Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-12 / 240. szám

Benne: • tanácsok építkezőknek, lakást felújítóknak • állás-, üzleti ajánlatok MA TÖBBÉ-KEVÉSBÉ NAPOS IDŐ Részletek a 10. oldalon XI. évfolyam, 240. szám 2000. október 12., csütörtök Jasz-Nagykun-Szolnok megyei napilap Ara: 45 Ft, előfizetve 31 Ft A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL / Utat nyitottak a belvíznek A megye 57 településén felmérték a csatornarendszerek állapotát Az elmúlt év belvízvédelmi tapasztala­tai arra sarkallták az Országos Kataszt­rófavédelmi Igazgatóságot, hogy felmér­jék a vízelvezető rendszerek állapotá­ban bekövetkezett változásokat. A vizs­gálat országosan több mint kétezer, me­gyénkben pedig 57 olyan települést érintett, amelyek az elmúlt időszakban gyakran hadakoztak a belvízzel. Szolnok A hidasszakma legnagyobb hazai rendezvénye, a 41. or­szágos hídmérnöki konfe­rencia nyílt meg tegnap a megyeszékhelyen. A háromnapos rendezvény házi­gazdája, a megyei állami közút­kezelő kht. nevében dr. Pintér László igazgató köszöntötte a megjelent szakembereket. Mint mondta, a közhasznú társaság 1310 kilométer hosszúságú or­szágos úthálózatot kezel, ame­lyen 104 híd található (az orszá­gos hídállomány két százaléka), összesen 52 413 négyzetméteres pályafelülettel. A hidak közül 42 tartozik a kiemelt kategóriába. A nagy hidak éve az idei — kezdte megnyitóját Holnapy László, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető­helyettese, minisztériumi taná­csos. Hozzászólásában felsorolta az előttünk álló nagyobb rekonst­rukciós és hídépítési munkálato­kat. Jelenleg folyik a dunaföldvá- ri Duna-híd pályaszerkezetének átépítése, a tiszaugi Tisza-híd ka­pacitásbővítése (ezt egyébként a konferencia résztvevői személye­sen is megtekinthetik majd), és hamarosan megkezdődhet az esztergomi Mária Valéria híd új­jáépítése. Emellett nagy hídberu- házások előtt is állunk, hiszen az M3-as autópályához kapcsolódva Polgárnál új Tisza-híd, Szék- j szárdnál pedig új Duna-híd épül majd. A főosztályvezető-helyet­tes keserűségének adott hangot amiatt, hogy idén csak 400 millió forint értékű állagmegóvó munka készülhet el az országban, hi­szen ez az összeg nagyon kevés. A jövő évi költségvetési tervben ezzel szemben már 1,6 milliárd forint szerepel hasonló célokra — mondta. b. oy Olvasói leveleinkből a 4. oldalon tallózhatnak A nagy hidak éve Országos szakmai konferencia kezdődött Megyei információ Ami a megyénkben elvégzett felmérést ille­ti, az augusztus első két hetében lezajlott vizsgálat pozitív képet adott az belvízvéde­lem érdekében eddig elvégzett munkáról. A szakemberek feltérképezték a települé­sek vízvédelmi létesítményeinek, vízelve­zető rendszereinek állapotát. Mint azt a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság nemrégiben kinevezett új igaz­A megyénk számos települését sújtó belvíz rámutatott olyan súlyos hiá­nyosságokra, mint például az árkok „eltűnése”. A korábbi évtized aszá­lyos évei ugyanis feledtették a vízel­vezető rendszerek fontosságát, egy­általán nem tartották szükségesnek az árkok és átereszek rendszeres karbantartását. Mindehhez hozzájá­rultak a földtulajdont érintő változá­sok is, amelyek révén a nagyobb te- " rületek számos kisparcellára osztód­tak. Akadt nem egy olyan földtulaj­donos, aki beszántotta az árkokat és betemette az átereszeket. gatóhelyettesétől, Csomós Mátyás polgári védelmi alezredestől megtudtuk, a felmé­résre kiválasztott 57 település zöme komoly vízkárokat szenvedett el az elmúlt év őszén, illetve az idén tavasszal, ezért kivált­képp ezekben a helységekben ellenőrizték a karbantartási, felújítási, korszerűsítési munkákat. A katasztrófavédelmi igazgatóság mun­katársai a vízügyi szakemberek segítségé­vel 57 település közel 1800 kilométernyi nyílt és több mint 200 kilométernyi zárt vízelvezető rendszerének kritikus pontjait járták be. Megszemlélték az árokrendsze­rek, átereszek kiépítését, a karbantartási és rekonstrukciós munkák készültségét. Elő­remutató tapasztalat, hogy több települé­sen a legkorszerűbb, burkolt vízelvezető ár­kokat készítenek. (FOLYTATÁS A 3. OLDALON) A belvíz elvezetését gyakran a feliszapolódott árkok, eltömődött csőátereszek akadályozzák FOTÓ: CS. I. Nincs igény a lakóparkra? Kunszentmárton A városban a Sánta Kft. az önkormányzat által kapott telken lakóparkot szeretne építeni, ám az OTP-vel kö­zös tervre egyelőre nincs megfelelő számú jelentkező. A szervezők nagy lelkesedéssel láttak neki a munkának, s hamar elkészültek a leendő épület lát­ványtervei. Az elképzeléseket be­mutató lakossági fórum után azonban a szükséges tizenkettő helyett csak öt jelentkező akadt, akik szinte biztosan vásárolná­nak a hatmilliós lakásokból. Az 57-64 négyzetméternyi alapterületű lakásokhoz termé­szetesen igénybe lehetne venni a kormány új lakástámogatási rendszerét, ám ezzel szemben egyelőre bizalmatlanok az embe­rek Kunszentmártonban, ráadá­sul a drasztikusan emelkedő in­gatlanárak sem kedveznek a be­ruházásnak. A megkérdezett helybéliek szerint a Tiszazugban kevés családnak van meg a banki hitel fedezetéhez szükséges nyolcvan-kilencvenezer forintos nettó fizetése. Mások szerint vi­szont így, hogy akad építési vál­lalkozó, lényegesen kisebb a koc­kázat. Annyi biztos, egyelőre áll a beruházás, holott sok kisgyere­kes, önálló otthon nélkül élő csa­lád él a városban és annak kör­nyékéin _______ __PE T örvénytelen lakbéremelés Pert nyertek a TVM-lakótelepen élők Törvénytelen volt rövid időn belül kétszer is megduplázni a lakbéreket a Tiszamenti Vegyiművek (TVM) lakótelepén. Mindezt a napokban mondta ki a megyei bíróság. A pert a TVM kezdeményezte azután, hogy a gyár lakásaiban élők nem voltak hajlandók négyzetméterenként száz forintnál magasabb bérleti díjat fizetni. Szolnok A Tiszamenti Vegyiművek tulaj­donosa — a Bige Holding — elő­ször két esztendővel ezelőtt, 1998-ban határozott úgy, hogy a piaci árakhoz igazodva, egyik napról másikra duplájára — a négyzetméterenkénti ötven fo­rintról száz forintra - növeli a gyárhoz tartozó lakótelep lakásai­nak bérleti díját. így az ott élő — jórészt a TVM-nél dolgozó — csa­ládoknak átlagosan havonta öt­ezer forintot kellet befizetni a gyár kasszájába. Ezt még el is fo­gadták a lakótelepen élők, ám a néhány hónappal későbbi, újbóli százszázalékos áremelésre azon­ban már nemet mondtak. Az is­mételten megemelt lakbéreket már nem voltak hajlandóak meg­fizetni, így a tulajdonos — körül­belül nyolc hónapos késéssel - a törvényszékhez fordult. Az első fokon eljáró Szolnok Városi Bíró­ság még a TVM-nek adott igazat, ám a fellebbviteli tárgyaláson megváltoztatták a korábbi ítéle­tet. A tulajdonos a szabad piacra hivatkozva állította: annyiért ad­hatja ki a lakásokat, mint ha azok albérletek volnának. (FOLYTATÁS A 3. OLDALON) Pa arázs vita a kamarai küldöttgyűlésen Hosszas vita után dr. Sziráki Andrást választották újra a me­gyei kereskedelmi és iparkama­ra elnökének. A tegnapi küldött- gyűlésen számos jogértelmezési vita kerekedett, s többen nem is várták meg a tisztségviselő-vá­lasztás végeredményét. Általá­nos elnökhelyettesnek Szabó Ist­vánt (a Jászkun Volán Rt. vezér- igazgatóját), alelnököknek dr. Lits Józsefiét (az Eurosol Kft. ügyvezetőjét), Héja Józsefnét (a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ gaz­dasági igazgatóját) és Vidra Zol­tánt (a Fűtéstechnikai Kft. ügy­vezetőjét) választották meg a küldöttek. „Felkapott” hely Tiszaroff A településen ezerötven családi házat tartanak nyilván. Ezekből kétszázhetven már afféle hétvé­gi lakás, mivel új tulajdonosaik rendszerint a nyarakat, meg ilyenkor a hét végét töltik ott. Az ingatlanvásárlási kedv még a ta­nácsrendszer idején fokozódott, köszönhetően a település szép fekvésének, a kompjáratnak, a fürdési lehetőségnek. Mintegy száz telket üdülőként parcelláz­tak fel, majd építettek be. Napja­inkban vannak olyan roffi ház- tulajdonosok, akik Budapesten, Kunhegyesen, Karcagon, Gyön­gyösön, Gödöllőn élnek, de már tizenkét német család, illetve belga, svájci, dán, olasz háztu­lajdonosok is akadnak. Az árak­ra jellemző, hogy egy-egy kitata­rozott, régi parasztházat akár hárommillióra is tartanak. EMLÉKTÁBLA EJTŐERNYŐSÖKNEK. A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége emléktáblát avatott tegnap a szolnoki re­pülőmúzeumnál. A résztvevők arra emlékeztek, hogy a II. vi­lágháború után, 1948-ban, Szolnokon alakult meg az első ha- zai ejtőernyős század. ____________________________fotó: csabai Rö viden NYELVTANULÓK. Jászapáiin a polgármesteri hi­vatal munkatársainak kétharmada a napokban kez­di meg az angol, illetve a német nyelv tanulását. A tanfolyam költségeit a hivatal állja. Szabó Lajos pol­gármester elmondta, hogy a képzést az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőző felkészülés ré­szének tekinti az önkormányzat. JELENTKEZTEK. A 306 helybeli kistermelő közül sokan regisztráltatták magukat pénteken és hétfőn Kisújszálláson annak érdekében, hogy még életben tartsák a reményt, látnak pénzt (összesen 33 millió forintot) a szolnoki Solami Húsipari Rt.-től. A Sola- mit felszámolják, és a felszámoló regisztrálja töb­bek között azon kistermelőket, akiknek a húsipari cég mind a mai napig tartozik. Egyébként Kisúj­szálláson a legösszefogottabbak a termelők, akik­nek érdekeit öttagú választmány próbálja érvénye­síteni. A megyében összesen 1500 termelő várja pénzét a Solamitól. UTAZIK A POLGÁRMESTER. Tegnap Szolnok olaszországi testvérvárosába, Forlíba utazott Szalay Ferenc polgármester és Bállá György alpolgármes­ter. Ajándékként többek között átnyújtják a forlí önkormányzat vezetőinek a Szolnokon megjelent Találkozás című antológiát, amely szolnoki és Forlíban élő írók-költők műveit tartalmazza. A dele­gáció vasárnap érkezik haza. TEREPJÁRÓK. Nemrégiben új terepjárókkal gaz­dagodott Mezőtúron a rendőrség és a tűzoltóság járműparkja. Az orosz államadósság fejében beho­zott Lada Nivák egyikét a tűzoltók még augusztus elején megkapták, a rendőrök pedig nemrégiben ülhettek az orosz terepjáró volánja mögé. DRÁGA GÖDÖR. Közel százmillió forintos állami forrást nyert Martfű önkormányzata egy nagy bá­nyagödör rekulüvációjára. A település kertvárosi részét elcsúfító területből parkot csinálnak. A hely­színen már kivágták a fölösleges fákat, kiszedték a kiszáradt tuskókat. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ ÉPÜL. A mezőhéki önkor­mányzat 1993-ban önerőből fedezte a település gázberuházását. Ennek ellentételezésére a napok­ban kaptak mintegy tízmillió forintot, amelyet már be is fektettek. Ebből az összegből és a kamatokból fedeznék jövőre a szennyvíztisztító megépítéséhez szükséges saját erő egy részét.

Next

/
Thumbnails
Contents