Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-17 / 244. szám

2000. Október 17., kedd MEGYE KORKÉP 3. OLDAL Sorokban TISZTUJITAS. Uj vezetőség választására készülnek az MDF megyei szervezeteinél. Informá­cióink szerint még ebben a hó­napban minden települési szer­vezetnél lezajlanak a tisztújítá­sok. A megyei választmány és a megyei elnökség újraválasztásá­ra a következő hónapban kerül sor. Jövő év elején egyébként — a párt alapszabályának megfele­lően - az MDF országos vezeté­se is megújul. JÖHET AZ ESŐ. Tomajmo- nostorán a tornaszoba mennye­zet- és tetőszigetelését-alaposan elpusztította az idő. A felújításra pályázott a polgármesteri hiva­tal, és a területfejlesztési tanács­tól nyertek 1,8 millió forintot er­re a célra. A munkálatokat kun- hegyesi vállalkozók kapták, és az őszi esők kezdete előtt már végeztek is velük. HELYI ALKOTÓK. Montmartre a Tisza-parton címmel nyílt ki­állítás tegnap a szolnoki Ho­zam Klubban húsz alkotó mun­kájából. A megnyitón Varga Erik (képünkön) gitározott. Az érdeklődők október 31-ig néz­hetik meg a helyi alkotók mun­káit. FOTÓ: M. J. Az áldozatokon segítenek (Folytatás az 1. oldalról) A kapitányságon még nem volt eredményes kárenyhítési eljárás - a jelentkezők ugyanis nem fe­leltek meg a feltételeknek ám az utóbbi időszakban történt bűnesetek közül — a referens sa­ját kezdeményezéseként — jó néhányat kiválasztottak, ame­lyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a bennük szereplő áldoza­tokon segíthessenek. MEGSZEPÜL(T) A KASTÉLY. Jövő tavaszra készül el a tiszaroffi Borbély-kastély teljes rekonstruk­ciója. Az eredeti épület (képünkön) már kész, de az újonnan épített szárnyak és az uszoda, szauna még befejezés előtt áll. fotó: mészáros jános Vendégségben a franciákná A magyar kultúra évéhez kapcsolódva Régiós kapcsolat Franciaország 2001-ben megrendezi a magyar kul­túra évét. Ez lehetőséget te­remt arra, hogy magyar me­gyék, városok kulturális programjukkal bemutat­kozzanak a francia régiók­ban. Megyénkben is készül­tek tervek, hogy mit mutas­sunk be kultúránkból a francia közönségnek. Az elképzelés szerint a magyar- országi megyék, városok vagy ki­sebb települések ott jelennek meg elsősorban, ahol már koráb­bi kapcsolatokkal rendelkeznek. Jász-Nagykun-Szolnok megyé­nek több francia megyével, régió­val is vannak régebbi szoros kap­csolatai, így elsősorban ezekben mutatkozik be. A programhoz a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma támogatást nyújt, amelyet pályázattal lehet elnyer­ni. A pályázatok most készülnek. Az előzetes tervek szerint a Szolnoki Fúvószenekar Somme és Pas de Calais megyébe, a Szol­noki Szimfonikus Zenekar Pás de Calais megyébe készül ottani együttesek meghívására. Az Ezer év a Tisza mentén című kiállítás­nak egy válogatott részét Elzász régióban és Somme megyében mutatnák be, illetve szó van róla, hogy Strasbourgban, az Európa Tanács épületében is megrende­zik, majd továbbviszik az angliai Durhamben megrendezendő ma­gyar fesztiválra. A továbbiakban képzőművé­szeti kiállítások szerepelnek a tervek között Somme és Dordogne megyében, de a Jász­ság Népi Együttes, a mezőtúri ci- terazenekar, a Bartók Béla Kama­rakórus, a Karnagyok Kamarakó­rusa, valamint zeneiskolai nö­vendékek is pályáznak a részvé­telre. Van egy egészen újszerű kezdeményezés is, a Versek hatá­rok nélkül című program, amely­nek keretében francia nyelvet ta­nuló középiskolás és főiskolás fi­atalok franciára fordított magyar versek előadását vállalják francia iskolákban, hangszeres bemuta­tók kíséretében. A jelentkezők megyei válogatón vívhatják ki a jogot az indulásra. Mindezek természetesen csak tervek, ajánlatok. Az összesített pályázatokat a megyéből október 31-ig küldik el a minisztériumba, ahonnan december 15. után érte­sítik a pályázókat az eredmény­ről. Miután az egész országból érkeznek majd pályázatok, reáli­san nem remélhető, hogy vala­mennyi terv megkapja a minisz­térium támogatását, de bízha­tunk abban, hogy megyénk is ér­tékes, színvonalas produkciókkal lesz jelen Franciaországban 2001. június 1. és december 31. között a magyar kultúra évében. B. A. „Lepapírozott” olajszállítmányok? (Folytatás az 1. oldalról) Az, hogy a gazdasági társaságok áfa-visszaigénylése körül talán nincs minden rendben, azt első­ként az APEH gyanította rendsze­res ellenőrzései eredményeként. Mivel arra találtak adatokat, hogy az olajkereskedelem hátterében fiktív számlázások állnak, ezért végül feljelentés lett vizsgálódá­saik eredménye. A nyomozás összességében mintegy kétmilli­árd forint hollétére igyekezett fényt deríteni, ez az összeg volt ugyanis a vizsgált időszakban ér­tékesített üzemanyag összes adó­tartama. A vádirat azonban ennek már „csak” a töredékét tartalmazza, ami összességében körülbelül 200 millió forintot tesz ki. Ennek legjelentősebb részét az impor­tőrt, tehát az olajat elsőként be­szerző céget terhelő - ám az ügyészség szerint be nem fizetett - 149 millió forintos fogyasztási adó jelenti. Ehhez társul még a 23 millió forintot meghaladó - jog­talannak tartott - áfa-vissza- igénylés, valamint az elmaradt 30 milliós útalap- és a kör­nyezetvédelmi adó. A vádirat szerint a kifogásolt áfa-visszaigénylések olyan szám­lák felhasználásával történtek, amelyek mögött tényleges gazda­sági esemény nem állt, tehát a vállalkozások között csupán „le­papírozott” olajkereskedelem folyt. A fiktív számlák azt a célt is szolgálták, hogy az ismeretlen eredetű olajat legalizálhassák az adott cég kereskedelmében. Ezek a számlák természetesen pénzbe kerültek a felhasználó számára. A számla ára a rajta szereplő üzem­anyag-mennyiség mértékéhez kötődött, literenként egy forintot kellett érte fizetni. A tegnapi tár­gyaláson elhangzottak szerint olyan cég nevében is született számla, amelyet akkor már töröl­tek a cégnyilvántartásból. Az elsőként meghallgatott, je­lenleg Budapesten élő vádlott az egyik szolnoki cég ügyvezető igazgatója volt, aki a bíróság előtt úgy nyilatkozott, hogy semmi­lyen vagyonnal nem rendelkezik, és most, egy kft. alkalmazottként havi 25 ezer forintot keres. Kije­lentette azt is, hogy nem ismeri el a számos vádpontok egyikét sem, azokról sorjában nyilatkozott a bíróságnak. Állítja, minden ügy­let és számlázás mögött valódi kereskedelem állt, az adott cég­től, tehát nem ismeretlen helyről beszerzett üzemanyagot megvá­sárolták, majd tovább értékesítet­ték. A beszerzés áfáját jogosan visszaigényelték, az eladás után pedig szabályosan eleget tettek adófizetési kötelezettségüknek. Szállítóikat minden esetben leel­lenőrizték, többek között azt is, hogy rendelkeznek-e jövedéki en­gedéllyel, de vizsgálták a részük­re leszállított üzemanyag minősé­gét is. Azt - mint mondta - nem érti, hogy miért tett bárki is ko­rábban ezzel kapcsolatban ellen­tétes, tehát rá nézve terhelő vallo­mást. A bíróság a továbbiakban foly­tatja a vádlottak meghallgatását, és várhatóan még az idén megtör­ténnek a tanúkihallgatások is. Elég a belvízből Zagyvarékas Csak a tervek 4,5 millió forintba kerülnek, melyek a település bel­vízrendezési beruházásához szükségesek. Az önkormányzati testület a községben és a környé­ken az áradások elmúlt két esz­tendejében megjelenő vízmeny- nyiségét figyelembe véve döntött úgy, hogy állami támogatásért pá­lyázatot nyújt be. A vízelfolyás biztosítása érdekében ugyanis egy méretében nagyobb árok­rendszer kiépítése vált szüksé­gessé, s ezt önerőből nem képe­sek megoldani. A megelőzés a kárenyhítések helyett válhatna kifizetődőbbé. Ezért Rékas finan­szírozási kérvényt nyújt be a kor­mányhoz - tudtuk meg Agócs Gyula polgármestertől. m. o. Alulnézet ZSOLDOS GYÖRGY Centi Elborzasztó dolgokat olvasok a sorkötelesek egészségi állapotáról: megyénkben még a negyven százalékot sem éri el a sorkatonai szolgálatra alkalmas fiatalok száma. Zömük pedig olyan igazolást lobogtat a sorozóbizott­ság előtt, mely pszichológiai eredetű betegsé­gekre hivatkozik. Gyanítom, azért ezek tetemes hányada nem egészen fedi a valóságot, hiszen a mai srácok inkább fifikásak, mintsem reszketeg kezű orvosi esetek. S hogy miért nem akar­ják, hogy ezt a kilenc hónapot úgymond elrabolják életükből? A már dolgozók talán féltik munkahelyüket, mi lesz ha lesze­relnek, s már nincs hová visszamenni, netán más, akinek nem kellett berukkolnia, szakmailag többet feJődött ez idő alatt, s tudvalévő, a farkastörvények szerint a ke ízetlenebb kerül lapát­ra egy esetleges létszámleépítéskor. Van, aki a seregbéli megaláztatásoktól retteg, amit én csak rémmesékből ismerek (egy-két szelídebb „szívatást” leszámít- .............................................................. va), de hogy előfordul, „ Nektek mennyi van még, eT51 a mídia,hl!£dásai. J ° adnak számot neha-neha. fiatalok?” Én még Czinege Lajos ...... katonája voltam, emlék­szem, mi, riadtan mako­gó kopaszok a frissen vételezett gyakorlóban gubbasztottunk a teherautó platóján, odacsoszogott egy öreg szakaszvezető, a gépkocsiparancsnok (egy egész kocsi parancsnoka!), s laza mozdulattal előrántotta a centijét: - Na, nektek mennyi van még, fiatalok? Sorvatag lemondással szemléltem a karikává gömbölyített szabászkelléket, perzselő vággyal gondoltam munkahelyem, a nyomda melegére, s tudtam, jó esetben csak két év múlva zár­hatok újra formát a platnin, s keverhetek valami varázslatos színt a spaknival, miközben a gömbölyűket kacagó szedőlá­nyokkal évődök. Mert a centi egy fétis volt. Kevés kéjesebb dolog van annál, mint mikor előveszed a bicskádat, s a reggeli félhomályban, mi­közben a kopaszok lógó nyelvvel „idomítják a fókát” (azaz fel­mossák a követ), komótosan lemetéled az újabb nap elteltét de­monstráló szeletkét. Mert ezek a napok is eljönnek egyszer, s a „kábeldob” lassacskán elfogy. De manapság már a katonaidő is úgy sorvad, mint a centi, már csak kilenc hónapra kell angyal­bőrbe bújni, sőt tervezik a hat hónapos szolgálatot is, párhuza­mosan a szerződéses katonaság kiépítésével. Amit szintén rend­be kellene tenni. Mert panaszkodott nekem nem is oly régen egy szerződéses katona, hogy a kislány, akinek a szelet csapta, félrebiggyesztette a száját, mikor megtudta, mennyi a fizetése. Bizony, arra nem lehet családot alapítani. Engem azért még érdekelne egy dolog: ha megszűnik a sor­kötelesség, mi lesz a csődbe ment centigyárakkal? Közösen a vidékfejlesztésről Magyar-román kutatási program Közép-Tisza-vidék Háromnapos szeminárium rendezője Abádszalók és Kunhegyes önkormányzata, valamint az erdélyi Hargita megye tanácsa. A szakmai fórum résztvevői a közép-Ti- sza-vidéki térség és az erdé­lyi Csíki-medence tudomá­nyos szakemberei és önkor­mányzati képviselői. A tanácskozás abádszalóki nyitó­napján Laki László, a Magyar Tu­dományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének fő­munkatársa, a közös kutatás ve­zetője a hírrel kapcsolatosan el­mondta, hogy ez a térségi tanács­kozás egy nemzetközi összeha­sonlító vizsgálat nagyon fontos állomása. A Bécsi Humántudo­mányi Intézet anyagi támogatásá­val folyó közös tudományos ku­tatás, amelyet egyébként az MTA Politikai Tudományok Intézete és a Csíkszeredái Regionális és Ant­ropológiai Kutatások Központja közösen végez, elsősorban azt vizsgálja, hogy mi történik az ál­lamszocialista iparosítás össze­omlása után, közelebbről olyan periférikus területeken, mint Csíkszereda és Kunhegyes köz­vetlen vonzáskörzete. A tavaly ta­vasszal kezdődő közös munka ré­szeként a miniszterelnöki hivatal anyagilag is támogatta azokat a cserekapcsolatokat, melyek ré­szeként a magyar delegáció már ellátogatott a Csiki-medencébe. A viszontlátogatás most a vidékfej­lesztés keretein belül kívánt meg­valósítható mintákat adni az érin­tett térségek önkormányzati szakapparátusának, többek kö­zött az európai támogatások is­mertetésével, az elsajátítható pá­lyázati technikák gyakorlásával, az agráripari, valamint az idegen- forgalmi lehetőségek, kiemelten a falusi turizmus hasznosításával. Mit szól a parkolórendhez? Körkérdés Csütörtökön a szolnoki köz­gyűlés dönt arról: a város­ban kiterjesszék-e a parko­lási díj fizetésének kötele­zettségét. Amennyiben a terv megvalósul, várhatóan szinte a megyeszékhely tel­jes területén pénzbe kerül majd a parkolás. Lapunk az elképzelésről néhány autós véleményét kérdezte. Bukta Ró' ~Tt, 28 esztendős ács-állványozó:- Szerintem ki- mondottan hasznos ötlet lenne az új par­kolási rendszer bevezetése. így talán megoldó­dik az a problémám, hogy amikor hazajövök, nem találok a ház előtt olyan helyet, ahol megállhatnék. Ezért én fizetni is hajlandó vagyok, ám az egésznek csak akkor van értel­me, ha kapok is valamit a pénzemért. Csépe Sándor- né, 80 éves nyugdíjas: - Ahol fizetni kellett a par­kolásért, azo­kat a helyeket már eddig is elkerültem. Azt viszont nem tudom, hogy ha az egész város egy nagy fizetőparkolóvá változik, akkor hová „menekül­hetnék”. Nem értek egyet ezzel az elképzeléssel, de hát miért is értenék. Ezt a pénzt megint csak az én zsebemből akarják kihúz­ni. Azzal pedig nekem hiába jön­nek, hogy cserébe az autósok majd különböző szolgáltatáso­kat kapnak. A fiam kocsiját is egy őrzött parkolóból lopták el Budapesten — ráadásul fényes nappal! Bede József, 27 esztendős vállal­kozó: - Nagyjá­ból várható volt, hogy Szolnok sem marad ki ebből, ha már a többi megye- székhelyen be­vezették. Ne­kem személy szerint nincsen ellene különösebb kifogásom, amennyi­ben ez azzal jár, hogy könnyebben találok parkolót, és biztos helyen tudhatom az autómat. Egy dolog azonban aggaszt. Mi lesz, ha a laká­som vagy a munkahelyem előtt ne­tán egy egész napot kell várako­zom? Olyankor is ugyanúgy fizet­nem kell a parkolásért? Mert amen­nyiben igen, akkor ezután jórészt azért kellene dolgoznom, hogy par­kolhassak. Ennek pedig nem lenne semmi értelme. bugány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents