Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-20 / 247. szám

2000. Október 20,. péntek 7. OLDAL Miért kell tönkretenni? Három évvel ezelőtt 121 millió forintos pályázati pénzen készült el Mezőtúr legszebb, belterületen fekvő látványossága, a Ligeti-tó. Az egykor elhanyagolt, elgazoso­dott bányatóból rövid idő alatt gondozott pihenőövezetet alakí­tottak ki a kivitelezők és a Mező­túr-tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat. Ok azóta is mindent megtesznek annak érdekében, hogy fenntartásuk alatt továbbra is ilyen maradhas­son. Elszomorító azon­ban, hogy a helyi la­kosok egy része há­rom év alatt annyi kárt okozott, ameny- nyit csak lehetett. A legutóbbi bejárás al­kalmával sem csak az egyre gazdagodó növény- és állatvilág keltette fel az illetéke­sek figyelmét, hanem a szaporodó rongálá­sok is. Állandó prob­léma az egyesek sze­rint, hogy a város nem fejlődik elég gyorsan, nincs válto­zás, nincs miért Me­zőtúrra látogatniuk a turistáknak. Éppen ezért talán ha azokat az értékeket, ame­lyek vannak, kicsit megbecsülnénk, még itt is felfedezhetne valami szépet az ide­látogató. A több tu­cat, tó körül elültetett facsemetéből csak egy-kettő éri meg a következő évet, ezeket ugyanis rendre kettétörik, az ösz- szesen mintegy negyven lámpá­ból pedig alig néhány van épség­ben. Azt mondják, hogy a mai fi­atalok erőnléti állapota nem meg­felelő ahhoz, hogy sorkatonai szolgálatra bevonuljanak, pedig láthatóan annyi fölös energiájuk van, hogy nem is tudnak vele mit kezdeni. A város fejlődése érdekében meg kellene becsülni a meglevő értékeket, nem pedig tönkretenni azokat. Amíg ez néhány helyi la­kosban nem tudatosul, hiába Hetven éve diplomázott Szeretettel, de okosan kell tanítani Új épület Az önkormányzat a múlt héten helyreállította a kilátót, de annak néhány darabja még mindig a tóban van igyekeznek azok, akiknek számít az, hogy milyen környezetben él­nek, és hogy mit mond az ide lá­togató turista. Röviden ALKOTÓTELEPZÁRÁS. A XVIII. képzőművészeti alkotótelepen a visszatérő művészek mellett két német vendég, Wolfram Wegener és Werner Hering is részt vett. Az alkotótelep művészei készítették el a jövőre felállítandó millenniumi szobor terveit Mezőtúrnak, amely Nagy Lajos királyt ábrázolja majd. KÓRUSTALÁLKOZÓ. A zene világnapja alkalmából rendezték meg a mezőtúri színházteremben a megyei felnőttkórusok tizedik ta­lálkozóját, ahol idén a megyében működő 16 kórusból tizenketten fogadták el a város és a szervezők meghívását. TESTVÉRVÁROSIAK. Mezőtúr testvérvárosából, Törökbecséről érkezett ötvenfős delegáció a városba október 7-én. Már hagyomány, hogy a Jókai Művészeti Egyesület évente szórakoztató műsorral ked­veskedik a túriaknak. A látogatás alkalmából nyílt meg Szakíts Géza - aki szintén a delegációval érkezett Mezőtúrra - fényképész kiállí­tása a művelődési ház előcsarnokában. ■ Kétszeres jubileum Idén 50 éves a túrkevei Vá­nyai Ambrus Gimnázium, mely fél évszázad olyan fejlődést jelentett az iskola életében, amely azt az or­szág egyik legmagasabb szintű ilyen irányú közép­fokú oktatási intézményé­vé tette. Bár 1950 előtt is létezett iskola a mai he­lyén, mégis csak idén kap­ta meg az érettségiztetés jogát, és vált önálló gimná­ziummá. Mindössze húsz év kellett a szakközépiskola megindulásá­hoz, így most kétszeres jubileumot is ünnepel­nek. Mára már vezető szerepet töltenek be az országban a közleke­dés-technikai és infor­matikai szakos iskolák között. Nemzetközi kapcsolatokkal is büsz­kélkedhetnek, hiszen 1997-ben kezdődött az ismeretség a párizsi AN- FA Országos Gépjárműképzési Intézettel, és az ő közreműködé­sükkel kiépült egy hosszabb tá­vú kapcsolat Roanne városában a CFA nevű gépjármű-technikai szakközépiskolával. Ennek az induló Leonardo da Vinci-pro- jektnek a célja az volt, hogy egy úgynevezett „európai osztály” keretében közös tanmenet és tananyag alapján olyan autósze­relőket képezzenek, akik az EU minden országában elfogadott autószerelői bizonyítvánnyal rendelkeznek. A francia—ma­gyar kapcsolatok kiépítése en­nek hatására évről évre egyre jobb. Az iskola további fejlődési lehetősége még az úgynevezett világbanki program, amelyet - elsőként a megyében - autó- technika, autóelektronika sza­kon kezdtek el, eltérve a jelenle­gi tananyag felépítésétől és a ta­nítási metódustól. Gyakorlati te­vékenységeknek megfelelően építik fel az oktatást mo­dulokra bontva, ka­nadai módszer sze­rint. Az érettségi utáni szakképesítést is nagy százalékban igénybe veszik az itt végzett diákok, hi­szen magas szintű gyakorlati képzés­ben vehetnek részt. Az intéz­mény jubileumi ünnepségével egy időben nyílt az iskola törté­netét fotókban megörökítő kiál­lítás, melyet informatikai, gép­jármű-technikai és természettu­dományi kiállítás egészített ki. A közelmúltban nagyszabású ünnepség zaj­lott Szegeden. A több évtizeddel ezelőtt ott végzett egyetemi hallgatók vehették át dísz­okleveleiket, ahol a jó néhány arany- és gyémántdiploma mellett mindössze ketten kapták meg hetven évért járó rubindiplo­májukat. Az egyikük Musulin Béla mezőtú­ri pedagógus, akinek egy rövid beszédre is lehetősége volt a meghívottak közül egye­düliként. A már 93. életévét betöltött tanár szeretettel és töretlen lelkesedéssel emlékszik még ma is a pá­lyán eltöltött éveire. Budapesten született, majd Szegedre költö­zött, ahol magalapozta tanári, matematikai is­mereteit. Itt, a piarista gimnáziumban kapta azt a tudást és emberszeretetet, amelyből egész pályafutása alatt meríthetett. A gimnázi­um után az egyetemre került, ahol olyan vi­lághírű professzorok tanították, mint Ries Fri­gyes, Haár Alfréd és Kerékgyártó Béla. Később Orosházán magángimnáziumot alapított, amely öt évig, 1938-ig az ő vezetése alatt mű­ködött. Ezt követően újra Szeged következett, majd a főváros, ahol a Mélyépítési Tervező In­tézet matematikusa lett. Mezőtúrhoz közben szoros szálak fűzték, hiszen felesége itt szüle­tett, így miután a valamikor Szolnokon műkö­dő Közlekedési Műszaki Egyetemet megszün­tették - amelynek egyébként adjunktusa lett a pesti évek után -, Mezőtúrra kerültek. Itt aztán végleg letelepedtek, hiszen ő és felesége is a Teleki Blanka Gimnáziumban kaptak ál­lást. Még nyugdíjba vonulása után is vissza­hívták a katedrára. így mintegy 20 évet töltött ebben az intézményben, egészen 1975-ig. Hosszú évek óta Béla bácsi állandó vendége a Teleki pedagógusnapi rendezvényeinek, ahol felidézheti azokat az évtizedeket, melyeket ezen a pályán töltött. Még ma is fontosnak tartja azt a Névjegy: Név: Musulin Béla Született: 1907. június 28., Budapest 1925-ben a Szegedi Piarista Gimnáziumban érettségizett. A Pázmány Péter Egyetem Természettudományi Karán matematika-fizika szakon szerezte diplomáját 1930-ban. szeretetet, amit a tanítványai iránt érzett, de a rend és a fegyelem érdekében alkalmazott bün­tetést is, amely az idő múlásával egy-egy tanít­vány hasznára vált. Mindig okosan, de végtelen türelemmel tanított, talán ez is szerepet játszik abban, hogy egykori tanítványai és kollégái olyan nagy szeretettel és tisztelettel veszik kör- be még ma is. _________________________■ V ersenypályát tervez a MAFC Roncsderbipályát terveznek Me­zőtúron, az Újváros XV-XVI. út közötti részén. Az önkormányzat tulajdonában lévő, körülbelül há­rom hektáros területen fekvő bá­nyagödör alkalmas lenne a kiala­kítandó pályához. A szervező Mezőtúri Atlétikai Football Club (MAFC) lakossági fórumot is ösz- szehívott, hogy az érintett lakók véleményét meghallgassák. A meghívás ellenére gyér volt az ér­deklődés, de a megbeszélésen tá­jékoztatásul elhangzott, hogy a bányagödör víztelenítése után egy 700 méter hosszúságú pályát alakítanának ki, ahol kéthetente edzenének. Sem a zaj, sem a por nem lenne jelentős, mivel a terü­let mélyen fekszik, és növényzet­tel vennék körbe. A kialalu'tás- hoz, mely a szükséges földmun­kákat foglalja magába, mintegy 100 ezer forintra lenne szükség, melynek felét várhatóan az ön- kormányzat biztosítaná a szak­osztály számára. Felmerült javas­latként az is, hogy a versenyt évente a túri vásárt megelőző szombaton rendeznék, ezzel is bővítve a vásárhoz kapcsolódó rendezvények sorát. Az új Nemzetinél is pályáztak Tavaly mintegy 14 millió fo­rintos technológiai fejlesz­tést valósított meg a túrke­vei Kevefém Kft. A megyei területfejlesztési tanácshoz benyújtott pályázaton négy­millió forintot nyertek, a fennmaradó összeget önerő­ből biztosították. Mindez a minél magasabb szintű munkavégzés érdekében történt. idei év első félévét is sikeresnek tekintik - tudtuk meg Szöllősi La­jostól, a kft. ügyvezetőjétől. Mint­egy hét hónapig Petőházán dol­goztak, egy 200 milliós beruhá­zást végeztek el. Jövőre is tervbe vették, hogy nagyobb összegű fej­lesztéseket folytatnak, ugyanis több helyen végeznek helyszíni szereléseket, ehhez azonban gép­parkjuk fejlesztésére lenne szük­ség. A szállító járművek mellett Jelenleg a kft. egy 55 milliós beruházás során a fővárosi Török Nagykereskedelmi Központ fö­dém- és tetőszerkezetét készíti, amelyhez több mint 130 tonna acélra lesz szükségük. Tavaly vezették be az ISO 9002-es szabványt, egy sikeres fe­lülvizsgálati auditon már túlvan­nak, a továbbiakban tervezik az ISO 14 000 környezetvédelmi irá­nyítási rendszer bevezetését is A nemrégiben történt beruházás egyik csővágó gépe látható munka közben A kft. már egy évtizede működik, és átlagosan 35-36 embert foglal­koztat. Profiljuk az acélszerkezet­gyártás és -szerelés, részt vettek többek között a Keleti pályaudvar felújítási munkálataiban is. Az egy felület-előkészítő, sörétes fémszóró berendezés vásárlása is szerepel a tervek között. Pályáz­nak továbbá az új Nemzeti Szín­ház acélszerkezetének felállításá­ra is. 2002-re. Mivel 90 százalékban külföldi érdekeltségű cégeknek dolgoznak, ezért ezek a minőség­biztosítási szabványok elenged­hetetlenek a működésükhöz. Elkészült a Mezőtúr-tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat ven­dégháza. A Ligeti-tó szomszéd­ságában, kellemes környezet­ben átalakított épület műszaki átadása október 11-én volt. Pusztai András, a társulat veze­tője szerint az épülettel a tó táj- rendezési tervének kivitelezése folytatódott, hiszen a vendég­ház jól illik a három éve rendbe hozott és azóta a fenntartásuk alatt működő egykori bányató közvetlen környezetébe. ■ A jövedelemszerzés javítása A Homo Faber Foglalkoztatási és Szociális Alapítvány és a Te­leki Blanka Gimnázium együttműködési szerződése alapján, pályázati pénzen kez­dődött meg a helyi, megválto­zott munkaképességű embe­rek számára meghirdetett szá­mítógép-kezelői előkészítő tanfolyam, melynek célja a résztvevők jövedelemszerző képességének javítása. A tan­folyam során a részt vevő hu­szonöt ember megismerkedhet a számítógéb-kezelés alapjai­val. ■ Helyettes szülőket keresnek Több megyei nagyvárosban is zökkenőmentesen mű­ködik az a helyettes szülői hálózat, amelynek kiépíté­sével több hónapja próbál­koznak Mezőtúron. A város önkormányzata a helyi Szociális Intézmények Család- segítő és Gyermekjóléti Szolgá­latával együttműködve keresi azokat a gyermekszerető embe­reket, akik mindössze néhány hónapra befogadnának egy-egy rászoruló kisgyermeket. A helyettes szülő olyan gyermekek átmeneti gondo- zását-nevelését végzi saját háztartásában, akik valamely okból szülői felügyelet nélkül maradtak, illetve akiket ki kell emelni a családjukból például a szülők hosszabb betegsége miatt, de van re­mény arra, hogy az belátható időn belül olyan körülménye­ket teremt, hogy gyermeke visszahelyezhető legyen csa­ládjába. Mindez azért nagy je­lentőségű, mert a gyermek ar­ra a maximum hat hónapos időtartamra nem nevelőinté­zetbe, hanem családba kerül, így az elhelyezés alatt nem kell óvodát vagy iskolát válta­nia, illetve a lelki sérülés is kisebb fokú. A gyermekek gondozását végző család megfelelő anyagi juttatásban részesül, amely a gondozás idejében illeti meg. Á nevelőszülői hálózat már több éve sikeresen működik Mezőtúron, azonban cél az, hogy ez a hálózat is minél ha­marabb kiépüljön. A jelentke­ző szülőnek természetesen több feltételnek is meg kell fe­lelni, de elhivatottsága és gyermekszeretete is elenged­hetetlen. A helyettes szülő a helyi önkormányzat jegyzőjé­vel, a gyámhivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal működik együtt. Ez utóbbi természetesen jól képzett szakemberek segítségével minden szakmai segítséget biztosít, hiszen a szolgálat célja is az, hogy a hálózat mi­nél több kisgyermeknek te­remtsen lehetőséget a családi élethez, megakadályozza a nagyobb lelki törést azok éle­tében. ■ Az oldalt írta: Rácz Szilvia Fotó: Takács Antal

Next

/
Thumbnails
Contents