum egykori igazgatójának és Hagymási Sándornak, a szakkör vezetőjének segítségével. Közben megjelent a Kevi műsorfüzet, amit én szerkesztettem. Ennek a bevezetőjében rendszerint egy-egy elszármazott életrajza jelent meg. 1985- ben dr. Őrsi Julianna kezdett hozzá a Túrkeve monográfia elkészítéséhez, melynek lexikális részének összeállítását rám bízták. A kutatások alatt több kép és anyag gyűlt össze, így lassan egyértelművé vált egy önálló kötet kiA könyv szerzője adása, amely 1996-ban jelent meg Túrkeve kislexikon néven.- Miben több a most megjelent kötet?- Lényegesen több információt tartalmaz. Ahogy megjelent Ismét tanácsrendszer? Pártpolitika A tanácsrendszer visszatérésétől tart a Baloldali Önkormányzatok Közössége (BÖK). Az MSZP egyik szakmai szervezeteként működő közösség megyei alelnö- ke, Káplár József szerint az utóbbi években azzal, hogy a településeken drasztikusan csökkent a szabadon felhasználható pénz, alaposan beszűkült az önkormányzatok mozgástere. A BÖK a jogállamiság egyik alappillérének tekinti a független, erős önkormányzatokat. Az elmúlt években azonban pont az önállóság került veszélybe azzal, hogy a településeken folyamatosan csökkent a szabadon felhasználható forintok aránya. A BÖK állásfoglalása szerint az államnak teljes egészébe biztosítani kellene a közalkalmazottak és köztisztviselők béremeléséhez szükséges pénzt. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartanák, hogy az állami támogatások fedezzék az intézmények működtetésének költségeit. A 2001-2002-es költségvetésben azonban nem csak ezekre, de más, különböző törvények által az önkormányzatok kötelességévé tett feladatokra sincs meg a fedezet — véli Jauemik István, a szocialista párt országgyűlési képviselője. Á honatya az állami számvevőszék jelentésére hivatkozva állítja, településeket érintő fejezetből ugyanis 80 milliárd forint hiányzik. Mindez, szerinte azt tükrözi, hogy az önkormányzatok továbbra is a költségvetés mostoha gyermekei. Semmibe vett gazdák Szolnok A holland farmerek hazánkba telepítéséről szóló tanulmányterv megkérdőjelezi a kormány szavahihetőségét - hangzott el a Munkáspárt megyei szervezetének tegnapi tájékoztatóján, ahol az agrárium helyzetét elemezték. Kántor István megyei elnök és Szurcsik István, a párt agrárszakértője élesen bírálta az agrárkormányzatot, mindenekelőtt a szövetkezeti szektor ellehetetlenítése miatt. Elmondták, a szövetkezeti külső üzletrészekkel kapcsolatos törvényjavaslat megvalósítása a mezőgazdasági termelés egyhar- madát veszélyezteti. A kívülálló üzletrész-tulajdonosok problematikáját a párt szerint hosszú lejáratú állami kölcsönökkel kell megoldani. A holland gazdák betelepítéséről szóló tanulmányról elhangzott, a projekt bizonyíték arra, hogy a magyar termelőket semmibe veszik az országban. az első kötet, világossá vált, hogy sok fontos dolog kimaradt belőle. így újabb gyűjtés következett. Öt év szorgalmas utánajárásnak eredménye a mostani 300 oldal, több mint 300 képpel. Két hónap alatt sikerült összeállítani és már félezer megjelent, de még tervezzük a következő ötszázat.- A keviből elszármazott hírességeken kívül mi mindennel foglalkozik még a könyv?- Különböző intézmények, egyesületek épületek mellett megtalálható az ipar, kereskedelem, egészségügy is, de minden, ami kötődik a városhoz, egészen a 2000 éves avar kori szíjvégtől, a honfoglaláson át az 1974-ben született ifjú „tudósjelöltig”.- Lesz folytatás?- Túrkeve nagylexikon néven szeretném, ha megjelenne a következő kötet Túrkeve várossá nyilvánításának 200. évfordulójára 2008-ban, amely talán azokat is tartalmazza majd, akik most nem járultak hozzá, hogy belekerüljenek a napokban kiadott kötetbe. RÁCZ SZILVIA A civil Magyarországért Regionális konferencia Kétnapos konferencia kezdődött tegnap Szolnokon „Dialógus a civil Magyar- országért” címmel. Szabó Rudolfné dr., a konferencia levezető elnöke a megye civil szervezeteiről elmondta, hogy mint a GDP nagyságában és a jövedelmekben, a civil szervezetek számában és működésében is van lemaradás az országos helyzethez képest. Tóth Árpád, a MÉH civil kapcsolatok főosztályának vezető helyettese jó eredményként említette, hogy hazánkban a civil szerveződések költségeik átlagosan 60 százalékát maguk teremtik meg, ez az arány jóval magasabb a nyugateurópai átlagnál. Ugyanakkor a pályáztatási rendszer nem kívánatos ciklikusságot okoz a munkában. Dr. Bódi György, a MÉH szakértője elmondta, Magyarországon a civil szervezetek szerepe kiemelkedően magas az oktatásban, a kulturális, sport-, szabadidős tevékenység szervezésében, viszonylag kicsi az egészségügyben, a szociális ellátásban, a környezetvédelemben és a településfejlesztésben. Megjegyezte, hogy a megyébe a civil szervezetek az elmúlt évben 394 millió forintnyi pályázati pénzt hoztak. Ez az összeg az Észak-alföldi régióban mintegy 1,5 milliárd forint volt. VÉLEMÉNY BANKA CSABA Múzeumalapítók Lényegében csak a helytörténészek, s a múlt nagyjai után élénken érdeklődők számára cseng ismerősen Sípos Orbán neve. Számukra viszont örök időkig él majd a tisztes lokálpatrióta emléke, hisz’ 1873-ban ő vetette fel Jászberény képviselő-testülete előtt egy, a város, a térség múltjával foglalkozó múzeum létrehozásának gondolatát. A felvetés mellé álltak a herényi városatyák, így egy évre rá, karácsonykor megnyílt a Jász Múzeum. Szerda este — valamivel kevesebb mint 126 évvel ezután — a napi viták, szócsaták élesebb és enyhébb kiszólások mellett, a tájékoztatók, beszámolók, előterjesztések sokaságában talán sokaknak fel sem tűnt, hogy ismét ilyen történelmi léptékben mérhető döntést hozott Jászberény önkormányzata. Rábólintott a Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítvány létrehozására. Ez természetesen még koránt sem jelenti a múzeum, a képtár létrejöttét, de megteremtette a jogi alapját annak, hogy a - nem a tartalmi munka kiüresedése, hanem anyagi nehézségek miatt - halódó Hamza Múzeum Alapítvány megszűnése után létrejöhessen egy, a korábbi múzeuménál jóval szélesebb körű feladatokat felvállaló intézmény. Jászberénynek, a Jászságnak eddig nemhogy képtára, de még igazi, a képzőművészeti alkotások bemutatására alkalmas kiállítóterme sem volt. Persze a kultúra munkásainak ez nem jelenthetett akadályt, hiszen egymást érik a tárlatok, bemutatók a könyvtárakban, művelődési házakban, mozikban. Ez az alap mindenképp kellett ahhoz, hogy a herényi képviselők belássák: sok éve meglévő hézagot pótolhatnak támogató döntésükkel. Senkinek ne legyenek illúziói: még rengeteg buktató jöhet addig, míg az első látogatóit fogadhatja a Jász Galéria. A jogi keret viszont már meg van, s az elszántság, mely eddig előbbre juttatta a képtár megalakításának előkészítését, lehetőséget ad a bizakodásra is. Mert jól tudjuk, Hamza D. Ákos sem azért adományozta képzőművészeti munkáit a Jászságnak, hogy egyedül azokból szervezzenek kiállítást... Az előkészítő folyamatban tevőlegesen is részt vevők egyike szerint egy éven belül talán már azzal a hihetetlenül nehéz, de annál felemelőbb feladattal kell megbirkózni, hogy a megannyi - ma élő s már elhunyt - jászsági képzőművész által felhalmozott, felbecsülhetetlen értékű műalkotás közül melyek kapjanak helyet a Jász Galéria állandó kiállításában. Visszatérés a pakurához? (Folytatás az 1. oldalról) A hónap végére ugyanis már befejezik a cukorrépa-feldolgozást, mivel elfogyott a répa. Mint elmondta, a gyár esetében három meghatározó költségtényezővel kell számolni: a cukorrépával, az energiával és a bérrel. Az éves energiaköltségük 6- 700 millió forint, a gázdíj emelése ezt 2-300 millió forinttal növeli meg jövőre. Az energia növekedése természetesen meghatározza a termék, azaz a cukor önköltségét is, s annak emelkedése éreztetheti a hatását a termék árában is. Domonkosi Imre érdeklődésünkre hozzátette azt is, hogy ha idővel nagyon magasak lesznek a gázárak, akkor akár meg kell hogy vizsgálják a pakurával való fűtés lehetőségét is, bár ennek természetesen környezetvédelmi vonatkozásai is lennének, de reális alternatívának tűnhet, hogy visszatérjenek a kőolajlepárlás során keletkező maradékanyaghoz, a pakurához. A Neusiedler Szolnok Papírgyár Rt.-nél 600 millió forint többletköltséget jelent majd éves szinten a megemelt gázár - tudtuk meg Ferencz Gábor gazdasági és kereskedelmi igazgatótól. Ez az összes árbevétel - mely 30 milliárd forintra rúg - két százalékát jelenti, ám ha a belföldi, 10 milliárdos árbevételt nézzük, akkor már árnyaltabb a kép. A 600 milliós évi költségnövekedés a szolnoki és a dunaújvárosi (az itteni papírgyár szintén Neusied- ler-tulajdonban van) gyárra együttesen vonatkozik, ebből Szolnok 320 millió forinttal „részesedik”. MOBIL „GAZKUTAK”. Könnyen telepíthető, autógáz tankolására alkalmas tartályokat is gyártanak Kunhegyesen a Gönczi és Fia Kft.-nél. Egyre több a gázzal üzemeltetett gépkocsi, viszont nagyon kevés helyen tudnak gázt tankolni, ezért kezdték el gyártani Kunhegyesen a képünkön is látható, könnyen telepíthető tartályokat. FOTÓ: MÉSZÁROS Támogatnak Szolnok Százmillió forintról döntöttek Régiónk három megyéjének közoktatási közalapítványa tegnap tehetséges tanulók továbbtanulását célzó megállapodást szentesített. Jusztin László, a megyei közoktatási közalapítvány kuratóriumának elnöke a szervezetek gazdálkodásáról szólva elmondta: a régió három közalapítványa idén összesen közel egymilliárd forint felett rendelkezett. Mindhárom szervezet egy- egy millió forintot különített el arra a célra, hogy közös pályázat kiírásával támogassák a régió tehetséges diákjainak továbbtanulását. A többlépcsős szakmai bírálatot követően a sikeresen pályázó általános iskolások egy tanéven át havi 5 ezer, a középiskolások 10 ezer forint ösztöndíjban részesülnek. Debrecen Az Észak-alföldi régió fejlesztésére szánt 100 millió forint felhasználásáról döntött csütörtökön Debrecenben a régió fejlesztési tanácsa. Az összeget a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (FVM) kötendő megállapodás alapján, a területfejlesztési célelőirányzat 2000. évi központi kerete terhére biztosították. A három megyét - Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg — átfogó testület úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló keret több mint felét a regionális hatású tervezési munkák támogatására fordítják. Ezt a részvevők azzal indokolták, hogy a regionális hatású programok célcsoportjai elsősorban az önkormányzatok, illetve a döntően önkormányzati tulajdonú vállalkozások. E szervezetek azonban nem vagy csak nehezen tudják előre tervezni és finanszírozni azokat a költségeket, amelyek egy regionális hatású, több százmillió forintos beruházás tervezésével járnak. Elhangzott a fejlesztési tanács ülésén az is, hogy az ilyen tervek megléte viszont alapvető feltétele a Phare-programhoz kötődő, vagy más, magyarországi pályázatokon való sikeres szereplésnek. Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács csütörtöki döntése értelmében ilyen célra egy-egy megye 15 millió 200 ezer forintot használhat fel. Ezen túlmenően a tervezéssel kapcsolatos szakértői tanácsadásra a három megye ösz- szesen több mint 5 millió forintot fordíthat. A testület döntött arról is, hogy a regionális intézményrendszer fejlesztésére 11 millió 400 ezer, a nemzetközi regionális kohézió erősítésére 13 millió forintot fordíthatnak az FVM-forrásból. Ez utóbbi nemzetközi fórumokon való részvételt, s az európai régiókkal történő együttműködést jelent. A testület arról is határozott, hogy régiómarketingre, a regionális gondolkodás terjesztésére több mint 5 millió, regionális és kistérségi konferenciák szervezésére pedig 6,5 millió forintot költhetnek a 100 milliós forrásból. mti Ismét történelmi léptékben mérhető döntést hozott Jászberény önkormányzata
