Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-24 / 249. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2000. Október 24., kedd Arafat a pokolba kívánta Barakot Egyre inkább szélesedik a háború a palesztinok és az izraeliek között Izraeli harci helikopterek vasárnap este rakétákkal támadták a ciszjordániai Betlehem peremkerületeit, valamint Beit Dzsala palesztin települést, ahonnan előzőleg Gilo jeruzsálemi elővárost lőtték automata fegyverekkel. Közel-Kelet A helikopterek bevetése előtt izraeli páncélos járművek már viszonozták a palesztin tüzet, de csak könnyűfegyverekkel. Az izraeli hadsereg által körülzárt Beit Dzsala lakosainak százait menekítették ki, és palesztin források szerint legalább tízen megsebesültek. Betlehemben találat érte a Népi Front Palesztina Felszabadításáért nevű radikális szervezet egyik központját is. A Gá- za-övezet déli részén lévő Rafahban, a ciszjordániai Nábluszban és Tulkaremben szintén lövöldözés volt. Bili Clinton amerikai elnök telefonon tárgyalt Ehud Barak izraeli miniszterelnökkel, hogy lebeszélje a békefolyamat szüneteltetéséről. Barak ezzel a döntésével az Arab Liga rendkívüli csúcstalálkozójának Izraelt „barbárnak” minősítő állásfoglalására reagált. Jasszer Arafat palesztin vezető azzal felelt Barak döntésére, hogy a pokolba kívánt mindenkit, aki meg akarja akadályozni népét olyan független állam létrehozásában, amelynek Jeruzsálem a fővárosa. Jasszer Arafat szerint Izraelnek a következő hetekben választania kell a háború és béke között. A Palesztin Hatóság elnöke hangoztatta, hogy „az arab országok vezetői nyitottak a békefolyamat felélesztése iránt”. Az iraki vezetés felszólította az arabokat: hirdessenek szent háborút, azaz dzsi- hádot, hogy elsöpörjék a hatalomból azokat a vezető politikusokat, akik az Arab Liga hét végén befejeződött csúcsértekezletén mindenben az Egyesült Államok akaratának engedelmeskedtek. Alig ért véget a csúcstalálkozó Kairóban, Irakban Szaddám Húszéin vezetésével máris összeült az iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsa és a kormányzó Baasz Párt elnöksége, hogy megvitassák a tanácskozáson elérteket. A bagdadi vezetés a kudarcért elsősorban Szaúd-Arábiát, illetve olyan meg nem nevezett politikusokat tett felelőssé, akik az ellenség ügynökeivé lettek, hogy így - az Egyesült Államok és a cionizmus nevében - árthassanak az arab világnak. Igor Ivanov szerint a közel-keleti békefolyamat csak akkor lehet sikeres, ha a felek szigorúan betartják az erre vonatkozó ENSZ-határozatokat. Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a rendezés érdekében Izraelnek vissza kell adnia a palesztinoknak mindazokat a területeket, amelyeket az 1967. évi háború óta megszállva tart, és gondoskodnia kell a biztonság helyreállításáról a nemzetközileg elismert határok között. Maszkot viselő palesztin harcosok 15 éves kisfiút temetnek fotó: europress/epa A sor végén a hálón Földrészünk háztartásainak egyötöde, 82 millió ember rendelkezik már internetes kapcsolattal - derül ki egy számítógépes cég legfrissebb felméréséből. Európa Az online-éllovasok: Németország, Nagy-Britannia és Itália; e három országra jut az előfizetők 56 százaléka. Ennek ellenére az internet-sűrűségben Norvégia, Svédország és Dánia számít „nagyhatalomnak”. A személyi számítógéppel és internet-kapcsolattal rendelkező háztartások aránya Norvégiában 44, Svédországban 43, Dániában 39 százalék. Becslések szerint Írországban jövő ilyenkorra megkétszereződik az internet-előfizető háztartások száma. Az említett összehasonlító felmérést idén, a második negyedévben végezték el Ausztriában, Ausztráliában, Belgiumban, Dániában, Finn- és Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Nagy-Britanniában, Észak-írországban, Németországban, Norvégiában, Olasz- és Spanyolországban, Svájcban, Svédországban, Szingapúrban, valamint Új-Zélandon. A munkahelyi internet- hozzáférések aránya sok helyütt alacsonyabb, mint az otthoniaké. Kivétel Svájc, ahol a kettő nagyjából egyforma. A nyugat-európai háztartások 22 százaléka egynél több interneteléréssel is dicsekedhet. Ebben a tekintetben a franciák vezetnek, bár az előfizetők száma még a 9 százalékot sem éri el. Franciaország viszonylagos internet-elmaradottságát a szakértők a nemzeti telefontársaság, a France Télécom Minitel-szolgál- tatásával magyarázzák; a ’80-as évek eleje óta létező képernyős telefon révén az átlagembert érdeklő csaknem minden fontos információ elérhető. Sok francia tévesen úgy véli, hogy az internet sem kínál többet. A magyar Internet-szolgáltatók Tanácsának az október közepi állapot szerint ötven tagja van. Az ország lakosságához, legfőképpen pedig az internet- előfizetők számához mérten meglehetősen sok. Jelzi azonban, hogy kialakulóban van az igazi verseny. A Központi Statisztikai Hivatal évkönyve szerint tavaly december 31-én 137 014 volt a hazai internet-előfizetők száma, a 10 milliós lakosságot alapul véve nem egészen 1,4 százalék, holott a személyi számítógéppel rendelkező háztartások száma ennek sokszorosa, és az egyéni telefonfővonalaké is mintegy hárommillió. Műszakilag tehát semmi akadálya hazánkban az internetezésnek. Anyagilag annál inkább: az előfizetők túlnyomó hányada a telefonra szorul, ha internetezni akar. És ez nagyon drága. Talán a jelenlegi távközlési monopólium küszöbön álló megszűnése ebben is valódi versenyhelyzetet teremt a maga megfizethető tarifáival. KULCSÁR LÁSZLÓ INTERNETHASZNÁLAT EURÓPÁBAN Százalékban háztartások internet-hozzáféréssel háztartások, amelyek egy éven belül tervezik a hozzáférést Norvégia Svédország Dánia Hollandia Svájc Nagy-Britannia Finnország Belgium/ Luxemburg Írország Ausztria Olaszország Németország Spanyolország +16,0 J+10,0 6 |+19.0 5 o 1+13,0 3 J+13,0 | 1+12.0 ELj «8,0 Franciaország +6,3 Magyarország +3,3 Európa összesen +10.0 w Történelmi találkozó Az amerikai külügyminiszter Észak-Koreában Kim Dzsong II szálláshelyén kereste föl Albright asszonyt fotó: europress/epa Phenjan Több mint egyórás megbeszélést folytatott hétfőn Kim Dzsong II északkoreai vezetővel Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, akinek személyében fél évszázada először látogatott a kommunista országba vezető amerikai politikus. Albright phenjani útjának egyik célja az volt, hogy előkészítse Bili Clinton észak-koreai látogatását. A külügyminiszter erre phenjani tapasztalatai alapján tesz javaslatot az amerikai elnöknek. A miniszter környezetéből származó hírek szerint Clinton üzenetet küldött Kim Dzsong llnek: ha létrejöhet a látogatás, annak legalkalmasabb időpontja a jövő hónap eleje lehetne. Az észak-koreai vezető - miközben kezet fogott vendégével - történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót. Albright válaszul csak annyit mondott: „Nagyon örülök, hogy itt lehetek az önök gyönyörű városában”. Mint a hírügynökségek kiemelték, Albright alacsony szintű, külügyminiszter-helyettesi fogadtatása után a kommunista koreai állam vezetőjével való találkozó kifejezetten oldott légkörben zajlott. Még csoportfénykép is készült Kimmel és a teljes amerikai küldöttséggel. ■ Kiemelik a Kurszk áldozatait A Regalia úszó sziget a norvég mentőegység bázisa fotó: europress/epa Barents-tenger Orosz és norvég búvárok hétfőn a terveknek megfelelően folytatták az augusztus 12-én elsüllyedt Kurszk atom-tengeralattjáró 118 tagú személyzete holttestének kiemelését. Vlagyimir Navrockij, az északitengeri flotta szóvivője közölte: a munkálatok során tovább szélesítették a tíz centiméter falvastagságú Kurszk belsejébe utat nyitó lyukat. A későbbiek során összesen hét ilyen nyílást kívánnak fúrni, hogy rajtuk keresztül a felszínre hozhassák a szerencsétlenül járt tengerészeket. A fúrást nemcsak az nehezíti, hogy víz alatt kell végezni, hanem az is, hogy a tengeralattjáró fémpajzsa alatt gumiszigetelés, valamint szövevényes csőhálózat húzódik. A mentés folytatását veszélyezteti a rosszra fordult időjárás is. _________________■ A z elnök árnyéka vagy mégsem? First Ladyk mondták a first ladységről William O. Foss amerikai történész érdekes kis kötetet állított össze a Fehér Ház mindenkori első hölgyei által feljegyzett, dokumentálható kijelentésekből. Ízelítőül kis csokor ezekből. Washington Dolly Madison (1809-1817): „A First Lady az elnök árnyéka.” Lucy Hayes (1877-1881): „Nem igaz, hogy árnyékok vagyunk. Erőnk és kisugárzásunk éppoly fontos, mint a férjünké.” Eleanor Roosevelt (1933- 1945): „First Ladynek lenni komoly munka, ami bizonyos szabályok betartását követeli meg. Pontosnak kell lenni. Nem szabad sokat fecsegni, nem szabad férjünk elől, ellopni a rivaldafényt. Nem szabad úgy meghízni, hogy a férjünk mögött ne férjünk el.” Jackie Kennedy (1961-1963): „Az Egyesült Államok First La- dyjét nem választják és nem nevezik ki. Ugyanakkor komoly munkát végez, honorárium nélkül. Napi 24 órán és heti hét napon keresztül szolgálatban van.” Claudia Lady Bírd Johnson (1963-1969): „Ha tudom, mi vár rám, megpróbálom kivédeni. De nem tudtam.” Patricia Nixon (1969-1974): „Ez a földkerekség legkeményebb ingyenmunkája.” Betty Ford (1974-1977): „First Ladynek lenni olyan, mintha az embert folyóba dobnák, mielőtt megtanítanák úszni.” Rosalynn Carter (1977-1981): „A First Ladynek óriási befolyása van a férjére, így hazája és a világ eseményeire is.” Nancy Reagan (1981-1989): „Nyolc esztendőn át aludtam az Egyesült Államok elnökével. Ez mégiscsak valami.” Barbara Bush (1989-1993): „Mi vagyunk a világ leginkább elkényeztetett asszonyai.” Hillary Clinton (1993-): „Minden nő jól teszi, ha ügyel arra, hogy rendben legyen a haja. De az Egyesült Államok mindenkori elnökének neje számára ez nem egyszerű női igény, hanem több száz kötelességének egyike.” A szerző összesen 1300 idézetet gyűjtött össze. Az első Martha Washingtontól, az utolsó Hillary- től származik. Hamarosan kiderül, hogy a második kötet Tipper Gore-ml, vagy Mrs. Bushsal kezdődik-e. HARMAT ENDRE Hírek röviden Kostunica kormányalakítást ígér Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök vasárnap este Podgoricában úgy vélte, hogy az új szövetségi kormány egy héten belül megalakulhat. A montenegrói Szocialista Néppárt (SNP) vezetőivel folytatott megbeszélése után Kostunica jelezte: a párt al- elnökét, Zoran Zizicset bízza meg a kabinet megalakításával. Gerhard Schröder Pozsonyban Németország támogatásáról biztosította az EU- felvételnél vendéglátóját, Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnököt Pozsonyban Gerhard Schröder német kancellár. A független Szlovákia megalakulása óta ez volt az első német kormányfői vizit. Görög követelés a NATO-tól Görögország azt követelte a NATO-tól, hogy haladéktalanul állítsa le az Égei-tengeren a török partoknál zajló nagyszabású hadgyakorlatot, amelyről vissza is hívta saját légierejének egységeit. A görög követelés előzménye, hogy Törökország egyoldalúan megtiltotta a manőverekben részt vevő görög katonai repülőgépeknek és hadihajóknak a török területekre való behatolást, és kijelentette, ha erre sor kerül, ellenséges akcióknak fogja tekinteni azokat. Négy ukrán atomerőmű-baleset Négy ukrán atomerőműben történt a hét végén baleset. Csemobilban egy kisebb hiba miatt a 3. számú blokk teljesítményét 20 százalékra kellett csökkenteni, hogy a sérült turbinagenerátort megjavíthassák. Hivatalos tájékoztatás szerint egyetlen esemény alkalmával sem lépett föl radioaktivitás. Nem történt áttörés Nem hozott áttörést Kínának a Kereskedelmi Világ- szervezetbe (WTO) történő felvételéről folytatott vitában az Európai Unió és Kína pekingi csúcstalálkozója. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Francia- ország államfője, Jacques Chirac szerint a többoldalú tárgyalások az év végéig lezárhatók, Romano Prodi, a Brüsszeli Bizottság elnöke azonban úgy véli, hogy erre egyáltalán nincs kilátás. 31 dollár felett az olajár A nem enyhülő közel-keleti feszültség miatt a londoni nemzetközi olajtőzsdén a szabadpiaci alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent ára decemberi határidővel 31,50 dollárra változott. ■
