Új Néplap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)
2000-08-30 / 203. szám
2000. Augusztus 30., szerda 7. OLDAL Szolnok, nagy változások előtt A VÁTI Kht. elkészítette a szolnoki Szandai-rét szabályozási tervét, illetve a Kossuth tér környékének módosított szabályozási tervét. Ezekről augusztus közepén lakossági fórumot is tartottak, illetve írott és illusztrált anyagok készültek az érdeklődők részére. Ezek alapján foglaljuk össze a tervek leglényegesebb vonásait. A Szandai-réten a beépítésre kijelölt terület az árvízvédelmi töltés, a 4-es út és a Rákóczifalvára vezető út között terül el. A jóváhagyott terv kizárólag a sport, a pihenés, a turizmus, a vendéglátás és az idegenforgalom céljait szolgáló létesítmények elhelyezését irányozza elő. Összesen mintegy 70 hektárról van szó, amelynek nagy része önkormányzati és állami tulajdonban van. A beépítés fokozatosan történik, először mintegy 30 hektáron. A terület igen jó közlekedési adottságokkal rendelkezik a kereskedelmi-szolgáltató funkció betöltéséhez. Belső útja a jelenlegi körforgalomból indul, és nagy hurkot leírva tárja föl a teljes területet. A terv számol a későbbiekben egy, a 4-es úthoz kapcsolódó úttal is a jobb megközelíthetőség érdekében. A tervezés során előírták a zöldfelületek szigorú szabályozását, például a parkolókban minden négy kocsiálláshoz egy-egy fa telepítését. A 30 hektár beépítését két részletben tervezik, az elsőben egy hipermarket (a Cora áruház), a másodikban több nagyobb kereskedelmi egység (például bútor-, barkács-, szőnyeg-, cipőüzlet) létesülhet. A terület beépítettsége 30, más részeken 40 százalék lehet, az épületek magasságát a sportrepülőtér közelsége miatt legföljebb 12 méterben szabályozza a terv. A terület több pontján, az úgynevezett repülési síkon kívül 30 méter magas reklámoszlop is elhelyezhető. A magas talajvíz ellen a terület mintegy ötven centiméteres feltöltésével védekeznek. A Cora áruház építése a jövő év márciusáprilisában kezdődik, és mintegy 14-16 hónapig tart. Átadására várhatóan 2002 nyarán kerül sor. A Kossuth tér és környékének módosított szabályozási terve a Kossuth Lajos utca-Kossuth tér-Ságvári körút-Ady Endre utca-Jókai utca által határolt területre terjed ki. A Kossuth tér átalakítására 1999-ben meghívásos tervpályázatot hirdettek. Ennek során többek között megfogalmazódott az a cél, hogy a tér „lakhatóvá” váljék, biztosítson teret szabadtéri kulturális és ünnepi rendezvényeknek, az átalakítás szolgálja a tér intenzívebb közösségi célú (pihenési, szórakozási, vendéglátási, turisztikai) használatát. A Sólyom utca és a Tisza Antal utca kikötésével a tér kelet-nyugati irányban tovább nő, ami alkalmasabbá teszi többféle funkció ellátására. Közepére a mai két szökőkút helyett egy kút-szobor kompozíciót terveznek. A Damjanich múzeumtól nyugati irányban lévő rész alkalmas lehet fórumszerű kisebb gyülekezőtér kialakítására, ahol kamaraszínházi, zenei rendezvények tarthatók. A terv szerint a fákat nem csupán meg kell őrizni, de újak telepítése is szükséges. A tér két része elkülönül egymástól, de az elkülönülés nem merev, falszerű. A két térrész határán áthalad a Hubay Ferenc utca felől érkező kerékpáros út, és a Kossuth Lajos utcán folytatódik. A Kossuth Lajos utca a terv szerint kétsávos lesz leállósávval és fásított parkolókkal. A Kossuth térről a Tófenék utcán létesülő belső üzletudvart a múzeum két oldalán álló épületek földszintjén át lehet gyalogosan megközelítem. Ezt a két átjárót biztonsági okokból éjszakára le lehet zárni. Ami a Kossuth tér tágabb környezetét illeti, a Tófenék utca és a Tisza Antal utca sarkán parkolóház, az Ady Endre utca és a Jókai utca sarkán pedig közterületi parkoló épül a terv szerint. A Tófenék utca és a Sólyom utca sarkán a jelenlegi szintbeni parkoló helyén úgynevezett parkolólemez épül, ami az elhelyezhető gépkocsik számát két-háromszorosára növeli. Az augusztusi lakossági fórum résztvevőinek felszólalásai elsősorban a belváros átalakításának terveivel foglalkoztak. Legtöbben a kerékpárutak fontosságát hangsúlyozták, illetve a forgalomszervezés kérdéseivel foglalkoztak, többek között néhány új jelzőlámpa fölszerelését sürgették. A Kossuth téri lakosok nevében ismét tiltakoztak a zenés rendezvények ellen, és a térről a kialakítandó Tófenék utcai üzletudvarhoz vezető gyalogos átjárók ellen is. Tapasztalható volt némi idegenkedés a Kossuth Lajos utca két sávra szűkítése ellen, illetve aggodalom azért, hogy az innen elterelt forgalom a már amúgy is elég forgalmas Ady Endre utcára zúdul. A múzeum mögé üzletudvart álmodtak a tervezők fotó: m. j. Táborszervezésből jelesre vizsgáztak Veszélyben vannak a szobrok Tíz héten keresztül, összesen közel kétezer általános iskolás gyermekre vigyázni önmagában sem jelentéktelen vállalkozás. Ám a különböző korú és érdeklődésű diákoknak tartalmas elfoglaltságot biztosítani még ennél is nehezebb feladat. A Szolnoki Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány munkatársai és a város néhány pedagógusa azonban immár többéves tapasztalattal a hátuk mögött idén nyáron is bebizonyították: nem lehetetlen. A napokban ünnepélyes táborzá rót tartottak a közalapítvány kezelésében lévő tiszaligeti Turisztikai és Szabadidő Központban, ahol elhangzott: a közalapítvány munkatársai a városi önkormányzat segítségével ezúttal is a vakáció első napjától az utolsóig szervezték a nyári napközis tábort. A program célja hagyományosan a szülői terhek egy részének átvállalása volt, hiszen még ma is számos család számára jelent megoldhatatlan problémát az iskolás gyermek(ek) elhelyezése a nyári szünet ideje alatt. A napközis tábor szervezői évek óta nyújtanak segítő kezet a hasonló gondokkal küzdő szülőknek, gondoskodva arról is, hogy a szolgáltatás még a szerényebb jövedelmű családoknak se jelentsen komoly anyagi terhet, így a város 16 iskolájából verbuválódott táborozók felügyeletét 13 pedagógus és egy táborvezető térítésmentesen látta el, de a gyermekek számára ingyenesek voltak a programok is. Csupán az étkezésért kellett az iskolai térítési díjnak megfelelő összeget kifizetniük a szülőknek, valamint a buszbérlet és a zsebpénz terhelte a családi kasszát. Az esetenként 300 feletti létszámú gyermeksereg reggeltől délutánig a tiszaligeti Turisztikai és Szabadidő Központ vendége volt, ahol egyetlen nap sem múlt el érdekes, szórakoztató közös programok, rendezvények nélkül. Ezek közül is a vöröskereszt, a mentőkutyások, a tűzoltók, a mentősök és a rendőrök látványos bemutatói, a mozi- és múzeumlátogatás, a kirándulások, illetve a szinte mindennapos strandolás nyerték el a diákok tetszését. Táborzáró beszédében Bíró Árpád, a közalapítvány ügyvezető igazgatója kiemelte: mindemellett a helyi önkormányzat támogatásával a közelmúltban hat iskolából 35, szociálisan rászoruló és jó tanulmányi eredményű kisdiák nyaralhatott térítésmentesen a közalapítvány balatonszepezdi táborában. BUGÁNYJÁNOS Az őrzését vállaló kft. telepéről nemrég nyomtalanul elveszett Bencsik István Ülő nő című szobra, amelyet éppen azért szállítottak a telepre a Táncsics Mihály utcából, mert féltek, hogy baja esik a környező épületek felújítása során. Rontó Antallal, a polgármesteri hivatal kommunális és szolgáltató osztályának főmunkatársával arról beszélgettünk, hogy nem ez az egyetlen elveszett szolnoki szobor, kisebb-nagyobb rongálást pedig szinte mindegyik elszenvedett már. A szobrot az Épületdíszítő Kft. Mester utca 35. szám alatti telepére vitték megőrzésre (!). A rendőrség nyomoz az ügyben, de túl sok reményünk nem lehet, hogy a szobor épen előkerül. Azóta össze! törve már valószínűleg egy MÉH-telepen vár beolvasztásra. Sajnos újraöntése sem lehetséges, mivel egyetlen gipszmásolatát Szentendrén szabadtéren J tárolták, és tönkrement. Néhány éve a nevét viselő szakközépiskola elől a Pálfy-szobrot is ellopták, az sem került elő. A szobrok ellopásának legalább van némi indoka, hiszen például az Ülő nőt mintegy 120 kiló színesfémből öntötték, s az érte kapható pénz sok ember számára már tekintélyes summának számít. Fölmentést ez sem ad semmire, de az öncélú rongálásoknak még ennyi magyarázata sincs. Márpedig öncélú rongálásból alaposan kijut a szolnoki szobroknak. Vegyünk néhány példát! Damjanich János szobra, Radnai Béla alkotása 1912 óta áll jelenlegi helyén. Azóta többször eltörték a fejét és a kardját. A fejét legutoljára 1998-ban, a kardja most is le van törve, felújításra vár. Még mindenki emlékezhet arra, hogy a vandálok mit műveltek a Kossuth téri Kossuth-szoborral. Letörték a kardját és a kalapját, összefirkálták. Ez esetben sajnos ők győztek, a szobrot, a további rongálások megelőzése érdekében be kellett vinni a városháza előcsarnokába. Ugyanez történt a Tisza-parton álló Damjanich portrészoborral is, többször feldöntötték, megrongálták, ezért a múzeum előcsarnokába kellett menekíteni. A Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola előtt álló szobrot többször bemázolták fekete festékkel. Már nem lehetett tovább csiszolni, ezért kénytelenek voltak befesteni, ami sajnos nem vált előnyére. Körülbelül két éve Borbereki Halas lány című szobrát is ledöntötték egyszer, nagy szerencse, hogy nem szenvedett súlyosabb sérülést. Az elmúlt években többször is ledöntötték, összefirkálták a megyeháza és a Technika Háza közötti átjáróban álló Ülő fiú szobrot, amelyet szintén csak a szerencse óvott meg, hogy a kőre zuhanva nem tört össze. A szolnokiak által Szomorú Jézusnak nevezett Krisztusszobor annyi rongálást volt kénytelen elviselni, hogy végül golyóálló üveglapokból álló dobozba kellett helyezni, csak az tudja megóvni a vandalizmus további dühöngésétől. A Fehér ház mögött lévő Ivó nő című szobor fejét többször is letörték, beledobták a medencébe, a sérülések nyomait nem is sikerült teljesen eltüntetni róla. Ha méretei miatt elvinni, súlyosan megrongálni nem is tudják, többször összemázolták már a Tiszaliget bejáratánál álló Felszabadulási emlékművet is. Sajnos az elhanyagolt, gazos környék bátoríthatja a vandálokat. A legfrissebb rongálás augusztus 20-ról 21-re virradóra történt, letörték a nemrég felújított Eötvös parkban álló díszkút réz kifolyóit. A felborított és a mellvédről a partra lökött Tisza-parti virágvázákról, a játszótéri berendezések rongálásáról szinte már beszélni sem érdemes, azok javítása szinte állandóan munkát ad a szakembereknek. Rontó Antal megállapítása szerint a városszépítésre szánt pénz nagy részét a megrongált szobrok, berendezések helyreállítására, javítására kell fordítani. A Tisza Szálló közelében álló szoborcsoport sérülése valószínűleg nem szándékos rongálásból keletkezett, egy figyelmetlen gépkocsivezető kiegyenesíthette az előtte lévő kanyart. A helyreállításra rövidesen sor kerül, bár mint Rontó Antal elmondta, az üreges szobor kiegyengetése bonyolult feladat lesz Fotó: b.j. A munkája vonzotta az Alföldre Dr. Csányi Marietta megyei tudományos díjat kapott Az augusztus 18-i megyei ünnepségen vette át többedmagával a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Tudományos Díjat dr. Csányi Marietta, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának régésze. A kitüntetéshez vezető pályáról kérdeztük.- Egy könyv érlelte meg bennem az elhatározást, hogy régész leszek - kezdte a beszélgetést. - Diákkoromban elolvastam Passuth László Megszólal a sírvilág című könyvét, és attól kezdve kerestem a régészetről szóló népszerű irodalmat. Budapesten laktunk, sokáig nem is láttam ásatást, de ez nem szegte a kedvemet. Az egyetemre földrajz-orosz szakra iratkoztam be, és úgynevezett B szakként fölvettem a régészetet. Később földrajz-régészet szakon folytattam. Nagyszerű tanárok tanítottak, László Gyula, Bóna István és mások. Mi még két év után választottunk korszakot, én az őskort, azon belül a bronzkort választottam.- Hogyan került Szolnokra?- Bóna István és Stanczik Ilona Jászdózsán ástak, eljöttem velük. Ott dőlt eL hogy a bronzkort választom. Ók dolgozták ki a többszintes bronzkori telepek feltárásának módszertanát. De az ásatás egyébként is csodálatos volt. Nyaranként kint laktunk a terepen, sok barátot szereztem. Egészen 1973-ig visszajártam oda. Jászdózsa és Stanczik Ilona miatt jöttem Szolnokra, nagyon sokat tanultam tőle. Azelőtt nem szerettem, nem is ismertem az Alföldet, azután rájöttem, hogy csodálatos, például egy-egy naplemente itt egészen más, megragadóbb élmény, mint hegyek-dombok között.- Egy frissen végzett régész mennyi idő után kaphat önálló munkát?- Azonnal. Ez azért jó, mert ijedtében rendszerint jól csinálja, mindenre odafigyel, esetleg még jobban is, mint később, amikor már hajlamos lehet egy kis lazításra. Én Jánoshidán kezdtem önállóan dolgozni egy késő bronzkori temető feltárásán, ami öt évig tartott. Utána '80-ban Tiszaug-Kéménytetőn ástam Stanczik Ilonával, majd Túrkeve-Terehalmon Tárnok Judittal. Ez az utóbbi munka '85- től egy év kihagyással tíz évig tartott, és nem is fejeztük be, csak abbahagytuk, mivel a múzeumnak már nincs ásatási kerete. Csodálatos lelőhely a túrkeveterehalmi, zömmel ennek az anyagából készült egy kiállítás, ami Nyugat-Európában is körbejárt, Bronzkori teli' kultúrák volt a címe.- Ha a múzeumnak nincs ásatási kerete, akkor most csak véletlenszerűen ásnak, ahol éppen valami beruházás készül?- Lényegében igen.- Ez azonban hosszabb távra tervezhetetlenné teszi a munkát.- Ez a hátránya, hiszen programot legalább öt évre kellene készíteni. Pályázni lehetne, de az bizonytalan, elkezdünk valamit, a következő évben nem nyerünk a pályázaton, és vége... De van előnye is. Régebben egy száz négyzetméteres szelvény már nagynak számított, most viszont néha több hektárt is fel tudunk tárni.- Milyen tervei vannak, mit szeretne csinálni a közeljövőben?- Szeretném befejezni a túrkevei ásatást. Egy erődítés nyomai bukkantak elő, de ha nagyobb területen áshatnánk, kibontakozna a bronzkori falu egész településszerkezete. Nagyszerű dolog volna... B.A.
